Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. november 27,, vasárnap Burundi Marchais sziiiafi programja Közgazdászok tanácskozása Az MSZiytP Borsod megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tóságának politikai gazdaság­tan tanszéke és vendégei pén­teken L eninvárosban tanács­koztak, Ellátogattak az MSZMP Leninvárosi Bizottsá­gára, ahol 'a vendégeket, köz­tük V. Golubjovát, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének első titkárát, G. M. Karagedovot, a közgazdaság- tudományok doktorát, a Szov­jet Tudományos Akadémia Novoszibirszki Tagozata Vi­lággazdasági Kutató Intéze­tének igazgatóját és dr. Pécsi Kálmánt, a közgazdaságtudo­mányok kandidátusát, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Inté­zetének tudományos osztály- vezetőjét Kovács Miklós, a Leninvárosi Pártbizottság el­ső titkára üdvözölte és tájé­koztatta r város életéről. A kihelyezett tanszéki ér­tekezlet tanácskozására a leninvárosi művelődési ház­ban került sor, ahol dr. Pé­csi Kálmán „A világgazda­ságban végbemenő folyama­tok és hatásuk a magyar nép­gazdaságra” címmel tartott, előadást. Előadásában hang­súlyozta, hogy a jelenlegi vi­lággazdasági helyzetben és az elkövetkezendő időszak­ban külkereskedelmi kapcso­lataink fejlesztése, a tőkés export fokozása mellett a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolataink és a szocialista in­tegráció intenzívebb, racioná­lisabb fejlesztése is elsőren­dű feladatunk. Elemezte az európai hitelpiac problémáit. Kiemelte, hogy a jelenlegi intenzív szakaszban a szako­sításban és a kooperációban rejlő előnyök fokozottabb ki­használásával, a termelés ha­tékonyságának növelésével és a minőség javításával bizto­sítani tudjuk gazdasági fej­lődésünk jelenlegi ütemét. A vita résztvevői — köztük Ka- ragedov elvtárs — értékes gondolatokkal egészítették ki az előadást. A tanácskozás résztvevői a délutáni órákban a Tiszai Kőolajipari Vállalathoz, majd a Tiszai Vegyikombinátba lá­togattak. A vendégeket Csősz Gábor, a vállalat pártbizott­ságának titkára és Szénási Tibor, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese üdvözölte és tájékoztatta a vállalat gaz­dasági, politikai munkájáról. A vendégek megtekintették a TVK több üzemét és az oletinművet. A közgazdászok tanácskozása szombaton foly­tatta munkáját. r. j. A hazánkban tartózkodó Georges Marchais, a Francia Kom* munista Párt főtitkára és Jéan Kanapa, az FKP KB tagja a szombati napot Budapest nevezetességeinek megtekintésével töltötte. Afrikában az Egyelitötöl délre helyezkedik el a válto­zatos felszinü, trópusi éghaj­latú, 27 834 km2 területű or­szág, a Burundi Köztársaság. A közel négymilliós lakos­ság 86 százaléka a bantu nyelveket beszélő hutu, 12 százaléka hamita tuszi, közel 2 százaléka batva nemzetisé­gű. A XVl—XVUl. század­ban az Etiópiából jött tuszik az őslakosságot leigázták és feudális királyságot alapítot­tak. 1890-től a német gyar­matosítók R uanda-Urundi néven Német-Kelet-Afriká­hoz csatolták a Livingston által feltárt területet. Az első világháború után népszövet­ségi mandátum, a második vi­lágháború után ENSZ-gyám- ság alá került az ország. Burundi 1962. július 1-én független alkotmányos mo­narchia, majd I960, novem­ber 29-től köztársaság. *•** Elmaradott agrárország, te­rületének felén mezőgazda- sági termelés folyik, amellyel a munkaképes lakosság 90 százaléka foglalkozik. A hutu nemzetséghez tar­tozó kapás földművelők fő­leg maniokát, babot, borsót, kukoricát, földimogyorót, do­hányt termesztenek. A tuszi állattenyésztők szarvasmar­hát, juhot, sertést és kecskét tartanak. Az európaiak kezé­ben levő ültevényelten kávét, gyapotot, teát termelnek. Bá­nyászatában és az iparban jelentős a külföldi — főleg belga — tőke. Kevés őnércet, kaolint, ezüstöt bányásznak exportra. Ipara kávéfeldolgo­zásra, sör-, cement-, textil- és szappangyártásra korláto­zódik. Külkereskedelmi for­galmát főleg Belgiummal, az Egyesült Államokkal, Japán­nal és az NSZK-val bonyo­lítja. Kivitelét főleg a kávé (80 százalék) és a gyapot (10 szá­zalék) szolgáltatja. Behoza­talában ipari termékek és' élelmiszerek szerepelnek. Közlemény az MSZMP-kildiltség kulumbiai íáíspfissrál (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Kolumbiai Kom­munista Párt kapcsolatai a marxizmus—lenihizmus, a proletár internacionalizmus alapján fejlődnek, jól szol­gálják a két nép barátságá­nak ügyét, a nemzetközi kommunista mozgalom közös céljait. A találkozó tovább mélyítette az elvtársi együtt­elez iiin lye, Mg, Par. nn loi's működést, a két párt között pe? — fejeződik be a közleménye Mi ktr fl'én Wblv [óbb: A magyar pártkü 1 d ö ttséefégl pénteken Caracasba érkezetnünk A küldöttséget a Venezuela* pen főváros repülőterén JesüSf sói Faria, a Venezuelai Kom in a- pik nista Párt főtitkára és a ve* hé]« nezuelai testvérpárt más ve* fen zetői üdvözölték. fizor Nyugatnémet politikai kö­rökben elégedetten fogadták Helmut Schmidt kancellár ötnapos lengyelországi láto­gatásának eredményeit. A politikai légkör javítását könyvelik el a látogatás leg­fontosabb eredményeként. Bonnban hansgsúlvozzák, hogy a csúcszintű lenevel— nvueatnénet találkozó az NSZK „keleti politikájának” folyamatosságát is példázza. Schmidt kancellár auschwitzi látogatását a lapok fontos ál­lomásnak minősítik „a két nemzet közti történelmi el­lenérzések” felszámolása út­ján. „Miután a kétoldalú vi­szony egészen nagy problé­máit az 1970-ben megkötött alapszerződés és az azt kö­vető tárgyalások megoldották, Schmidt varsói látogatása most végleg szabaddá tette az utat a normális kapcso­latok kiépítése előtt” — álla­pítja meg szombati vezércik­kében a Frankfurter Rund­schau. A bonni kormányhoz kö­zelálló General-Anzeiger sze­rint a Varsóban aláírt hivata­los okmányok „minden sora a szerzők jóakaratát és jó szándékait tükrözi”. A Süddeutsche Zeitung szerint a látogatás legna­gyobb eredménye, hogy a „lengyel—nyugatnémet» kap­csolatok középpontjában ezentúl nem a múlt, hanem a jövő áll.”. DÉL-AFRIK A FEGYVERKEZIK. Jelentem a Vorster-Ku-Klux-Klan típusit rakéták elkészül' í tck. (A Krokodil karikatúrája MILYEN VISSZHANGOT VÁLTOTT KI AZ ARAB VILÁGBAN SZADAT UTAZÁSA? Már a két esztendővel ez­előtt, 1975 szeptemberében . megkötött Sínai-megállapo- dás is valóságos vízválasztó­nak bizonyult az arab világ­ban, miután Egyiptom tulaj­donképpen kivált a front­államok köréből. Ettől kezd­ve hiába hangoztak el önma­gukban talán nem kifogásol­ható, nyilatkozatok Kairóban, az Egyiptom által vállalt fel­tételek jelezték: még akkor sem lennének képesek a szo­lidaritás jegyében fellépni, ha történetesen ilyen szándé­kuk lenne. A jeruzsálemi lá­togatással pont került a mon­dat végére, lényegében befe­jeződött ez a hosszabb ideje tartó folyamat. Szadat nyílt támogatóinak tábora viszonylag szűk: az Arab Liga huszonkét tagja közül Szudán, Marokkó és Omán helyeselte fenntartás nélkül az egyiptomi államfő döntését. Igaz, számolni le­het azzal, hogy Tunézia is az óvatos támogatók közé lép és Szomália, amely annak idején szembefordult a Sínai- alkuval — az új helyzet, s az Etiópiával vívott háború Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár pénteken befejez­te lengyelországi tárgyalásait. Képünkön: Edward Gicrek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára és a kancellár a tárgyalások jegyzőkönyvének aláírása után. lemben, a muzulmánok Mek­ka és Medina utáni harma­dik, legszentebb városában. A bírálók közé sorakozott fel Líbia, Algéria. Szíriái Dél-Jemen, Irak és termé­szetesen a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet. A leg­messzebb Líbia jutott, ismét szakítás történt, sőt Tripoli az egyiptomiak kizárását kö­veteli az Arab Államok Szer­vezetéből. Kairó ellenlépése­ket tett, például utazási kor­látozásokat vezetett be, S nem lehet kirekeszteni an­nak veszélyét sem, hogy meg­ismétlődik az idén már egy­szer végrehajtott határmenti egyiptomi katonai akció. Fel­vetődött annak gondolata hogy az „elutasítók” hívja­nak össze külügyminiszteri értekezletet, ezt azonban Szí­ria és Irak viszálya mind erí ideig lehetetlenné tette. Bo­nyolíthatja a helyzetet, hogy a különböző manőverek meg­oszthatják a palesztin moz­galmat is. (Mivel a PFSZ-t szeretnék kizárni a genfi tár­gyalóteremből, de palesztin személyiségek valamilyen formában ott lehetnének, a személyek és politikai irány­zatok összecsapása különbö­ző ellentéteket idézhet fel.) miatt —, ugyancsak csatla­kozik. Felemás nyilatkozatok láttak napvilágot Szaúd-Ará- biában. A legbefolyásosabb olajállam, s. egyúttal Egyip­tom egyik fő hitelezője, egy­részt örül annak, hogy a pax americana, az amerikai re­cept szerinti békerendezés előrehalad, másrészt viszont az iszlám szent helyeinek fanatikus őreként, nem néz­hette derült tekintettel, amint az egyiptomi elnök, puszta jelenlétével szinte szentesíti az izraeli jelenlétet Jeruzsá­Az arab világban tehát megszaporodtak a törésvona­lak és ha Szadat — a valódi eredmények híjén — azt emelte ki, hop javította az Egyiptom és Izrael közötti „pszichológiai légkört” —. annál súlyosabbá vált a bi­zalmi válság az arab orszá­gok között. Folytatódik az egyiptomi kormány „bizonyítvány-magyará- zása”. November 24-én Butros Ghali ügyvezető külügyminisz­ter a Kairóban akkreditált ázsiai nagyköveteket tájékoztatta Szadat jeruzsálemi utazásáról. Sok ezer farmer tartott tiltakozó felvonulást traktorával a georgiai Plains közelében, Carter elnök szülőföldjén. A far­merek a mezőgazdasági árrendszert nehezményezték. Nyugatnémet vélemények Heimat Schmidt lenivel útiéról Budapesten, a Műcsarnokban megnyílt F. P. Resetnyikov, Le­nin-díjas, a Szovjetunió népművésze és L L Brodszkaja, az OSZSZK érdemes művésze, festőművész-házaspár kiállítása. A tárlatot Hincz Gyula Kossuth-díjas festőművész nyitotta meg. Képünkön: részlet a kiállításról.

Next

/
Thumbnails
Contents