Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
1 flzéBip r • j Hí Az építőipar idei munkájúiról megállapítható, hogy az eddigi eredmények alapján várhatóan összességében teljesíti 1977. évi feladatait, (i.4 százalékkal több építési és szerelési munkát végez el, mint a múlt vbcn. Ezen be- , lül az ÉVM-vállalatok termelése 7—8 százalékkal bővül. Az építőanyagipar ebben az évben a termelés 4,8 százalékos növelésével járult I hozzá az építők munkájához, [1978-ban a népgazdaság az !építőipari termelés 4—5 százalékos növelésével számol. A [jövő évben várhatóan 89 000 ■új otthont kell átadni, és az [építők munkáját a termelés 3—4 százalékos bővítésével jAkell segítenie az építőanyagai iparnak.----------------------------------— M A f m isid 16>. A monoki Kossuth Térvár/ melőszövetkezet központja, a ns*{szép műemlék kastély alatt j'piinagy kiterjedésű borpince- ütehrendszer húzódik. A jó szel- !oVÍ"lözésű. állandó hőmérsékletű '•zr,í>föld alatti labirintusnak csak ■keítegy részét tudták eddig eK. hasznosítani. Most igyekeznek az egész pincerendszeréből „pénzt csinálni”, azaz az a z az- ™,-. alatti heh’iséget láz^basznosítani. Máris felújítot- orOjlták 275 négyzetméternyi : pV Pince szellőzőit., megoldást : g/talállak a, fűtésre, gomba- N^::>gyasokat alakítanak ki kontói Posztált trágyából, s azokat 20.0* hamarosan gombaspórával is at,J„beoltják”, hogy a jövő év :t8s|elején szedhessék a termést, . ója borsodi piacokról ugyan- jztorcsak hiányzó csiperke gombát. Amennyiben a gomba- termesztés beválik, további Pincéket is „csiperkézéssel” hasznosítanak. :í------------------------------S M e zcto r,e>1 jvio'i A 130 esztendős Ózdi Korn^ hászali Üzemek életét igen gyl^' rzékletesen szemléltető gyűj- 20'^ temény — mint ismeretes — • , néhány éve múzeumként mű- ■ ködik. mivel e nagy jelentőségű ipartörténeti, közművelődési és nem utolsósorban tudományos intézmény mű- qM ködöséhez a feltételeket i. ' nagyrészt sikerült mcgterem- t *5 teni. Korábban már bemu- láttuk magát a múzeumot, annak felépítését, legíonto- í sabb kiállítási darabjait, J® ' gyártörténet-ismertető kon- ífiiol cepcióját, valamint a szabadtéri múzeumot, amelyben öreg gépek tanúskodnak hajdani technológiákról, gyártá- fl sl folyamatokról. (Érdemes megemlíteni a rém kevés ,ciclI ipartörténeti kuriózumnak híj! számító gép és felszerelés kö- igy' zül is azt az I860, óta Öz- ‘ 0$ dón működött hengereszter- gapadot, amely 110 évig, 1970-ig állt a termelés szol- laié, Eálatában.) . koV Az intézmény mai pontos -pj- neve: Kohászati Gyártörté- se' neti Múzeum, vezetője pedig íj az a Vass Tibor, akinek ér- tékes kutatásai, publikációi V‘[ — legutóbb az ózdi munkáiéi sok jeli izédéről írt tanul- a' mánykötete — a további kohászattörténeti kutatások gazdag forrásai. Most is az ő a„f munkájaként jelent meg egy p * jól szerkesztett, fényképekkel r ií Nem tudom ki lepődött meg jobban, a gépkezelő, vagy a múzeumigazgató, amikor ~’ő- ször pillantotta meg a falakat. Egy épület maradványait. kőpillerekkel, ablakkal, de; a várárokban. Hogy kerül az árokba a terem, — kérdezhetnék sokan és bizony választ aligha kapnának — egyelőre —, mert ezek a falak ott bukkanlak fel. ahol senki nem számított épületmarad ványok-,a. Dr. Janó . kcs. a sárospav taki Rákóczi Múzeum igazgatója: — Őszintén megmondom; erről a e zmről. épületszárnyról. eddig em tudtunk. Sőt meg a rendeltetését sem gyanítjuk. A levéltári anyagokban szó sincs erről az épületről, s így meglepődésünk nagyin is érthető volt. amikor a fn',‘ c’íit’mtek. Az öt mét,er mély és 15 méter széles árokról, amely a várkastélyt védte — tudják, hogy a r.IX. században temették be. Sőt. ma már az is bizonyosság, hogy az árokrendszer nem volt feltöltve vízzel. Erre nemcsak a hajdan a •r.’r.m mellett álló szárazhíd neve utal. hanem a feltárások tényei is. hiszen megtalálták a vízleve- ctöket és az árok medrének csekély eliszaposodása is arra magyaráz: t. hogy csak a csapadékvíz állhatott időnként benne. — Üjabb bizonyíték az épület a várárokban. Mivel az ablak pontosan az árokra nézett, s párkánya annyira alacsonyan van. hogy egyszerűen elképzelhetetlen a feltöltése vízzel. Az eddigi feltárt maradványok nagy hasonlóságot mutatnak a Lőre tffy-szoba boltívrendszerével, ezért már a korát is sejtjük, valószínűleg I. Rákóczi György idejéb' t épült... Az árok kiszabadítása után, eredeti állapotában mutatko- z’1' meg a várkastély. Már így is jól nyomon követhető az árkot "tívelő híd „fejlődése” Az első időszakban facölöpök tartották a szerkezetet. amelyeket később kőből rakott plTárekkel cseréltek >"e’ A harmadik átépítésnél ezeket a pilléreket erősítették meg, s készültek rá a bolt- rek. Az í"y kialakított hídnak korlátja volt és hat szobrot helyeztek el rajta, amelyek sajnos később eltűntek. — A várárok kiszabadítása mellett tovf’-”-! is folynak Sárospatakon a restaurálási munkák. Jövőre a látogatók előtt is megnyílik az Olasz bástya kazamatarendszere. A vörös téglával burkolt ..ágyúfolyosó”, a legalsó színt védelmi rendszerét mutatja be. Iraz. a másik két emelet — még esv kazamatarendszer. s a legfelső szint mellvédje. fél*'''"- folyosója • — elpusztult. így a bástyából ma már csak öt méter látható tizenötre es erőd helyett. Ugyancsak a jövő évben új kiállítással büszkélkedhetik a Rákóczi Múzeum. -- Vöröstorony melletti lépcsőn juthatnak le meiJ a láltogatók. a vár páratlan, reneszánsz kori kőtárába. A feltárások után előkerült, restaurált töredékeket. kőemlékeket rejtett, padló alatti, sínen mozgat .j .ampákkal világítják meg. — kármán — is illusztrált füzet, egy zsebben is igen alkalmasan hordható kalauz a múzeum anyagának jobb megismeréséhez. A Kohászati Gyártörténeti Múzeum látogatói mindenkor igen bőséges tájékoztatást is kapnak. Nemcsak feliratok, magyarázó történeti leírások segítik tájékozódását, hanem a kiállítás anyagának kronológiai elrendezettsége, megvilágítása és egyéb technikai eszközök is. Most az „Ismertető a Kohászati Gyártörténeti Múzeum állandó kiállításának anyagából” című füzet azzal a töbolethaszonnal is j* hogy a látogató hazaviheti magával, segítségével könnyebben felidézheti a múzeumban látottakat, s egyben — mert a kiállítási anyag pontos kronológiával követi az üzem fejlődését — egy rövid gyártörténeti leírás is mindenkor rendelkezésére áll. Az új kalauz — amely a Bolyki főút 3 alatt, a 102. sz. Gábor Áron Szakmunkásképző Intézet udvarán felállított szabadtéri múzeum anyagának bemutatásánál az ott látható gépek munkába állásának és üzemdh kívül helyezésének idejét is ismerteti — igen jó segítőnek mutatkozik a gyártörténet tanulmányozásához. (bm) — Százezer forintot eredményezett Sárospatakon a VIT-műszak, amelyet a KISZ városi Bizottságának irányításával az ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok fiataljai végeztek. A keresmény kisebb hányadát az ifjúság kulturális feladatainak megvalósítására fordítják, nagyobb részét pedig a XI. VIT-re utazó magyar küldöttség költségeinek fedezésére ajánlották fel. — Ma délelőtt két labdarúgó-mérkőzésre is sor kerül a Népkertben. Délelőtt 11 órakor a MÉMTE játszik megyei I. osztályú találkozót, majd 13 órától a Honvéd Papp J. SE csapata fogadja NB III-as mérkőzésen Szarvas gárdáját. — Főzőtanfolyamot szervezett Sárospatakon a városi nőbizottság Szigethy Albert- né és Engi Andorné előkészítésében, hogy a dolgozó asszonyok segítséget kapjanak a korszerű étkezés elterjesztésében. Az őszi-téli hónapokban tartott tanfolyamot a város két, konyhájáról híres éttermének: a Borostyánnak és a Meever vendéglőnek a főszakácsai vezetik. Seríéshizhlás — szerződéssel Kedvező teltételek sok ezer kistermeid részére A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szervezésében megyénkben is ezekben a hetekben kötnek kedvező sertéshizlalási szerződéseket a kistermelők, hogy jövőre, vagy az azt követő években minél több haszonnal, minél kevesebb gonddal foglalkozzanak a ma már egyre jövedelmezőbb sertéshizlalással. A mostani szerződéskötési akció is része, mondhatnánk egyik legfontosabb része annak a folyamatnak, amely a kormány 1976. március 16-án hozott. 1006. sz. határozatában nyilvánul meg. s amelynek célja, hogy hazánkban tovább növekedjen a koca- és hízóállomány, az értékesítésre felajánlott sertések száma, s ennek révén tovább javuljon a lakosság ellátása, az export. Ma már látható, hogy a kormányhatározat megvalósulása eredményeképpen egyre nő a sertés ten vesztési és hizlalási kedv. Ez jórészt a kedvező szerződéskötési rendszernek köszönhető, amely most tovább finomodik. még jobb lehetőségeket biztosít a kistermelőknek. 29 Ft/kg-os árbevétel Aki már próbálkozott valaha is sertésneveléssel. -hizlalással, tudja, milyen fontos része ennek a munkának a takarmány- ellátás, vagy az értékesítés biztonsága. A Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nemcsak ezt garantálja a kistermelőknek, hanem 1978. január 1-től kilogrammonként 2 Ft-tal magasabb átvételi árat is fize.. Az új, alapárak a következőképpen alakulnak: hús- és húsjellegű sertés 100—125 kg közötti súlyban 27,50 Ft/kg hús- és húsjellegű sertés 125 kg feletti súlyban 25,30 Ft/kg zsír- és zsírjellegű sertés 130 kg feletti súlyban 24,50 Ft*kg tenyésztésbe fogott, sertés 170 kg feletti súlyban 24,30 Ft/kg Az új alapárakat kedvező, több éves szerződéses felár illeti meg (ezzel egyidejűleg megszűnik a volt időszakos felár). Az új felárak a következők: 1. év 0.50 Ft/kg 2. év 1,— Ft/kg 3. év 1,50 Ft/kg Az új felárak további összegekkel egészíthetők ki. Mégpedig, ha a kistermelő a mezőgazdasági nagyüzemen, vagy az áfész- en kersztü! adja át sertéseit a Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, részesül abból a pénzből, amit a mezőgazdasági nagyüzem, vagy az áfész azért kap a vállalattól, mert legalább 20 darab sertést „továbbított”. Ez a felár kilogrammonként 1 Ft. A megbízott ezt megosztja a kistermelővel. Azok a kistermelők viszont, akik egy naptári éven belül maguk közvetlenül adnak át legalább 20 darab, a szerződés feltételeinek megfelelően hizlalt sertést a vállalatnak, 0,50 Ft/kg-os felárat kapnak az új alapáron kívül. Az új alapárral és a felárakkal például elérhető, hogy a kistermelő 1978. január 1-tól 27,50—29,50 Ft/kg-os árbevételt biztosítson magának. (Például a 100—125 kg-os hús- és húsjellegű sertések csoportjában.) Kifizetőbb a több éves szerződés Amint azt a vállalatnál megtudtuk, a B.-A.-Z. megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kétféle szerződést köt megbízottai- val (áfész, mezőgazdasági nagyüzem), illetve a kistermelőkkel. Az egyik a több éves szerződés, a másik az eseti, egy évre szóló szerződés. Nem kell sokat töprengeni azon. hogy bárki megértse, a több évre kötött szerződés előnyösebb. Ez elsősorban az évente növekvő felár miatt van így (ami, mint fentebb írtuk, az 1. évben 0.50 Ft/kg, a 2. évben 1 Ft/kg, a 3. évben pedig már 1,50 Ft/kg). Am arra is lehetőség van, hogy a kistermelő „menet közben” változtasson elhatározásán, s a szerződésben foglaltnál nagyobb mennyiséget értékesítsen, adjon át a vállalatnak. Ha ez a nyilatkozat (aminek időpontjáról mindjárt szólunk) időben megtörténik, természetesen a növelt mennyiség után is jár a felál'. Az 1978-ra és a további évekre kötött szerződések ideje most van, pontosabban 1977. december 15-tel bezárólag. (Eddig közölhetik további szándékukat azok is, akik már 1977-ben éltek a több éves szerződés előnyeivel, s így 1978-ban már 1 Ft/kg-os felárra számíthatnak.) Ide tartozik, hogy aki 1979-ben növelt mennyiséget szeretne majd értékesíteni, annak 1978. szeptember 30-ig kel] nyilatkoznia. Érdemes szólni arról is. hogy a több éves szerződéskötés alapja azoknál, akik már szerződéssel rendelkeznek, az 1977-re kötött mennyiség. Akik még csak most kötnek szerződést, a most megállapított da- yabszám lesz a kiindulási alap, a bázis. Jó tudni (hiszen lényegében ez is kedvezmény, s az értékesítés biztonságát növeli), hogy az értékesítésre lekötött sertések átadásánál ötdarabonként plusz-mínusz egydara- bos eltérés lehetséges. (Például: 20 darabos szerződés esetén néggyel több vagy kevesebb sertés is átadható.) Mi történik akkor — kérdezhetné valaki —, ha a kistermelő több éves szerződést köt, ám határidőn túl szeretne több hízott Sertést értékesíteni? Erre is van lehetőség. Ilyenkor azonban eseti szerződésként fogja fel a vállalat, a dolgot, ami azt jelenti, hogy a várható teljesítés előtt legalább 3 hónappal kell nyilatkozni, s a több éves szerződés esetében adható felár nem jár. Mint néhány sorral fentebb mondottuk, az eseti (egy évre szóló) szerződést a várható teljesítést megelőzően legalább 3 hónappal kell megkötni. Ez a szerződés is megadja a kistermelő biztonságát, ám a mennyiségek túllépésére csak felár fizetése nélkül van lehetőség. Ha valaki valami ok- - nál fogva nem tudja kivárni a kikötött 3 * hónapot, átadhatja értékesítésre sertéseit ám ilyenkor a szerződésben foglaltnál 2 forinttal kevesebb pénzhez jut Végül azoktól is átveszi a vállalat a sertéseket akik semmiféle szerződést nem kötöttéig ám ilyenkor a mindenkori szabadáron. Jó tudni azt is, hogy a B.-A.-Z. megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat garantálja a süldő- és malacértékesítés lehetőségét is a kistermelők részére. A korábbiakhoz képest azonban lényeges különbség, hogy a süldőértékesítési szerződést a várható teljesítésnél legalább 2 hónappal korábban kell megkötni ahhoz, hogy a szerződéses ár kifizethető legyen. S még csak annyit: mind a szerződéssel lekötött, mind a szerződésen kívüli vágósertéseket az értékesítési szándék bejelentésétől számított 14 napon belül átveszi a vállalat. Mindenki jól jár Aki figyelmesen elolvasta az eddig elmondottakat, minden külön „rábeszélés” nélkül rájöhetett, hogy a B.-A.-Z. megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat olyan lehetőségeket kínál a sok ezernyi borsodi kistermelőnek, amelynek kihasználásával mindenki jól jár. A vállalat egyenletes áruellátásra rendezkedhet be. a kistermelő pedig a korábbinál kevesebb gonddal, ám lényegesen nagyobb haszonnal (különösen több éves szerződés esetén) dolgozhat értékesítheti [sertéseit. Am mindezen túlmenően, az egész lakosság élvezheti majd az új szerződéskötések hasznát, hiszen ezek teljesítése a kormányhatározat megvalósulását. az egyre javuló húsellátást jelenti. sK<* / jvl*1 ad* riad / 1 (i or' ad' á FIGYELEM! FIGYELEM! Mi már felkészültünk! \ MOST MÉG KÉNYELMESEN VÁSÁROLHAT NAGY ÁRUVÁLASZTÉKBÓL TÉLIKARATOKAT, BT’ ‘IDÁKAT, CSIZMÁKAT ÉS CIPŐKET, KÖTÖTT DIVATCIKKEKET, AJÁNDÉKTÁRGYAKAT a miskolci Centrum Áruházból \ r
