Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. december 28., szerda Biezsiiysv bonni látogatása, az eyyütiiüűífiés fejlődése Vlagyimir Lomejko, az AP-N szovjet sajtóügynökség politikai megfigyelője írja: Leonyid Brezsnyev mindössze néhány napja, a Pravdának adott nyilatkozatában erősítette meg azt a szándékát. hogy a közeljövőben az NSZK-ba utazik. Ez a közlés ismét időszerűvé tette a szovjet—nyugatnémet kapcsé’atok Nyugatnémet szakértők egyetértenek Leonyid Brezs- nvevvel abban. hogy. bonni látogatása és Schmidt kancellárral tartandó tárgyalásai nemcsak a sokoldalú szovjet—nyugatnémet együttműködés további fejlődését segítik elő, hanem megfelelnek az európai enyhülés érdekeinek is. Ez a meggyőződés azokon a kedvező változásokon alapul, amelyek az SZKP KB főtitkárának első, 1973 májusában tett bonni látogatását követték. Nemzetközi megfigyelők többször is említést tettek árról a magas fokú kölcsönös megértésről, amely Leonyid Brezsnyev és. Willy Brandt. valamint Helmut Schmidt találkozóit jellemezte, s megkönnyítette a bonyolult problémák együttes megoldását. >Ez az egyetértés nyilvánul meg a két külügyminiszter, Gromiko és Genscher találkozóin és az együttműködés más szintjein is. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt tárgyalásai a leszerelésről, s ezen belül a haderőcsökkentésekről haladást eredményezhetnek. A moszkvai szerződés aláírása óta az NSZK az első helyre került a Szovjetunió nyugati kereskede'mi partnerei között. Az 1970 és 1976 között a két ország áruforgalma ötszörösére növekedett és elérte a 11 milliárd márkát. Brezsnvev bonni látogatása újabb ösztönzést ad ennek az együttműködésnek és ú.i megélianndások aláírásához vezet. Ez azért , is valószínű, mivel a szibériai kőolaj- és földgázlelőhelyek fejlesztése további kedvező koonerációs lehetőségeket teremt. Az epvüttműködés fejlesztésére vonatkozó újabb lépéseket nehezíti, hogy a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok javításának ellenzői — köztük például Strauss — sem ülnek ölbe tett kézzel. A két ország kapcsolatainak jelenét azonban nem ők határozzák meg. Az NSZK legszélesebb körei helyeslik a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítését — írja befejezésül az ÁPN politikai szemleírója. fi Szadat—Begin talál! ezó semmit sei oldalt meg (Folytatás az 1. oldalról) Dajan izraeli külügyminiszter rádió- és televíziós nyilatkozatában Beginnél jóval borúlátóbb hangnemben beszélt a találkozóról és a kilátásokról. Elégedettségre csak az ad okot, — mondotta —, hogy az iszmailiai megbeszélések nem omlottak össze a nézeteltérések miatt. Elismerően szólt arról, hogy a egyes bizottságokat sikerült létrehozni, mondván, hogy ez „a nehézségekkel való szembenézés szándékát” jelzi. De rendkívül szélesnek nevezte a két álláspont közötti szakadékot, és elmondta, hogy nemcsak a Jordánfolyó nyugati partjának kérdésében és a Gaza-ö vezet sorsát illetően van ellentét Izrael és Egyiptom között, hanem a Sínai-félszigettel kapbsolatban sem teljes az egyetértés, pontosabban: nézeteltérés van a védelmi berendezések, a csapatok átcsoportosítása és az izraeli kivonulás menetrendje tekintetében. Egyiptom a lehető leghamarabb megkezdi a „barátinak” titulált országok tájékoztatását. Elsőként Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral ismertetik a részleteket; Schmidt kedden érkezett az 'egyiptomi fővárosba. Merényietek Glaszorsziikin is Tucatnyi pokolgépes merénylet és politikai gyilkos- ságlusérlet ürömé vegyült az olaszok karácsonyának ünnepi hangulatába. A terrorakciók központja Róma volt: karácsony előestéjén szélsőjobboldali fiatalok pisztolylövéssel súlyosan megsebesítették a „Loíta Continua” nevű szélsőbaloldali szervezet egyik szimoa- tizáosát. Ezt még két revolvers merénylet követte az ünnep két naoján. A demokratikus erők még szombaton tüntetéssel válaszoltak a terroristák akcióira. A megmozdulás kommunista és a szocialista szónokai megbélyegezték a demokratikus rend felforgatóit. Gyűlésüket provokátorok próbálták megzavarni. Pokolgépes merényletekről, gyújtogatásokról érkezett jelentés Triesztből, Torinóból, Trapaniból, Comóból, Stezza- nóból és San Bonifacioból is. Rómában egy álbaloldali szervezet tüzet rakott az örök város egyik legszebb műemlékének, a hatalmas üvegkalitka alatt védett Ara pacis Augustae (Augusztus békeoltára) tövében, hogy akciójával „a forradalom tüzének” fellángolását érzékeltesse. A járókelők • szerencsére azonnal értesítették a tűzoltókat, akik megakadályozták a komolyabb kárt. Megfigyelők a társadalmi feszültséget szító újabb akciókat összefüggésbe hozzák a jobboldalnak, azzal a törekvésével, hogy minden eszközzel megakadályozza a baloldal befolyásának növekedését. a kommunista párt javasolta szükségkormány megalakítását. Januárban a legfontosabb politikai eseménynek az a fejlemény ígérkezik, hogy az Andreotti-kormányt új kabinet váltja fel. „Nélkülözhetetlenül szükség van már olyan kormányra, amely azt a programot hajtja végre, amelyben esetleg megegyezünk” — jelentette ki Ema- nuele Macaluso, az Olasz Kom unista Párt vezetőségi tagja az olasz rádió hétfő esti magazinjában elhangzott nyilatkozatában, amelynek a belföldi hírügynökségek azonnal nagy visszhangot adtak. A kommunista vezetőtől megkérdezték: nem tart-e pártja attól, hogy az OKP követelésére a kereszténydemokrata párt rendkívüli választások kiírásával válaszol. Macaluso így felelt: „Fontolóra vettük ennek lehetőségét is. Ügy véljük: a többi párt és a közvélemény elég erős nyomást képes majd kifejteni, hogy erre ne kerüljön sor, ne tartsanak rendkívüli választásokat, és ■' hogy demokratikus megoldást kényszerítsen ki. Mi mindenesetre mindent elkövetünk, hogy elkerüljük a rendkívüli választásokat”. Ki ez illetékes ScsaraRSzkij iiykss? Zsarolásnak minősíti a Lityeratumaja Gazela keddi számában azoknak a nyugati köröknek az akcióit és kijelentéseit, amelyek hadjáratot kezdtek a kémtevékenység gvanúiával letartóztatott Anatolij Scsaranszkij védelmében. A lap hangsúlyozza, hopv egyes amerikai személyiségeknek az úgynevezett Scsaranszkij-üggyel kapcsolatos fellengzős állításaiban szemernyi igazság, logika sincs. — Scsaranszkij védelmezői rekedtre kiabálják magukat — folytatódik a cikk —, hogy csupán azért tartóztatták le, mert „harcolni merészelt a Szovjetunióban élő zsidók kutazási jogáért”. Különféle önjelölt bizottságok, csoportok és ügyvédek gyűléseken és értekezleteken „tanulmányozzák a Scsa- ranszkij-ügvet”. „Végzéseket hoznak ártatlanságáról”, s a Scsaranszkiira váró bírósági eljárás felfüggesztését követelik. Az7,al fenyegetőznek, hogy ellenkező esetben megszakítják az üzleti kapcsolatokat a Szovjetunióval, megtorpedózzák a SALT-tárgya- lásokat és a belgrádi találkozót. De fenyegetőznek egyébbel is, ha Scsaranszkijt nem helyeznék szabadlábra. A szovjet irodalmi lap felteszi a kérdést: nem tesznek-e túl merész kijelentéseket egyes amerikai személyek? Értelmes dolog-e ez és egyáltalán megfelel-e az amerikai nép érdekeinek? A cikk szerzői anélkül, hogy pálcát törnének Scsa- ranszkij felett, aláhúzzák: legalább kétezer éve áll fenn á világ jogi normáiban az az £lv, hogy csakis bíróság döntheti el valakinek a bűnösségét, bűncselekménye súlyosságát. Másnak nincs joga ítélkeznie ebben az ügyben. — Az emberi jogokért vívott harc — amennyiben azt komolyan veszik és nem reklámcélokra használják fel, amint ezt egyes államokban teszik — a lehető legdemokratikusabb jogrenddel párosítva, a szovjet nép belső ügye — állapítja meg végezetül a Lityeratumaja GaIszmaiiia ólán szmailiában, Szadat elnök egyik rezidenciáján befeI jeződött az egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó. Az nem tűnt valószínűnek, hogy a megbeszéléseket bármilyen értelemben teljes siker koronázza, de az eredmények a két fél által vártnál is sokkalta szerényebbek. Sőt: a legtöbb nagy hírügynökség kommentátora'úgy fogalmaz, hogy egyáltalán nincsenek eredmények, A két álláspont közötti szakadék minden megvitatott kérdésben — a Sínai-félszigetről való kivonulás méreteitől és menetrendjétől kezdve a Gaza-övezeten át a Jordán folyótól nyugatra eső területek bonyolult, katonai településekkel súlyosbított problémáiig — látongóan mély maradt. A véleményeltérések részletezése oldalakat töltene.meg, de a dilemma lényegét szellemes tömörséggel így fogalmazza meg a moszkvai Pravda elemzése: „Annak maximuma, ameddig Izrael hajlandó volt elmenni, jóval kevesebb annál a minimumnál, amire Szadat törekszik.” Nem tudni, mit hoz a jövő, de egyelőre látványosan bebizonyosodott a Szadat-féle kezdeményezés arab és nem arab bírálóinak figyelmeztetése: az egyiptomi elnök ..gesztusai” nem bírták engedékenységre Tel -Avivőt, ahogvan azt a jelek szerint Kairó remélte, hanem ellenkezőleg, minden vonatkozásban megkeményítették Izrael álláspontját. Moszkvában változatlanul azt tartják a különös Szadat— Begin dialógus legfőbb tanulságának, hogy a közel-keleti rendezés csak valamennyi érdekelt fél összehangolt lépéseinek eredményeként érhető el és semmiképpen nem valamiféle törékeny, megalapozatlan „különbéke” lobogója alatt. Ezen a legfőbb tanulságon túl levonható néhány egyéb következtetés is az iszmailiai és az azt követő fejleményekből. Az egyik az, hogy az izraeli vezetésben — az eddig gondosan óvott kulisszák ellenére — enyhén szólva nem minden kérdésben teljes az összhang. A kommentátorok figyelmét nem kerülte el, hogy Mose Dajan külügyminiszter az iszmailiai találkozó után nem osztotta' Begin „kincstári optimizmusát”, hanem nyers borúlátással beszélt az ottani eredménytelenségről. Ezúttal nem valószínű, hogy munkamegosztásról van szó. Dajan célja kettős lehet: 1. megszerezni az izraeli „héják” támogatását, akik csalódtak, vagy csalódni fognak Beginben és ezzel 2. előkészíteni a talajt egy későbbi politikai offenzívára, amelynek félreérthetetlen iránya a kormányfői bársonyszék ,. Éj olasz kormány januárban? \ Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke és miniszterelnök * beszédet mondott a kubai nemzet- gyűlés szombaton befejeződött második ülésszakán. A szónok Kuba és az Egyesült Államok kapcsolataival is foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy Kuba az Egyesült Államokkal való diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása érdekében egy jottányit sem enged elveiből. Az új amerikai korSzilveszter a világűrben Két földlakó a világűrben köszönti az új esztendőt — Jurij Romanyenko és Geor- gij Greesko, a Szaliut—6 szovjet tudományos űrállomáson dolgozó űrhajósok szilveszter éjszakáján a tervek szerint a Távol-Kelet felett repülnek majd. A Szojuz—26 űrhajó parancsnoka és fedélzeti mérnöke vasárnap harmadik munkahetét kezdte el az űrlaboratóriumban. mányzat pozitív megnyilvánulásaira Kuba megfelelően válaszolt. Hozzáfűzte: az Egyesült Államoknak azonban nincs joga' ahhoz, hogy a gazdasági blokádot a Kuba ellen irányuló nyomásként használja fel vagy kubai katonáknak más országokban való jelenlétét feszegesse akkor, amikor az Egyesült Államok törvényellenesen álló- másoztat katonákat Kuba és más országok területén. Kuba számára, a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolat a legfontosabb. Romanyenko és Grecsko hétfőn tervszerű megelőző és karbantartó munkálatokat végzett. Az űrállomás több fedélzeti berendezését és műszerét vizsgálták meg, s megállapították, hogy valamennyi kifogástalanul működik. Folytatták a biológiai kísérleteket is. Ezúttal azt figyelték meg, hogyan fejlődnek a kétéltűek az űrállomáson. Vörös magyarok i Szeptember derekán Szibériában már igazi ősz yolt. Az ezüstfehér törzsű nyárfák lombjai sárgultak, s hullottak a levelek. Nappal még 20 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérő higanyszála, de hajnalban már fagypont alá süllyedt. Négy kollégámmal szeltük Szibéria légi útjait. Alattunk órákon át hatalmas gabonatáblák szabályos négyszögei és téglalapjai tűntek tova, amelyeket olykor ritkás nyárfaerdők tagoltak. A repülőterek óriásiak, s míg a főépület elé gurulunk végigtekinthetjük a legkülönbözőbb nagyságú repülőgéneket a két- fedeles „tévé”-től, a legmodernebb IL— 62-es gépekig. Egy-egy repülőtér váróterme, kisebb népvándorlás képét mutatja. Olyan irdatlan távolságok, amelyek Szibériát jellemzik, ma már szinte elképzelhetetlenek repülőgépek nélkül. A távoli Szibéria településeit egykor csak több hónapi utazással lehetett elérni, később vasúttal is hetekbe tellett, míg célba értek az utazók. A modern szuperszonikus repülőgépeknek ez csupán néhány óra. S ahogy a technika behatol Szibéria mérhetetlen térségeibe, úgy hódítja el a szovjet ember a zordon természettől az „alvó föld” megannyi. kincsét, a Szibir szó ugyanis „alvó földet” jelent. Kollégáimmal 10 napon át magyar internacionalisták nyomában jártunk azzal a céllal, hogy felkeressük azokat a helyeket, ahol harcollak, majd a békés építőmunka évei alatt dolgoztak. Az is érdekelt bennünket, mi történt az elmúlt évtizedekben, ezen az akkor még fejlődésben elmaradt területen. A szobor tövében nyugszik tizenhárom vörös magyar. Radiscsev, a dekabristák, a száműzött lengyel felkelők, s a száműzött bolsevikok hozták ide magukkal a civilizáció és kultúra megannyi értékét. S míg alig több, mint fél évszázada kőszén- és aranybányászat, fémipar és a nemes prémek jelentették a gazdaságot, a patriarchális társadalmi viszonyok között élő emberek 85 százaléka írástudatlan volt, s huszonötezer ember jutott egy felcserre. Szibéria földjén a szovjet hatalom csak 1922-ben Kolcsak leverésével győzött, s ebben a hadifoglyokból lett úgynevezett vörös magyarok is jelentős szerepet játszottak. Omszki barátainkkal első utunk a Forradalmárok terére vezetett. A nagy emlékmű mellett kedves szibériai fenyőktől és szomorúfüzektől övezetien gránitból faragott szobor áll, alatta fiatal költő sorai, ami nyers fordításban körülbelül így hangzik: Bar más tájak neveltek bennetek, Hálásan őrzi az emlékezet, Szovjet-Oroszország óv és vigyáz Mint anya a legkedvesebb fiát. Egyébként a szobor tövében nyugszik tizenhárom vörös magyar, a fehérgárdisták végezték ki őket 1918 júniusában. Az emlékműre friss virág kerül, leróva kegyeletünket a hősök előtt. Az emlékhelyet egyébként egy sor piros muskátli, a magyar földnek is e kedves virága díszíti. Az omszkiak nem felejtették el a vörös magyarok, Ligeti Károly, Somogyi József, Rabinovics József és mások nevét, emlékét. Omszk központjában a területi pártbizottság és a területi végrehajtó bizottság székháza melletti utca Ligeti Károly nevét viseli. \ • Boros Béla (Következik: A szovjet népek családjában) Magyar iÉnialisi isyomában (I.) Kuba és az USB
