Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-25 / 277. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 WH. november 25., péntek . : 4 : . ; ' '■ 'v'» Az ötnapos látogatáson Lengyelországban tartózkodó Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja országjárása során Auschwitzba is ellátogatott. A kancellár virágokat helyez el a „Halottak Falánál” (felső kép). Schmidt beszédet mond az auschwitzi koncentrációs tábor áldozatainak emlékművénél. (Alsó kép). Hazaérkezett Szekér Gyila Csürtötökön hazaérkezett Moszkvából Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST- képviselője, aki részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segít- ségr Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 83. ülésén. A kormány elnökhelyettesét a Ferihegyi repülőtéren Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta. Ott volt F. P. Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa. Haierőcsökkentési tárgyalások Becsben, csütörtökön megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorosat 154. plenáris ülését. A Nyikolaj Taraszov nagykövet, szovjet kűídöttségvezető elnökletével folyó tanácskozás egyedüli felszólalója dr. Ingo Oeser nagykövet, az NDK küldöttségének vezetője volt. Az NDK diplomata — értesülések szerint kormánya nevében támogatásáról biztosította a november 2-án beterjesztett szovjet leszerelési felhívást és fordulatot sürgetett a bécsi tárgyalásokon. A NATO-országoknak — mondotta — haladéktalanul hozzá kell járulniok ahhoz, hogy ne növeljék tovább a Közép- Európában állomásozó haderők létszámát. Ez a lépés megnyitná az utat a tervezett haderő csökkentés előtt. Kívánatos lenne az is, hogy végre hajlandóságot, mutassanak haderőik azonos mértékű csökkentésére. Az NDK küldöttségének vezetője végezetül rámutatott arra. hogy a szocialista országok konstruktív kezdeményezései, sajnos nem találnak megfelelő visszhangra a nyugati fél soraiban. Felszólította a NATO-országokat, hogy a Varsói Szerződés által beterjesztett kompromisz- szumos javaslatok elfogadásával tegyék lehetővé a bécsi tárgyalások előrehaladását. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülésére jövő csütörtökön kerül sor a bécsi Hofburgban. Kínai delegáció a TYK-kan Kínai delegáció érkezett hazánkba, s ellátogatott a Tiszai Vegyikombinátba is. A May E., az egyes számú gépipari miniszter által vezetett kilenc tagú küldöttséget elkísérte vidéki útjára Szili Ferenc nehézipari miniszter- helyettes. A vendégeket Szé- nási Tibor műszaki igazgató fogadta, majd tájékoztatást adott a vegyipari gyár termeléséről, a fejlesztési elképzelésekről. Sironga! bécsi látogatásáról Közös közleményt adtak ki csütörtökön Becsben dr. Lu- bomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének látogatásáról. Strou- gal dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár meghívására november 22—23. között tett hivatalos látogatást Ausztriában. Bruno Kreisky és Lubo- mir Strougal az őszinte, baráti légkörű tárgyalásokon áttekintette a két ország kapcsolatainak , fejlődésével, valamint a nemzetközi helyzettel összefüggő időszerű kérdéseket. i A felek végül megállapították, hogy bécsi megbeszéléseik jelentős mértékben hozzájárultak a két szomszédos, különböző társadalmi rendszerű ország kapcsolatainak elmélyítéséhez. Lubomir Strougal csehszlovákiai látogatásra hívta meg Bruno Kreiskyt, a meghívást az osztrák kancellár köszönettel elfogadta. Hz érdeklődés középpontjában I Az ország ipari állóeszközeinek több mint 12 százaléka I megyénkben található. Borsod iparának termelési értéke j évente meghaladja az 50 milliárd forintot. Az ötödik ötéves terv beruházásaiból ismét jelentős a részesedés: 1980-ig 72 —76 milliárd forint értékű létesítmény épül. Az ország közvéleménye érdeklődéssel fordul megyénk felé. Ez tükröződött azon az országos sajtótájékoztatón is, amelyet Budapesten, a Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc-termében rendeztek. Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára harminc újságíró előtt ismertette a megye különböző tájain folyó hatalmas méretű építkezéseket: a kohászati, a vegyipari beruházásokat, a magyar és szovjet energiarendszereket összekötő vezetékek építését, a lakásépítkezéseket. A nagyberuházások és a jelentősebb vál- ^ lalati beruházások hatására a megye gazdasági szerkezete! tovább fejlődik, korszerűsödik. A különböző termékek ki- és Be beáramlásának módja is korszerűsödik, fokozódik a vezeté- jta, kés termékszállítás, nő a vasúton és közúton szállított tér- Ut| mékek mennyisége. Természetes tehát, hogy a beruházd' jv,_. sóikkal párhuzamosan fejleszteni kell az út- és vasútháló' zatot is. Az ipari fejlesztés tehát munkások ezreinek tevékenységét kívánja. A borsodi illetőségű munkások mellett mintegy tíz- 4 ezer fő „idegen” szakember dolgozik a nagyberuházásokon' Vállalatok tucatjai képviseltetik magukat egyidőben az épít- , kezeseken. Rendkívül fontos, hogy munkájukat összehangol- pe tan, egymást segítve végezzék. Nagy szerepet vállal ebben la) az SZMT és a nagyberuházások területén működő vala-\,a] sei mennyi szakszervezeti bizottság. Az SZMT rendszeresen^ vizsgálja, elemzi a beruházásokon folyó munkák ütemét, Síp szocialista szerződések eredményességét, a szocialista műn-Ni kaversenyek, mozgalmak sikerét, valamint a munkások élet-Ká és munkakörülményeit, kulturális és sportolási lehetőségeit Az SZMT vezető titkára az építkezéseken folyó munkála-L tok elemző vizsgálatainak birtokában ismertette az eredmé-T® nyékét és gondokat, örvendetes, hogy a különböző intézkC'í’R dések hatására fokozódik a tervszerűség, jobb az előkészí-tab tés, reálisabb a határidők és költségek tervezése. Kazinc-L barcika, Lenin város és Ózd térségében kibontakozóban van-l nak a korszerű beruházás-szervezési eljárások. Jó hatássajM van az üzembe helyezési félkészültségre, hogy az üzemeltetőről vállalatok is részt vesznek a kivitelezésben. Általánossá vákjetc az együttműködés a kivitelező vállalatok között, javult ak politikai tevékenység. A gondokról szólva, elmondta, bog)').1’ még mindig alacsony a munkák előkészítésének színvonalad.^ A negyedik ötéves terv idején például 4 milliárd forifttotpSt tett ki a költségtúllépés és a határidő után végzett tevé-pon kenység. Hiányos az építőipari feladatok összhangja. A ki't^ vi telezők egy műszakban, heti 3.5—4 napot dolgoznak, s ez-jj.. 1 éltal kihasználatlanak a nagy teljesítményű gépek. Az anya-,0''- gi ösztönzés nem kielégítő: csak a munkák befejezése eiőtlf°k kialakuló „hajrá” idején teszik anyagilag is érdekeltté í»| c dolgozókat. Gondot j el ént városainkban, hogy a járulékost beruházások késve épülnek. L . Tóth József a részletes tájékoztató után válaszolt az új'L ^ ságírók kérdéseire. A résztvevő újságírók nagy örömmel fo ,av. gadták Tóth Józsefne.^. az SZMT vezető titkárának meghíváoap, sát, amely lehetővé teszi, hogy a .lapok a borsodi nagyberU'! házasok helyszínéről tudósítsák olvasóikat, az ország iakos-f ságáu — lévay — / Az élettanilag kifáradt,’ élettől idegen, jobbágytartó cári világot megdöntő 17-es népi forradalom alatt a munkásosztály héroszt nemzedéke lépett a történelem színpadára. Olyan életteli erővel tiporta szét a velejéig megmérgezett és amorális társadalmi rendszert, amilyenre csak az 1905-ös előforradalom készíthette elő azzal a magas rendű küldetéstudattal, amelyet a szocializmus kollektív világtávlatának megismerése lebbentett fel előttük, s a legmesszebbre látó Lenin vezette mozgalom gyakorlatban is megismertetett velük. A forradalmi cselekvésre megérett munkásosztállyal egyszerre 1917-ben — majd a polgárháborúban — színre- lépett a mindent elsöprő plebejus tömegekkel egybeforrott. fegyverrel és tollal egyszerre harcoló írói gárda is! Tizennyolc olyan remekmívű alkotásukat tette most annyi sok megjelentetés után, ú.iabb válogatásban, Parázs idők címmel az Európa Könyvkiadó a magyar olvasó számára megint csak szép ..pre- zentként” közzé, hogy újabb mélységet látunk meg mind a tizennyolc remeklés olvastán! S nyugodtan kimondhatjuk: a történelmi távolság, az eltelt hat évtized csak plasz- tikusabbá, a mai emberhez közelibbé tette a forradalom akkori cselekvés-síkját, konfliktusait. a korszakváltás drasztikus-nyers megnyilatkozásait, amelyek előtt régi korszakot lezáró és új korszakot megnyitó keménysége; vakmerőségei, az ún. „szelíd humanizmust” elejtő gesztusai miatt némi riadalommal álltak meg a régi irodalmár stiliszták, szentimentális finomkodók! Miért, nem fogadták el »okán ezt a teljesen újfajta 99 Parázs idők 9 9 beriségnek szóltak, a viIáfí nagy-nagy kommunitásának:j érzéketleneknek bizonyultak! elszántságtól vezetett szépprózát, a-kénytelen-kelletlen vérbe mártott tollal írt forradalmi szépprózát, amelyben — a hamleti szavakat megfordítva — a harci elszántság természetes színét a go- dolat — az írói megfogalmazás — nemhogy halványra betegxtette volna, hanem éppen dúsította, dinamizálta! A cselekvések minden oldalról megmutatott vaslcosságából semmit el nem rejtettek az olvasó elöl ezek a tűzben- vérben megpörkölődő, az emberről bámulatosan sok újat meglátó újorosz írók, a klasz- szikumokból kiforduló, nemhumanista, nem-szókra ti kus dítő, végsőkig elmenő tettekből, „a teljes elszántság természetes színeiből”. szerzők, akik a lelki passziX vitásokban elmerülő dosztojevszkijek és turgenyevek egész szemléleti síkját, analitikai öncélúsagait elvetve új testi és erkölcsi bátorsággal a kemény csapások, a vad kirohanások sorozatába rohanó munkás-héroszokat dobták az új olvasó elé! A szelíd-humanista „életkultúra” annyira beporosodott, mesz- szeségbe tűnt számukra, hogy már az is erkölcsi gyávaság volt ebben az új kollektivitásban, ha az ellenforradalmárok által — a végsőkig menő leszámolásban, a forradalom végső győzelméhez érkezésig — cselekvésre képtelenné tett harcostársukat nem merték a végsőkig vad és energiát követelő kirohanások közepette lelőni! A forradalomnak az új életre vonatkozólag új erkölcstana most formálódott — megrenKöztudott, de ebből az alkalomból érdemes újra felidézni, hogy a XIX. századi orosz irodalom klasszikusai milyen sokszor a passzivitásról, a merengésről, a diadalra sosem törő cselekvésképtelenségről, az „oblomoviz- musról” írtak. Most a forradalomban és a polgárháborúban pedig éppen az orosz tetterő, szenvedély esség, a soha-nem-töprengésről nevezetessé vált hősiesség valóságos szoborsorozatát alkották a drága és szent harcban részt vevő írók, a forradalom új birodalmának kialakításában személyesen is cselekvő alkotók! Babql, Artyom Veszjolij, Vszevolod Ivanov, Valentyin Katajev, Alekszandr Nyeve- rov és mások egy nagy és évszázadokon keresztül elnyomott néptömegről azt bizonyították be, hogy az oktalanul megnyomorított plebejus milliók felszabadult fiai azokat az értelmiségieket is harcukba vonták, akiknek voltak ugyan a cári'korokban elődei, de a sajátságosán mélyrenyúló elnyomás közepette mégsem tudtak a lár- sadalomrobbantásig elérni! Most éppen ezeket a lélekboncoló és különben minden finom elmemunkára kész „elméleti embereket” is magával sodorta a felébredt nép a tett széles mezején. Maga a plebejus tömegember — semmit sem tudva az úgynevezett „sorsba belenyugvó” természetről! — kapott vezérszerepet az újkori emberiség legnagyobb történelemformáló eseménysorozatában! Kiderült róluk a harcaikkal egyszerre kiugró forradalmár- írók tükrében: a nagyon is összetett jellemerö, mérlegelni tudás, helyzetfelismerés egy addig soha nem volt em. beriséglörténeti fordulat-sorozatban, a parancsnokságra termettség minden méltósága, mely csakis a saját tömegére figyel, s azt mindig magával tudja ragadni, a veszteségektől sem hátrál meg soha!... Ahogy most a már többször is közzé tett — most sajátosan összeacélozódó novellasorozatot úgyszólván teljes felfedezéssel elolvassuk — látjuk: nemcsak a hasonszőrű, jobbágyvilágból felugró népi fiákkal azonosulnak ezek a heroikus népi hősök. Az új történelem új motorjai valóban az ő soraikból kerülnek ki. De minden energiatömegre, testi és szellemi erőtartalék feltámasztására rá vannak utalva 1 A cári Oroszország — lenini szóval — a sarokba szorított oroszlánhoz hasonlóan zúdítja ellenerejét a forradalom plebejus tömegei ellen — mit is tudhat annak addig ki sem próbált rejtett energetikájáról? De a cári világ halálát, az individuális-vallá- sos-idealista társadalmi rendszer végső megdöntését akaró ír ók-értelmiségiek, diákok- művészek a teljes néppel való rokonulás, a teljes test- véresülés állapotába kerültek. Ezek a harc közben is a figyelés állapotában voltak. Harc közben' a küzdő tömegekre figyeltek és annyi sok munkás alakot emeltek a művészet régióinak magaslatára, hogy azok a történelem számára időtlen alakok maradtak! De nemcsak ezért izgalmas szellemi azonosulásunk a forradalom és polgárháború héroszaival 1 I. 'iVi. ül A tollal-karddal harcoló írók olyan tünetekkel is szembenéznek az' életre-ha- lálra menő forradalom viharában, hogy megláttak olyan keskeny társadalmi réteget is, amely az eszményien bátor és férfiasán kemény akarati) vöröskatonáktól megtorpan, visszahúzódik, dön- tésre-csatlakozásra képtelen: a harcokkal velejáró morális viharban, ideológiai meg tisztulásban elmaradnak! A forradalom teljes igazságtükrét tartó írók között Bábelt illette ez a különös jegy, stí- lusformu, csendet parancsoló jeladás; az élet ugyan a forradalom nagy ügyésze és a forradalomnak oszt igazságot. Mégis akad, aki szavára süket még. Babel felismerte, hogy az ortodox régiók a társadalmi megbecsülés legalacsonyabb mértékét sem élvezve századokon keresztül: emiatt ortodox dogmái mögé miként kínai fal mögé sáncolták magukat. A vallásosság félhomályában lebegtek — de az idő haladá- . sáliak folyamából semmit sem érzékeltek — lényegében: nem éltek. 1917-ben a forradalom népmillióknak szóló igéi iránt —, melyek egész Oroszország minden népének és magának az enaMa már — annyi sok év" tized múltán — sem elvből sem puszta hisztórizmusból sem a fél-igazság álarcát ölt' ve magunkra — nem kiset»' bíthetjük meg sem Bábel sem Artyom Veszjolij, sert Vszevolod Ivanov esetébet azt, hogy emberi megtorpo' násokról is mertek szólni! forradalom művészete globó' < u lis művészet! Nem hökkent hkf meg, nem okoz félreértést a*' i. N zal sem, hogy az emberi lé'Pi 'üsj ügl. lek vizsgálatának ősi szénáiig vedélyét felújítva, a forro%^ dalom kellős-közepén is Twp1 az i is mert világítani az emberiig esendőségekre. A forradalom e nagy és nemes népénelW őszinte szolgái voltak mind'Ry^ ahányan. Ha negatív embeiücm tüneteket sem szégyelltek J’ö,, feljegyezni — csakis abbatjt^ a (udatban tették hogy bal' t' '. milyen magas rendű, mély ef'% kölcsű és büszke öntudat“ Nje, nép a munkásosztály, joga'jöjj ban volt a forradalmi mot'ji gások mély áramának sod'Ws rában a magasabb rendű beriség mielőbbi eljövetel1!^ 1. érdekében elvetni az áílri'jA; manista világ hátvédharcO‘%1 sait! pit Ez adja meg hatvan év ej'i> múltával már végső rangjukly ennek a „Parázs idő”-nek. tizennyolc nagy remek Pa'í*k; zarlásának bebizonyosoclot*! I; erkölcsi-művészi magasabb'Nci rendűsége. Mindannyian ab'pr ban a tudatban írtak, hogí a cári hatalom, a legmélye!»“ elnyomás, a legalantasalp’kj erkölcs és politikai ámító5.” ellen küzdöttek — a muő'Ny kás milliók végső gyözelb15 érdekében. Mellékgondolrjj nélkül a régi humanizmusok A után a valóban szebb ember'.51“,' !• ségért, mélyebb, büszkébb é5’ík teljesen új társadalmi eszfl1f<|<<1»! diadalrajutásáért vete :ettők\. 1* vérbe tollúkat, váglak húsb*|;.'l>' kardjukat... Fodor László iji
