Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

1977. november 27., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ' /el Mérleg előtt az encsi járás termelőszövetkezetei :Ött ni' Nem volt ilyen összeha- íonlitó mérés, de a tapaszta- at igazolni látszik a íellé- elezést: ha bárhol az ország- >an szóba kerül Borsod me­lye, a gondolatokban mindig nögé szegődik az a ,szó: Par... Vajon, akkor is így Enne, ha azt mondanánk: lorsod-Aba új-Zemplén me­lye? Mi, akik itt élünk, minden- setre tudjuk, hogy ha me­gyénk járásairól szólunk, Öbbségében a mezőgazdaság leghatározó szerepéről beszé- önk. Tájat, vidéket formáló >1; j­s éí ett; »l»! elenlétéről. Az encsi járás Süí sorban az elsők közé tar- fjU» ozík: a mezőgazdasági ter­ve' lékek egynegyed része in­ve' 'en kerül ki. És ha nem, az izony „bezavar” az egész legye mezőgazdasági „lég­írébe” Nagyrészt kedvezőtlen áottságok és 'az „első vonal” Nelőssége, feladata birkóz­ója évről évre a tsz-ek igságát a termelésre lesei­ddé és rárontani készülő ik-sok ellenerővel. És ez a üzdelem bizony váltakozó ikerrel folyik. Érthető te­át, ha egy mögöttünk ma­idó esztendő végén a győ­rinek ne kívánkozik ki lőször dazokból, akik rc­'esei voltak c küzdelem- ek. Érthető így az is, hogy W1. mikor az encsi járás mező- É tedaságáriM, az idei év ta É utálatairól — az eredmé- ?ek és gondok kettős égy igéről — beszélgetünk Oj elyi Jánossal, a járási hi tál osztályvezetőjével, ő is kezdi: Nagyon büszkék va- , -k arra, hogy ebben az ívben először sikerült búzá­ul a megyei átlagnál jobb !rmést betakarítani. A 33.0 ázsa hektáronkénti átlag- fmés a járáspk közötti har- 'adilr helyet jelenti. Erre az lesi járásban még nem volt ■Ida. Hogy nálunk kedve- °bb természeti adottságok­ul rendelkező járásokat is | fegelőztünk, az elsősorban bátor fajtaváltásnak, a kor- 'írű növényvédelemnek, a ^ors betakarításnak köszön­tő. Ez utóbbiról szintén el­adhatom, hogy járási re- Ot'dot „állítottunk fel”: au- ttsztus nyolcadikára befe­dtük az aratást. A sikerrel végződött „ke- J yércsata” öröme persze' nem otnályosítja el a növénvter- ,esztés veszteségeit. Mert Mentős veszteségek is vol- 'k. Például, hogy hatszáz tstáron az elvetett szemes- Pkoricát silózni kellett. Sak e növény húszmillió fo­ot termeléskiesést számol- ftott el a s téeszeivel. tzteséget „termett” a ta- “szi árpa és a napraforgó is. Nóra tavasszal ár- és belvíz, több szárazság, aztán jég- tés, kora ősszel fagy támad- " az encsi járás huszonhét itnelőszövet kezeiének több­iét. Nemcsak támadott, •jsztított is. Az aszalóiak Ndául z miatt csak kés­tudták kétszáz hektáron V(:tni a kukoricát. Siló lett Nőle. Ugyanitt a pillangó­ik felét nem tudták „meg­érni”. A régtől és messze ti JC' í»' V gtf & z\' % pl> ■fi' ;íjT e' ef»' :r fi£ n el' K ef ■A' e'é K d ;r lÁ V' itt1 cö í> ií' fio' iái ít itt* bf A téli Az ország idei energiafel- ^ználása a népgazdasági 5ryben számítottnak megfe- Nően alakul; 3—4 százalék­ul haladja meg az előző évit; .hasonló arányú növekedés "rható a jövő évben is. A '•ükségletek 53 százalékát eŐezi a hazai termelés, 47 '-azalék*t pedig a külföldről, "sősoban ■ °-"»vjetunÍóból * más szocialista országok- °1 érkező szállítmányok. A téli ellátás biztonságát L0veli, hogy a hazai gázter- Wlés az idén eléri a 6,5 mil- ®rd köbmétert; ez mintegy r százalékkal nai, k Országos Kőolaj haladja meg és Gáz­földön ismert gönci kajszi pé­tiig lefagyott a fákról. Ezekben a napokban az en­csi járás termelőszövetkeze­teinek vezetői tájértekezleten számoltak be az idei gazda­sági évről. Szikszón, ahol tíz téesz elsőszámú vezetői vol­tak együtt, szinte mindenki felemlítette az időjárás vi­szontagságait az okok felso­rakoztatásában. A már emlí­tett tanácskozáson e témával kapcsolatban mondta Nagy­házi Gyula, a járási pártbi­zottság titkára: — Amikor hiányosságokról szólunk, sokszor beszélünk objektív okokról. Sokszor el­fogadható érvek ezek, ma­gyarázatai a „bizonyítvány­nak”. Az encsi járás mező- gazdasági termelőszövetkeze­tei ez évi munkájának értékelésében is találkozunk ezzel. Vitatható azonban, hogy az objektív, avagy a szubjek­tív okok jelentik, hozták-e a nagyobb gondot. Éppen a járás növénytermesztéséről szólva mondom: vitatom azt az álláspontot, amely a ku­koricatermesztés idei veszte­ségét csak az időjárással ma­gyarázza. Ugyanígy nem tes­tálható az időjárásra a cu­korrépahiány. Nagyobb fi­gyelemmel, fegyelmezettebb szervezéssel, jobb időgazdál­kodással, —- talajelőkészítés­sel és vetéssel — csökkent­hetők leltek volna a tőlünk kevésbé függő okokra vissza­vezethető veszteségek, hiá­nyok. Kétségtelen, hogy az egyéb­ként is kedvezőtlen adottsá­gú encsi téeszeket nem kí­mélték az időjárási elemek. Az alsóvadásziakat sem. Tud­ták ezt ők is, de nem marad­tak „nyugton”, beletörődve abba, hogy annyi forint „el­ússzon”. I-Ia nem is mindent, de valamit behozni: ez moz­dította őket cselekvésre. És aki keres, az talál, ök ezt tartalék-feltárásnak mondják. Jelenleg 32 dolgozójuk kihe­lyezett csokoládécsomagoló üzemben termel, az őszi szántást bevégzö két erőgé­pük pedig elment más me­gyébe szántani: ez is hoz „a házhoz” valamit. Így mond­ják, gondolkodó gazda mód­jára. .. Az őszi mezőgazdasági munkákat egyébként a járás termelőszövetkezetei igen jó ütemben végezték el. No­vember 21-én már csak a ta­vaszi vetések alá szántandó területből, s a kukoricabeta­karításból van „hátralékuk”. Egyfajta \ „szemrehányást” tudhatnak magukénak még a járás téeszei, a szervestrá­gyázás nem kellő üteméért. A növénytermesztés nagy feladatai mögé mind jobban felzárkózik e járásban az ál­lattenyésztés. A járás jellegé­ből fakadónak mondják, hogy elsősorban a szarvasmarha­tartás és a juhtenyésztés a meghatározó. Az utóbbiban sikeres esztendőt zárnak a termelőszövetkezetek, a terv túlteljesítésével. Halma jón például kétszázzal, a selye- biek százhússzal növelték az állományt, az alsóvadásziak pedig év végére már az 1980- as tervet „hozzák”. A juhá­szat fejlesztését ez évben is jelentős beruházásokkal ala­pozták meg a járás termelő- szövetkezetei. A szarvasmarha-állomány is gyarapodott, számszerűleg azonban így sem érte el a tervezettet. Hasonló a hely­zet a tejjel is. Mert igaz, hogy az elmúlt évi 2330 li­ter átlag 2600-ra „futott”, más járásban azonban már ennél is előbbre tartanak. Az encsi járásban mindenekelőtt a halmajiakat, az encsieket és a boldogkőváraljáiakat di­csérik, állítják példaként: ők már elérték a 3000 literes át­lagot. Jó eredményt hozott a já­rásiaknak a hízómarhalar- lás, és ez annál is örvendete- sebb, mert e téeszek me­gyénkben az exportálók él­vonalában vannak már rég­óta. Az állattenyésztés az ered­mények mellett gondokkal is küzd. Az egyik napi gond a képzett szakemberek hiánya. Kevés a gyakorlott és magas képzettségű szakember. Fel­mérések szerint, a termelő- szövetkezetekben ez az egyik legalacsonyabb végzettségű „kategória”. Ennek változta­tására feltétlenül törekedni kell, hiszen növekszik ma­gának az állattenyésztési ágazatnak a súlyn-szerepe is a járás ■ mezőgazdaságában. Egy másik gond a szarvas- marhatartással függ össze. Nevezetesen arról van szó, hogy elszomorítóan magas a borjúelhullás. Ezt a téeszek megyei rangsorából ekként lehet kiolvasni: az utolsó ti­zenegy között öt az encsi já­rást „képviseli”. Az okokat feltárni és a helyzeten job­bítani, most szakbizottság foglalkozik e témával. Egész évben szó esett ar­ról: a népgazdaság dinami­kusabb fejlődést vár a me­zőgazdaságtól. Az ez évi ter­vek nemcsak az egyébként is szükséges fejlődést irányoz­ták elő, ehhez még az elmúlt évi lemaradást is „rá kellett tenni”. Nagy feladatok vár­taik megoldásra a termelő- szövetkezetekben is. Me­gyénkben is. Lassan számve­téshez készülődnek e gazda­sagok. Az encsi járásban is. Nincsenek még pontos és vég­leges adatok, a számok még csak ceruzával írhatók be az egyes rovatokba, előrelátha­tóan azonban a járás 27 ter­melőszövetkezetéből 11 -ben lesz kisebb-nagyobb veszte­ség, mérleghiány. Ezt döntő többségben — nyolc tsz-ben — saját erőből ki tudják majd egyenlíteni. A többiek költségvetési segítségből tud­ják csak egyensúlyukat meg­tartani. Mindez, így, leírva és ol­vasva, mintha azt sejtetné, hogy a járás mezőgazdasága nem tudott megfelelni gz idei követelményeknek. Újhelyi János, a járási hi­vatal osztályvezetője: — Termelőszövetkezeteink igen nagy erőfeszítéseket tet­tek, hogy az előttük álló fel­adatokat sikerrel oldják meg. Most. év végén azt mond­hatjuk: az országosan elő­irányzott termelésnövekedést az encsi járás téeszei teljesí­tik, teljesítették. T. N. ,T. energiaellátás ipari Tröszt ötéves tervének 1977. évi előirányzatát. A kő­olajbányászok is túlteljesítik tervüket, ami jó alapul szol­gál arra, hogy a kőolajfino­mítók — a külföldről érkezett szállítmányok feldolgozásával együtt — biztonságosan ki­elégítsék az ország igényeit. Sikeresen zárult a nyári ked­vezményes tüzelőolaj-vásár­lási akció; eredményeként évi szükségletének mintegy 40 százalékát, csaknem 370 000 tonna háztartási tüzelőolajat tárolt télre a lakosság. Ugyan­akkor a szilárd tüzelőanyagok nyári kedvezményes vásáxán több mint egymillió tonna szenet és brikettet szerez­tek be. A hazai széntermelést je­lentős importszállítások is ki­egészítik. Egyebek között idén, az év végéig várhatóan 569 000 tonna NDK-brikett ért kezik, s a hazai brikett-ter- iftelést is növelik, a termelő­berendezések hatékonyabb kihasználásával. A központi intézkedések alapján októberben megfele­lő készleteket tároltak a télre szilárd és folyékony tüzelő­anyagokból. így nagyobb készletek állnak rendelkezés­re, mint egy évvel ezelőtt. (Folytatás az 1. oldalról) A városnéző körút utolsó állomása az átadás előtt álló Vasas Művelődési Központ volt. A vendégek ezt köve­tően visszautaztak Budapest­re. * A kétnapos miskolci láto­gatás után Katona Imre, a Budapesti Pártbizottság első titkára rövid interjút adott lapunk munkatársának: — Mi Miskolcot és a me­gyét gondjaival, problémái­val együtt magunkénak érez­zük, s igen hasznosnak és eredményesnek tartom azt az eszmecserét, amelyet a me­gye, a város vezetőivel foly­tattunk. Az idő kevés volt ahhoz, hogy a várost alapo­sabban megismerjük, de amit láttuk, abból érzékelhető, mi­lyen gyors iramú fejlődés folyamatában él ez a város. — Mikor járt utoljára Mis­kolcon? — Meglehetősen régen, ép­pen ezért talán az .11 élők­nél is jobban le tudom mér­ni a változást. Nagyon szép része lesz a városnak az Ava- si lakótelep, tetszett a sport- csarnok, s bizony kissé irigy­kedve gyönyörködtünk a kor­szerű. szinte minden igényt kielégítő Gyermekegészség­ügyi Központban. Ilyet mi is örömmel elfogadnánk Buda­pesten! Ami az új Vasas Mű­velődési Központot illeti, elég ha azt mondom, hogy én még a régi „lovardát” ismertem. A város munkáslakta terüle­tének kulturális ellátásában igen nagy minőségi változást hozhat a művelődési központ. — Az elmúlt napi megbe­szélésen néhány konkrét té­mában kérte a megyei veze­Katona Imre emléksorokat ír a gyermekkórház vendég­könyvébe. tcs az Önök támogatását, kü­lönös tekintettel a nálunk te­lephellyel rendelkező fővá- rosi üzemekkel való jobb kapcsolattartásra, valamint néhány fontosabb tervezési munka meggyorsítására. Tud- nalc-e ezekben a problémák­ban segíteni? — Mi mindent megteszünk, hiszen fontos népgazdasági érdekekről van szó, mond­hatnám úgy is; közös érdek­ről. Megállapodtunk néhány olyan konkrét témában, amely a megyét, de a fővá­rost is közvetlenül érinti. A különböző fővárosi vállala­toknak 150 telephelye van ebben a megyében, s ez a mi szempontunkból is igen lé­nyeges. örömmel és szívesen támogatjuk a megyének a szövetkezetek ellenőrzésével, összevonásával kapcsolatos, elképzeléseit. Ezeknek a szö­vetkezeteknek zavartalan mű­ködése nekünk éppen úgy érdekünk, mint a megyének. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az LKM új acélművéhez szükséges ter­vek idejében rendelkezésre álljanak. — A tapasztalatcsere álta­lában kétoldalú. önök mit tudnak hasznosítani a mis­kolci látogatás nyomán? — Gazdag, változatos be­nyomásaink vannak. Tetszett az avasi lakótelep, tetszett a sokszínűségre való törekvé­sük, hiszen a lakótelepek egyhangúsága Budapesten ia gond. Az új gyermekkórház nemcsak impozáns, szép épü­letével hatott ránk. Nagyon figyelemre méltó az ott fo­lyó munka, a szervezeti fel­építés, az egész intézet bel­ső mechanizmusának rend­szere. Látogatásunk eredmé­nyéhez számítom azt a me­gyei vezetéssel kötött megál­lapodásunkat is, hogy a jö-l vőben gyakoribbá, rendszere­sebbé, hogy úgy mondjam naprakészebbé alakítjuk kap­csolatainkat. Biztos vagyok abban, hogy ez nemcsak a megyének, a városnak és Budapestnek az érdeke, ha­nem egyben közös, népgazJ dasági érdek is. A megbe­szélésünk során szóba hozott problémák is azt bizonyít­ják, szükség van a jövőbeni szorosabb együttműködésre.' Ezt kívánja a megye és a főváros fejlődése, ezt kíván­ja a zavartalan termelő- éa éprtőmunka. A. L | A Vologda lakótelep új általános iskolájában. Jó! haladnak a mezőgazdasági munkák Továbbra is jó az időjárás, jól haladnak a mezőgazdasági munkák; a betakarító gépek az utolsó hektárokkal van­nak elfoglalva. A cukorrépa felszedése már be is fejező­dött. A gépek munkáját az elmúlt hetekben semmi sem zavarta, nagyobb esők csak elvétve voltak, és miután a cukoripari vállalatok és a termelők jól megszervezték az együttműködést, zavartalan volt az átvétel. Valamennyi hazai cukorgyár teljes kapa­citással dolgozik, az elmúlt év azonos időszakához képest eddig mintegy 230 000 tonná­val több alapanyagot dolgoz­tak fel. A cukoripari válla­latok megállapodtak a ter­melőkkel, hogy az ideiglenes tárolóhelyeken levő répát menetrend szerint szállítják az üzemekbe. Január máso­dik feléig érkezik majd az összes répa a feldolgozó gép­sorokhoz. A gyárak csak ez­után állnak le a szokásos évi felújításra, karbantar­tásra. Nem sok hiányzik már a kukoricatörés, morzsolás be­fejezéséhez sem. A késői érés miatt elhúzódott valamelyest a betakarítási szezon. He­lyenként a gazdaságok olyan nagy területen termesztettek kukoricát, hogy a gépek — bár folyamatosan dolgoztak! — csak némi késéssel indul­hattak az utolsó néhány száz hektár letörésére. Kedvező hírek érkeznek a zöldségtermelők'51. Már csaln elvétve van földben késői érésű zöldségféle; káposzta vagy gyökérzöldség. Ezeken a területeken most megyor- sítják a munkát. A mély számás már ad munkát a traktorosoknak. A kijelölt területnek több mii 70 százalékán forgatták mi eddig a talajt, amivel bizti sítjálc a nedvesség megőrzi sét és a szerves anyagok e bomlását.

Next

/
Thumbnails
Contents