Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

1977. november 27., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 '

/el

Mérleg előtt az encsi járás termelőszövetkezetei

:Ött

ni'

Nem volt ilyen összeha- íonlitó mérés, de a tapaszta- at igazolni látszik a íellé- elezést: ha bárhol az ország- >an szóba kerül Borsod melye, a gondolatokban mindig nögé szegődik az a ,szó: Par... Vajon, akkor is így Enne, ha azt mondanánk: lorsod-Aba új-Zemplén melye?

Mi, akik itt élünk, minden- setre tudjuk, hogy ha megyénk járásairól szólunk, Öbbségében a mezőgazdaság leghatározó szerepéről beszé- önk. Tájat, vidéket formáló

>1;

js éí ett;

»l»! elenlétéről. Az encsi járás Süí sorban az elsők közé tar- fjU» ozík: a mezőgazdasági terve' lékek egynegyed része inve' 'en kerül ki. És ha nem, az izony „bezavar” az egész legye mezőgazdasági „légírébe”

Nagyrészt kedvezőtlen áottságok és 'az „első vonal” Nelőssége, feladata birkózója évről évre a tsz-ek igságát a termelésre leseiddé és rárontani készülő ik-sok ellenerővel. És ez a üzdelem bizony váltakozó ikerrel folyik. Érthető teát, ha egy mögöttünk maidó esztendő végén a győrinek ne kívánkozik ki

lőször dazokból, akik rc'esei voltak c küzdelem- ek. Érthető így az is, hogy W1. mikor az encsi járás mező- É tedaságáriM, az idei év ta É utálatairól — az eredmé- ?ek és gondok kettős égy igéről — beszélgetünk Oj elyi Jánossal, a járási hi tál osztályvezetőjével, ő is kezdi:

Nagyon büszkék va- , -k arra, hogy ebben az ívben először sikerült búzául a megyei átlagnál jobb !rmést betakarítani. A 33.0 ázsa hektáronkénti átlag- fmés a járáspk közötti har- 'adilr helyet jelenti. Erre az lesi járásban még nem volt ■Ida. Hogy nálunk kedve- °bb természeti adottságokul rendelkező járásokat is | fegelőztünk, az elsősorban bátor fajtaváltásnak, a kor- 'írű növényvédelemnek, a ^ors betakarításnak köszöntő. Ez utóbbiról szintén eladhatom, hogy járási re- Ot'dot „állítottunk fel”: au- ttsztus nyolcadikára befedtük az aratást.

A sikerrel végződött „ke- J yércsata” öröme persze' nem otnályosítja el a növénvter- ,esztés veszteségeit. Mert Mentős veszteségek is vol- 'k. Például, hogy hatszáz tstáron az elvetett szemes- Pkoricát silózni kellett. Sak e növény húszmillió foot termeléskiesést számol- ftott el a s téeszeivel. tzteséget „termett” a ta- “szi árpa és a napraforgó is. Nóra tavasszal ár- és belvíz, több szárazság, aztán jég- tés, kora ősszel fagy támad- " az encsi járás huszonhét itnelőszövet kezeiének többiét. Nemcsak támadott, •jsztított is. Az aszalóiak Ndául z miatt csak késtudták kétszáz hektáron V(:tni a kukoricát. Siló lett Nőle. Ugyanitt a pillangóik felét nem tudták „megérni”. A régtől és messze

ti

JC'

í»'

V

gtf

&

z\'

%

pl>

■fi'

;íjT e'

ef»'

:r

fi£

n

el'

K

ef

■A'

e'é

K

d

;r

lÁ

V'

itt1

cö

í>

ií'

fio'

iái

ít

itt*

bf

A téli

Az ország idei energiafel- ^ználása a népgazdasági 5ryben számítottnak megfe- Nően alakul; 3—4 százalékul haladja meg az előző évit; .hasonló arányú növekedés "rható a jövő évben is. A '•ükségletek 53 százalékát eŐezi a hazai termelés, 47 '-azalék*t pedig a külföldről, "sősoban ■ °-"»vjetunÍóból * más szocialista országok- °1 érkező szállítmányok.

A téli ellátás biztonságát L0veli, hogy a hazai gázter- Wlés az idén eléri a 6,5 mil- ®rd köbmétert; ez mintegy

r százalékkal nai, k Országos Kőolaj

haladja meg és Gázföldön ismert gönci kajszi pétiig lefagyott a fákról.

Ezekben a napokban az encsi járás termelőszövetkezeteinek vezetői tájértekezleten számoltak be az idei gazdasági évről. Szikszón, ahol tíz téesz elsőszámú vezetői voltak együtt, szinte mindenki felemlítette az időjárás viszontagságait az okok felsorakoztatásában. A már említett tanácskozáson e témával kapcsolatban mondta Nagyházi Gyula, a járási pártbizottság titkára:

— Amikor hiányosságokról szólunk, sokszor beszélünk objektív okokról. Sokszor elfogadható érvek ezek, magyarázatai a „bizonyítványnak”. Az encsi járás mező- gazdasági termelőszövetkezetei ez évi munkájának értékelésében is találkozunk ezzel. Vitatható azonban, hogy az objektív, avagy a szubjektív okok jelentik, hozták-e a nagyobb gondot. Éppen a járás növénytermesztéséről szólva mondom: vitatom azt az álláspontot, amely a kukoricatermesztés idei veszteségét csak az időjárással magyarázza. Ugyanígy nem testálható az időjárásra a cukorrépahiány. Nagyobb figyelemmel, fegyelmezettebb szervezéssel, jobb időgazdálkodással, —- talajelőkészítéssel és vetéssel — csökkenthetők leltek volna a tőlünk kevésbé függő okokra visszavezethető veszteségek, hiányok.

Kétségtelen, hogy az egyébként is kedvezőtlen adottságú encsi téeszeket nem kímélték az időjárási elemek. Az alsóvadásziakat sem. Tudták ezt ők is, de nem maradtak „nyugton”, beletörődve abba, hogy annyi forint „elússzon”. I-Ia nem is mindent, de valamit behozni: ez mozdította őket cselekvésre. És aki keres, az talál, ök ezt tartalék-feltárásnak mondják. Jelenleg 32 dolgozójuk kihelyezett csokoládécsomagoló üzemben termel, az őszi szántást bevégzö két erőgépük pedig elment más megyébe szántani: ez is hoz „a házhoz” valamit. Így mondják, gondolkodó gazda módjára. ..

Az őszi mezőgazdasági munkákat egyébként a járás termelőszövetkezetei igen jó ütemben végezték el. November 21-én már csak a tavaszi vetések alá szántandó területből, s a kukoricabetakarításból van „hátralékuk”. Egyfajta \ „szemrehányást” tudhatnak magukénak még a járás téeszei, a szervestrágyázás nem kellő üteméért.

A növénytermesztés nagy feladatai mögé mind jobban felzárkózik e járásban az állattenyésztés. A járás jellegéből fakadónak mondják, hogy elsősorban a szarvasmarhatartás és a juhtenyésztés a meghatározó. Az utóbbiban sikeres esztendőt zárnak a termelőszövetkezetek, a terv túlteljesítésével. Halma jón például kétszázzal, a selye- biek százhússzal növelték az állományt, az alsóvadásziak pedig év végére már az 1980- as tervet „hozzák”. A juhászat fejlesztését ez évben is

jelentős beruházásokkal alapozták meg a járás termelő- szövetkezetei.

A szarvasmarha-állomány is gyarapodott, számszerűleg azonban így sem érte el a tervezettet. Hasonló a helyzet a tejjel is. Mert igaz, hogy az elmúlt évi 2330 liter átlag 2600-ra „futott”, más járásban azonban már ennél is előbbre tartanak. Az encsi járásban mindenekelőtt a halmajiakat, az encsieket és a boldogkőváraljáiakat dicsérik, állítják példaként: ők már elérték a 3000 literes átlagot.

Jó eredményt hozott a járásiaknak a hízómarhalar- lás, és ez annál is örvendete- sebb, mert e téeszek megyénkben az exportálók élvonalában vannak már régóta.

Az állattenyésztés az eredmények mellett gondokkal is küzd. Az egyik napi gond a képzett szakemberek hiánya. Kevés a gyakorlott és magas képzettségű szakember. Felmérések szerint, a termelő- szövetkezetekben ez az egyik legalacsonyabb végzettségű „kategória”. Ennek változtatására feltétlenül törekedni kell, hiszen növekszik magának az állattenyésztési ágazatnak a súlyn-szerepe is a járás ■ mezőgazdaságában. Egy másik gond a szarvas- marhatartással függ össze. Nevezetesen arról van szó, hogy elszomorítóan magas a borjúelhullás. Ezt a téeszek megyei rangsorából ekként lehet kiolvasni: az utolsó tizenegy között öt az encsi járást „képviseli”. Az okokat feltárni és a helyzeten jobbítani, most szakbizottság foglalkozik e témával.

Egész évben szó esett arról: a népgazdaság dinamikusabb fejlődést vár a mezőgazdaságtól. Az ez évi tervek nemcsak az egyébként is szükséges fejlődést irányozták elő, ehhez még az elmúlt évi lemaradást is „rá kellett tenni”. Nagy feladatok vártaik megoldásra a termelő- szövetkezetekben is. Megyénkben is. Lassan számvetéshez készülődnek e gazdasagok. Az encsi járásban is. Nincsenek még pontos és végleges adatok, a számok még csak ceruzával írhatók be az egyes rovatokba, előreláthatóan azonban a járás 27 termelőszövetkezetéből 11 -ben

lesz kisebb-nagyobb veszteség, mérleghiány. Ezt döntő többségben — nyolc tsz-ben — saját erőből ki tudják majd egyenlíteni. A többiek költségvetési segítségből tudják csak egyensúlyukat megtartani.

Mindez, így, leírva és olvasva, mintha azt sejtetné, hogy a járás mezőgazdasága nem tudott megfelelni gz idei követelményeknek.

Újhelyi János, a járási hivatal osztályvezetője:

— Termelőszövetkezeteink igen nagy erőfeszítéseket tettek, hogy az előttük álló feladatokat sikerrel oldják meg. Most. év végén azt mondhatjuk: az országosan előirányzott termelésnövekedést az encsi járás téeszei teljesítik, teljesítették.

T. N. ,T.

energiaellátás

ipari Tröszt ötéves tervének 1977. évi előirányzatát. A kőolajbányászok is túlteljesítik tervüket, ami jó alapul szolgál arra, hogy a kőolajfinomítók — a külföldről érkezett szállítmányok feldolgozásával együtt — biztonságosan kielégítsék az ország igényeit. Sikeresen zárult a nyári kedvezményes tüzelőolaj-vásárlási akció; eredményeként évi szükségletének mintegy 40 százalékát, csaknem 370 000 tonna háztartási tüzelőolajat tárolt télre a lakosság. Ugyanakkor a szilárd tüzelőanyagok nyári kedvezményes vásáxán több mint egymillió tonna

szenet és brikettet szereztek be.

A hazai széntermelést jelentős importszállítások is kiegészítik. Egyebek között idén, az év végéig várhatóan 569 000 tonna NDK-brikett ért kezik, s a hazai brikett-ter- iftelést is növelik, a termelőberendezések hatékonyabb kihasználásával.

A központi intézkedések alapján októberben megfelelő készleteket tároltak a télre szilárd és folyékony tüzelőanyagokból. így nagyobb készletek állnak rendelkezésre, mint egy évvel ezelőtt.

(Folytatás az 1. oldalról)

A városnéző körút utolsó állomása az átadás előtt álló Vasas Művelődési Központ volt. A vendégek ezt követően visszautaztak Budapestre.

*

A kétnapos miskolci látogatás után Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára rövid interjút adott lapunk munkatársának:

— Mi Miskolcot és a megyét gondjaival, problémáival együtt magunkénak érezzük, s igen hasznosnak és eredményesnek tartom azt az eszmecserét, amelyet a megye, a város vezetőivel folytattunk. Az idő kevés volt ahhoz, hogy a várost alaposabban megismerjük, de amit láttuk, abból érzékelhető, milyen gyors iramú fejlődés folyamatában él ez a város.

— Mikor járt utoljára Miskolcon?

— Meglehetősen régen, éppen ezért talán az .11 élőknél is jobban le tudom mérni a változást. Nagyon szép része lesz a városnak az Ava- si lakótelep, tetszett a sport- csarnok, s bizony kissé irigykedve gyönyörködtünk a korszerű. szinte minden igényt kielégítő Gyermekegészségügyi Központban. Ilyet mi is örömmel elfogadnánk Budapesten! Ami az új Vasas Művelődési Központot illeti, elég ha azt mondom, hogy én még a régi „lovardát” ismertem. A város munkáslakta területének kulturális ellátásában igen nagy minőségi változást hozhat a művelődési központ.

— Az elmúlt napi megbeszélésen néhány konkrét témában kérte a megyei vezeKatona Imre emléksorokat ír

a gyermekkórház vendégkönyvébe.

tcs az Önök támogatását, különös tekintettel a nálunk telephellyel rendelkező fővá- rosi üzemekkel való jobb kapcsolattartásra, valamint néhány fontosabb tervezési munka meggyorsítására. Tud- nalc-e ezekben a problémákban segíteni?

— Mi mindent megteszünk, hiszen fontos népgazdasági érdekekről van szó, mondhatnám úgy is; közös érdekről. Megállapodtunk néhány olyan konkrét témában, amely a megyét, de a fővárost is közvetlenül érinti. A különböző fővárosi vállalatoknak 150 telephelye van ebben a megyében, s ez a mi szempontunkból is igen lényeges. örömmel és szívesen

támogatjuk a megyének a szövetkezetek ellenőrzésével, összevonásával kapcsolatos, elképzeléseit. Ezeknek a szövetkezeteknek zavartalan működése nekünk éppen úgy érdekünk, mint a megyének. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az LKM új acélművéhez szükséges tervek idejében rendelkezésre álljanak.

— A tapasztalatcsere általában kétoldalú. önök mit tudnak hasznosítani a miskolci látogatás nyomán?

— Gazdag, változatos benyomásaink vannak. Tetszett az avasi lakótelep, tetszett a sokszínűségre való törekvésük, hiszen a lakótelepek egyhangúsága Budapesten ia gond. Az új gyermekkórház nemcsak impozáns, szép épületével hatott ránk. Nagyon figyelemre méltó az ott folyó munka, a szervezeti felépítés, az egész intézet belső mechanizmusának rendszere. Látogatásunk eredményéhez számítom azt a megyei vezetéssel kötött megállapodásunkat is, hogy a jö-l vőben gyakoribbá, rendszeresebbé, hogy úgy mondjam naprakészebbé alakítjuk kapcsolatainkat. Biztos vagyok abban, hogy ez nemcsak a megyének, a városnak és Budapestnek az érdeke, hanem egyben közös, népgazJ dasági érdek is. A megbeszélésünk során szóba hozott problémák is azt bizonyítják, szükség van a jövőbeni szorosabb együttműködésre.' Ezt kívánja a megye és a főváros fejlődése, ezt kívánja a zavartalan termelő- éa éprtőmunka.

A. L |

A Vologda lakótelep új általános iskolájában.

Jó! haladnak

a mezőgazdasági munkák

Továbbra is jó az időjárás, jól haladnak a mezőgazdasági munkák; a betakarító gépek az utolsó hektárokkal vannak elfoglalva. A cukorrépa felszedése már be is fejeződött. A gépek munkáját az elmúlt hetekben semmi sem zavarta, nagyobb esők csak elvétve voltak, és miután a cukoripari vállalatok és a termelők jól megszervezték az együttműködést, zavartalan volt az átvétel. Valamennyi hazai cukorgyár teljes kapacitással dolgozik, az elmúlt év azonos időszakához képest eddig mintegy 230 000 tonnával több alapanyagot dolgoztak fel. A cukoripari vállalatok megállapodtak a termelőkkel, hogy az ideiglenes

tárolóhelyeken levő répát menetrend szerint szállítják az üzemekbe. Január második feléig érkezik majd az összes répa a feldolgozó gépsorokhoz. A gyárak csak ezután állnak le a szokásos évi felújításra, karbantartásra.

Nem sok hiányzik már a kukoricatörés, morzsolás befejezéséhez sem. A késői érés miatt elhúzódott valamelyest a betakarítási szezon. Helyenként a gazdaságok olyan nagy területen termesztettek

kukoricát, hogy a gépek — bár folyamatosan dolgoztak! — csak némi késéssel indulhattak az utolsó néhány száz hektár letörésére.

Kedvező hírek érkeznek a zöldségtermelők'51. Már csaln elvétve van földben késői érésű zöldségféle; káposzta vagy gyökérzöldség. Ezeken a területeken most megyor- sítják a munkát.

A mély számás már ad munkát a traktorosoknak. A kijelölt területnek több mii 70 százalékán forgatták mi eddig a talajt, amivel bizti sítjálc a nedvesség megőrzi sét és a szerves anyagok e bomlását.