Észak-Magyarország, 1977. december (33. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-03 / 284. szám
I 1977, december 3,, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 •H :ml\ A «»uuumueif u rnuijfui (Folytatás az 1. oldalról) J A X Je‘két, Ps Pújánál A XI, kongresszus határozatainak helyesdolgozó népünk helytállását és mun- Pújanak sikerét tükrözi, hogy a nehezebb .. feltételek ellenére elérjük, vagy megközelíl- ‘'Jök az ötödik ötéves terv első két évére ki- naJÜ2ölt célokat. Ezt elősegítette a csepeli dol- ■& |8ozók által a Nagy Októberi Szocialista For- . Rdalom no. évfordulójának tiszteletére kez- if,'ernényezett és országossá vált szocialista Db'iftiunkaverseny. A Központi Bizottság nagy- ta értékeli, hogy a dolgozó kollektívák bc- ze^jcsülettel teljesítették vállalásaikat. ' srn”j .Az 1077. évi népgazdasági terv teljesíté- 5'öl az eddigi adatok alapján megállapít- k‘Iható; e,:’ ti) A nemzeti jövedelem a tervezettnél ío'.tpagyobb mértékben, várhatóan mintegy íl :t£' kázalékkal nő. A gyorsabb fejlődést meg- <aw alapozta, hogy a termelés növekedése külö- iciMÖsen a mezőgazdaságban, de az iparban és M építőiparban is meghaladja az előirányhedal g r »olt aki :sal deinég- s a iyt. ik ijd tatot. , Az ipari termelés a tervezettet megriadja, várhatóan 7 százalékkal növekszik. Hfggyorsabban az élelmiszeripar termelése t'ö, a többi ágazaté lényegében a tervnek Megfelelően emelkedik. A termeléshez szükséges anyag és energia alapvetően rendel- ■Mzésre állt. Az ipari termelés fejlődését sejtette a múlt évinél élénkebb kereslet. A Jépgazdasági terv követelményeinek megfelelően az ipari export nagyobb mértékben Bővült, mint a belföldi értékesítés. Az .. , zembe helyezett új kapacitások hozzájárulsz- a műszaki színvonal emeléséhez, a ter- 1 a'Melés és a termékszerkezet fejlesztéséhez. —■ ő termelés növekedése ez évben is teljes jak ítészében a termelékenyebb munka ered- cés Menye. Nem kielégítő az előrehaladás az ut- jállóeszközök kihasználásában, a versenyképes termékek arányának emelésében. Az építőipar termelése a tervezettnél Gyorsabb ütemben, mintegy 7 százalékkal Bő. Teljesül a lakásépítési terv. Néhány i Nagyberuházás megvalósítása tervszerűbbé '’ált. A beruházások jelentős részénél —• j “öntőén előkészítési és szervezési hibák mi- iált — a kivitelezés időtartama és költségei Meghaladják a tervezettet. — A mezőgazdasági termelés az előirány- tettnál nagyobb mértékben, 1975-höz képest '’árhatóan mintegy 9 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság dolgozói jól hasznosították áz anyagi és szellemi erőforrásokat, s mind a nagyüzemekben, mind a háztáji és kisejtő gazdaságokban fokozódott a termelési jPerlv, erősödött a termelési és az értékesí- j'ési biztonság. A tervezettnél több kenyér- í Gabona termett, a búza hektáronkénti állapi meghaladta a 40 mázsát, a kukorica átlagtermése is nagyobb a számítottnál. A jpldség- és gyümölcstermelés fellendült, nőtt a sertésállomány, magas szintet ért el a baromfitenyésztés, fejlődött a szarvasmar- I Na- és a juhtenyésztés. A hústermelés jelentősen emelkedett. j — A közlekedési ágazat az előirányzottnál nagyobb áruszállítási feladatát a korábbinál szervezettebben, az eszközök jobb kihasználásával eredményesen oldotta meg. Javult — bár nem kielégítően — az együtt.66 un cilaleég let •k, a■.k, K i t t i Működés a közlekedési, valamint a szállító ős termelő szervezetek között. b) A beruházások volumene a tervezett 1—5 százalékkal szemben előreláthatóan 13 M4 százalékkal nő. Az előirányzat túlteljesítése csaknem kizárólag a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A cél- csoportos beruházások (lakás, óvoda stb.) teljesítése valamelyest meghaladja a tervezettet, az egyéb állami beruházásoké azonban elmarad attól. A gyorsított ütemű nagy- beruházások kivitelezése tervszerűbbé vált. Növekszik a határidőre és az előirányzott költséggel megvalósuló beruházások száma. Bővülnek a versenyképes export árualapok termelésére alkalmas kapacitások. Az előirányzatot meghaladó beruházások főleg a feldolgozó ipar és a mezőgazdaság technológiai korszerűsítését szolgálják, és Segítik a termelés hatékonyságának javítását. az exportképesség fokozását. Az ilyen Mérvű beruházási tevékenység azonban nem áll arányban a népgazdaság jelenlegi teljesítő képességével, a kivitelezés lehetőségeivel. A folyamatban levő beruházások száma Növekszik, s emiatt az üzembe helyezések ideje nem rövidül a kívánt mértékben. c) A foglalkoztatottak száma a tervnek Megfelelően az iparban és a mezőgazdaságban csökkent, a kereskedelemben és a közlekedésben emelkedett. Az építőiparban a számított növekedéssel szemben a létszám csökkent. A munka termelékenysége a termelő ágazatokban az előirányzottnál erőteljesebben nő, előrehaladás tapasztalható a Munkaerő-gazdálkodásban. A munka szervezettsége sok helyen még nem kielégítő. d) A lakosság életszínvonala a múlt évinél nagyobb mértékben emelkedik, a növekedés üteme némileg meghaladja az előirányzottat. Az egy keresőre jutó reálbér Várhatóan 3—3,5 százalékkal nő. Az iparban, a vendéglátóiparban és az élelmiszer- kiskereskedelemben a terv szerint rendezték és egységesítették a műszakpótlékot. A villamosenergia-ipar, a ruházati ipar. valamint az oktatásügy, a közművelődés és részben az egészségügy dolgozói központi béremelésben részesültek. A munkásság és a Parasztság reálkeresete a terv céljainak Megfelelően, lényegében azonos ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem és a lakosság összes fogyasztása egyaránt 4—4,5 százalékkal nő, az előirányzatot valamelyest meghaladja. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezett keretek között mám-3 A lakosság áruellátása élelmiszerekből és iparcikkekből kiegyensúlyozott, az árukínálat nőtt, a választék bővült. A húsellátás kielégítő, választéka javult. Burgonyából, zöldségből és gyümölcsből a tavalyinál nagyobb volt a kínálat, az árak alacsonyabbak voltak. Az életkörülményeket javítja, hogy felépül a tervezett 99 ezer lakás, 18 ezer óvodai hely és mintegy kétezer kórházi ágy létesül. Bővül a.bölcsődei hálózat és a diákotthonok befogadóképessége, nő az általános iskolai tantermek száma. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. c) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai szélesednek, részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban fokozódik. A szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval tovább erősödik az együttműködés, dinamikusan nő az áruforgalom. Fejlődik a termelési együttműködés és a szakosítás. A népgazdasági tervnek megfelelően a kivitel gyorsabban növekszik, mint a behozatal. Bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. A tőkés piacokról behozott cikkek ára gyorsabban nőtt, mint az oda kivitt termékeinké, ami veszteséget okozott a népgazdaságnak. /) A gazdasági szabályozók alapvetően a népgazdasági tervben meghatározott feladatok megvalósítását segítik. A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások miatt azonban már nem eléggé ösztönöznek a hatékonyság növelésére. Ennek következtében a jól és kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A vállalatok költségvetési befizetései nem érik el, az állami támogatások pedig meghaladják a tervezettet. O A Központi Bizottság figyelembe véve a népgazdaság helyzetét, a gazdálkodás feltételeinek változását és az V. ötéves tervben meghatározott célokat, az 1978-as évre az alábbi feladatokat jelölte meg: — A népgazdaság dinamikus fejlődését, a nemzeti jövedelem gyarapodását a hatékonyabb társadalmi termelés, a magasabb munkatermelékenység eredményezze. A belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben növekedjék. A felhalmozás aránya közeledjék az V. ötéves tervben számítotthoz, a lakosság életszínvonala a gazdasági fejlődéssel összhangban emelkedjék. — A termelési, értékesítési előirányzatok és az elosztási arányok legyenek összhangban a gazdasági egyensúly javításának követelményével. A kivitel növekedése haladja meg a behozatalét. — A hatékonyság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság egyensúlyát tartósan javító folyamatokat. Az irányítás és a végrehajtás minden szintjén továbbra is alapvető feladatnak kell tekinteni a termelési szerkezet fejlesztését, a műszaki színvonal emelését, a beruházások tervszerű megvalósítását, az állóalapok gazdaságos kihasználását, az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását. A Központi Bizottság az 1978. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg: A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése 5 százalék 2 százalék 5,5—6 százalék 4—5 százalék 2—3 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 180 Egy lakosra jutó átlagos jövedelem Egy keresőre jutó nominálbér országos átlagban Fogyasztói árszínvonal Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés ebből állami Az állami költségvetés bevétele legalább kiadása legfeljebb —182 milliárd Ft 7—7,4 százalék 7 százalék 4 százalék 3—3,2 százalék 2.8— 3 százalék 2.8— 3 százalék 3,4—3,6 százalék 90 ezer lakás — 33 ezer lakás 6 százalék 7 százalék a) Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék: — Az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gazdaságos ipari termékek exportja erőteljesen növekedjék, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A vállalatok határidőre fejezzék be a gazdaságos exportot bővítő beruházásaikat. Erősödjék az együttműködés tervszerűsége a termelő, a kereskedelmi, a szállító és a kooperáló vállalatok között. — Az építési-szerelési tevékenység 4—5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításával, a rendelkezésre álló gépek és berendezések jobb kihasználásával kell elérni. Különösen fontos a terv- szerűség fokozása, a minőség javítása, a kivitelezés meggyorsítása. — A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977. évben elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés 2—3 százalékos növelésének a feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasznosítsák jobban termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményességét. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására. Ésszerűbben és takarékosabban használják fel a műtrágyát, a növényvédő szereket és a takarmányt. A kenyérgabonát a tervezett területen idejében és jó minőségben elvetették. Szükséges, hogy a nagyüzemek a jövő évben növeljék a kukorica vetésterületét. Fontos feladat a zöldségtermelésben, a baromfi-, a sertés, a szarvasmarha- és a juhtenyésztésben elért eredmények továbbfejlesztése. Fokozni kell a tömegtakarmány-ternielést, javítani a rét- és legelőgazdálkodást. A termelés feltételeinek javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével, a tárolótér és a feldolgozó kapacitás bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a termelőmunkát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználását. A munka hatékonyságának fokozása minden termelő ágazat, minden gazdálkodó-szervezet alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a termelőüzemek jobban figyelembe vegyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikkal. Tevékenységük során érvényesítsék a Központi Bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikára és a termelési szerkezet fejlesztésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konkrét programok alapján intézkedjenek a gyártmányok korszerűsítésére, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Hasznosítsák gyorsabban és szélesebb körben áltudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. A gazdálkodást elsősorban a termelékenység folyamatos növelésével, a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az anyag- és energiatakarékossággal, a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesítésével, a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javításával tegyék hatékonyabbá. b) Az áruszállítás 5,5 százalékos növelése a közlekedés szervezettségén ele, az eszközök kihasználásának, a termelő és a közlekedési vállalatok együttműködésének további javítását teszi szükségessé. A torlódások elkerülése végett fokozni kell az előszállításokat. A személyszállítás színvonalát új létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével is javítsák. c) Az élet- és munkakörülmények további javításának feltételeit a termelés tervezett növelésével, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni. — Az 1978-ra tervezett reálbéremelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növekedése között. — A korszerű gépek és berendezések jobb kihasználása, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1-vel rendezik és egységesítik a műszakpótlékot a szállítási, a hírközlési, a szolgáltató vállalatoknál, az állami gazdaságoknál, valamint a kereskedelem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg. — A jövő évben néhány területen központi bérintézkedésre kerül sor. Béremelésben részesülnek az orvosok és azok az egészségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedt ki, továbbá a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói. — 1978. január 1 -töl a rendszeres nyugdíj- kiegészítés legkisebb összege havi 50 Ft-ról 70 Ft-ra emelkedik. A terv biztosítja a lakosság fogyasztásának növekedését, a kiegyensúlyozott és javuló színvonalú áruellátást, a vásárlóerő és az árualap összhangját — a kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket, bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az importszállítások jobb ütemezésével tegyék folyamatossá az áruellátást. Az illetékes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fogyasztói árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978-ban ne haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeinek további javítására megépül 90 000 új lakás; az óvodai helyek száma 17 000-rel, a bölcsődei helyeké 3100-zal, a kórházi ágyak száma pedig 700- zal nő. Tovább bővül az általános és a szakmunkásképző iskolák hálózata. d) 1978-ban beruházásokra 180—182 milliárd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésé kell összpontosítani. Az ötéves terv beruházási feladatainak teljesítése érdekében javítani kell a beruházási folyamatok tervs: rűségét. Központi pénzügyi forrásból k ít nagyberuházás kezdődhet meg: a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének építése és a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányok termelésének fejlesztése. A feldolgozó ágazatokban, valamint a mezőgazdaságban a beruházásoknak mindenekelőtt a termelés korszerűsítését és a gazdaságos export "övelősét kell szolgálniok. A nem termelő ágazatokban gondoskodni kell az V. ötéves tervben kiemelt feladatok megvalósításának elsődlegességéről, az előirányzott lakások, gyermekintézmények, iskolák megépítéséről. c) Az 1978. évi gazdasági feladatok eredményes megoldása, a külkereskedelmi mérleg javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek nemzetke i gazdasági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export. Nemzetközi azdasági kapcsolataink fejlesztését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés további szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és feilesztjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő országokkal kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat, együttműködésünket az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük. A külkereskedelmi tevékenységben fokozott figyelmet kell fordítani a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésé, e, a kivitel összetételének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, valamint a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek a vállalatokat és a szövetkezeteket növekvő teljesítményre, a hatékonyság fokozására késztetik. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk alatt működő intézmények törekedjenek a takarékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel korszerűsítésére. g) A központi irányító szervek gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltárására és kiaknázására: segítse elő a beruházási folyamatok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályozó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a vállalatok és a szövetkezetek számára a teljesítményekhez igazodó gazdálkodási és pénzügyi feltételeket. 3 Az 1978. évi terv előirányzatai össz- * hangban vannak a XI. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves népgazdasági tervünkkel, elősegítik a népgazdaság kiegyensúlyozott és tervszerű fejlődését, s ennek megfelelően az életszínvonal további megalapozott emelését. A népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező magatartást, következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen. A központi gazdaságirányító szervek támaszkodjanak a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére, és építsenek felelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldására idejében intézkedjenek. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el saját terveiket, rugalmasan igazodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez. A hazai és a külföldi piacok igényeinek megfelelően fejlesszék a termelési szerkezetet, javítsák termékeik korszerűségét és minőségét. Gazdálkodjanak takarékosan a munkaerővel, az anyagokkal, az energiával és a pénzzel. Intézkedjenek a hatékonyság gyorsabb növelése, a munka- és üzemszervezés javítása, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében. A vállalatok, üzemek vezetői a feladatok megoldásában építsenek a dolgozók alkotó kezdeményezésére és aktív részvételére. A pártszervek és -szervezetek mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat gazdaság- politikai céljaink elérésére, a terv teljesítésének segítésére. A kommunisták járjanak élen. mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő párttagok, akivistúk felvilágosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával, a szocialista versenymozgalom támogatásával segítsék elő az 1978. évi népgazdasági terv megvalósítását. A szocialista brigádok, a kollektívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák elő a termelés hatékonyságának növelését, a termékek minőségének javítását, az ésszerű takarékosságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkaidő-veszteségek mérséklését, a munkafegyelem erősítését. Az agitációs és propagandaszervek, a sajtó, a rádió és a televízió segítsék elő. hogv népünk_ megismerje jövő évi céljainkat, és cselekvőén támogassa gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a dolgozók jó kezdeményezéseinek népszerűsítése. a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, egész népünk helytállásának, eredményes erőfeszítéseinek méltatása. Az 1978. évi népgazdasági terv jól szolgálja hazánk szocialista fejlődését, népünk érdekeit, reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, hogy öntudatos helytállással, odaadó munkával járuljon hozzá a gazdasági feladatok megoldásához.