Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-28 / 304. szám
1977. december 28., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei pártbizottság megtárgyalta: I gazteái éí Bííegc és a ü« én fel*i Borsodban Pártunk éleiében gyakorlattá vált, hogy az esztendő fordulóján értékelve felméri az eltelt gazdasági évet, s egyben útmutatást ad az elkövetkező időszak fontosabb politikai és gazdasági feladatainak végrehajtásához. Ez történt országos szinten a Központi Bizottság december 1-i ülésén, megyénk vonatkozásában pedig a megyei pártbizottság december 12-i tanácskozásán. Tervszerűbben, szervezeti ebben A megyei pártbizottság ülésén a Központi Bizottság értékelését és útmutatását szőkébb hazánk, megyénk vonatkozásában tárgyalták. Az 1977-es év országosan és megyénkben is olyan feladatokat állított elénk, amely a korábbinál minőségileg jobb munkát, nagyobb erőfeszítéseket igényelt a politikai és a gazdasági tevékenységben. A megyei pártbizottság megállapította, hogy a terv végrehajtása érdekében végzett munkánk eredményes volt. A párt- és állami szervek, tömegszervezetek és a gazdálkodó egységek tevékenysége tervszerűbb, szervezettebb lett. A dolgozók tettekkel bizonyították: támogatják pártunk gazdaságpolitikai törekvéseit és készek a nehezebb feladatok végrehajtására is. Mindez lemérhető a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott munka- verseny-mozgalom minden elismerést megérdemlő eredményein. Megyénkben az anyagi termelés növekedése a tervezett, vagy az azt megközelítő mértékű volt, ebben az évben. Ezt a növekedést csaknem teljes egészében a munkatermelékenység emelkedése biztosította. Bővült az egyensúly szempontjából fontos exportértékesítés valamelyest javult a beruházási tevékenység, teljesítettük élet- színvonal- és szociálpolitikai célkitűzéseinket. Gyorsabban iiöíí az ipari Imnclcs Az ipari termelés országosan az .1976. évinél és az előirányzottnál gyorsabban nőtt. A megye szocialista iparának 1977. évi termelése 5— 5,5 százalékkal haladta meg az 1976. és 13—14 százalékkal az 1975. évit. Az évi növekedés elmaradt az országosan előre jelzett ütemtől, elsősorban azért, mert a megye ipari termelésében jelentős szerepet játszó kohászat és bányászat a megye ipari átlagához képest is mérsékelten fejlődött. Az 1977-es évben a termelés többlete megyénkben is lényegében a termelékenység növekedéséből származott, bár meg kell mondani, hogy a termelőegységek között elég jelentős eltérések mutatkoznak. Több üzemünk példája igazolja, hogy ahol előrelépés történt a műszaki fejlesztésben, a termelési és^ gyártmányszerkezet korszerűsítésében. a munka- és üzemszervezésben, ott lényegesen jobbak a termelékenység mutatói is. Példaként említhetjük a Borsodi Szénbányákat, a TVK-t, a BVK-t ü vagy az ÉMÁSZ-t. Ezzel szemben több helyen a termelés növelését még mindig a létszám bővítésével tervezték, amely nem járható út. Az építőipar teljesítménye országosan es megyénkben is meghaladta a tervezettel. A kiemelt nagyberuházásoknál és a lakásépítésnél javult a munka tervszerűsége. Mindezek mellett a megyei párt- bizottság megállapította, hogy a fejlődés ellenére is további gondok vannak a technológiai fegyelemmel, az építési munkák minőségével, és a munkaszervezéssel. Az egy- idöben folyamatban levő túl sok beruházás miatt elhúzódnak a befejezések. Az építőipar munkaerőgondjai nem enyhültek, s a fizikai létszám több vállalatnál tovább csökkent. Nem teljesítették tervüket a tanácsi építőipari vállalatok és az építőipari szövetkezetek többsége. Üzemeink az idén tovább növelték exporttevékenységüket. Az exportált termékek mennyisége elérte a tervezettet, egyes területeken, például az élelmiszeriparban vagy a TVK által értékesített termékek esetében, lényegesen meg is haladta azt. Vállalataink rugalmasan igazodtak a nyugati piacot jellemző ingadozásokhoz, s az igényeknek megfelelően, változtatták az export összetételét. A kohászati termékek árának alakulása a tervezetthez képest lényegesen alacsonyabb, ez is oka annak, hogy megyénk üzemei az elismerésre méltó erőfeszítések és az exportnövelés ellenére, saját terveiknél alacsonyabb növekedést értek el. Két év átlagában azonban az exportnövekedés így is eléri a 40 százalékot, s ez időarányosan jó eredmény. A inczogazdasn» ' o mérlege A mezőgazdasági termelés országosan és megyénkben is jelentősen nőtt 1977-ben. Megyénk termelőszövetkezeteinek bruttó termelése — az elemi károk okozta 7—6 százalék kiesés ellenére —, az 1975. évinél 9—10 százalékkal. az állami gazdaságoké pedig 2!) százalékkal magasabb. Fellendült a zöldség-és gyümölcstermelés. Juhállományunk már most eléri az 1980-ra tervezettet. Növekedett a mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarha- és sertésállománya, javultak a termelékenységi mutatók. Jelentősen emelkedett például a szakosított teleoeken az egy tehéhre jutó tejtermelés. A. kisüzemek árukibocsátása 10 százalékkal volt nagyobb az 1976. évinél. A mezőgazdaságban feltétlen elismerésre méltó eredmények mellett, a megyei pártbizottság rámutatott néhány olyan visszatérő problémára, amely a további még sikeresebb előbbrelépés érdekében feltétlenül megszívlelendő. A gazdálkodás eredményeiben indokolatlanul nagy eltérések vannak nemcsak a járások, de az azonos járásban működő üzemek között is. Különösen gyengék a mezőcsáti és a sátoraljaújhelyi járás teljesítményei. Amíg például Taklaharkány, Monok, Mezönyárád termelőszövetkezetei hektáronként 50 mázsa körüli átlagtermést takarítottak be búzából, addig Kenézlőn, Tiszaladány- ban a terméshozam a 17—21 mázsát sem éri el. Az ilyen mérvű eltérések az állatte- nyészési ágazatra is vonatkoznak. Sok helyen csak állattartással, de nem állattenyésztéssel foglalkoznak. Ennek oka, hogy Sátoraljaújhely, Gönc, Bodroghalom termelőszövetkezeteiben tovább csökkent az amúgy is alacsony tejtermelési színvonal. Elismeréssel állapították meg a megyei pártbizottság ülésén, hogy hosszú évek óta először sikerült a zöldség- és gyümölcstermelésben kialakítani a kínálati piacot, ugyanakkor szó esett arról is, hogy a felvásárló, feldolgozó vállalatok nem készültek fel a „bőség” gondjainak megoldására. Nincs kellő előrelépés a racionális földhasználatban, különösen a Bodrog- és Tak- taközben, valamint a Tisza- mcnlén. Még mindig alacsony megyénkben a gazdálkodás hatékonysága. Ezt az is bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink egyharmada pénzügyi hiánnyal zárja az 1977-es évet. A megyénk mezőgazdaságának gyorsabb fejlődését gátló jelenségek megszüntetése érdekében a megyei pártbizottság még jobb és. hatékonyabb munkára ösztönzi a pártszerveket és a hatáskörileg illetékes párt- alapszervezeteket. javultak az életkörülmények J A lakosság életszínvonala országosan az elmúlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirányzottat. Megyénkben is hasonló a helyzet. A megye lakosságának készpénzjövedelme 10 százalékkal növekszik. A jövedelemnövelő intézkedések 80 ezer dolgozót érintettek. A végrehajtáshoz nyújtott központi támogatás 1977 második felében elérte a 110 millió forintot. Ezek az intézkedések a munkásállo- mányon belül enyhítették a korábban meglevő feszültségeket. és kedvezően befolyásolták a bérarányokat. A lakásépítés a tervezett; szinten valósult meg, az iskolai férőhely gyorsabb bővülését társadalmi összefogás is segítette. Kiegyensúlyozott volt megyénkben az áruellátás, s a fogyasztói árak a tervezett határok között maradtak. Az idei gazdasági évben eredményes volt a pártszervek és alapszervezetek gazdaságszervező, segítő és ellenőrző munkája, amely a gazdasági építőmunka fő feladatainak végrehajtására irányult. Az 1977-es gazdasági évre való felkészülést a korábbinál körültekintőbb, gondosabb politikai szervező munka jellemezte. Pártszervezeteink következetesen képviselték a ten' célkitűzéseit, és igen aktívan dolgoztak a végrehajtás érdekében. Segítette az eredményes politikai munkát, hogy az üzemi pártszervezetek a korábbinál gondosabban határozták meg feladataikat, erejüket a legfontosabb tennivalókra összpontosították. Jobban megkövetelték, hogy minden szinten biztosítsák a folyamatos munka feltételeit, s következetesebbek voltak a pártellenőrzésben. (Folytatjuk) Nyár a télben, a kísérleti telepen. Fotó: Iváprai János A BVK kísérleti telepén Immár tíz esztendeje, hogy életre hívták a Borsodi Vegyikombinátban az agrokémiai kísérleti telepet. Azzal a feladattal bízták meg az ott dolgozókat, hogy fűzzék szorosabbra az egyik legnagyobb műtrágyagyártó vállalat, a BVK kapcsolatát a mezőgazdasággal. Nem kaptak meghatározott feladattervet a telep dolgozói, hiszen ilyen jellegű kísérleti telep abban az időben elsőként alakult meg hazánkban. Az azóta eltelt évek bizonyítják, hogy eredményes és elmélyült kutatómunka folyik a telepen, amelynek dolgozói számos tudományos eredménnyel hívták fel magukra a mezőgazdasági szakemberek figyelmét. Ebben az évben is igen fontos kísérletbe kezdtek a telep kutatói. A magnézium- tartalmú műtrágyáknak a magvak csírázóképességére gyakorolt hatását tanulmányozták. Azt tapasztalták, hogy a magnézium hatására megnövekszik a magvak csi- rázóképessége. Am a vásárlók, a mezőgazdasági szakemberek nem kis kétkedéssel fogadták a kombinátban lefolytatott kísérletek tényeit, eredményeit. Ezért ugyanilyen kísérletsorozatra került sor a Sopronhorpácsi Répater- meszlési Kutatóintézetben, ahol a répamagvak termesztésében, csiráztatásában próbálták ki az agronit műtrágyák hatását, az egyéb nitrogén hatóanyagtartalmú műtrágyákkal szemben. A szakemberek azt tapasztalták. hogy az agronit műtrágyák alkalmazásával több mag termett, és a csírázóképesség is jobb volt. Ez nemcsak a répamagokra érvényes, hanem más növényi magvakra is. Tehát a vetó- magtermeléssel foglalkozóknak célszerű agronitet használni műtrágyázáshoz. A kutatások eredményéről Kecskeméten, a biokémiai vándorgyűlésen számolt be dr. Kiss A. Sándor, a kombinát agrokémiai telepének vezetője. Mint minden új eredményt, ezt is kétkedés, hitetlenkedés fogadta. A Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskola kutatói hasonló kísér- letsorozatba kezdtek a biokémiai vándorgyűlést, követően. Ötéves káposztamagokkal ismételték meg több alkalommal is a kísérleteket, s ók is meglepő eredményre jutottak. Eredményeikről a közelmúltban részletesen tájékoztatták a Borsodi Vegyikombinát vezetőit Sz. D. Íz OREL-ben A MEDICOR Művek Orvosi Elektronikai Készülékek Gyára Miskolcon, a Győri kapuban működik. Termékei, orvosi műszerei szinte világszerte ismertek, közkedveltek. 1977-ben majdnem sikerült teljesíteni azt a tervet, amelyet az év elején 40 százalékkal, önakaratból megemeltek. Az eredeti célkitűzéseket ennyivel megtoldottak. S most egy kicsit szomorkásán mondják. hogy „csak 99,1 százalékra” hozták az éves tervei. Közben tízszeresére növelték a tőkés exportot, amelyet 100 ezer dolláros nagyságrendben lehet kifejezni. Tíz százalékkal növelték a szocialista exportot, és 1976-hoz képest 1977- ben 35 százalékkal növelték a termelést. Százharminchat millió forintos termelési értéket állítottak elő. Az eredeti terv 100 milliót írt elő. S most egy kicsit bosszankodnak. hogy a (többi miskolci üzemmel együtt, nem jelenthették a határidő előtti 100 százalékot. Van tennivaló a munka- és üzemszervezésben, az ütemes termelésben. a tartalékok még jobb kihasználásában. A lemaradás okai között feltétlenül meg kell említeni, hogy egyik műszerükhöz, a lélegeztető készülékekhez nem kapták meg kellő meny- nyiségben az oxigénpalackokat a hűtőgyáriaktól. Enél- kül nincs műszer, nincs lélegeztetés. A hiányzó kilenctized százalék a százból itt veszett el. 1978-ra a belföldi megrendeléseket áthozva, a tavalyi tartozásokat csak úgy tudják teljesíteni, ha a hűtőgyáriak hitegetés helyett, palackokat küldenek. A 30 millió forintos nyereség is nagyobb lett volna, ha nincs ilyen objektív tény az útban. 1976-hoz képest ez is 50 százalékkal emelkedett, Túlteljesítették a tervezett, egy főre jutó termelési értéket, is. Negyvenöt szakmunkástanulójuk van. újabb üzembővítésre kerül sor; 2 szintes, 1600 négyzetméteres munkacsarnok épül, s elkészült a tanműhely. Á verseny folytatódik K imagasló termelési sikereket hozott megyeszerte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista munkaverseny. Nincs egyetlen üzem, vállalat egész Borsodban, ahol éppen ennek a társadalmi méretűvé terebélyesedett nagyszerű mozgalomnak az eredményeképpen ne szárnyalták volna túl az éves termelési előirányzatot. Tíz- és százmilliókra tehető az anyag- és energiafelhasználásban elért megtakarítás, milliárdokra tehető a termelési tervek túlteljesítéséből származó többlet; jelentős eredmények születtek az export, ezen belül a tőkés kivitel fokozásában; számos ágazatban erősödtek a törekvések a termelési szerkezet korszerűsítésére, az értékesítési szerkezet átalakítására. A dolgozó kollektívák áldozatvállalását, kezdeményező készségét a gazdasági élet minden területén tapasztalhattuk. Nem elégedtek meg csupán a termelés mennyiségi növelésével. A verseny során egyre inkább gyakorlattá vált, hogy a jubileumi munkafelajánlások a népgazdaság szempontjából legégetőbb feladatok megoldására irányultak. Ilyen törekvéseket figyelhettünk meg például az ipari nagyberuházások határidőre és az előírt költségen belül történő megvalósításában, a tőkés kivitel fokozásában, a termékek minőségének javításában. A dolgozók alkotókészségére, munkalendületére nagy szükség lesz a következő esztendőben is. Éppen ezért kezdeményezték^ közelmúlt napokban a Láng Gépgyár munkásai a szocialista munkaverseny töretlen folytatását. Megyénk számos üzeme, vállalata csakúgy, mint a jubileumi verseny meghirdetésekor, elsőként csatlakozott a fővárosi dolgozók felhívásához. A verseny tehát nem ér véget az esztendő utolsó napján.' A vállalati, üzemi tervek ismeretében a szocialista brigádok újabb munkavállalásokba foglalják önként vállalt kötelezettségeiket. A Központi Bizottság októberi és decemberi határozatának megfelelően a termelés hatékonyságának fokozását, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítását, a minőség, az exportképesség javítását tekintik legfőbb feladatuknak. Persze, ezek a tennivalók eddig sem voltak ismeretlenek. Mindössze a népgazdasági célok következetesebb végrehajtására, egységes szemléletre és cselekvésre, nagyfokú rugalmasságra. a dolgozók széles tömegeinek mozgósítására van szükség. Olyan légkört kell mindenütt teremteni, amelyben kibontakozhat minden ember alkotókedve, érvényesülhet a tudás, amely, jobb, eredményesebb munkára serkent. A jubileumi verseny sikere biztosíték arra, hogy dolgozóink megértik és magukénak vallják a jövő évi nép- gazdasági terv céljait és készek egyemberként dolgozni azok valóra váltásáért. L. U 1
