Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. november 2., szerda LSSOiiCZi és EciiÉria látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jósé Lopez Portillo mexikói elnöknek és Alfredo Poveda Burbanőnak, az Ecua­dori Legfelső Kormányzótanács elnökének meghívására a kö­zeljövőben hivatalos látogatást tesz a Mexikói Egyesült Ál­lamokban és az Ecuadori Köztársaságban. Ma ünnepi ülés kezdidik a tata (Folytatás az 1. oldalról.) Leonyid Brczsnyev, az SZKP KB főtitkára Moszkvában át­adta Erich Honcckernek, az NSZÉP KB főtitkárának az Ok­tóberi Forradalom Érdemrendet. Az ENSZ-ben és Belgrádban Magyar felszólalások Az ENSZ-közgyűlés Politi­kai Bizottságának hétfői ülé­sén a leszerelési kérdések általános vitájában felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykö­vet, a magyar küldöttség tagja, aki beszédében sür­gette a vegyi fegyverek fej­lesztésének, gyártásának és felhalmozásának eltiltásáról szóló nemzetközi egyezmény mielőbbi elfogadását. Java­solta, hogy a közgyűlés hoz­zon határozatot a tárgyalá­sok meggyorsítására. Az új tömegpusztító fegy­verek és fegyverrendszerek eltiltásának fontosságát hang­súlyozva rámutatott arra, hogy ezek nemcsak a nem­zetközi légkör további javí­tását akadályozhatják, ha­nem új területekre terjesztik Id a fegyverkezési versenyt is, pazarolják az emberiség rendelkezésére álló erőforrá­sokat. A neutronbomba gyár­tásával kapcsolatos nyugati tervekről szólva hivatkozott arra, hogy világszerte, ha­zánkban is egyre növekvő felháborodás tapasztalható e különös kegyetlenséggel gyil­koló úgy fegyverfajta ellen. Az ENSZ-közgyűlésnek — mondta a magyar küldött —, el kell ítélnie ezeket az em­bertelen terveket és olyan nemzetközi egyezmény mi­előbbi életbeléptetését kell elősegítenie, amely elejét ve­szi mindenfajta új tömeg- pusztító fegyver kifejleszté­sének és gyártásának. tása szempontjából kiemelke­dő jelentőségű a Szovjetunió által javasolt magas szintű összeurópai konferenciáit ösz- szehívása. A további haladás jelentős mértékben a belg­rádi találkozó résztvevőinek konstruktív állásfoglalásától függ. A magyar küldött röviden beszámolt arról az eredmé­nyes együttműködésről, amely a szénkitermelés és -hasznosítás, a kőolaj-, föld­gáz-, illetve bauxitbányászat és -feldolgozás, a villamos­energia gazdálkodás és -szál­lítás bizonyos területein az utóbbi két év során megva­lósult Magyarország és a nyugati államok között. ünnepünk —, alkalmából el­jöttünk e gazdag, nagy mú­zeumba, hogy tisztelegjünk a halhatatlan Lenin emléke előtt.” Az emléksorokat Ká­dár János mellett, a magyar delegáció többi tagja is alá­írta. Ezt követően a magyar párt- és kormányküldöttség a Vörös téren a kíséretében levő szovjet személyiségekkel együtt felkereste Vlagyimir Iljics Lenin mauzóleumát. A mauzóleum falán hatalmas vörös rózsakoszorút helyeztek el, szalagján a magyar és orosz nyelvű felirattal: „A nagy Leninnek — a magyar párt- és kormányküldöttség”. A mauzóleum belsejében, ahol örök álmát alussza a forradalom lánglelkű vezére, némán tisztelegtek Lenin em­léke előtt. Innen az Ismeretlen kato­na sírjához vezetett a kül­döttség útja. A Kreml falá­nak tövében levő, nemesen egyszerű emlékmű, amely előtt állandóan ott ég az em­lékezés lángja a második vi­lágháborúban a népek sza­badságáért, a szovjet ha­záért életét áldozott sok mil­lió szovjet katonának állít emléket. „Dicsőség az el­esett hősöknek” — ez a fel­irat -áll a koszorún, amelyet Kádár János és a küldöttség többi .tagja gyászzene hang­jai közben helyezett el a sírnál. A kegyeletes aktuson részt vett Vlagyimir Szerih altá­bornagy, Moszkva város ka­tonai parancsnoka is. Szerdán, helyi idő szerint délelőtt tíz órakor, Moszkvá­ban, a Kreml kongresszusi palotájában, száznál több külföldi küldöttség jelenlété­ben megkezdődik a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának és az Orosz Szocia­lista Szövetségi Szovjet Köz­társaság Legfelsőbb Taná­csának együttes ünnepi ülés­szaka, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatvana­dik évfordulója alkalmából. A kétnapos ünnepi ülésen Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára mond ünnepi beszédet. Felszólal számos ország küldötte, a meghívott vendégek között lesz az Ok­tóberi Forradalom több, ma is élő részvevője. Teljesítik vállalásaikat (Folytatás az 1. oldalról.) gyermekintézményeik korsze­rűsítésére fordítják. Külön is említést érdemel az ózdi síkkötő üzem kollektívája, amely a kommunista műsza­kon végzett termelőmunká­val a vállalat export-köte­lezettségeinek teljesítését se­gíti. Vállalták ugyanis, hogy a Szovjetunióba szállítandó, december 31-re ígért termé­keiket csaknem két héttel hamarabb elkészítik és el­küldik, a megrendelő válla­latoknak. A tervteljesítésben példa­mutató munkát végzett az LKM II. sz. kohónál dolgozó Paulik Miklós vezette szo­cialista brigád, amely méltó társra talált a III. számú- kohó Aranyosi István és Horváth József brigádveze­tők irányításával dolgozó kollektívákban. * Kimagasló munkasikerek­ről kaptunk hírt a Borsodi Szénbányák Vállalat Szuha­völgyi — és Ormosi Bánya­üzeméből is. A feketevölgyi akna 'fletcheres gépi front­ján dolgozó Kiss Mihály szo­cialista brigádja tegnap reg­gelre teljesítette éves terme­lési tervét és többletvállalá­sát. Az országszerte ismert, a Szakma Kiváló Brigádja címmel kitüntetett 90 tagú kollektíva összesen 258 ezer 475 tonna szenet küldött a felszínre. A brigád novem­ber 7-ig még ötezer, év vé­géig további 55 ezer tonna szenet termel. Az ormosi VII. akna pajzs biztosításé gépi frontján Ré­miás József brigádja még ennél is kiemelkedőbb ered­ményekkel büszkélkedhet. Az ugyancsak magas kitün­tetéssel rendelkező, a Válla­lat Kiváló Brigádja címet elnyerő 54 tagú közösség no­vember 1-ig már 108.8 szá­zalékra teljesítette éves fel­adatát, s az éves vállalását is túlszárnyalta. A brigád november 7-ig 270 ezer, a hátralevő időszakban mint­egy 6- ezer tonna szenet ad a népgazdaságnak. Lisszaboni november P C É jort.ugáliában Mario Soares miniszterelnök szocialis­ta pártjának „egyszínű” kabinetje kormányoz. A parlamenti erőviszonyok következtében — ez a kormány állandóan veszélyes szirtek között lavírozik. A nemzetgyűlési matematika egyszerű törvényei alapján el­méletben bármikor megtörténhet, hogy a jelenlegi portu­gál vezetést megbuktatják. Az alkotmány értelmében erre akkor kerül sor, ha a kabinetet bármely kérdés kapcsán egy hónapon belül két ízben bizalmatlansági indítvánnyal leszavazzák. Ezt eddig a jobboldal sem merte megkockáztatni — ehhez túlságo­san fenyegető a kormányzati káosz kísértete. A kommu­nisták ugyanakkor már régen figyelmeztették Soarest, hogy a szüntelen rögtönzés, a különböző csoportok ke­gyeinek keresése a parlamenti voksok reményében hosszabb távon tarthatatlan magatartás. A PKP már a kezdet kezdetén baloldali egységfront kj'l kovácsolását javasolta, ez a parlamentben is megkönnyí­tené a kormány helyzetét. A válasz mindeddig „nem” volt A legújabb hírek szerint a helyzet valamelyest megvál­tozott. A Soareséktől jobbra álló, Carneiro által vezetet' szociáldemokrata párt a napokban először lengette meg a bizalmatlansági indítvány Damoklész kardját. Javaslata kimeríti az ultimátum fogalmát: csak akkor hajlandó „eltekinteni” a kormány megbuktatásának kísérletétől, ha az összefog a jobboldallal — viszont kizárja mindenfajta együttműködésből a kommunista pártot. Portugália — és a világ — érdeklődéssel várta, mi lesz a válasz erre a politikai zsarolásra. A nagy tekintélyű államfő, Eanes Elevemote: helytele- níti a fenyegetés formáját és tartalmát, elítéli a kommu-j ríj nista párt bojkottjára szóló felhívást. Talán ez is hozzá'! hí járult ahhoz, hogy Soares kijelentette: nem hajlandó en- ^ gedni ilyen nyomásnak, viszont hajlandó közös programi ja kidolgozására a többi párttal, köztük a kommunisták' k( kai is. é\i A válaszból úgy tűnik: elkerülhető vagy legalábbis el odázható a belpolitikai robbanás. A helyzet azonban ait* figyelmeztet: a baloldali erők összefogására nagyobb szük­ség van, mint valaha. tu a m Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta D<*' he san Cskrebics szerb kormányfőt. A belgrádi találkozó részt­vevői kedden munkabizott­ságokban folytatták tanács­kozásukat. Ezúttal mind az öt bizottság ülést tartott. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoport, az, úgynevezett közös érdekelt­ségű tervek végrehajtását, -a főbb nyers- és fűtőanyagok kitermelése és hasznosítása, továbbá az energetika és szállítás egyes területein megvalósuló együttműködés témakörét vitatta meg. A vitában felszólalt Zolet- nik Sándorné, a magyar kül­döttség tagja. Rámutatott arra. hogy ez a hosszú távra szóló együttműködési forma szilárd kapcsolatok kialakí­tását tételezi fel. Felhívta a figyelmet, hogy a záróok­mány idevágó rendelkezései véerehaitásának meggyorsí­A szovjet hatalom első percétől... ké °S: he Nf So, se gazdasági gyarapodá­sának minden szakaszában az életszínvonal-emelkedés­nek, — a jövedelmek és a fogyasztás alakulásának — megvannak a sajátosságai. Ez fokozottabban érvényes a fejlett szocializmus viszonyai között, hiszen a termelés gyors növekedésével megte­remtődnek a feltételek a ko­rábbinál gyorsabb és követ­kezetesebb életszínvonal- emeléshez. A háború előtti évek ötéves tervei alatt (1929 —1940) az egy lakosra szá­mított nemzeti jövedelem 1,3-sze restre, az ehhez ha- ■ sonló időszak alatt 1961— ,1972 között 1,7-szeresére, az utolsó 15 évben pedig majd­nem kétszeresére növekedett., Ez a növekedés azt is lehe­tővé tette, hogy a lakosság egy főre számított reáljöve­delme minden 15 évben meg­kétszereződjön, tehát egy emberi élet alatt a szovjet társadalomban többször is új minőségi változás megy vég­be az életkörülményekben. A IX. ötéves tervben példá­ul a központi intézkedések hatására több anyagi esz­közt fordítottak a nép élet- színvonalának emelésére, mint a megelőző tíz év alatt összesen. A fejlett szocializmusban megteremtődtek a feltételei a két alapvető társadalmi osz­tály; a munkásság és a kol­A háború után indokolttá vált a Szovjetunióban a pa­rasztság jövedelmének növe­lése, a termelés anyagi ösz­tönzésének erősítése, különö­sen a kolhozokban. 1959-től, a kolhozokban megkezdődött a munkateljesítmények pénzbeni fizetése, ezen belül is a garantált jövedelmek fi­zetésének időszaka. A pa­rasztok egy dolgozóra szá­mított reáljövedelme 1900- ban 2,4-szer haladta meg az 1940. évi szintet. Már ebben az időszakban a kolhoztagok jövedelmének 70 százalékát a kolhozgazdaságból származó jövedelem képezte. A Szovjetunióban nagy fi­gyelmet szentelnek az ala­csony bérek rendszeres eme­lésének. Ügy vélik, hogy ez egyaránt szolgálja a társa­dalmi igazság és a munka szerinti elosztás elvének ér­vényesülését. 1957 és 1968 között a minimális bérek ha­vi 22 rubelról 60 rubelra emelkedtek, s ez 2,7-szeres növekedést jelent, amely je­lentősen meghaladja az át­lagbérek emelkedését. Az SZKP XXIV. kongresszusa után az összes termelőágaza­tokban a legalacsonyabb bért 70 rubelben állapították meg. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a Szovjetunió fejlődé­hozparasztság életszínvonalá­ban levő különbségek ki- egyenlítéséhez. Ennek egyik eszköze a jövedelmi színvo­nal közelítése. A kolhozta­gok egy dolgozóra számított reáljövedelme 1975-ben 1960- hoz képest 2,36-szorosára, a munkások és alkalmazottaké pedig 1,6-szorosára emelke­dett, tehát a kolhoztagok reáljövedelmének gyorsabb növelése a közelítés legfőbb útja. Ugyanilyen jelentőségű az alacsony jövedelmek emelé­se, illetve a jövedelmek szó­ródásának mérséklése. Az utóbbi években jelentősen összeszűkült az 50 rubel, vagy ez alatti jövedelemmel ren­delkezők aránya és számotte­vően megnövekedett — tíz év alatt 8,5-szeresére — a 100 rubel, vagy ennél na­gyobb egyhavi jövedelemmel rendelkező lakosság aránya. A jövedelmek ilyen irányú változásával függ össze, hogy jelentősen emelkedett a ta­karékbetét-állomány. A la­kossági betétek az 1940. évi 6,7 milliárd rubelról 1960- ban 10,9, 1970-ben 46.6, 1975-ben 91 milliárd rubelra növekedtek. A . Szovjetunió­ban a takarékbetéttel rendel­kező lakosság száma megha­ladja az 106 milliót. Az egy betétre jutó összeg megköze­lítőleg 855 rubel. A társadalmi fogyasztási alapokból történő kifizeté­seknek megnőtt a jelentősé­ge a fejlett szocializmus vi­szonyai között. Például a IX. ötéves tervben az egy lakos­ra jutó reáljövedelem 24 százalékkal, a szociális jutta­tások és támogatások pedig 34 százalékkal növekedtek. A nyugdíjak, segélyek, ösz­töndíjak növekedése mintegy 40 millió szovjet állampol­gárt érintett. A társadalmi fogyasztási alapok 1975-ben elérték a 90 milliárd rubel értéket.’ amelynek fele pénz­ben, fele pedig természetbe­ni juttatás formájában ke­rült a társadalom tagjaihoz. A IX. ötéves tervben emel­ték az alacsony nyugdíjakat, a háborús veteránok, illetve családtagjaiknak járó segé­lyeket. Javították a terhes nők és a dolgozó gyermekes anyák munkafeltételeit, nö­velték a dolgozó anyáknak a beteg gyermek után járó fi­zetett munkanapok számát. Az üdülőkben, a kórházak­ban, az úttörőtáborokban és más intézményekben emelték az étkezési normát. A főis­kolákon 25 százalékkal, a kö­zépfokú intézményekben 50 százalékkal növelték az ösz­töndíjak átlagát. Az alacsony jövedelmű családoknál be­vezették á gyermekek után járó pénzjuttatást. A szovjet állam évente egy általános iskolai tanulóra 170 rubelt,® Cg speciális középiskolában 6°® -V, rubelt, a felsőfokú oktatájj' de ban részt vevő hallgatóra 100\ So, rubelt költ évente. Egy böl'í f;a csődés gyermek ellátásúk0* évente több mint 500 rubd' elf lal, az óvodás gyermek esf tel tében 450 rubellal támogat)* By a családokat az állam. Ez jelenti, hogy a bölcsődei óvodai ellátás 80 siázaléWj ' az állam viseli. A SzoVje'i • unióban egy betegnapra & Ve állami kiadás körülbelül sci rubel. ko I &0i Az eddigiek során főleg ' lakosság jövedelmének al®! kulásáról, növekedéséről vojí ^ * szó. A jövedelmek növekedj se nagyon fontos mutatója 1 ,'e| lakossági jólét növekedés# tei nek. de főleg abban az ös# jrj, szefüggésben. hogy a jöved0 lem az anyagi javak, a f° 4,. gyasztási cikkek megszerf t(j| sének legfőbb eszköze. szovjet nép jövedelmén0* <1 növekedése nagymértékké ÜJ befolyásolta a fogyaszt# . szerkezetének változását, riyil elmúlt 60 év alatt a lakói éie'l í11 ság fogyasztásában az eic,i m, misizerek aránya relatí'l Ve csökkent, és rendkívül din® az ,pjj5 t.art° mikusan növekett cikkek, különösen a tart- ^ fogyasztási eszközök, a kd*| turális javak és a házlart#] *d felszerelések vásárlása. Oo Kovács László >n, re (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents