Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

I 1977, december 3,, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 •H :ml\ A «»uuumueif u rnuijfui (Folytatás az 1. oldalról) J A X Je‘két, Ps Pújánál A XI, kongresszus határozatainak helyes­dolgozó népünk helytállását és mun- Pújanak sikerét tükrözi, hogy a nehezebb .. feltételek ellenére elérjük, vagy megközelíl- ‘'Jök az ötödik ötéves terv első két évére ki- naJÜ2ölt célokat. Ezt elősegítette a csepeli dol- ■& |8ozók által a Nagy Októberi Szocialista For- . Rdalom no. évfordulójának tiszteletére kez- if,'ernényezett és országossá vált szocialista Db'iftiunkaverseny. A Központi Bizottság nagy- ta értékeli, hogy a dolgozó kollektívák bc- ze^jcsülettel teljesítették vállalásaikat. ' srn”j .Az 1077. évi népgazdasági terv teljesíté- 5'öl az eddigi adatok alapján megállapít- k‘Iható; e,:’ ti) A nemzeti jövedelem a tervezettnél ío'.tpagyobb mértékben, várhatóan mintegy íl :t£' kázalékkal nő. A gyorsabb fejlődést meg- <aw alapozta, hogy a termelés növekedése külö- iciMÖsen a mezőgazdaságban, de az iparban és M építőiparban is meghaladja az előirány­he­dal g r »olt aki :sal de­in­ég- s a iyt. ik ijd tatot. , Az ipari termelés a tervezettet meg­riadja, várhatóan 7 százalékkal növekszik. Hfggyorsabban az élelmiszeripar termelése t'ö, a többi ágazaté lényegében a tervnek Megfelelően emelkedik. A termeléshez szük­séges anyag és energia alapvetően rendel- ■Mzésre állt. Az ipari termelés fejlődését se­jtette a múlt évinél élénkebb kereslet. A Jépgazdasági terv követelményeinek meg­felelően az ipari export nagyobb mértékben Bővült, mint a belföldi értékesítés. Az .. , zembe helyezett új kapacitások hozzájárul­sz- a műszaki színvonal emeléséhez, a ter- 1 a'Melés és a termékszerkezet fejlesztéséhez. —■ ő termelés növekedése ez évben is teljes jak ítészében a termelékenyebb munka ered- cés Menye. Nem kielégítő az előrehaladás az ut- jállóeszközök kihasználásában, a versenyké­pes termékek arányának emelésében. Az építőipar termelése a tervezettnél Gyorsabb ütemben, mintegy 7 százalékkal Bő. Teljesül a lakásépítési terv. Néhány i Nagyberuházás megvalósítása tervszerűbbé '’ált. A beruházások jelentős részénél —• j “öntőén előkészítési és szervezési hibák mi- iált — a kivitelezés időtartama és költségei Meghaladják a tervezettet. — A mezőgazdasági termelés az előirány- tettnál nagyobb mértékben, 1975-höz képest '’árhatóan mintegy 9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság dolgozói jól hasznosították áz anyagi és szellemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kise­jtő gazdaságokban fokozódott a termelési jPerlv, erősödött a termelési és az értékesí- j'ési biztonság. A tervezettnél több kenyér- í Gabona termett, a búza hektáronkénti álla­pi meghaladta a 40 mázsát, a kukorica át­lagtermése is nagyobb a számítottnál. A jpldség- és gyümölcstermelés fellendült, nőtt a sertésállomány, magas szintet ért el a baromfitenyésztés, fejlődött a szarvasmar- I Na- és a juhtenyésztés. A hústermelés je­lentősen emelkedett. j — A közlekedési ágazat az előirányzott­nál nagyobb áruszállítási feladatát a koráb­binál szervezettebben, az eszközök jobb ki­használásával eredményesen oldotta meg. Javult — bár nem kielégítően — az együtt­.66 un ci­la­le­ég let •k, a­■.k, K i t t i Működés a közlekedési, valamint a szállító ős termelő szervezetek között. b) A beruházások volumene a tervezett 1—5 százalékkal szemben előreláthatóan 13 M4 százalékkal nő. Az előirányzat túltelje­sítése csaknem kizárólag a vállalati, szövet­kezeti beruházásoknál következik be. A cél- csoportos beruházások (lakás, óvoda stb.) teljesítése valamelyest meghaladja a terve­zettet, az egyéb állami beruházásoké azon­ban elmarad attól. A gyorsított ütemű nagy- beruházások kivitelezése tervszerűbbé vált. Növekszik a határidőre és az előirányzott költséggel megvalósuló beruházások száma. Bővülnek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitások. Az előirányzatot meghaladó beruházások főleg a feldolgozó ipar és a mezőgazdaság technológiai korszerűsítését szolgálják, és Segítik a termelés hatékonyságának javítá­sát. az exportképesség fokozását. Az ilyen Mérvű beruházási tevékenység azonban nem áll arányban a népgazdaság jelenlegi telje­sítő képességével, a kivitelezés lehetőségei­vel. A folyamatban levő beruházások száma Növekszik, s emiatt az üzembe helyezések ideje nem rövidül a kívánt mértékben. c) A foglalkoztatottak száma a tervnek Megfelelően az iparban és a mezőgazdaság­ban csökkent, a kereskedelemben és a köz­lekedésben emelkedett. Az építőiparban a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent. A munka termelékenysége a ter­melő ágazatokban az előirányzottnál erőtel­jesebben nő, előrehaladás tapasztalható a Munkaerő-gazdálkodásban. A munka szerve­zettsége sok helyen még nem kielégítő. d) A lakosság életszínvonala a múlt évi­nél nagyobb mértékben emelkedik, a növe­kedés üteme némileg meghaladja az elő­irányzottat. Az egy keresőre jutó reálbér Várhatóan 3—3,5 százalékkal nő. Az ipar­ban, a vendéglátóiparban és az élelmiszer- kiskereskedelemben a terv szerint rendez­ték és egységesítették a műszakpótlékot. A villamosenergia-ipar, a ruházati ipar. vala­mint az oktatásügy, a közművelődés és rész­ben az egészségügy dolgozói központi bér­emelésben részesültek. A munkásság és a Parasztság reálkeresete a terv céljainak Megfelelően, lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövede­lem és a lakosság összes fogyasztása egy­aránt 4—4,5 százalékkal nő, az előirányza­tot valamelyest meghaladja. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett keretek között mám-3 A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott, az árukíná­lat nőtt, a választék bővült. A húsellátás kielégítő, választéka javult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál na­gyobb volt a kínálat, az árak alacsonyabbak voltak. Az életkörülményeket javítja, hogy fel­épül a tervezett 99 ezer lakás, 18 ezer óvo­dai hely és mintegy kétezer kórházi ágy lé­tesül. Bővül a.bölcsődei hálózat és a diák­otthonok befogadóképessége, nő az általános iskolai tantermek száma. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. c) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcso­latai szélesednek, részvételünk a nemzetkö­zi munkamegosztásban fokozódik. A szocia­lista országokkal, elsősorban a Szovjetunió­val tovább erősödik az együttműködés, di­namikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A népgazdasági tervnek megfelelően a kivitel gyorsabban növekszik, mint a behozatal. Bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. A tőkés piacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termékeinké, ami veszteséget okozott a népgazdaságnak. /) A gazdasági szabályozók alapvetően a népgazdasági tervben meghatározott felada­tok megvalósítását segítik. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a ha­tékonyság növelésére. Ennek következtében a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok jö­vedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A válla­latok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatások pedig meghaladják a tervezettet. O A Központi Bizottság figyelembe véve a népgazdaság helyzetét, a gazdálko­dás feltételeinek változását és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábbi feladatokat jelölte meg: — A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását a hatéko­nyabb társadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredményezze. A bel­földi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben növekedjék. A felhalmozás aránya közeledjék az V. ötéves tervben szá­mítotthoz, a lakosság életszínvonala a gaz­dasági fejlődéssel összhangban emelkedjék. — A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhang­ban a gazdasági egyensúly javításának köve­telményével. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét. — A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság egyensúlyát tar­tósan javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a terme­lési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvo­nal emelését, a beruházások tervszerű meg­valósítását, az állóalapok gazdaságos kihasz­nálását, az ésszerű takarékosságot, a munka­erő hatékonyabb foglalkoztatását. A Központi Bizottság az 1978. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés fő elő­irányzatait az alábbiak szerint határozta meg: A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése 5 százalék 2 százalék 5,5—6 százalék 4—5 százalék 2—3 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 180 Egy lakosra jutó átlagos jövedelem Egy keresőre jutó nominál­bér országos átlagban Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés ebből állami Az állami költségvetés bevétele legalább kiadása legfeljebb —182 milliárd Ft 7—7,4 százalék 7 százalék 4 százalék 3—3,2 százalék 2.8— 3 százalék 2.8— 3 százalék 3,4—3,6 százalék 90 ezer lakás — 33 ezer lakás 6 százalék 7 százalék a) Az ipar, az építőipar és a mezőgazda­ság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék: — Az ipari termelés 5,5—6 százalékos nö­vekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gazdaságos ipari ter­mékek exportja erőteljesen növekedjék, első­sorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A vállalatok határidőre fejezzék be a gazdasá­gos exportot bővítő beruházásaikat. Erősöd­jék az együttműködés tervszerűsége a ter­melő, a kereskedelmi, a szállító és a koope­ráló vállalatok között. — Az építési-szerelési tevékenység 4—5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításával, a rendelkezésre álló gépek és berendezések jobb kihasználá­sával kell elérni. Különösen fontos a terv- szerűség fokozása, a minőség javítása, a ki­vitelezés meggyorsítása. — A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977. évben elért eredmények megszilár­dítása és a hozamok további emelése. A ter­melés 2—3 százalékos növelésének a felté­telei adottak. Az állami gazdaságok és a ter­melőszövetkezetek hasznosítsák jobban ter­melési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményességét. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására. Ésszerűbben és takarékosabban használják fel a műtrágyát, a növényvédő szereket és a takarmányt. A kenyérgabonát a tervezett területen ide­jében és jó minőségben elvetették. Szüksé­ges, hogy a nagyüzemek a jövő évben növel­jék a kukorica vetésterületét. Fontos feladat a zöldségtermelésben, a baromfi-, a sertés, a szarvasmarha- és a juhtenyésztésben elért eredmények továbbfejlesztése. Fokozni kell a tömegtakarmány-ternielést, javítani a rét- és legelőgazdálkodást. A termelés feltételei­nek javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével, a tárolótér és a fel­dolgozó kapacitás bővítésével is segíteni, ösz­tönözni kell a termelőmunkát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok terme­lési lehetőségeinek kihasználását. A munka hatékonyságának fokozása min­den termelő ágazat, minden gazdálkodó-szer­vezet alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a termelőüzemek jobban figyelembe vegyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikkal. Tevé­kenységük során érvényesítsék a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági po­litikára és a termelési szerkezet fejlesztésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konk­rét programok alapján intézkedjenek a gyárt­mányok korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Hasznosítsák gyor­sabban és szélesebb körben áltudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a termelés­ben. A gazdálkodást elsősorban a termelé­kenység folyamatos növelésével, a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az anyag- és energiatakarékossággal, a szer­ződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesítésével, a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javításával te­gyék hatékonyabbá. b) Az áruszállítás 5,5 százalékos növelése a közlekedés szervezettségén ele, az eszközök kihasználásának, a termelő és a közlekedési vállalatok együttműködésének további javí­tását teszi szükségessé. A torlódások elkerü­lése végett fokozni kell az előszállításokat. A személyszállítás színvonalát új létesítmé­nyek üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével is javítsák. c) Az élet- és munkakörülmények további javításának feltételeit a termelés tervezett növelésével, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni. — Az 1978-ra tervezett reálbéremelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek nö­vekedése között. — A korszerű gépek és berendezések jobb kihasználása, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1-vel rende­zik és egységesítik a műszakpótlékot a szállítási, a hírközlési, a szolgáltató válla­latoknál, az állami gazdaságoknál, valamint a kereskedelem azon területein is, ahol ed­dig még nem történt meg. — A jövő évben néhány területen köz­ponti bérintézkedésre kerül sor. Béremelés­ben részesülnek az orvosok és azok az egész­ségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedt ki, továbbá a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói. — 1978. január 1 -töl a rendszeres nyugdíj- kiegészítés legkisebb összege havi 50 Ft-ról 70 Ft-ra emelkedik. A terv biztosítja a lakosság fogyasztásá­nak növekedését, a kiegyensúlyozott és ja­vuló színvonalú áruellátást, a vásárlóerő és az árualap összhangját — a kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok javítsák együtt­működésüket, bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az importszállítások jobb ütemezé­sével tegyék folyamatossá az áruellátást. Az illetékes hatóságok továbbra is szigo­rúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulá­sát, akadályozzák meg az indokolatlan ár­emeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeinek további ja­vítására megépül 90 000 új lakás; az óvodai helyek száma 17 000-rel, a bölcsődei helyeké 3100-zal, a kórházi ágyak száma pedig 700- zal nő. Tovább bővül az általános és a szak­munkásképző iskolák hálózata. d) 1978-ban beruházásokra 180—182 milli­árd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésé kell összpontosíta­ni. Az ötéves terv beruházási feladatainak teljesítése érdekében javítani kell a beruhá­zási folyamatok tervs: rűségét. Központi pénzügyi forrásból k ít nagyberuházás kez­dődhet meg: a Lenin Kohászati Művek kom­binált acélművének építése és a Székesfehér­vári Könnyűfémműben a félgyártmányok ter­melésének fejlesztése. A feldolgozó ágazatokban, valamint a me­zőgazdaságban a beruházásoknak mindenek­előtt a termelés korszerűsítését és a gazda­ságos export "övelősét kell szolgálniok. A nem termelő ágazatokban gondoskodni kell az V. ötéves tervben kiemelt feladatok meg­valósításának elsődlegességéről, az előirány­zott lakások, gyermekintézmények, iskolák megépítéséről. c) Az 1978. évi gazdasági feladatok ered­ményes megoldása, a külkereskedelmi mér­leg javítása megköveteli, hogy tovább bővül­jenek nemzetke i gazdasági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export. Nemzetközi azdasági kapcsolataink fej­lesztését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés további szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibon­takoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is bővítjük külke­reskedelmi forgalmunkat és feilesztjük a köl­csönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő országokkal kialakult sokoldalú gaz­dasági kapcsolatainkat, együttműködésünket az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük. A külkereskedelmi tevékenységben foko­zott figyelmet kell fordítani a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésé, e, a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételek­hez való rugalmas alkalmazkodásra, a be­szerzés és az értékesítés jó ütemezésére, va­lamint a termelő és a külkereskedelmi vál­lalatok együttműködésének erősítésére. f) Az állami költségvetés kiadásai és be­vételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek a válla­latokat és a szövetkezeteket növekvő telje­sítményre, a hatékonyság fokozására készte­tik. A költségvetési gazdálkodásban is kö­vetkezetesen érvényesíteni kell a takarékos­ságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk alatt működő intézmények törekedjenek a taka­rékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel korszerűsí­tésére. g) A központi irányító szervek gondos­kodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltá­rására és kiaknázására: segítse elő a beru­házási folyamatok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályozó rendszer ennek meg­felelően biztosítsa a vállalatok és a szövet­kezetek számára a teljesítményekhez igazo­dó gazdálkodási és pénzügyi feltételeket. 3 Az 1978. évi terv előirányzatai össz- * hangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves népgazdasági tervünkkel, elősegítik a népgazdaság kiegyensúlyozott és tervszerű fejlődését, s ennek megfelelően az életszín­vonal további megalapozott emelését. A népgazdasági terv teljesítése egységes szem­léletet, kezdeményező magatartást, követke­zetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen. A központi gazdaságirányító szervek tá­maszkodjanak a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére, és építsenek felelősségükre. A végrehajtás so­rán felvetődő problémák megoldására ide­jében intézkedjenek. Segítsék és ellenőriz­zék a tervfeladatok megvalósítását. A vállalatok, a szövetkezetek és a taná­csok a népgazdasági terv céljaival összhang­ban készítsék el saját terveiket, rugalma­san igazodjanak a gazdálkodás változó fel­tételeihez. A hazai és a külföldi piacok igé­nyeinek megfelelően fejlesszék a termelési szerkezetet, javítsák termékeik korszerűsé­gét és minőségét. Gazdálkodjanak takaré­kosan a munkaerővel, az anyagokkal, az energiával és a pénzzel. Intézkedjenek a ha­tékonyság gyorsabb növelése, a munka- és üzemszervezés javítása, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdeké­ben. A vállalatok, üzemek vezetői a felada­tok megoldásában építsenek a dolgozók al­kotó kezdeményezésére és aktív részvételére. A pártszervek és -szervezetek mozgósít­sák a párttagságot, a dolgozókat gazdaság- politikai céljaink elérésére, a terv teljesíté­sének segítésére. A kommunisták járjanak élen. mutassanak példát a feladatok végre­hajtásában. A szakszervezetekben, a Kommunista If­júsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő párttagok, akivistúk felvilágosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdemé­nyezéseinek felkarolásával, a szocialista ver­senymozgalom támogatásával segítsék elő az 1978. évi népgazdasági terv megvalósítását. A szocialista brigádok, a kollektívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák elő a ter­melés hatékonyságának növelését, a termé­kek minőségének javítását, az ésszerű taka­rékosságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkaidő-veszteségek mér­séklését, a munkafegyelem erősítését. Az agitációs és propagandaszervek, a saj­tó, a rádió és a televízió segítsék elő. hogv népünk_ megismerje jövő évi céljainkat, és cselekvőén támogassa gazdaságpolitikai tö­rekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a dol­gozók jó kezdeményezéseinek népszerűsíté­se. a munkások, a parasztok, az értelmisé­giek, egész népünk helytállásának, eredmé­nyes erőfeszítéseinek méltatása. Az 1978. évi népgazdasági terv jól szol­gálja hazánk szocialista fejlődését, népünk érdekeit, reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a mun­kásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, hogy öntudatos helytállással, odaadó mun­kával járuljon hozzá a gazdasági feladatok megoldásához.

Next

/
Thumbnails
Contents