Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-02 / 258. szám

T977, november 2., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Hat héttel korábban Teljesíti tervéi a isipari vállalat ü I t Sok kW) esett már lapunkban — cs másutt is — a Miskolci i Húskombinátról, a Borsod-Abaúj-Zcmplcn megyei Állatfor- galmi cs Húsipari Vállalat legnagyobb üzeméről. Gondok, bajok, hiányosságok, fogyasztói panaszok, gazdasági mínu- - szók... Az egyik gépkocsivezető mondja: — Újságolvasó ' ember vagyok, viszonylag tájékozott: az első évek a nehéz­iparban, a könnyűiparban sem mindig jók. Ott mégsem csi­nálnak belőle ekkora ügyet. t i Beszélgetés a vállalat igazgatójával — Milyen gazdasápi ter­veket szabott meg 1977-re a vállalat kollektívája? — A tavalyitól húsz szá­zalékkal magasabb termelési érték előállítását terveztük — mondja Csajági János, a megyei vállalat igazgatója. — Első hallásra talán merész­nek tűnik a tervezés, de tud­ni kell, hogy az úgynevezett húsprogram segítségünkre sietett. Ebben az évben már nem voltak alapanyaggond­jai vállalatunknak. Ennek köszönhető, hogy az. első fél évben a tervezettnél 8,9 szá­zalékkal ' magasabb értéket tudtunk előállítani. — Erre az évre tervezték a kétmüszakos sertésvágás megvalósítását is. — Az első fél évben ké­szítettük élő a sertésvágók- nak és a kapcsolódó műve­letek végzőinek második műszakját. Intézkedési tervet dolgoztunk ki, majd kéthe­tenként gyűjtöttünk adatokat az érdekelt területekről. Vé­gül is, sikerült. Július 4-én ! kétmüszakos lett a húekom­Ibinát legjelentősebb üzeme. — Miként változott a lét­szám ? — Háromszáznegyvenen dolgoznak a sertésvágásnál, Jintegy 70 fővel többen mint jzelött. Engedélyezett mun- perő-toborzásunk sikerrel Irt, főleg az iparban sze- iny encsi járásból jelent­keztek sokan. Kitűnő, lelkiis­meretes munkásokat nyer­tünk meg vállalatunknak. Közülük jó néhányan a töl­telékáruk gyártásánál dol­goznak ma már, bár ez igen nehéz és kényes feladat. A kétmüszakos üzemrészhez osztottuk be fiatal, idén vég­zet szakmunkásainkat is. Nagy segítségére volt a má­sodik műszak beindításának egy régi jó brigád. Kettévált az 56 tagú kollektíva: min­den második emberük a má­sodik műszak megteremtésén fáradozott. Második műsza­kunk a második hét végére elérte azt a színvonalat és teljesítményt, amelyet a ne­gyedév közepére terveztünk. — Hallhatnánk adatokat 15. — A második műszak be­vezetésekor naponta 1800 sertést vágtunk le és dol­goztunk fel. Augusztus má­sodik felében már 2500 vá­gást végeztünk naponta. Augusztusra eredetileg 34 800 darab sertés vágását tervez­tük és 55 100 darabot teljesí­tettünk. Ez 153 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Ennek köszönhető, hogy az I—III. negyedévi termelési értékünk 180 millió forinttal több volt a tervezettnél. — Milyen visszhangja van a második műszaknak az üzemben? — Talán a legjobb hangu­lati jellemző, júliustól csök­kent a fluktuáció. Feladata­ink a korábbi időszakokban meglehetősen sok túlórát kö­veteltek. A pénz nem min­den, sokan éppen a túlórák miatt köszöntek el. A délutá­ni műszak bevezetésével megszűntek a túlórák, a mű­szakpótlék pedig kárpótol a túlóráit béréért. — A húsipari vállalat dol­gozói is — mint megannyi más üzem — termelési sike­rekkel köszöntik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Mit sikerült megvalósítaniuk a felajánlá­sokból? — Ezernyolcszáz fős kol­lektívánk a lakossági igé­nyek kielégítésén túl az ex­portkötelezettségek túlteljesí­tését, valamint szigorú taka­rékosságot vállalt — napi feladatai mellett. A körül­mények meglehetősen nehéz helyzetbe hoztak minket, ugyanis az év második felé­ben hihetetlenül megnőttek a belkereskedelmi igények. Ko­rábban napi 350 mázsa hús volt az átlagos igény, most 470—500 mázsa húst és hús- készítményt igényel a megye. Nem jöttünk zavarba, mind­eddig eleget tudtunk tenni a megrendeléseknek. Expor­tunk az év eddig eltelt ré­szében várakozáson felül alakult. Egész évre 6272 ton­na exportot terveztünk és szeptember végéig 11 ezer tonnát értékesítettünk kül­földi piacon, tehát majdnem kétszeresét az egész évre tervezett mennyiségnek. A második műszakban termelt áru szinte teljes egészében exportra került. Az októberi hónapban is élénk az export- tevékenység. — Hol tudják elhelyezni a terven felüli mennyiséget? — A magyar húsoknak, húskészítményeknek jó híre van a világban. A Szovjet­unióban, a környező szocia­lista országokban, valamint Görögországban, Olaszor­szágban, Franciaországban és Kubában a legjobb a keres­let. Csontos marhahúst, sza- lonnás félsertést, csont nél­küli karajt, tarját, császár- szalonnát, franciasonkát, pál­mai sonkát, nyers sertéscom­bot, zsírt exportálunk, vala­mint a második negyedévtől dobozolt sonkát is. Ez utób­bi nagy sikert aratott, ter­vezzük, hogy a jövő évben amerikai piacokon is bemu­tatjuk. Egyszóval: nincsenek piaegondjaink. — A dobozolt sonkán lá­vái pacalpörkölttel is megje­lent ebben az évben a Mis­kolci Húskombinát? Várha­tók-e újabb húsipari termé­kek a belföldi piacon? — A sonka és a pacal si­kere arra serkent bennünket, hogy a jövőben is kísérletez­zünk. Pillanatnyilag négy új termék , kialakításán clolgo- zunk. A) házi vélemények jók, reméljük a jövő évben a fo­gyasztók véleményét is meg­ismerhetjük. * — A vállalat igazgatója hogyan értékeli az idei gaz­dasági ével? — A Miskolci Húskombi­nát a második évben kinőt­te a gyermekbetegségeket. Dolgozóinkat nem keserítet­ték el a kezdeti kudarcok, becsületes munkájukkal meg­alapozták a kombinát jövő­jét. Hasonlóan szorgalmas munka jellemzi a vidéki üzemek munkásait is. Na­ponta ellenőrizzük a húské­szítmények minőségét és ez az új módszer minőségi ja­vulást is eredményezett. Egyre kevesebb a reklamá­ció, exportunk minden téte­lét átvették. Előzetes számí­tásaink szerint november 20- ig teljesítjük éves tervünket — fejezte be a beszélgetést Csajági János igazgató. Lcvay Györgyi Kiemelkedő eredmény Az év vége t lőtt, két hó­nappal korábban, november 1-re teljesítette a diósgyőri Lenin Kohászati Müvek nagyolvasztó gyáregységének kollektívája öntödei szürke- nyersv"s-termelési tervét. A diósgyőri nagyolvasztóban az idei terv az acélnyersvas mellett százezer tonna — a hazai öntödék számára szük­séges — szűri; ehyers vas-ter­melését írta elő. • A kéthónapos előny révén lehetővé válik, hogy a diós­győri nagyolvasztóműben az év végéig exportra, mintegy 15 000 tonna szürkenyersva- sat termeljenek. A gyáregy­ség kollektívája a Nagy Ok- lób • hatvanadik évforduló­ja tiszteletére kezdeménye­zett munkaversenyben az acélnyersvas-termelésben is kiemelkedő eredményeket ért el. Az időarányos tervüket november 1-én 14 500 tonná­val teljesítették túl. A kétszázéves Hollóháza Az üveghutákat, amelyeket az osztrák udvar minden tiltó rendelkezése ellenére az óvatlan tekintetek elől Zemplén völgyei rejtettek, kétszáz évvel ezelőtt építet­ték. A kassai levéltári ada­tok szerint 1777-ben ütöttek először itt — gróf Károlyi birtokán — tanyát a vándor üvegművesek. Ma már ne- ház elhinni, hogy Hollóháza híres porcelángyárának ezek a rücskös, sötét színű palac­kok voltak hírnökei. A ke­rámiákat az 1840-es évektől őrzi a gyár egyik raktára, ugyanúgy, mint a környék virágmintás díszítéssel ké­szült edényeit, vagy a ké­sőbbi korból származó ko­baltkék porcelánokat is. Ezek tették először híressé a millenniumi kiállításon Hol­lóháza nevét. December elején ünnepli fennállásának kétszázatok évfordulóját a Hollóházi Porcelángyár. És ennek a kétszáz évnek termékei: az értékes hutaüvegek, a jelleg­zetes hollóházi minták, kész­letek, figurák az évek során visszakerültek a gyárba. És a páratlan (több ezer darabból álló gyűjtemény) a jövőben megfelelő otthont kap. Két­szintes csarnokot építenek majd, amelynek földszintjén csodálhatják meg a látogatók a gyár történetét jelentő ter­mékbemutatót. Az épület emeletén pedig ldállitóter- met rendeznek be,' ahol az üzletemberek ismerkedhet­nek meg a gyár termékeivel. A prügyi Tiszamcnte Tsz háztáji üzemágát bemutató kiállítási részlet (képünkön bal A BVK kiállítási részlege (képünkön jobbra). ' ra' Eredmények és Miséié a toánterNtléskn A háztáji gazdaságokban, kiskertekben termelt, ellátásunkat jelentősen javító zöldségfélék és gyümölcsök. 1 Röviden beszámoltunk már róla, hogy megnyílt, s no­vember 7-ig mennyi látniva­lóval várja megyénkből is az érdeklődőket Nyíregyháza- Sóstón a kisárutermelés fej­lesztését segíteni hivatott táj­jellegű mezőgazdasági kiállí­tás és vásár. Ezúttal képek­kel, tényekkel szeretnénk felhívni a figyelmet a MÉM, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács és a Borsod megyei Tanács e nagyon hasznos, közös rendezvényére. A szép környezetben, átte- kinhetően „tálalt” kiállítás rendezőinek egyik érdeme, hogy felhívják a figyelmet a kisárutermelés jelentőségére, a már elért eredményekre és a fejlődés további lehetősé­geire. A bemutatott grafiko­nok, képek és a paraszti por­tákon, kiskertekben, hátsó udvarokban megtermelt, szebbnél-szebb áruk tömege jól érzékelteti, hogy mit je­lent népgazdaságunk számá­ra az évi mintegy 50 milliárd forint értékű hús, tej, tojás, baromfi, zöldség, gyümölcs és más mezőgazdasági termék. Ami pedig a lehetőségeket illeti, a kiállítás látogatói számos példán keresztül is­merkedhetnek meg azzal, hogy mit, miért és hogyan érdemes termelni a háztáji­ban, az udvarokban, a kis­kertekben. És természetesen arra vonatkozóan is tanulsá­gokkal szolgál a kiállítás, hogyan kell az áfész-ekben szervezni, segíteni a szakcso­portokat, hogyan kell meg­teremteni az értékesítés biz­tonságát, a termelőszövetke­zetek pedig a háztáji ágazat jó megszervezéséhez találnak jó néhány követendő példát. Megyénk kiállítói közül ilyen követendő példa lehet sok más közös gazdaság szá-, mára a prügyi Tiszamente Tsz háztáji üzemága. Itt a nagyüzem sokoldalú támoga­tásával a háztáji ágazat az idén is több, mint 14 millió forint értékű árut, húst, to­jást, tejet, zöldséget értéke­sít a nagyüzemen keresztül. Az áfész-ek kisáruterme- lést segítő munkájához a Mezőkövesd és Vidéke Áfész ilyen irányú tevékenysége lehet a példakép. Ennek a fogyasztási szövetkezetünk­nek ma már 21 különböző szakcsoportja működik ered­ményesen. 1970-ben a szak­csoporttagok közös áruérté­kesítése még csak 2 millió forint volt. 1975-ben már 26 millió forint értékű sertés­húst, nyulat, mézet, zöldsé­get értékesítettek, s idei 30.3 millió forintos áruértékesitési tervüket előreláthatóan 35 millió forintra teljesítik túl. Az áfész egész felvásárlása pedig meg fogja haladni az 50 millió forintot. A kiállítás látogatói azzal is megismerkedhetnek, hogy az ipartól, kereskedelemtől milyen eszközöket, szerszá­mokat, kisgépeket, műtrá­gyákat. növényvédő szereket, vetőmagvakat várhatnak a kisárutermelés fellendítésé­hez. Sajnos, a kínálat áru­skálája még koránt sen tel­jes. Sok látogatóval együtt hiányoltuk például a kézi- szerszámok (ásó, kapa stb.) nagyobb választékát és az olcsóbb, többek által megvá­sárolható motoros kisgépeket. Mindent egybevetve: na­gyon hasznos lenne, hozzá­járulna a kisárutermelés fel­lendítéséhez, ha nagyüzemi gazdaságaink, fogyasztási szövetkezeteink minél több érdeklődő számára szervez­nék meg a nyíregyháza-sós­tói vásárlátogatást. (p. s.) Elsőrendű Megyénk ipari üzemeit járva, léplen-nyomon válto­zásokat tapasztalunk. Üj üzemcsarnokok épülnek, aho­vá korszerű, nagy teljesítmé­nyű gépeket vásárolnak. A vállalataiénál, üzemekben olyan fejlesztési terveket, be­ruházási programokat dol­goznak ki, amelyek a terme­lés ugrásszerű növelését te­szik lehetővé. Azok a ter­vek, amelyek valóban ész­szerűéi;, népgazdaságunk egésze szempontjából is hasz­nosak. elöblp-utóbb megva­lósulnak. öivendetes tény. hogy az utóbbi időben mind több azoknak a vállalatoknak a száma, ahol a vezető szak­emberek a fejlesztési, beru­házási tervek kidolgozásakor elsőrendű feladatnak tekin­tik a dolgozók szociális kö­rülményeinek, munkafeltéte­leinek javítását. Sót, a leg­több helyen először a szociá­lis létesítményeket adják át rendeltetésüknek, s csak ez­után kerül sor az új munka- csarnokok megépítésére, a kapacitásbővítő berendezések üzemibe helyezésére. Ezt a helyes szemléletet tették magukévá például a Budapesti Alumíniumárugyár 2-es számú Szendrői Gyár­egységében. Az üzemben a közelmúltban olyan fejleszté­si terveket alakítottak ki, amelyek megvalósítása a ter­melés tetemes növelését te­szi lehetővé. Nagy előny, hogy ezek a tervek nem túl létszámigényesek, összhang­ban vannak a megyei ipar­politikai programmal. A gyáregység vezetői felmér­tél;, hogy újabb munkások jelentkezésére csak akkor számíthatnak, ha kedvező munkafeltételeket teremte­nek, javítják a szociális kö­rülményeket. Ezért a beru­házás első lépcsőjében, kor­szerű szociális létesítmények kialakítását határozták el. A napokban már át is adták rendeltetésének azt az új 200 személyes öltözőt és fürdőt, amely a legszigorúbb köve­telményeknek is megfelel. A jövő év közepére pedig, egy­idejűleg az új munkacsar­nokkal, egy másik szociális létesítmény kialakításával is elkészülnek. Hasonló célok vezérelték a Pamutfonóipari Vállalat bód- vaszilasi üzemének vezetőit is, amikor a tízmilliós beru­házási programjukat kidől-- gozták. Az üzemben többség­ben nők dolgoznak, ezért is tekintették elsőrendű, fel­adatnak a jó szociális ellá­tottság biztosítását. Már el­készült az új üzemcsarnok, ahol kedvezőbb munkakörül­ményeket teremtetlek az asszonyok számára. A régi csarnokban pedig a szociális létesítményeket alakították ki. Fejlesztik a Müszénterme- lö Vállalat keleméri villa­moskefe gyáregységét is. Olyan beruházást akarnak megvalósítani, amely lehető­vé teszi, hogy 1979-ben mint­egy megduplázzák a jelenle­gi termelést. Üj munkacsar­nokot építenek, amelybe nagy teljesítményű berendezéseket telepítenek. Az üzem vezetői elmondták, hogy új dolgozó­kat csak akkor vehetnek fel, ha megfelelő szociális körül­ményeket teremtenek szá­mukra. Éppen ezért a beru­házás első ütemében egy 120 személyes szociális létesít­mény építését tervezték, amelyben az öltözők és mos­dók mellett helyet kan majd az üzemorvosi rendelő, vala­mint az ebédlő és az üzemi konyha is. Az épületet de­cember 15-ig átadják rendel­tetésének. Gondolnak a szo­cialista brigádok művelődési igényére is; jövőre új kul­túrtermet építenek az üzem­ben. — dcvald —

Next

/
Thumbnails
Contents