Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

gas-awtac ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. október 7., péntek Oeriinle 9 * Bíztató kezdet Erich Honecker Elvtársnak, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének, Willi Stoph Elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, BERLIN Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt, Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, népünk és a magunk nevében meleg, elvtársi üdvözletünket' és szívből jövő jókívánságainkat küldjük Önöknek és a Né­met Demokratikus Köztársaság testvéri népének, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 28. évfordulója alkalmából. Népünk őszinte megbecsüléssel és tisztelettel tekint szö­vetségese, a Német Demokratikus Köztársaság népének ki­emelkedő sikerekben gazdag országépítő munkájára, ame­lyet a Német Szocialista Egységpárt vezetésével folytat. Országuk dinamikus fejlődése, a szocialista demokrácia kiteljesülése, a nép anyagi és kulturális színvonalának nö­vekedése, a fejlett szocialista társadalom kibontakozásának . beszédes bizonyítékai. Hozzájárulása a béke és biztonság megszilárdításához, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért és a szocializmus ügyéért vívott harchoz, világ­szerte elismerést váltott ki. Az első német munkás-paraszt állam nemzetközi tekintélye a szocialista közösség országai, .a világ haladó erői növekvő befolyásának fontos tényezője. , Örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hogy kölcsönös „törekvéseinknek megfelelően együttműködésünk az élet min­den területén fejlődik, elmélyül népeink barátsága. Méltp keretet és kiváló alapot teremt ehhez a párt- és kormány- küldöttségünk ez évi berlini látogatása alkalmából aláírt új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés, amely még szorosabbá teszi országaink és népeink testvéri összefogását, elősegíti nemzeti céljaink megvalósí­tását, továbbá erősíti a szocialista közösség országainak ösz- cszeforrottságát és hozzájárul Európa békéjéhez és- bizton­ságához. Nenizeti ünnepükön kívánjuk Önöknek és a Német De­mokratikus Köztársaság dolgozó népének, hogy további ki­magasló eredményeket érjenek el a Német Szocialista Egy­ségpárt IX. kongresszusán elfogadott határozatok valóra vál­tásában, hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus és a bé­ke ügyének szolgálatában.. Budapest, 1977. október 7. v,, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt - Központi Bizottságának < első titkára Losonczi Pál, ;V7 a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. íopis az 111 megalakulásának 28. évforiüSójs alkalmából ' Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 28. évfor­dulója alkalmából csütörtö­kön fogadást adott a nagykö­vetségen. A fogadáson részt vett Sarlós István, az. MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cse- terki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Raffai Sarolta, az országgyű­lés alelnöke, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Bíró József külkereske­delmi miniszter, Polinszky Károly oktatási miniszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, a politikai, gazdasági, kultu­rális és társadalmi életünk sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadáson a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek sok vezetője, tagja is. KISTERMELŐK! Már kapható a EBEN TIN-75 ^ágcsálóirtó szer Hatásosan alkalmazható pocok, egér, patkány irtására. Fogy. ára: 15,50 Ft lsg. Kérje «a növényvédő szereket árusító kiskereskedelmi boltokban. AGROKER, Miskolc A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A Miniszteftanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Lázár György­nek, a Minisztertanács elnö­kének Szaddam Husszeinnek, az Iraki Köztársaság Forra­dalmi Parancsnoki Tanácsa alelnökének meghívására Irakban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló tájékoz­tatót. Az igazságügyi, az építés­ügyi és városfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, valamint a pénz.ügj'mi- niszter javaslatára a kor­mány rendelettel szabályozta az állam elővásárlási jogát az ingatlanforgalomban. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a munka­ügyi miniszternek az állam- igazgatási és igazságszolgál­tatási szerveknél bevezetelt címrendszer tapasztalatairól szóló jelentését és a tovább­fejlesztésre tett. javaslatait. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Moszkvában folytatódik a Legfelsőbb Tanács rendkívüli ülésszaka. Képünkön az ülésterem. Szovjet felszólalás a belsráái talál» A délutáni ülésen felszólalt Jurij Voroncov, a Szovjetunió küldöttségének > vezetője. Egyebek között a követke­zőket mondta: — Bár Helsinki óta csak rövid idő telt el, mégis meg­állapíthatjuk. hogy az ott el­fogadott alapelvek gyakorla­ti megvalósítása konstruktív eredményeket hozott. Az európai béke szilárdabb, azt mondhatjuk, tartósabb lett, államaink kapcsolatai pedig jelentősen bővültek és gaz­dagodtak. Ez az egész folya­mat az enyhülés konszolidá­ciója és megszilárdulása irá­nyába hat. Ez a tendencia az uralkodó a nemzetközi kap­csolatokban, mert korunkban nincs más ésszerű alternatí­va. A szovjet küldöttség ve­zetője az elmúlt két eszten­dő számottevő eredménye­ként említette, hogy gyako­ribbá váltak a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok államférfiainak szemé- ■ lyes találkozói, egész sor új gazdasági, kereskedelmi, tu­dományos-műszaki és kultu­rális megállapodás került aláírásra, megélénkültek az emberek közötti személyes kontaktusok. „Ugyanakkor ez alatt a két' év alatt az is vi­lágossá vált, hogy a helsinki záróokmány ajánlásai vég­rehajtásának az ütemére visszahat az általános eny­hülés és a dokumentumot aláírt országok kapcsolatai­nak helyzete és fejlődése.” A leszerelés kérdésére _át- térve, egyebek között emlé­keztetett rá: a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének ta­valy decemberi bukaresti ülése javasolta, hogy az európai országok kössenek szerződést, nem* alkalmaznak egymás ellen elsőként atom­fegyvert. „Meggyőződésünk', hogy egy ilyen szerződés aláírása fontos lépés lenne a termonukleáris háború ve­szélyének kizárásához vezető úton és hozzájárulna a köl­csönös bizalom megszilárdí­tásához.. Mert ha nem lenne olvan állam, amely elsőként alkalmazza az atomfegyvert, akkor nem akadna második, harmadik, negyedik és ötö­dik sem, amely ezt megten­né.” Voroncov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a többi szocialista országgal együtt alapvetően érdekelt a nem­zetközi viszonyok normalizá­lásában. Emlékeztetett a szocialista országoknak az utóbbi, években tett számos béke-kezdeményezésére. „Az elmúlt esztendőkben több mint hetven javaslatot tet­tünk a béke és a leszerelés biztosítására, az enyhülési folyamat erősítésére” — mondotta. Elmondta, hogy a Szovjet­unió véleménye .. szerint a belgrádi találkozó építő jel­legű kezdeményezésekkel pozitív szerepet tölthet be a haderőcsökkentés és a lesze­relés problémájának megol­dásában. Az európai gazdasági együttműködésről szólva ki­fejtette: Helsinki óta a kelet és nyugat közötti gazdasági kapcsolatok bővültek, mé­lyültek és gazdagodtak. Az európai államok közötii ke­reskedelem gyorsabb ütem­ben növekedett, mint, a vi­lágkereskedelem. A Szovjet- nuió és a nyugati országok közötti áruforgalom a leg­utóbbi két teszlenlőben öt­ven százalékkal bővült. Az eredmények azonban még nagyobbak lehettek volna, ha az összes résztvevő országok egyformán tartották volna magukat a helsinki ajánlá­sokhoz. — Kedvező eredményeket értünk el a humanitárius és egyéb területen folytatott együttműködés fejlesztésé­ben is, ami kétségkívül elő­segíti a béke, a népek kö­zötti megértés erősítését, és az emberek szellemi gazdagí- tásat. — Megelégedéssel állapít- juk meg. hogy az utóbbi időben az európai országok állampolgárai kölcsönös láto­gatásainak száma, ezen be­lül a különböző társadalmi rendszerű országok közötti utazások száma megnöve- dett — mondotta. Jurij Voroncov végül hang­súlyozta: — Az európai népek két világháborút éltek át, éve­ken át érezték a hideghábo­rút és továbbra is fenyegeti őket a termonukleáris há­ború veszélye. Ezeknek a népeknek joguk van a béké­re. s e jog valóra váltásához jó példát adhatnak a tartós békére épülő államközi kap­csolatok fejlesztésével. Meg­győződésünk, hogy a belgrá­di találkozó eredményes munkája kedvező légkört te­remt a jövőt illetően, előse­gíti az európai biztonság és együttműködés létfontosságú kérdéseinek megoldását. Az első belgrádi hét köze­pén még aligha lehet végső következtetéseket levonni a tanácskozás eredményességé­ről. Ezekben a napokban a 35 .résztvevő ország küldött­ségeinek vezetői a nyílt, ple­náris ülésen ismertetik kor­mányuk álláspontját az el­múlt két — Helsinki utáni — esztendő eredményeiről, a jö­vendő feladatairól, s csütör­tökön elmondta beszédét a szovjet és az amerikai dele­gáció vezetője is. Az. ülésteremben elhangzó beszédek, s az államférfiak nyilatkozatai azonban arra utalnak: a légkör konstruk­tív ezen a kontinensünk szá­mára oly fontos tanácskozá­son, s az eszmecsere nem a különbözőségeket, hanem a közöset emeli ki. Az első néhány nap állás­foglalásai nyilvánvalóan nagy jelentőségűek. A delegációk ezekben a nyilatkozatokban tájékoztatják a többi részt­vevő országot, mi az, amit ők ma Európa számára a leg­fontosabbnak tartanak. Ter­mészetesen. vannak különbö­zőségék. s ezek nem is kicsi­nyek. Egy-egy nyugati fel­szólaló továbbra is a maga szája íze szerint szeretné ér­telmezni a helsinki alapok­mányt, s annak egyes feje­zeteit önhatalmúan súlyozza. Az enyhülés fogalmába igém sok minden beletartozik. Ré­sze, s fontos alkotója a ka­tonai enyhülés, amely — nem a szocialista országok hibájá­ból — valóban nem halad a kívánt ütemben előre. Erről beszélt felszólalásában a sem­leges Svédország képviselője és a vendéglátó Jugoszlávia delegációjának vezetője is. A gazdasági együttműködés jelentőségére hívta fel a fi­gyelmet Csehszlovákia kép­viselője, aki aláhúzta: or­szága a helsinki értekezlet után munkaprogramot foga­dott el a tennivalókról, s egy sor konkrét lépést is tett. Súlyos gondot jelent ma Európa számos országúban a munkanélküliség, s a dél- európai országok állampolgá­rainak egy jelentős része a gazdag „északon” keresi meg kenyerét. Ezeknek a vendég- munkásoknak a sorsa nem könnyű, s jogaikat sok he­lyütt korlátozzák. A felszólalások jelentős ré­sze még hátra van, s a ple­náris ülés után, a bizottsá­gokban már kérdéskörönként folytatódik a vita. Ezzel kap­csolatban pedig el kell fo- i gadnunk Ausztria képviselő- löjének megállapítását: „A,; tanácskozásnak polémiamen­tesen kell lezajlania.” agyar—lesgyei bázis közlemény (Folytatás az 1. oldalról) A találkozón elégedetten szóltak arról, hogy a kom­munista és munkásmozga­lom ereje, befolyása világ­szerte növekszik. Hangsú­lyozták, hogy a kommunista és munkáspártok testvéri, internacionalista együttmű­ködése és nemzetközi szoli­daritása a marxista—leninis­ta elvek alapján szüntelenül erősödik. Megállapították, hogy a testvérpártok közöt­ti szolidaritás, a két- és sok­oldalú vélemény- és tapasz­talatcsere elengedhetetlen feltétele a közös célokért, a békéért, az enyhülésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért foly­tatott sikeres harcnak. Ezzel összefüggésben a két párt képviselői hangsúlyozták az európai kommunistá i és mun­káspártok 1976. évi berlini értekezletén elfogadott kö­zös dokumentumban foglal­tak megvalósításának jelen­tőségét az európai béke, biz­tonság, együttműködés és a társadalmi haladás szem­pontjából. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Len­gyel Egyesült Munkáspárt a jövőben is kész hozzájárulni a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom pártjai kö­zötti együttműködés és in­ternacionalista szolidaritás erőfeszítéséhez. A két párt és a két ország népe a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával, a testvéri szovjet néppel, az egész szo­cialista közösséggel, vala­mint a világ haladó és béke- szerető erőivel együtt készül a Nagy Októberi Szociali.'ta Forradalom közelgő 60. év­fordulójának méltó megün­neplésére. Az októberi for­radalom lenini eszméinek, a megvalósítása a szocializmus, a népek szabadsága és a bé­ke erősítésének nagy ügyét szolgálja. A két párt és kormány ve­zetőinek tárgyalásai a test-1 véri barátság és a kölcsönös egyetértés szellemében zaj­lottak le, és minden megtár­gyalt kérdésben a nézetek azonossága nyilvánult meg. A magyar és a lengyel ve­zetők találkozója hasznosan járult hozzá pártjaink, népe­ink testvéri barátságának el-' mélyítéséhez, a két ország sokoldalú együttműködésének fejlődéséhez, a szocialista közösség egységének erősíté­séhez, a világbéke ügyéhez. Edward Gierek, a LEMP Központi ' Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság leg­felsőbb állami szerveinek nevében megújította a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség hivatalos lengyel­országi látogatására szóló meghívást.. i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i I I I I I I Méltó az aradi véfiasára Aradon tizenhárom tábornokot végeztettek ki. Az 1848—49-es szabadságharc tizenhárom tábornokát. Bi­tófákat ácsolhattak és felsorakpztatták a kivégzőoszta­got. Kiss Ernőre kétszer céloztak ... Azon a gyászos és véres októberi napon kivégezték Budapesten az első független magyar kormány első miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost is. Néhány nap múlva az aradi „lista” eggyel gyarapodott: Ka­zinczy Lajoson is végrehajtották a halálos ítéletet. A szabadságharcot vérbe fojtó császáriak példát sta­tuáltak . . . S a példa példa maradt. — a Haynau-rém- uralom idején is világító fáklya a nép szívében; a ha­zaszeretetek a szabadság szeretetét az évtizedeken, az évszázadokon át is bizonyító példa. Olyan példa, amelyet megőrzőnk szívünkben, s ame­lyet megőriz szívében az ifjúság. Tegnap valamennyi iskolában megemlékezéseket tartottak. Volt, ahol az osztályfőnöki órán említették fel a szabadságharc tábornokainak tetteit, s volt, ahol a megemlékezésnek szentelték az iskolarádió tegnapi műsorát. A miskolci Kossuth Gimnáziumban Arad ti­zenhárom vértanújának búcsúleveleiből idéztek: hazát szeretni tanítanak ma is soraik. A Kilián Gimnázium­ban, mely a Kiss tábornok nevét viselő utcában emel­kedik, tanár és diák idézte fel' a hazáért halt hősök emlékét. A hősökét, akik ugyan különböző eszméket hirdet­tek, s különféleképpen képzelték el a szabad magyar államot, de egyféleképpen, s fegyverrel harcoltak érte. A hősökét, akik valamennyien életüket adták a hazá­ért, a szabadságért. 1 Az 1849. október 6-án Aradon végrehajtott halálos ítéletekre emlékezünk, s emlékezésre tanítanak. i i i i i i i i i i i i i i » i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i

Next

/
Thumbnails
Contents