Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Filmlevél A hősi filmeposz második fele tizánmozgalmakból és az illegalitásban működő kom­munista pártok tevékenysé­géből. A film mégis rendkí­vül sok izgalmas képsorban gazdag, fordulatai meglepők, s ha olykor-olykor korábbi korszakok háborús filmjeire jellemző patetizmus is je­lentkezik, elsősorban a csa­taképeknél, a film egészét mindez nem befolyásolja, ér­tékét nem csökkenti. A csa­taképek fényképezése egyéb­ként külön érteke a film­nek. ÖREG HÁZAK Zsignár István munkája Borsodi kismonográfiák 4. Miskolci kőedénygyárak A szovjet filmek fesztivál­ján szereplő műveket már az elmúlt héten bemutattuk, de A szabadság katonái cí­mű nagyszabású alkotásra vissza kell térnünk. Két ok­ból is. Egyrészt, mert a négy­részes film harmadik és ne­gyedik része mától kerül a nagyközönség elé, másrészt pedig ebben a részben sze­repel Magyarország felszaba­dítása, itt találkozunk a ma­gyar ellenállás, a magyar kommunista mozgalom bo­s' ’ el. Erre a filmalkotásra nehéz lenne bármilyen műfaji sé­mát alkalmazni Jurij Oze­rov rendező csaknem nyolc­órányi műve leginkább a dokumentumjátékhoz áll kö­zel, de gyakran alkalmaz benne eredeti dokumentum­filmeket, híradórészleteket, s ez;’ a mű hitelességét rend­kívüli módon erősítik: más­hol az epikus részleteket fe­szült. drámai képsorok, já­tékfilmes eszközökkel re­konstruált történelmi dráma­részletek váltják. A szabad­ság hősei, kiér elkedő har­cosai különböző nemzetek — 1 ibbsé en az adott személy országából való — színészei keltik életre, így például Ká­dár Jánost Újlaki Károly, Horthy Miklóst Kovács Ká­roly Rajk T-,ászlót Benedek Miklós, a fiatal Horthy Mik­lóst Szokolai Ottó és mások. A film utolsó kockáin új- n napjainkban vagyunk és találkozunk a különböző kö­zép-európai országok azon vezetőivel, akik a film áb­rázolta időszakban, tehát a Nagy Honvédő Háború ide­jén, a felszabadulást meg­előzően az antifasiszta ellen­állást szervezték, a fegyve­res harcot vezették, irányí­tották, annak tevékeny ré­szesei. voltak. Történelmi ké­peskönyv lenne ez a film? Több annál. Sajátos eszkö­zökkel operáló, hősi film- i eposz, amely mind a kor­társnak, mind a felszabadu­lást követően született fia­talabb generációnak tapint­ható közeibe hozza a felsza­badulás mozzanatait, sok esetben olyan részleteket, amelyeket a kortárs sem is­merhetett annak idején. Az. természetes, hogy a bemu­tatott mozzanatok nagy többsége ma már ismerős. Harminchárom évvel a fel- szabadulás után mind a tör­ténelemtudomány, mind a művészet igen sokat feltárt 'a közép-európai ellenállási mozgalom történetéből. a Szovjetunió felszabadító har­caiból, a közép-európai par­A most közönség elé ke­rülő harmadik és negyedik Részben Románia, Csehszlo­vákia, Bulgária és Magyar- ország felszabadítása kap markáns hangszírt, és szá­munkra különösen izgalmas és érdekes a magyarországi e.emények ábrázolása. Jól­lehet, á televízió képernyő­jéről a legtöbb magyar ál­lampolgár ismeri a Száza­dunk sorozat e kort tárgyaló részeiből 1944 történelmét, sőt korábbról néhány tv-já- tékfilm feldolgozásából is. A dokumentum-játékfilmbe új­rafogalmazva mégis döbbe­netes erejűnek hat például Rajk László és Lázár tábor­nok találkozása, amely leg­élesebben megmutatta Hor- thj'ék mennyire nem akar­nak a kommunistákkal együttműködni, vagy 1944. október 16-án a budai Vár német megostromlása; ugyan­akkor teljesen új, még sehol nem szerepelt filmen Kádár Jánosnak, a párt Központi Bizottsága akkori titkárának szökése a börtönből. Érdekes hát ez a film ak­kor is, ha vetítési ideje túl hosszú, de min iárt elmond­hatjuk, hogy fáradtságot csak a, idő múlása okoz. maga a film sehol nem fárasztó. Ki­tűm oktatófilm, történelmi ismeretterjesztő film, törté­netoktatási segítő is egyben Jurij Ozerov alkotása, s ta­lán ha majd a mozik vászna után hihetőleg a televízió képernyőjére kerül (esetleg nyolc folytatásban), milliók számára adhat eligazítást 1943, 1944, 1945 közép-euró­pai történelméből, a felsza­badulásból, a maguk emberi valóságában mutathatja meg a hősöket, a szabadság ka­tonáit, akik a fasiszták el­leni harcot vezették és akik­nek — élőknek és már el­hunytaknak— méltó emléket állít ez a hatalmas filmal­kotás. Életkorra való tekin­tet nélkül ajánlhatjuk min­denkinek ezt a filmet, de különösképpen tanintézetek­ben. ifjúsági szervezetekben, egyéb társadalmi keretek kö­zött való bemutatásra igen alkalmas. Benedek Miklós A Borsod megyei Múzeumi Igazgatóság, illetve a Her­man Ottó Múzeum rövid idő alatt igen népszerűvé lett Borsodi kismonográfiák című sorozatának immár negyedik kötetét veheti kézbe az ér­deklődő olvasó. Katona Imre tanulmánykötetét adták most közre, a címe: Miskolci kö- ea-nygyárak. Ez a cím pon­tosan körülhatárolja a kötet témáját. r Külön figyelmet érdemel a múzeum sokszínű kiadvá­nyainak sorában ez a kötet azért is, mert éppen a közel­múlt hetekben, a múzeumi hónaphoz kapcsolt egyik ta­nácskozáson született döntés a manufaktúrák történetének kutatásáról, s arról, hogy an­nak irányító centruma a mis­kolci múzeum legyen. A tu­dományos ülésszak — ame­lyen a döntés született — egyik előadója a most meg­jelent tanulmánykötet szer­zője, Katona Imre volt, aki­nek korábbi kutatásai is szé­les körben ismertek a téma iránt érdeklődő nagyközön­ség előtt is, hiszen például a ha bán kerámia, magyar-' országi jelenlétéről írt köte­te könyvsikerként is emlé­kezetes. A manufaktúrák története elválaszthatatlan ipartörténe­tünk kezdeteitől, s mint tlyen, társadalmunk fejlődé­sétől, azért különös jelentő­ségű az a törekvés, amellyel történészeink, néprajzkutató­ink intenzív érdeklődéssel fordulnak a manufaktúrák történetének tudományos ku­tatása felé. Katona Imre kö­tete megelőzte a döntést, de törekvéseiben ugyanazokat a célokat közelíti, mint amit az októberi ülés kitűzött. Bevezetőben arról szól a kötet, hogy a miskolci kerá- mikusság kezdetei évszáza­dokra — ha nem évezre­dekre — nyúlnak vissza. Hi­vatkozik a szerző a diósgyő­ri vár ásatásakor előkerült kerámianyagra, az ország egyéb kőedénykészítő üze­meire, majd igen részletesen bemutatja a miskolci kerá­mia történeti előzményeit, azon belül o XIX. század ele­jének és közepének Miskol- cát, a kőedénygyártás előz­ményeit, a gyáralapítási kí­sérleteket és magát a gyár- alapítást. A következő na­gyobb fejezetben a Miskol­con működött kőedénygyá­rak fejlődését, alakulását kí­séri nyomon egy jó évszáza­don keresztül, a XIX. század harmincas éveinek kezdetei­től a XX. század húszas éveinek végéig. Ezen belül figyelmet érdemlő részletes­séggel szól a különböző ke­reskedelmi, üzleti, egyéb tö­rekvésekről, amelyek mind a gyáralapítással és gyárfej­lesztéssel kapcsolatosak, megemlíti a különböző tranzakciókat, társulásokat, bukásokat is. A legutolsó fe­jezetben a miskolci gyárak produktumait mutatja be, a kőedények technikáját, a nyersanyagokat, részben a gyár munkásait és a készít­mények megkülönböztető je­gyeit. A Miskolci kőedénygyárak című kötet — címének meg­felelően — elsősorban a gyá­rakról szól és nem a termé­kekről. Nem az itt gyártott kőedények esztétikai elemzé­se, vagy akár ipari forma­történeti vonatkozásai ke­rültek előtérbe, hanem a gyár története, a manufak­túrák históriája bontakozik ki a száznál több oldalon történészi precizitással, ké­pet adva nemcsak az érin­tett üzemtulajdonosok üzleti életéről, hanem az akkori Magyarország iparjogi és magánjogi viszonyairól, a csőd körüli manipulációs le­hetőségekről, a még csak csírájában jelentkező kapi­talista rendszer buktatóiról. Egészében a XIX. század Miskolcának történelméből vázol fel jókora részletet a kőedénygyárak hátterében a könyv érdekesen, figyelmet érdemlően. A kötet Miskolc megyei város Tanácsának támoga­tásával, Szabadfalvi József szerkesztésében, Bodó Sán­dor technikai szerkesztésé­vel jelent meg, s benne hu­szonhat fénykép szemlélteti az ismertetett gyárak termé­keit Akik Miskolc múltja iránt érdeklődnek, haszon­nal forgathatják e kötetet. <bm) Egészséges, szép környezet =* SOK ZÖLD NÖVÉNY ÖRÖKZÖLDEK, DÍSZFÁK DÍSZCSERJÉK nagy mennyiségben, bőséges választékban beszerezhetők DÍSZFAISKOLÁNKBAN 3735 Dánszentmiklós, Micsurin Mgtsz. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ipari üzemek, intézmények, város- és községgazdálkodási szervek megbízottait, megrendeléseit várjuk. Nagyobb tételű vásárlások esetén a szállításról gondoskodunk. háztáji gazdaságok, áfész-eki I „TETRA HÁZTÁJI” vegyes hasznú tojóhibrid ‘ NAPOSCSIBÉK négyhetes előrendeléssel, folyamatosan MEGRENDELHETŐK A BÁBOLNAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁTNÁL, AZ ALÁBBI CÍMEKEN: Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna Központi Gazdasága, 2943 Bábolna; Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna; Uraiújfalui Gazdasága, 9651. Uraiújfalu; Mezőgazdasági Kombinát, Bábolna Putnoki Gazdasága. 3630 Putnok. anaaaaBBBBaa, 1977. november 10., csütörtök ­Ki a tehetséges diáki T ulajdonképpen nincs szó valami merőben új dologról akkor, ami­kor egyre sürgetőbben vetjük fel: át kell értelmezni a te­hetség fogalmát. A köznapi gondolkodás tehetségesnek mondja azt az iskolázatlan, vagy alig-alig iskolázott em­bert is, aki ügyesen bánik a szerszámokkal, s hébközna- piasan szólva, „nem megy a szomszédba segnségért”, ha rendbe kell tenni valamit a ház körül. Sokak szerint van abban valami mesterkéltség, hogy a társadalmi értékíté­letbe — reméljük csak át­meneti időre — a tehetség íogalma összekapcsolódott az eminens, a csupa ötös ta­nulóéval, azaz a tehetséges jelzőt csak azokra használ­juk, akik egy-egy tantárgy­ból vagy tantárgyakból, an­nak vagy azok elméleti anya­gából a legjobb eredménye­ket érték el, s következés­képpen az értelmiségi pá­lyák felé orientálódnak. Ez az értelmezés kirekeszti a tehetséges fiatalok köréből azokat, akik kezük ügyessé­gével, manuális készségük+ kel emelkednek ki társaik közül. Pedig hát a gyakor­lat, a valóság egészen más. Néhány évvel ezelőtt az egyik nagy ipari vállalatunk igazgatóját kérdezve, pilla­natnyi habozás nélkül sorol­ta fel a több száz esztergá­lyos közül azt a tízet, akik szerinte a legeslegjobb szak­munkások közé tartoznak. Nagyszerű emberek, mondta róluk, aranyat ér a kezük! A felsorolt szakmunkások közül néhányat személyesen is ismerek. Nem voltak emi­nens tanulók. De már az ál­talános iskolában úgy tartot­ták számon őket, mint akik örökké fúrnak, faragnak, barkácsolnak, javítanak ma­guk körül. Nem tudom, mondták-e rájuk valaha is az iskolában, hogy tehetsé­gesek’ Persze, igaz az is, hogy elsősorban a társadalmi ér­tékítéletben kellene erősíte­nünk azt a szemléletet, hogy a munkáját lelkesen, becsü­letesen, pontosan végző két­kezi dolgozó, a szakmunkás tehetsége sem alábbvaló aré­nái, aki ugyan csodálatos módon érti meg a történel­mi tények összefüggéseit, de egy kivert biztosítékot sem tud pótolni. Másfajta az egyik tehetsége, s másfajta a másiké — de mind a kettő tehetségnek minősül. S a mi (társadalmunkban, a szocia­lista társadalomban a kü­lönböző jellegű tehetségek között aligha szabad rang­sort felállítani. S ha mégis ilyesmire teszünk kísérletet, akkor semmiféleképpen sem becsülhetjük alá a munka társadalmában a kétkezi munkához való tehetséget. Minderről érdemes most szólni, amikor Borsod me­gyében, országosan is elő szőr, pályaválasztási hónapi rendeznek, s a legkülönbij zőbb formákban — kiállíts sok, ankétok, üzemlátogati' sok, szülők fóruma, szak munkástanulók és diákok ti lálkozója segítségével — 1 társadalmi termelésben foil tos szakmákra hívja fel 1 most nyolcadik osztályos töt' mint tízezer általános iskí lás figyelmét. S akkor, ami. kor a nyolcadik osztály bt fejezése után a végzős diá, kok több mint felét a szak munkásképző intézetek! várják. Egyszer egy tapasztalt, kollégái által is nagyra# csült pedagógus azt fejteget te, amikor hivatásáról fai, gattam. hogy ő azért talált meg munkája értelmét a p< lyáján, mert csodálatos d[ lógnak tartja, ahogy kibot lakozik minden egyes gy< rekből valami, mert mint egyik gyerek jó, s a legjo] bak közül való, csak az egy? a matematikából, a másik j rajzból, a harmadik ped; gyakorlati ismeretekből W többet nyújtani társainál. í, mindegyikben szunnyad Vl lami olyan tulajdonság, atf csak az övé... A pedagógt feladata, hogy ezt megtalí ja bennük — mondta. S azt hiszem, ez a pedf gógusnő kimondta azt, af az iskola feladata. Amelle1: hogy megtanítja a gyere# két az alapvető ismeretek! átadja nekik az alapozó ti dást, az iskola feladata az X hogy segítse a gyereke# csak a rájuk jellemző # pességek és készségek K bontakoztatására. ' Más stl val: tehetségük felfedezését törekedjék. Nyilvánva!* hogy egymagában az iskO' nem változtathatja meg * általános felfogást, de töt', j.edhet rá. S bármennyire befolyásolja a gyerekek P] lyaválasztását a családi h* — ma bizony sokszor a gí* rek képességei, készségei ej lenére döntenek a szűk egy-egy iskola, szakma, Ví lya mellett befolyásolva gycj mekeiket —, az iskola í orientálásban sokat tehet.] A munkára nevelés # tatáspolitikánk eg)" fontos összetevői Eredményeink e téren s*( pék. Így hát viszony!*, könnyű út vezet odáig ' legalábbis elméletben \ hogy a tehetség fogalmán*,, értelmezésében is érvény*: süsük ezt. Mert önmaguk nak mondunk ellent akkf amikor ezt a lépést elr­iasztjuk. S ha jól beleg®* dőlünk, akkor oktatáspok ki nk néhány gyakorlata mint például az átlag#] tályzatok eltörlése — me$! i yitotta az utat. a tehéts*; fogalmának másfajta ért* mezőséhez. | , Csutorás Annamária _____ _______________________________________> M ÁR CSAK 4 NAPIG TART A TŰZHELY-, KÁLYHA VÁSÁR! MINTA UTÁNI ÉRTÉKESÍTÉS 1977. november 15-ig a VASVILL Kereskedelmi Vállalat j 11. sz. Szakuzletcbcn \ (Miskolc, Vágóhíd u. 6. sz.) Értékesítés: a kirendeltség bemutatótermében, szombat kivételével mindennap 7—15 óráig. Tüzeléstechnikai cikkek, felszerelések nagy választékban! Star de Luxe tűzhely LUNA-LUX tűzhely Román Super kályha ZÓRA kályha OHRA kályha 517 OHRA kályha 512 Miskolc területére DÍJTALAN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! Jkm KEiESKEDELMÍ WUALLHLHT 2240 Ft 2570 Ft 1580 Ft 950 Ft 3400 Ft 2740 Ft I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents