Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-02 / 258. szám
T977, november 2., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Hat héttel korábban Teljesíti tervéi a isipari vállalat ü I t Sok kW) esett már lapunkban — cs másutt is — a Miskolci i Húskombinátról, a Borsod-Abaúj-Zcmplcn megyei Állatfor- galmi cs Húsipari Vállalat legnagyobb üzeméről. Gondok, bajok, hiányosságok, fogyasztói panaszok, gazdasági mínu- - szók... Az egyik gépkocsivezető mondja: — Újságolvasó ' ember vagyok, viszonylag tájékozott: az első évek a nehéziparban, a könnyűiparban sem mindig jók. Ott mégsem csinálnak belőle ekkora ügyet. t i Beszélgetés a vállalat igazgatójával — Milyen gazdasápi terveket szabott meg 1977-re a vállalat kollektívája? — A tavalyitól húsz százalékkal magasabb termelési érték előállítását terveztük — mondja Csajági János, a megyei vállalat igazgatója. — Első hallásra talán merésznek tűnik a tervezés, de tudni kell, hogy az úgynevezett húsprogram segítségünkre sietett. Ebben az évben már nem voltak alapanyaggondjai vállalatunknak. Ennek köszönhető, hogy az. első fél évben a tervezettnél 8,9 százalékkal ' magasabb értéket tudtunk előállítani. — Erre az évre tervezték a kétmüszakos sertésvágás megvalósítását is. — Az első fél évben készítettük élő a sertésvágók- nak és a kapcsolódó műveletek végzőinek második műszakját. Intézkedési tervet dolgoztunk ki, majd kéthetenként gyűjtöttünk adatokat az érdekelt területekről. Végül is, sikerült. Július 4-én ! kétmüszakos lett a húekomIbinát legjelentősebb üzeme. — Miként változott a létszám ? — Háromszáznegyvenen dolgoznak a sertésvágásnál, Jintegy 70 fővel többen mint jzelött. Engedélyezett mun- perő-toborzásunk sikerrel Irt, főleg az iparban sze- iny encsi járásból jelentkeztek sokan. Kitűnő, lelkiismeretes munkásokat nyertünk meg vállalatunknak. Közülük jó néhányan a töltelékáruk gyártásánál dolgoznak ma már, bár ez igen nehéz és kényes feladat. A kétmüszakos üzemrészhez osztottuk be fiatal, idén végzet szakmunkásainkat is. Nagy segítségére volt a második műszak beindításának egy régi jó brigád. Kettévált az 56 tagú kollektíva: minden második emberük a második műszak megteremtésén fáradozott. Második műszakunk a második hét végére elérte azt a színvonalat és teljesítményt, amelyet a negyedév közepére terveztünk. — Hallhatnánk adatokat 15. — A második műszak bevezetésekor naponta 1800 sertést vágtunk le és dolgoztunk fel. Augusztus második felében már 2500 vágást végeztünk naponta. Augusztusra eredetileg 34 800 darab sertés vágását terveztük és 55 100 darabot teljesítettünk. Ez 153 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Ennek köszönhető, hogy az I—III. negyedévi termelési értékünk 180 millió forinttal több volt a tervezettnél. — Milyen visszhangja van a második műszaknak az üzemben? — Talán a legjobb hangulati jellemző, júliustól csökkent a fluktuáció. Feladataink a korábbi időszakokban meglehetősen sok túlórát követeltek. A pénz nem minden, sokan éppen a túlórák miatt köszöntek el. A délutáni műszak bevezetésével megszűntek a túlórák, a műszakpótlék pedig kárpótol a túlóráit béréért. — A húsipari vállalat dolgozói is — mint megannyi más üzem — termelési sikerekkel köszöntik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Mit sikerült megvalósítaniuk a felajánlásokból? — Ezernyolcszáz fős kollektívánk a lakossági igények kielégítésén túl az exportkötelezettségek túlteljesítését, valamint szigorú takarékosságot vállalt — napi feladatai mellett. A körülmények meglehetősen nehéz helyzetbe hoztak minket, ugyanis az év második felében hihetetlenül megnőttek a belkereskedelmi igények. Korábban napi 350 mázsa hús volt az átlagos igény, most 470—500 mázsa húst és hús- készítményt igényel a megye. Nem jöttünk zavarba, mindeddig eleget tudtunk tenni a megrendeléseknek. Exportunk az év eddig eltelt részében várakozáson felül alakult. Egész évre 6272 tonna exportot terveztünk és szeptember végéig 11 ezer tonnát értékesítettünk külföldi piacon, tehát majdnem kétszeresét az egész évre tervezett mennyiségnek. A második műszakban termelt áru szinte teljes egészében exportra került. Az októberi hónapban is élénk az export- tevékenység. — Hol tudják elhelyezni a terven felüli mennyiséget? — A magyar húsoknak, húskészítményeknek jó híre van a világban. A Szovjetunióban, a környező szocialista országokban, valamint Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és Kubában a legjobb a kereslet. Csontos marhahúst, sza- lonnás félsertést, csont nélküli karajt, tarját, császár- szalonnát, franciasonkát, pálmai sonkát, nyers sertéscombot, zsírt exportálunk, valamint a második negyedévtől dobozolt sonkát is. Ez utóbbi nagy sikert aratott, tervezzük, hogy a jövő évben amerikai piacokon is bemutatjuk. Egyszóval: nincsenek piaegondjaink. — A dobozolt sonkán lávái pacalpörkölttel is megjelent ebben az évben a Miskolci Húskombinát? Várhatók-e újabb húsipari termékek a belföldi piacon? — A sonka és a pacal sikere arra serkent bennünket, hogy a jövőben is kísérletezzünk. Pillanatnyilag négy új termék , kialakításán clolgo- zunk. A) házi vélemények jók, reméljük a jövő évben a fogyasztók véleményét is megismerhetjük. * — A vállalat igazgatója hogyan értékeli az idei gazdasági ével? — A Miskolci Húskombinát a második évben kinőtte a gyermekbetegségeket. Dolgozóinkat nem keserítették el a kezdeti kudarcok, becsületes munkájukkal megalapozták a kombinát jövőjét. Hasonlóan szorgalmas munka jellemzi a vidéki üzemek munkásait is. Naponta ellenőrizzük a húskészítmények minőségét és ez az új módszer minőségi javulást is eredményezett. Egyre kevesebb a reklamáció, exportunk minden tételét átvették. Előzetes számításaink szerint november 20- ig teljesítjük éves tervünket — fejezte be a beszélgetést Csajági János igazgató. Lcvay Györgyi Kiemelkedő eredmény Az év vége t lőtt, két hónappal korábban, november 1-re teljesítette a diósgyőri Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztó gyáregységének kollektívája öntödei szürke- nyersv"s-termelési tervét. A diósgyőri nagyolvasztóban az idei terv az acélnyersvas mellett százezer tonna — a hazai öntödék számára szükséges — szűri; ehyers vas-termelését írta elő. • A kéthónapos előny révén lehetővé válik, hogy a diósgyőri nagyolvasztóműben az év végéig exportra, mintegy 15 000 tonna szürkenyersva- sat termeljenek. A gyáregység kollektívája a Nagy Ok- lób • hatvanadik évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben az acélnyersvas-termelésben is kiemelkedő eredményeket ért el. Az időarányos tervüket november 1-én 14 500 tonnával teljesítették túl. A kétszázéves Hollóháza Az üveghutákat, amelyeket az osztrák udvar minden tiltó rendelkezése ellenére az óvatlan tekintetek elől Zemplén völgyei rejtettek, kétszáz évvel ezelőtt építették. A kassai levéltári adatok szerint 1777-ben ütöttek először itt — gróf Károlyi birtokán — tanyát a vándor üvegművesek. Ma már ne- ház elhinni, hogy Hollóháza híres porcelángyárának ezek a rücskös, sötét színű palackok voltak hírnökei. A kerámiákat az 1840-es évektől őrzi a gyár egyik raktára, ugyanúgy, mint a környék virágmintás díszítéssel készült edényeit, vagy a későbbi korból származó kobaltkék porcelánokat is. Ezek tették először híressé a millenniumi kiállításon Hollóháza nevét. December elején ünnepli fennállásának kétszázatok évfordulóját a Hollóházi Porcelángyár. És ennek a kétszáz évnek termékei: az értékes hutaüvegek, a jellegzetes hollóházi minták, készletek, figurák az évek során visszakerültek a gyárba. És a páratlan (több ezer darabból álló gyűjtemény) a jövőben megfelelő otthont kap. Kétszintes csarnokot építenek majd, amelynek földszintjén csodálhatják meg a látogatók a gyár történetét jelentő termékbemutatót. Az épület emeletén pedig ldállitóter- met rendeznek be,' ahol az üzletemberek ismerkedhetnek meg a gyár termékeivel. A prügyi Tiszamcnte Tsz háztáji üzemágát bemutató kiállítási részlet (képünkön bal A BVK kiállítási részlege (képünkön jobbra). ' ra' Eredmények és Miséié a toánterNtléskn A háztáji gazdaságokban, kiskertekben termelt, ellátásunkat jelentősen javító zöldségfélék és gyümölcsök. 1 Röviden beszámoltunk már róla, hogy megnyílt, s november 7-ig mennyi látnivalóval várja megyénkből is az érdeklődőket Nyíregyháza- Sóstón a kisárutermelés fejlesztését segíteni hivatott tájjellegű mezőgazdasági kiállítás és vásár. Ezúttal képekkel, tényekkel szeretnénk felhívni a figyelmet a MÉM, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács és a Borsod megyei Tanács e nagyon hasznos, közös rendezvényére. A szép környezetben, átte- kinhetően „tálalt” kiállítás rendezőinek egyik érdeme, hogy felhívják a figyelmet a kisárutermelés jelentőségére, a már elért eredményekre és a fejlődés további lehetőségeire. A bemutatott grafikonok, képek és a paraszti portákon, kiskertekben, hátsó udvarokban megtermelt, szebbnél-szebb áruk tömege jól érzékelteti, hogy mit jelent népgazdaságunk számára az évi mintegy 50 milliárd forint értékű hús, tej, tojás, baromfi, zöldség, gyümölcs és más mezőgazdasági termék. Ami pedig a lehetőségeket illeti, a kiállítás látogatói számos példán keresztül ismerkedhetnek meg azzal, hogy mit, miért és hogyan érdemes termelni a háztájiban, az udvarokban, a kiskertekben. És természetesen arra vonatkozóan is tanulságokkal szolgál a kiállítás, hogyan kell az áfész-ekben szervezni, segíteni a szakcsoportokat, hogyan kell megteremteni az értékesítés biztonságát, a termelőszövetkezetek pedig a háztáji ágazat jó megszervezéséhez találnak jó néhány követendő példát. Megyénk kiállítói közül ilyen követendő példa lehet sok más közös gazdaság szá-, mára a prügyi Tiszamente Tsz háztáji üzemága. Itt a nagyüzem sokoldalú támogatásával a háztáji ágazat az idén is több, mint 14 millió forint értékű árut, húst, tojást, tejet, zöldséget értékesít a nagyüzemen keresztül. Az áfész-ek kisáruterme- lést segítő munkájához a Mezőkövesd és Vidéke Áfész ilyen irányú tevékenysége lehet a példakép. Ennek a fogyasztási szövetkezetünknek ma már 21 különböző szakcsoportja működik eredményesen. 1970-ben a szakcsoporttagok közös áruértékesítése még csak 2 millió forint volt. 1975-ben már 26 millió forint értékű sertéshúst, nyulat, mézet, zöldséget értékesítettek, s idei 30.3 millió forintos áruértékesitési tervüket előreláthatóan 35 millió forintra teljesítik túl. Az áfész egész felvásárlása pedig meg fogja haladni az 50 millió forintot. A kiállítás látogatói azzal is megismerkedhetnek, hogy az ipartól, kereskedelemtől milyen eszközöket, szerszámokat, kisgépeket, műtrágyákat. növényvédő szereket, vetőmagvakat várhatnak a kisárutermelés fellendítéséhez. Sajnos, a kínálat áruskálája még koránt sen teljes. Sok látogatóval együtt hiányoltuk például a kézi- szerszámok (ásó, kapa stb.) nagyobb választékát és az olcsóbb, többek által megvásárolható motoros kisgépeket. Mindent egybevetve: nagyon hasznos lenne, hozzájárulna a kisárutermelés fellendítéséhez, ha nagyüzemi gazdaságaink, fogyasztási szövetkezeteink minél több érdeklődő számára szerveznék meg a nyíregyháza-sóstói vásárlátogatást. (p. s.) Elsőrendű Megyénk ipari üzemeit járva, léplen-nyomon változásokat tapasztalunk. Üj üzemcsarnokok épülnek, ahová korszerű, nagy teljesítményű gépeket vásárolnak. A vállalataiénál, üzemekben olyan fejlesztési terveket, beruházási programokat dolgoznak ki, amelyek a termelés ugrásszerű növelését teszik lehetővé. Azok a tervek, amelyek valóban észszerűéi;, népgazdaságunk egésze szempontjából is hasznosak. elöblp-utóbb megvalósulnak. öivendetes tény. hogy az utóbbi időben mind több azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a vezető szakemberek a fejlesztési, beruházási tervek kidolgozásakor elsőrendű feladatnak tekintik a dolgozók szociális körülményeinek, munkafeltételeinek javítását. Sót, a legtöbb helyen először a szociális létesítményeket adják át rendeltetésüknek, s csak ezután kerül sor az új munka- csarnokok megépítésére, a kapacitásbővítő berendezések üzemibe helyezésére. Ezt a helyes szemléletet tették magukévá például a Budapesti Alumíniumárugyár 2-es számú Szendrői Gyáregységében. Az üzemben a közelmúltban olyan fejlesztési terveket alakítottak ki, amelyek megvalósítása a termelés tetemes növelését teszi lehetővé. Nagy előny, hogy ezek a tervek nem túl létszámigényesek, összhangban vannak a megyei iparpolitikai programmal. A gyáregység vezetői felmértél;, hogy újabb munkások jelentkezésére csak akkor számíthatnak, ha kedvező munkafeltételeket teremtenek, javítják a szociális körülményeket. Ezért a beruházás első lépcsőjében, korszerű szociális létesítmények kialakítását határozták el. A napokban már át is adták rendeltetésének azt az új 200 személyes öltözőt és fürdőt, amely a legszigorúbb követelményeknek is megfelel. A jövő év közepére pedig, egyidejűleg az új munkacsarnokkal, egy másik szociális létesítmény kialakításával is elkészülnek. Hasonló célok vezérelték a Pamutfonóipari Vállalat bód- vaszilasi üzemének vezetőit is, amikor a tízmilliós beruházási programjukat kidől-- gozták. Az üzemben többségben nők dolgoznak, ezért is tekintették elsőrendű, feladatnak a jó szociális ellátottság biztosítását. Már elkészült az új üzemcsarnok, ahol kedvezőbb munkakörülményeket teremtetlek az asszonyok számára. A régi csarnokban pedig a szociális létesítményeket alakították ki. Fejlesztik a Müszénterme- lö Vállalat keleméri villamoskefe gyáregységét is. Olyan beruházást akarnak megvalósítani, amely lehetővé teszi, hogy 1979-ben mintegy megduplázzák a jelenlegi termelést. Üj munkacsarnokot építenek, amelybe nagy teljesítményű berendezéseket telepítenek. Az üzem vezetői elmondták, hogy új dolgozókat csak akkor vehetnek fel, ha megfelelő szociális körülményeket teremtenek számukra. Éppen ezért a beruházás első ütemében egy 120 személyes szociális létesítmény építését tervezték, amelyben az öltözők és mosdók mellett helyet kan majd az üzemorvosi rendelő, valamint az ebédlő és az üzemi konyha is. Az épületet december 15-ig átadják rendeltetésének. Gondolnak a szocialista brigádok művelődési igényére is; jövőre új kultúrtermet építenek az üzemben. — dcvald —
