Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

É5ZAK-MAGYARQRSZÁG 4 1977. október 9., vasárnap Böngészés közben Páhi Péter: A Magyar Televízió mü- su rsze rlceszlési / öosz l á Iga közzétette az idei esztendő utolsó negyedére tervezett f.öbb új sorozatairól, lévé já­tékairól, szórakoztató, ifjúsá­gi és gyermekműsorairól szóló tájékoztatóját. E tájé­koztató természetesen nem műsornaptár, valóban csali előzetes tájékoztatást szolgál, átböngészve viszont néhány érdekes tanulság levonására is módot ad. A negyedév során — bele­számítva a minap már bemu­tatott Témák című tévéfil- met is — tizenegy ilyen jel­legű müvet mutat be az iro­dalmi és drámai főosztály. Ezek közül hat irodalmi -mű­re alapul, élő, vagy klasz- szikus, elhunyt író, nem te­levízióra szánt munkáját adaptálja, mig öt kifejezetten televízió céljaira készült. A tizenkettedik ilyen műsor, amelynek még nincs végle­ges címe a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából jelen­tős szovjet íróknak különbö­ző rendezők által megszólal­tatott műveit kapcsolja a kö­zös gondolat jegyében egy füzérbe, a polgárháborútól a ma emberének éleiéig, Solo- hovtól Bogomolovig. Visszatérve a konkrét fil­mekhez és tévéjátékokhoz, meg is említjük Sarkadi Im­re A Hortobágyon, című mü­vének tévé változatát, Jókai Mór A szerelem bolondjai című regényének kétrészes tévéfilm-változalát, Ardi Li­vies szovjet—észt író Vihar egy kalap körül című müvé­nek tévéjáték-változatát, az Unalmakban című Gorki j- adaptációt, Kosztolányi De­zső Néró, a véres költő című művének háromrészes tévé- változatát és a Shakespeare IV. Henrikjéből készült Fals- taffot. E hat irodalmi fogan­tatásul mű után szóljunk a másik ötről: a Témákat már pénteken látták olvasóink, a további négy Vámos Miidós Kisfiúk és nagyfiúk, Száraz György Császárlátogatás, Zsombok Tímár György A 78-as autóbusz útvonala kis kitérővel, valamint Szántó Erika és Nemere László Se­gítselek! Segítsetek! című játéka. ® A néző azonban ritkán vizs­gálja, vajon egy-egy a kép­ernyőn látható mű melyik főosztály költségvetésében ké­szült, és nem is feladata Országunkban is kevés vá­ros büszkélkedhet oly ran­gos műemlékekkel, mint Sá­rospatak. Ezek közül nem egynek megtekintésére mesz- sze földről érkeznek .turisták, nem is szólva a belföldi ide­genforgalomról, melynek ré­vén ez a városunk már-már zarándokhellyé válik. Érthe­tő, hogy a műemlékek védé­se, tisztes bemutatása szá­mos tennivalót ró a helyi ta­nács vezetőire. A. végrehajtó bizottság pár napja megtar­tott ülésén szintén a napi­rendi pontok között szerepelt ez a sokrétű, nagy körülte­kintést igénylő munka. Mindenekelőtt örvendetes, hogy a védelem, a felújítás pontosan kimunkált terv sze-. rint halad. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy egy-egy fel­adatnak a megoldása nem minden esetben sikerül a ki­tűzött határidőre. Érthető, hiszen előfordul, hogy példá­ul előbb lakást kell biztosíta­ni a műemlékben élő család­nak, egyik-másik munka pe­dig igen hosszadalmas. A nagy munkák közé tartozik továbbra is a várnak és az ehhez kapcsolódó épületek­nek a helyreállítása. Ennek számba venni a televízión belüli szervezeti tagozódást. Ezért említjük meg itt a szó­rakoztató és zenei főosztály kínálatából a Sakk-mail cí­mű vígjátékot. Seribe Egy pohár víz című vígjátékénak újabb változatát, Mág Berta­lan A kiskirály című művét, valamint Fazekas Lajos De­fekt című érdekesnek ígér­kező játékát, amely utóbbi előzetes ismereteink szerint sokkal inkább az irodalmi és drámai műsorok közé tar­toznak. De ha már a szóra­koztató jellegű játékot emlí­tettük, a nagy sikerű Abra- hám-operett, — a Bál a Sa- voyban bemutatásáról is szólnunk kell. A Nyitóit könyv sorozat természetszerűen az irodalmi és drámai műsorok közé tar­tozik. Ebben a sorozatban láthatták a nézők a minap Szabó Magda Régimódi tör­ténet című új regényének bemutatását. Várható még a sorozatban két igen érdekes könyv: Mesterházi Lajos A kardnyelő, és Hernádi Gyu­la Az ég bútorai című no- velláskötelének a sorozat esz­közeivel történő bemutatása. Nem kifejezetten Nyitott könyv-műsor, de ide sorolan­dó a Téli könyvvásár 1977 című ajánlóműsor, valamint a Mozgó Világ című folyóirat tévé-melléklete. © A műsort készítő főosztá­lyok szerinti tagolódást ugyancsak figyelmen kívül hagyhatjuk, — például — az egyes portréknál. Ugyanis Ladányi Mihály költőről, Pé- csy Blanka színművészről, Tóth Menyhért, Schéner Mi­hály, Anna Margit festőmű­vészekről, Viktor Rozov szov­jet íróról, Boldizsár Ivánról, a magyar kultúra utazó nagy­követéről, Popperné, Lukács Máriáról, Lukács György húgáról kapunk portrét, vagy portrészerű műsort, különbö­ző főosztályok műsoraiban. A gyermekeknek szánt mű­sor színes; gazdag négy já­ték, többféle fejtörő, vetél­kedő és nagyszámú film sze­repel az ajánlatban. A filmműsorok között tíz sorozatot ajánlanak a felnőt­teknek. Bizonyára igen nagy érdeklődés előzi majd meg Balzac ismert regényének, a Kurtizánok tündöklése és nyo­morúsága címűnek kilencré- szes francia filmváltozatát, de lesz még egy hatrészes francia filmsorozat, a Lagardere lo­vag kalandjai, több két- és részeként — egyebek közölt — a Szabadság tér várfal melletti részén hat méter széles utcát nyitottak, az itt levő szükséglakást a mellék- épületekkel együtt lebontot­ták. A Kádár Kata utcán né-, hány lakóházat kisajátítot­tak, a kazamatákat helyre­állították. A várfal kiszaba­dítása érdekében a Retel ut­cában levő fürdőépületet szanálták. • A műemlék és műemlék- jellegű épületek ugyancsak sok tennivalót adnak. Ma már az egyik sikeres, szép meg­oldásként könyvelhető el a Kazinczy utcában levő Szi- nyei-ház helyreállítása, mely a kert rendezésével együtt az egyik idegenforgalmi vonz­erővé vált. Dolgoznak a Rá­kóczi Gimnázium és a nagy­könyvtár felújításán. Várha­tóan a jövő év tavaszán fe­jezik be a homlokzat tataro­zását. A tanácsház felújítá­sán ugyancsak dolgoznak. A tervek szerint még ez idén megkezdik a Rákóczi út 6. szám alatti épület felújítását, melyben később zeneiskolát alakítanak ki. A közeljövő­ben megkezdik a római kato­likus plébániaház, műemléki háromrészes szovjet és NDK sorozat, például a Golgota,, Alekszej Tolsztoj regényének szovjet filmváltozata. Az egyedi filmek közül huszon­hetet kínál a negyedév során a képernyő, ezeket talán szükségtelen is előre felso­rolni. © Mindaz, amit eddig a mű­sorból kiemeltünk, elsősor­ban a televízió művészeti és ifjúsági munkáját érzékelteti. Ugyanakkor az utolsó ne­gyedévben is rendkívül vál­tozatos és gazdag az aktuális politikai és ismeretterjesztő műsorok kínálata. Ezek kö­zül feltétlenül kiemeljük a Borsod megyét v közelebbről is érintő Egy kis templom újjászületése című Torna- szenlandráson készült, az ot­tani, XIII. századi templom helyreállításáról szóló riport- filmet. Illyés Gyula 1934-ben írt Oroszország című könyve alapján született az „... és élnek és lesznek emberek" című dokumentumfilm, amely a könyvben megírt vágyak és álmodozások mai megvalósulását mutatja be. Az igen sokszínű választék­ból még egy dokumentum­filmre hívjuk fel a figyel­met: a Soroksári út 11-re, amely a hat évvel ezelőtt a miskolci fesztiválon fő- dijat nyert Soroksári út 160. című film folytatása, és azt próbálja bemutatni, hogy az akkor munkásszállón élt em­berek életében milyen válto­zások történtek az eltelt idő alatt. Megközelítőleg sem ad­tunk teljes képet a Magyar Televízió negyedik negyed­évi műsoráról, különöskép­pen nem az aktuális politi­kai és ismeretterjesztő adá­sokról. A művészeti műsorok (kínálata változatlanul sok­színű, és itt is szeretnénk annak a reményünknek kife­jezést' adni, hogy az egyes műfajokhoz tartozó adások jelentkezése a képernyőn át­gondoltabb, rendszeresebb lesz, arányosabban oszlik meg majd a műsorok tömegében, s nem lesznek hosszú hetek, amikor egyik-másik műsor­fajta — például a tévéjáték, tévéfilm — ilyen vagy olyan ok miatt eltűnik a képernyő­ről, majd más hetekben pe­dig szinte egymásba ér az ilyen műsorok adásideje. (bm) feltárását is. Remény van arra is, hogy az északnyuga­ti sarokbástya alatt levő ka­zamatarendszert helyreállít­sák. A műemlék, vagy műem- lékjellegű épületek helyreál­lítása, folyamatos hasznosí­tása országosan is a nagy gondok közé tartozik. Hiszen nem csupán az épületek óvásáról van szó, hanem — mivel ezek is szerves részei a városnak — a megfelelő funkció biztosításáról is. Sá­rospatakon viszont gazdátlan, vagy funkció nélküli műem­léki épület nincs! A műem­lékek felújításáért, nemzeti értékeink védelméért mind az állami, mind a társadal­mi szervek sokat tesznek. Se­gítenek a helyi üzemek, vál­lalatok is, mivel csakis együttes erőfeszítésekkel ér­hetők el azok az eredmé­nyek, amelyek a mai Sáros­patakot jellemzik. A tennivalókból persze bő­ven jut a következő évekre is. Sárospatak egyike hazánk­ban a 13, országos jelentő­ségű, összefüggő, védett mű­emléki területtel rendelkező városnak. Ez a tény pedig a későbbi feladatokat is jelzi. (Pt)- Ősz Tej-ködökből kinyúló azúr-ég. Színes palettát dob a fákra, arany-koronát fon az ágra a bágyadt napsugár. Végtelen időről locsog a patak, a íúzfabokrok halkan bólintanak, ágaikra sárga méz csorog, a fáradt földön rőt levél csörög. Három előadás és egy vetélkedő A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a Miskolc városi Tanács művelődés- ügyi osztálya, valamint a Szabó Lőrinc könyvtár és a Miskolci Galéria művész- klubja rendezésében zenei, irodalmi és képzőművészeti vetélkedőt rendeznek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tisz­teletére. A vetélkedőt, ame­lyen az elmúlt 60 esztendő kiemelkedő zenei, irodalmi és képzőművészeti alkotása­it kell felismerniük a ver­senyzőknek, október 27-én tartják meg. A versenyt megelőzően három előadás hangzik majd el a művész- klubban. Az első előadást már meg is tartották: Var­ga Gáborné a szovjet zene- irodalomról beszélgetett az érdeklődőkkel. A képzőmű­vészeti előadásra október 13- án, az irodalmi előadásra október 20-án kerül sor: A. Sz. Valentyinova, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­nak munkatársa, illetve Sz. I. Vasziljevics, a szovjet nagykövetség tanácsosa tartja. Kulturális körkép HELYREÁLLÍTOTTAK Egy berlini mester helyi e- állitotta a rostocki Mágia­templom híres, 12 méter ma­gas asztrológiai óráját. Az 1772-ből származó remekmű 1800 alkatrészét kellett meg­javítani. Az óra mutatja az időt, apostolok jelennek meg rajta, ütőszerkezetet szólal­tat meg, dallamot játszik 24 harangon. Jelzi továbbá a hold állását, a napot, a hónapot, az évet és egyéb adatokat. AZ AKROPOLISZ Az Akropolisz megőrzése nehéz feladat. Pedig tnég- csak ideiglenes szakértői vé­lemény van a műemlékeket ért károsodásokról. A görög hatóságok szakértői szerint a munkálatok tíz évig tartanak. A költségeket 15 millió dol­lárra becsülik. EINSTEIN-MÚZEUM A svájci Bernben megnyílt Albert Einstein, a nagy fizi­kus és a relativitás elmélet megalapozójának múzeuma. A múzeumot abban a lakás­ban rendezték be, ahol Ein­stein 1902-től 1909-ig élt. 1 MAGYAR FILM Rövidesen újabb filmalko­tásokat láthatnak a külföldi tévénézők. Az utóbbi napok­ban öt külföldi tévétársaság és két filmforgalmazási cég vásárolt magyar tévé- és filmprodukciókat. Kapós a népszerű Guszláv-sorozat, valamint a Koppányi aga testamentuma és a Dunai hajós című produkciók. Azok, akik látták a Mis­kolci Nemzeti Színház 1958- as, a vasgyári művelődési házban bemutatott Varázske- ringőjét, egy egészen más­fajta előadásra emlékezhet­nek. Akik viszont csak ezt a mostani, Kállai István áldol_ gozásában, Romhányi József versszövegeire építkező dara­bot látták a nyilvános főpró­bán, vagy a premieren — és látni fogják a minden bi­zonnyal osztatlan sikerű to­vábbi előadásokon —, megle- 'hét, nem, is hiányolják azt ■ az emlékezetes tizenkilenc évvel ezelőtti operettet Ez a mostani minden bizonnyal jobban igazodik korunk íz­léséhez, szórakozási igénye­inkhez. S mivel jómagunk ezt az előadást ismerjük, en­gedtessék meg nekünk, hogy ne bocsátkozzunk olyan ősz- szehasonlításokba, hogy hol, s miképpen változott a cse­lekmény s a szöveg. Ehe­lyett inkább hangot adunk annak a véleményünknek: Oscar Straus első ízben 1907- ben bemutatott Varázs kerin­gő je élő, eleven, aktualitá­soktól sem mentes, politizá- ló-parodizáló zenés színpadi műként élhet tovább. Egy­szóval olyan darabként, ame­lyen nemcsak jól szórakozha­tunk, mulathatunk, hanem amely a maga sajátos mű­fajeszközeivel, a maga sajá­tos módján megfricskázza a távol és a közelmúlt —hogy azt ne mondjuk, hogy oly­kor a jelen! — történelmi és emberi viszonyait. A színház jól választott, amikor az évad egyik zenés darabjának a Slraus-művet választotta. S jól választott akkor is, amikor az előadás megrendezésével Bor Józse­fet bízta meg. Bor nem elő­ször bizonyítja, hogy külön­leges érzéke, s nem utolsó­sorban mesteri' tudása van a műfaj (mármint az operett) pormentes életrökeltéséhez, az eredetileg bizony-bizony nemegyszer butuskán érzel­mes történetek életképes, kor­képes színpadra teremtésé­hez. Bor kezében a mario­nett-figura operetlhősök is élők, eleven emberekké vál­nak, s úgy lesznek maiak, hogy cseppet sem érezzük erőszakol Inak a figurát. Visz- szalérve a Varázskeringőhöz: Hessen-Kasselben is ugyan­csak „mai” gondolkodású em_ berek élnék. S hogy a dolog ne legyen ilyen egyszerű; a Varázskeringőbői paródia lett. Mondhatnánk úgy is, hogy a királydrámák paródiája, s mondhatnánk úgy is, hogy történelmi-politikai paródia. Mi több, azt is mondhatnánk, hogy operettparódda. Mind­három megállapítás megáll­ja a helyét. És hát éppen ezektől lett maibb. Jól szórakoztunk — ismé­teljük —, s tehettük ezt min­denek felett azért, mert as nészek is jól „szórakoztál Otthonosan mozogtak a juk szabott szerepekben, úgy játszották el önmag görbe tükrét, hogy érezh lük; kedvüket lelik ben Így hát meglehetősen zad ba leerülne a kritikus nelalántán valaki, valami Íj „ki tetszett a legjobban sorrend felállítására készt né. Nehezen tudná eldönt ugyanis, hogy a kiráiy-S repekiben sokszorosan „isin lő”, - de mindig újat adni dó Varga Gyula, a nagysz* karakírozó képességeit lógtató Komáromy Éva, színészi játékban is egyre íorrottabb, a színpadon min megszépülni és megfiatal1 ni tudó Várhegyi Márta, kitűnő mozgáskultúrájú hangú Kelemen Márta szédtechnikája még ni csiszolásra szorul), az Ö mókám ester Nádassy An a sokoldalú tehetségéiről snét bizonyságot adó Ah ú, bi ir rr té jü k( aj a tó Se sá iß Dl a zc el tó tó tó éi b, tó tó U liám István, az átváltozás ra képes Matus György szett a legjobban. S hál lanságnak éreznénk biliag a felsorolásból Harmatii beriet, akinek az első í> kolci bemutatkozás viszo lag szűk lehetőséget a( képességei megcsillogtató ra, viszont azokat ki is h nálta. Nem csalódtunk 1 Péterben sem,' noha őszit meg kell mondanunk, li olykor-olykor egy kis teái Irtást éreztünk játékában talán ezt is a bemulatkí feszültségének rovására haljuk. Jó volt Mátyás J is. Együtt játszott a csal Mert sportnyelven szólvs csapatmunka teszi igazán vezetesse és emlékezetess Varázskeringő előadd Mondottuk viszont, hogy József érti a dolgát. S tűnő segítőtársakat kai Székely László díszlettel-' és Hruby Marig, jelmeztel ző- személyében. A diszk és a jelmezek is nenk egyszerűek és ötletesek, nem játékosak is. Mint előadás. Operettről lévén mégha a prózai szöveg láthatatlanul több is, i a zenei betét — Straus ( zsikája most is elegáns élvezetes —, dicsérni kel zenekart is, amelyet Hét Éva vezényelt. A kórus ' tánckar kitűnően műkő1 közre. Az ötletek és sít mes táncbetétek Somoss $ ssát dicsérik. Ennyi did jelző után pedig pusl megerősíti a megállapítás évad első igazi bem va' jó szórakozást ígér, s bin* évadkezdetet. Csutorás Annaimlíl R is: n s: !

Next

/
Thumbnails
Contents