Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. november 27., vasárnap Felhők a gyűjtemény felett Borsod nád ásd, 1977. november A napokban zárult Borsod- nádasdon a nagyközségi Pártbizottság tanácstermében az a kiállítás, amely a vasasok szakszervezetének borsodnádasdi múltjáról ad számot. Hatvanéves a borsodnádasdi vasasszakszervezet címmel azt mutatták be, hogy hat évtized óta működik az ipari jellegű nagyközségben ez a szakszervezet, illetve hatvan évvel ezelőtt alakult meg a helyi csoport. Régi szakszervezeti tagsági könyvek, felvételi jegyek, hitelkönyvek, újságok, fotók, munkásfelvételi naplók, lemezgyári szakszervezeti jegyzőkönyvek és egyéb relikviák idézték igen gondos válogatásban és elrendezésben a hat évtizedes múltat, s természetesen ott voltak a kiállításon a felszabadulás utáni szakszervezeti élet és a brigádélet emlékei is. Mint arról a megnyitáskor, a hónap elején hírt adtunk, összehívták a régi szakszervezeti tagokat, az alapítókat, akik a mai szakszervezeti, vállalati és tanácsi vezetőkkel, valamint történészekkel, pártmunkásokkal emlékeztek a hatvan év előtti alakulásra és a helyi szakszervezeti csoport hat évtizedes munkájára. Ez a kiállítás és a találkozó a Borsodnádasdi Lemezgyár szakszervezeti bizottságának. a nagyközségi . tanácsnak és a Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjteménynek közös szervezésében jött létre. Ez a helytörténeti gyűjtemény, — s nem utolsósorban annak vezetője, ' dr. Nemesik Pál, a már országszerte ismert munkás- folklórgyűjtő —, a borsodnádasdi munkásharyományok legfőbb gyűjtője és ápolója. A helytörténeti gyűjtemény nagy hírű és nagy forgalmú. Nemesik Pál munkássága köteteiből, rádióműsoraiból igen sokak előtt ismert, de az ő munkájáról tanúskodik a gyűjtemény élete is. Ügy tűnik, nem zavartalan, nem felhőtlen azonban ennék a helytörténeti gyűjteménynek az élete és munkája. A gyűjtemény „alkotmányosan”, a nagyközségi művelődési házhoz tartozik, illetve annak költségvetéséből jut számára egy teljesen jelentéktelen évi átalányösszeg. A vezető a helyi általános iskola állományába tartozó pedagógus, aki kevés óraszámkedvezmény ellenében végzi múzeumvezetői és kutatói munkáját A múzeumi gyűjtemény reges régen kinőtte a jelenlegi kereteit, a gyűjtemény otthonául szolgáló helyiségek már alkalmatlanok megfelelő kiállítás rendezésére, időszaki bemutatókról nem is szólva, nincs raktározási lehetőség, nincsen hová begyűjteni az anyagokat. Ez pedig a múzeumi jellegű intézmény további munkájának leküzdhetetlen gátja. Ez a tárgyi oldala a nehézségeknek A személyi oldalon jelentkezik dr. Nemesik Pál foglalkoztatásának állandó bizonytalansága. A helyi iskolaigazgatót kötik bizonyos előírások, a felsőbb szervektől jövő intézkedések nem mindig egészen egyértelműek. Pedig a gyűjtemény szükségességét és fejlesztésének fontosságát senki sem tagadja, sem helyben, sem a megyei vezetés- oen, és Nemesik Pál munkáját is egyformán magasra értékelik e fórumokon. Mégis adódnak olyan ellentmondásos jelenségek, mint amikor országos nyári tanfolyamon okkal elbüszkélkedik a járási hivatal elnöke a gyűjteménnyel, mint a járás közművelődési életének jelentős létesítményével, majd a vezetése alatt álló hivatal egyik osztálya komplex vizsgálatot tart csaknem azonos időben, s abban megállapítja, hogy a helytörténeti gyűjtemény tör- vénytelen keretek között működik, tulajdonképpen szükségtelen. Az elhelyezés tárgyi nehézségei mellett sokféle személyi nehézség is gátolja a Borsodnádasdi Hely- történeti Gyűjtemény érdemi munkáját. A nagyközségi pártbizottság titkárával, Murányi Elemérrel beszélgettünk a gyűjteményről, a munka javításának lehetőségeiről: — A helyi pártbizottság, de úgy érzem, a nagyközség egész lakossága igen/ nagyra becsüli Nemesik Pál munkáját, a helytörténeti gyűjtőmunkát, — mondta a párt- bizottság titkára. — Mi a magunk részéről támogatjuk, hogy bővüljön a gyűjtemény részére rendelkezésre álló terület, ß azt is jónak tarta- nánik, ha a gyűjteménnyel egy épületben levő lakás, amelyben korábban Nemesik Pál lakott, e bővítést szolgálhatná. Tudjuk, hogy a vonatkozó rendeletek lakásnak más célra való használatbavételét korlátozzák, de az is tudott, hogy ez eredetileg iskola, illetve legényegyleti helyiség volt, úgy lett a gyűjtemény vezetőjének szolgálati lakása' Állítom, hogy a borsodnádasdi lakosság van olyan művelt, tiszteli és szereti ezt a helytörténeti gyűjteményt annyira, hogy megértse; az egyébként is felújításra szoruló épületrészbe nem lakót kell tenni, hanem a magunk múzeumát kell ott bővíteni. Megértjük és tudjuk, milyen nevelő hatása van helyileg is ennek a gyűjteménynek, mert a felnövekvő generációk számára ez őrzi meg a mi munkásmúltunkat, ennek a gyűjtése szolgál okulásul az utánunk jövőknek. A Nádasdvölgye Termelőszövetkezet építői szívesen vállalják a gyűjtemény részére való tatarozá- si-építési munkákat. Így foglalt állást a párt és a tanács végrehajtó bizottsága, és előreláthatólag ez lesz az álláspontja a gyári és a nagyközségi pártbizottságok közös közművelődési tanácskozásának is. A tanácsi szak- igazgatási szervnek kellene ez ügyben lépni. A személyi nehézségekről a pártbizottság titkára így vélekedett: — Borsodnádasd akarja a helytörténeti gyűjteményt Akarja dr. Nemesik Pál munkáját, tehát a személyi nehézségek nem helyben adódnak. Nagy kár, hogy sok zavaró körülmény nehezíti a munkát, és sok energiát felemészt mind a gyűjteményvezető, mind a pártbizottság Ezer óvodai hely A Borsod megyei Tanács újabb tizennégymillió forint vissza nem térítendő támogatást juttatott a községeknek óvoda építésére. Az összeget — pályázati‘alapon — tizenegy község kapta meg, ezzel a kikötéssel, hogy saját erőforrásaikból együttesen tizenkilencmillló forinttal kiegészítik. Az összesen 35 millió forint értékű támogatás felhasználásával az ötödik ötéves tervben több mint ezer óvodai helyet alakítanak ki Borsod harminckét településén. részéről a különböző ilyen jellegű zhvaró momentumok kivédése. Nem lenne jó, ha Nemesik Pál elmenne Bor- sodnádasdról. A mi véleményünk szerint, a megyei művelődésügyi szerveknek azt kellene megvizsgálni, miként lehel Nemesik Pál számára a munkakörülményeket biztosítani, a járási hivatal és az iskola támasztotta akadályozó tényezőket, még ha azok jogilag alátámaszthatók is, kiszűrni. A gyűjteményi munka, a mi álláspontunk szerint, közművelődési tevékenység, az egyetemes művelődéspolitikát segítő munka, tehát ha pedagógusbérből is fizetik a gyűjteményvezetőt, aki iskolai munkája mellett látja el ezt a fontos munkát, az erre az időre eső bérhányad nem a művelődéssel ellentétes célokat szolgál. összegezve; a borsodnádasdi választott testületek szeretnék továbbfejleszteni a hely- történeti gyűjteményt és mind hatékonyabban biztosítani a gyűjteményvezető munkalehetőségét. Ehhez az illetékes megyei szervek mielőbbi és hathatós intézkedését kérik. Felkerestük Borsodnádasd nagyközség Tanácsának elnökét, Papp Bélát is. EL mondta: — A nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága egyetért a helyiség bővítésének szükségességével, és átérezve a közművelődési törvényből reá háruló feladatokat, a maga módján segíteni kíván ebben. Felterjesztéssel él a járási hivatalhoz, hogy Nemesik Pál korábbi lakásából bővíteni lehessen a gyűjtemény területét, hiszen az ő lakásgondja már korábban meg is oldódott. A döntés felsőbb szervek dolga. A gyűjtemény országos vonzereje indokolja, hogy a nagyközségi tanács is a bővítés, mellé álljon. A nagyközségi tanács hihetőleg azóta már el is küldte a járási hivatalhoz a helyiség ügyében szükséges előterjesztést Bizonyára a járási hivatal is — átérezve a közművelődési feladat súlyát — pártolólag terjeszti tovább felsőbb fórumok felé. Ami pedig a személyi kérdést illeti, különös tekintettel az eddig végzett munkára, valamint a nagyközségi pártbizottság állásfoglalására, a megyei illetékes szervek mielőbbi hathatós intézkedésével végleges rendezést nyerhet nemcsak a gyűjtemény vezetőjének megelégedésére, hanem a közös ügy, a Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény továbbfejlesztésének és az egyetemes magyar közművelődés ügyének érdekében is. Benedek Miklós A Miskolci Üj Zenei Műhely koncertsorozatban Ma- tuz István fuvolaművész szólóestjét rendezi meg november 30-án este 6 órától a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár előadótermében a megyei tanács művelődésügyi osztálya, és az otthont adó könyvtár. A műsoron: Varése, Joli vet, Fukushima, Berio, Dukay, Matuz és Dubrovay szerzeményei szerepelnek. A Moszkvai Akadémiai Művész Színház társulata tegnap, szombaton este Miskolcon Gelman: Egy ülés jegyzőkönyve című darabját. Képünkön: jelenet bői, melyben Potapov brigádvezetőt (középen) Jefremov alakítja. A vendégek csin: Régi szilveszter című darabját mutatják be a miskolci színpadon. Egy szál krétával És?.». Taneszközök - gyakorlatban öt esztendővel ezelőtt eléggé megdöbbentő adatok kerültek az ország nyilvánossága elé; addig, amíg egyikmásik városi, vagy éppen nagyközségi, patinás iskolában az évek, évtizedek óta gyarapítgatott, fejlesztgetett, a szertárakban úgymond minden megvolt, ami „szem, szájnak ingere”, a taneszközellátottsággal kapcsolatos vizsgálódások kimutatták; olyan kisiskolák vannak szerte az országban — és hát persze ebben a megyében is —, ahol jószerével egy szál krétával oktat a pedagógus. Akkortájt nem volt ritka, hogy felfedeztük — ez persze csak nekünk volt új, az ott tanító pedagógusoknak sajnos nem! —, hogy vannak eldugott településeken levő kisiskolák, ahol ismeretlen fogalom a gyereknek a térkép — legfeljebb a kisméretű atlaszból tájékozódhatott valamelyest —, s van, ahol lombikot, kémcsövet sem tudnak bevinni egy felső tagozatos kémiaórára, holott ezek igazán a legegyszerűbb, a legprimitívebb taneszközök, oktatási segédeszközök közé számítódnak. Márpedig, ha az általános iskola általánossá tételéről beszélünk, ha szorgalmazzuk, hogy a kötelező nyolc osztály után egyforma eséllyel rajtolhassanak a gyerekek a középfokú oktatási intézményekben, akkor aligha víLenin A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára megjelent dokumentumkötet tanulmányokat, vitacikkeket tartalmaz olyan kimagasló politikusok, tudósok, írók tollából, mint Boncs- Brujevics, Drabkina, Ehren- burg, Krupszkaja, Luna- csarszkij, Majszkij, Prok- rovszkij, Voronszkij és mások. írásaik ma már történeti értékű dokumentumok. Tematikájukban felölelik a fiatal szovjethatalom kultúrpolitikai, kultúrszociológiai, diplomáciai és történettudományi törekvéseinek alapelveit és célkitűzéseit* A Gondolat Kiadó gondozásában megjelenő kötetet E. Fehér Pál válogatta és látta el bevezetővel. gasztalhatott bennünket az az egyébként magát még olykor mindig tartó pedagógiai vélemény, hogy egy igazi, vérbeli pedagógus egy szál krétával is tud korszerű órát tartani. Alkalomszerűen ugyan, van igazsága a nézetnek, ám természetszerűen hátrányos helyzethez vezet. Nem nehéz elgondolni ugyanis, hogy miként érezte magát az a tehetséges, gimnáziumba került fiatal, aki életében nem látott még mondjuk egy elektromos kísérletet, s akinek legfeljebb lerajzolták, hogyan néz ki egy lombik vagy egy kémcső •.. S társai a ' világ legtermészetesebb dolgaként állították össze a számára vadonatúj kísérletet... Nos, szerencsére ma már a múltté. Az 1972-es oktatás- politikai párthatározatot követő, az iskola ügyében általánossá váló „mozgolódás” egyik igen fontos eredménye — már realizálódot elképzelése — hogy az általános iskolák állami, az országgyűlés által is megszavazott, megemelt költségvetésből megkapták azokat a szemléltető eszközöket, taneszközöket, oktatást segítő felszereléseket, amelyek a korszerű ismeretátadás és ismeretszerzés alapvető- segédeszközei. Sőt, többé-kevésbé túl vagyunk már- azon az időszakon is, amikor a hirtelen megszaporodott segédeszközökkel. audiovizuális berendezésekkel nem tudtak mit kezdeni a pedagógusok. Részint, mert a szűkös szertárkörülmények hozzáférhetetlenné tették őket, s nem volt hely egy-egy kísérlet előkészítésére, részint pedig azért, mert a bonyolult eszközöket nem tudták vagy nem merték használni a pedagógusok. S nemcsak azért, mert a sokszor igen nagy értékű berendezések, felszerelések esetleges meghibásodásától féltek. A rosszul sikerült kísérlet negatív hatása is visszatartotta őketvizuális berendezésedbe megtartott órák. Az efele iskolában mondta egy dagógus: nálunk már furcsa, s a gyerekek is 1 vá teszik, ha a tanórán kerül sor valamilyen használatára. A gyerekelteá] folytatta — megszólj141< hogy az ismereteket csatornán juttatjuk el zájuk, a tapasztalás soKj lehetőségét biztosítjuk mukra. Egyébként ez a féle tapasztalás segíti hozzá az ismeretek jobb1 zítéséhez, a különböző öS? függések mélyebb feltár hozPersze még nem mon«1 ka, juk el: mindenütt eí üj | szemlélet, s ez a gyaW teb az általános. De nemcsalíaf] objektív helyzet, a feltét1 telj •változása következett b^ar mérleg serpenyőjében 1 ®ab csak az pozitív, hogy te gyénkben ebben a tané'1 Csa már az úgynevezett más1 tél lista —a minisztérium *teo listát állított össze a 5*hoj; séges és sorrendben be$ főzendő eszközökről — sefála eszközei, audió-vizuális (>Ul, rendezései valamennyi tási intézményben rét1 kot kezésre állnak, hanem »jHl hogy sor került a szem» Ite változásra is. Azaz; az tek szál krétával korszerű ' Itf, tási óra elméletét alig'i ri\ vallják pedagógusaink. í\h0*j kednek az eszközök latának megismerésére, ifiy! oktatásba való beépítésiig Túlzás lenne persze te? mondani, hogy e téren 1 te| semmi feladat nincs elb tél zetlenül. Mint ahogy té á lenne annak az állítass te hogy oktatási segédeszK' te tekintetében már nincs te lönbség az úgynevezett te] és nagy iskolák közölte különbségek ma is meg' *51 nak, ami a „múlttal” | *$; gyarázható is. De legfel) ha a segédeszközök menni te ge, s nem meglétük vagy] nyuk jelenti a küiönbS* ** Ez pedig nagy szó. V , ahogy el nem hanyagod eredmény az is. hog.' szaktantermi hálózat lesztése nem városi jele' többé. Nem véletlen így. hogy a megyei oktatástechnikai bázis létrehozása egyre sürgetőbbé vált — s szeptemberi működése óta a bázis egyik legfontosabb feladata a pedagógusok ilyen irányú továbbképzése. Végül is azonban csak a megyei oktatás- technikai bázistól várni a segítséget — luxus lenne. Sok iskolában helyi, saját szervezésű tanfolyamokon tanulták meg a pedagógusok a mindennap használatos audio-vizuális eszközök helyes használatát, s többek között ennek is köszönhető, hogy most már nemcsak a szaktantermekben, hanem a hagyományos osztály-felépítéssel dolgozó iskolákban is rendszeressé váltak a szemléltetőeszközökkel, audió) te Közismert, hogy a tanévben életbe lépnek tantervek. A tantervi V* zások pedig szinte auto1 áj. tilcusan megkövetelik aZ tatás módszerbeli váltod Többek között ezért is tos, hogy a városi iskol^ yj: és a körzeti iskolákba1* tagiskolákban és az Ön te te fi, te: íá kisiskolákban egyaránt legyenek ne csak a szehn b( hanem a tárgyi feltétel6*) a korszerű pedagógiai iff ^ kának. J Csutorás Annám»'* l
