Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

1977. október 26., sierda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

Töprengés

Ismét ellentmondásos némtek, viták zajlanak mü- rágyagyártásunk, a felhasz- íálás, a minőség körül, őszintén szólva, értetlenül ill ezekkel szemben az em- >er, a gyártótól a felhasz- íálóig és a kívülállók soka- ága is, akiket ha nem is özvetlenül, de közvetve érint műtrágyaügv.

Néhány nappal ezelőtt lallhattuk a rádióban egyik kttató szakember azon véleményét, hogy: szándékukban 11 a gyógyszeriparral koope- álni műtrágyaügyben, mert k a hatóa'nyagot, ha kell, milligrammokkal mérik, mi- özben a műtrágyagyárak je. enlegi gyártmánya nem meg- slelő. A gyárak vezetői, rakemberei, az illetékes tórák szakemberei viszont vall- ák, hogy az általuk gyár- ott műtrágya jó. hiszen ha em lenne jó, akkor nem srveznénk és nem gyárta- ánk műtrágyát sem Ka- incbarcikán, sem Leninvá- osban. A gyárak és a szak- mberek szerint csak az a aj, hogy a mezőgazdasági ízemek vásárlása, szállítása em tervszerű, nem egyen- ites és így baj van a ralctá- ozással, a gyárak udvarán mkszor ezer tonnaszám áll - és minőségileg veszít érikéből — a műtrágya, melynek egy részét plusz- állalással, nagy odaadással yártják a vegyipari üzem olgozói.

Mennyi ellentmondást és roblémál, sőt veszélyt jelez néhány leírt tény! S ószin- ín .szólva: megkavarja a özvéleményt is. Azt érzéke- az ember az ismert szám- datokból, információkból, ogy sajnos, még mindig em használnak mezőgazda- ági üzemeink elegendő mű- fágyát. Az intenzívebb fel- lasználás érdekében plusz- eruházásokkal, plusz ráfor- ításokkal gondoskodnak a tinisztériumok, a gyárak, iogy több legyen a műtrá- :ya. E többet viszont nem

■ ■ ■ ■

viszik el a tsz-ek, állami gazdaságok a szerződéses ütemben. Miközben megszólalnak kutató szakemberek, hogy: nem jó az általunk gyártott műtrágya ...

Ember legyen, de okos, jól tájékozott, aki okosan ki tud keveredni ezen ellentmondásokból. Pedig ki kell, mert ha gyártjuk a műtrágyát, de nem hasznosítjuk, ez mindannyiunk számára kár. erre csak ráfizetni lehet. Egy bizonyos; valami nincs rendben az egyeztetések, a szerződési, termelési és „más” fegyelem területén. A hazánkban gyártott műtrágya- féleségek minőségéről — szerény tudomásom szerint — nem voltak és nincsenek rossz vélemények. A jelenleginél több műtrágyát kell felhasználnunk. Többet is gyártunk évről évre. s még így is milliárdos nagyságrendet tesz ki az az összeg, amelyért importálunk műtrágyát. Ezek után csak az kell, hogy a műtrágyát megrendelő. a vásárlásra szerződést kötő üzemek fegyelmezetten, határidőig vegyék át a műtrágyát, és azt használják is fel szakszerűen. Szükség van azután arra is. hogy adott mezőgazdasági kutatóintézeti vezetők, szakemberek az illetékes irányító és gyártó intézményeknél kopogtassanak az igénnyel, ha más összetételű, patikamérlegen mért műtrágyát kívánnak használni és használtatni a mezőgazdaságban. Mert azt egy nem gyártó szakembernek is tudnia kell, hogy egy-egy újfajta összetételű műtrágya- gyártó sor létrehozása tíz-, vagy éppen százmilliókba kerül.

Mindenesetre e témában úgy gondolom, nemcsak töprengeni kell, ha tisztán akarunk látni, és előbbre lépni. Márpedig nemigen akarhatunk mást.

Barcsa S.

A

z elmúlt hétvégeken több üzemben és vállalatnál részt vettem a NOSZF évfordulója, vagy a V1T jegyében szervezett kommunista műszakon. Akár kis, akár nagyobb kollektívát, brigádot kerestem fel, mindenütt azzal legadtak: megy minden, mint a karikacsapás! Van anyag, ha kell, azonnal van gép, szállítóeszköz, mindenki percnyi jbntossággal tudja, milyen munkát kell elvégeznie. Egyszóval. „flottul” megy minden, nincs elháríthatatlan akadály. i Szem- és fültanúja voltam, ellestem az önként vállalt nyolc 'rák alatti lendületet, följegyeztem a megmozgatott tonnák, létrehozott termelési érték számait, örültem a vasöntők, vegyészek, a vasutasok sikereinek. Ám, meghallottam azt amit az egyik műhely esztergályosa mondott: „Miért nem ehet ugyanígy megszervezni az anyagellátást, a folyamatos hunkát a hét többi napján is?” A szomszéd maróshoz inté- ett kérdés nem várt feleletet, magyarázatot, afféle töpren- 5és volt. Jogos meditálás!

Magam is tapasztaltam; ezeken a műszakokon tényleg heilőzték a hétköznapok bürokratizmusát, a 2—3 példányos hegrendelést, a sok-sok pecsétráütést. Elégnek bizonyult, la a kommunista műszak tennivalóival megbízott irányító eleíonon átszólt valakinek: „Légy szíves azonnal intézkedj, tülönben állnak az emberek, egy daru kellene, de gyorsan!” 5s perceken belül ott volt a daru, nem kellett tétlenül ácso- °gni a tereprendezést végző munkásnak, nem kellett az mént megolajozott gépet „valamit mégis csináljunk” indokol újra és újra megkenni. Valóban úgy ment minden, mint p legjobb gépezet.

j Beszélgetőpartnereim egyike sem titkolja óhaját; a sok-sok átirat, megrendelés, visszaigazolás helyett ezt a módszert, ^ kommunista műszakok intézkedési, anyagbeszerzési és hiunkaelosztási módszerét kellene minden munkanapon alkalmazni.

Az esztergályos és társai aligha tudnak ebben segíteni. Azokra vár a feladat, akik a kommunista műszakok napjain bizonyították; lehet gyorsan, okosan — bizonyos felelősséget js vállalva — temérdek papír nélkül intézkedni, szervezni, Mtszám-átcsoportosítást végezni, feldolgozandó anyagot biztosítani. Valamennyien tudják: ehhez nem kell más, mint ? Plusz műszakon bizonyított önállóság, megfontoltság átvitele a hétköznapokra. Ezekkel tudják legjobban elősegíteni ®z éves terv teljesítéséhez még hiányzó tonnák, százezer vagy millió forintok mielőbbi megtermelését.

N. X.

Szüret — kamerává

... Októberi délelőtt. Ragyogó napsütés, igazi „indiánnyár.” Madárfüttyös

csend. Amerre a szem ellát, szőlő borítja a dombokat. Az egyik közeli táblában, a terméstől roskadozó tőkék között lányok, asszonyok hajladoznak. Vidáman. énekszóval szüretelnek. Lassú áttűnéssel változik a kép. Tufába vájt pinceszeren járunk. Az ajtók tárva-nyitva. Beléoiink az egyik öreg pincébe, hogy meglessük: mi történik odabent. A penészes boltozatok alatt fürtöket darálnak, préselnek és „beszélgetősen” nagy kádba csurog a vérszínű must. A megfontolt, tempós műveletet hangos szó sem zavarja. Ismét képváltás. Most már a szüretelő kombájnt látjuk, amint nyugodt. egyenletes ütemben halad a magasra futtatott, korszerű telepítésű tőkék között. A szőlődombok gyűrűjében feltűnik a történelmi borvidék centruma — Eger.

Néhány kockáját villantottuk itt fel a „Történelmi borvidék” című filmnek, amelyet e napokban forgat a megyében a MAFILM népszerű-tudományos és oktatófilm stúdiója. Az operatőr Borbély János. A film írója és rendezője Hars Mihály, akinek eddig számos természetfilmje nyert nagvdíjat, nemzetközi fesztiválokon.

Filmünk nem az Eger— Mátravidéki Borkombinátot és nem az alkoholt reklámozza — mondotta Hárs Mihály. — „Szüreti kameránk” a mai valóságot és nemzeti múltunk egy darabját rögzíti. Bemutatjuk mindazokat a tárgyi emlékeket, melyek a szőlészet és borászat kezdetét jelentik, amelyek e mezőgazdasági ágazat széles körű elterjedését, a megélhetésben betöltött fontos szerepét és megbecsülését hirdetik. Láttatni kívánjuk, hocvan mentette meg a korszerű szemlélet és a modern technológia a múlt hagyományait, azt, hogy az egri történelmi borvidéken miként ötvöződik egységgé a múlt és jelen.

Kiss Béla

Fórum Egerben

Két megye: Borsod és Heves kereskedelmi és vendéglátóipari gondjairól, feladatairól kaphatott képet a rádióhallgató. aki figyelemmel végigkísérte a hétfőn Egerből közvetített Fórum műsor adását. A Heves megyei Tanács vb-termében a két megye illetékesei adtak választ az írásban és telefonon eljuttatott kérdésekre. Imreh József ismét jó műsorvezetőnek bizonyult, ugyanis legtöbbször nem elégedett meg a kérdésekre adott válaszokkal. kiváncsi volt, mondhatnánk a hallgatók helyett kérdezett közbe, ahol úgy érződött: nem árt, ha a tervek mögé is láthatunk.

Akik a felvetett kérdésekre válaszoltak: dr. Pusztai Béla, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Varga József, a Heves megyei Tanács elnökhelyettese, B6- gyi Imre, a Heves megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Orosz László, a Miskolc városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, dr. Varjú Vilmos, az Egri városi Tanács vb-titká- ra. dr. Makai Tibor, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat igazgatója, dr. Nagy Sándor, a Panoráma Vendéglátóipari Vállalat igazgatója.

Elsőként azokról, a már folyamatban levő. illetve a közeli jövőben megvalósuló beruházásokról, fejlesztésekről hallhattunk, melyek számottevően javíthatják Borsod és Heves megye kereskedelmi és vendéglátóipari ellátottságát. Mint ahogy várható volt, szóba kerültek a lakótelepeken megkésve épülő boltok, az emiatt körülményes, sok cipekedéssel járó, naponkénti bevásárlás is. Ahol lehet, ott találnak átmeneti megoldást az új lakásokba költözők gondjainak csökkentésére.

Sok kérdés érkezett borsodi hallgatóktól. Többek között olyanok is, amelyek huzamosabban foglalkoztatják a közvéleményt: miért kellett sürgősen eltüntetni a Roráriusz cukrászdát, hogy a helyét évek óta gvomos parlag jelezze? Egyáltalán, van-e remény arra, hogy a nagyértékű berendezés, amely jelenleg a Budapesti Vendég- íátóipari Múzeumban található, valaha visszakerül Miskolcra? Erre a kérdésre sokan vártak választ. Orosz László, a Miskolci városi Tanács kereskedelmi osztályának vezetője ismertette a tervet, melynek alapján új épület emelkedik majd a régi helyén. ÁBC-áruház, ruházati bolt, üveg-porcelán- üzlet áll majd a valóban sokáig parlagon heverő belvárosi telken. A válasz másik fele: reméljük, visszakerül Miskolcra a Roráriusz szép berendezése, ha megfelelő környezetben kaphat majd helyet.

A Fórum többi kérdése sem maradt megválaszolatlanul. ezekre a következőkben visszatérünk.

Helyzetkép a határból

fi legsürgősebb feladat: elvein! a búzát!

(Folytatás az 1. oldalról.)

A miskolci járásban a tervezett 7112 hektárnyi vetés- területen már október 20-ra magágyba került a búza. A hernádnémeti Iiernádvölgye Tsz, a kesznyéleni Szabadság Tsz és a harsányi Petőfi Tsz jártak élen a jövő évi kenyér „megalapozásában”. A napraforgót az egész járásban betakarították, s különösen Hernádnémetiben és Szirmabesenyőn halad jól a kukorica kombájnolása.

A mezőkövesdi járásban tegnapra a búzavetések alig 5 százalékával maradtak „adósak”. Nagyon jó példát mutatott a kenyérgabona- vetésben munkaszervezéséA pártmunka neheze

Beszélni könnyű, de dolgozni, az a nehezebb — gondolná az ember. Csakhogy ezzel nem mindenki van így. A beszéd alatt nem kifejezetten a társalgásra, vagy egy leírt előadás szövegének a felolvasására gondolok, hanem arra a beszédre, amely- lyel az ember számba veszi és felsorolja munkáját.

Egyeseknek ez milyen ' nagyszerűen megy! Többet is beszélnek munkájukról, mint amennyit az a valóságban ér. Mások viszont küszködnek a szavakkal.

Az encsi járás egyik termelőszövetkezetében a párt- csoportbizalmit kerestük. A pártvezetőség titkára és a termelőszövetkezet elnöke sok mindent, elmondott a párt-- alapszervezet életéről, míg Ilonkára, a pártcsoportbizal- rnira vártunk. A dolgokat azonban csak jelezték, minden témához hozzátéve, hogy erről majd Ilonka mindent részletesebben közöl.

Aztán megjött az asszony. Húsz éve dolgozik a tsz-ben, több mint öt évig fejőnő volt. Tagja a nőbizottságnak, küldötte az áfész-nek, s az alapszervezetek összevonásáig ő

volt a gazdaságfelelős, ő volt az, aki minden egyes párttaggal találkozott, beszélt. Amikor az alapszervezelek összevonása után a község párttagjai egy pártcsoportba tömörültek, mi .sem volt természetesebb, mint hogy Ilonka legyen a bizalmi. A 12 tagú pártcsoportba tartoznak a tanács vezetői, dolgozói, a nyugdíjasok, háziasszonyok.

Hogyan is dolgozik a pártcsoport, milyen új feladatai vannak az összevonás után?

A beszélgetés nehezen indult, hogy egy idő után végképpen elakadjon. A pártcsoport bizalmi sehogyan sem tudta szavakba foglalni az eddigi munkát. Nem azért, mintha nem lett volna mit elmondani. . párttitkár és a tsz-elnök egymás után sorakoztatták fel a jobbnál jobb kezdeményezéseket, amire az asszony egyetértőén rábólintott.

A riportgyűjtés során legjobban a két vezető lepődött meg. Nem ilyennek ismerték Ilonkát. Nem így ismerik azt az asszonyt, aki a tsz vezetőségének is tagja, s akire az is rá van bízva, hogy az aktuális gazdasági feladatokra

is mozgósítsa a falu kommunistáit, akinek az is feladata, hogy információkat továbbítson a párttagok felé, s tolmácsolja azok véleményét is.

A szerénység üdvös dolog, ha valakinek az egyéni magatartására vonatkozik, de nem jó, ha egy közösséget kell képviselni. Azért alakult így a beszélgetés, mert az illető pártmunkás nő volt — gondolják most többen. Ha ez igaz, még több ok van rá, hogy ne menjünk el szótlanul az eset mellett. A pártmunkához hozza tartozik a beszéd, a bátor, nyílt szókimondás, az eredmények és hibák feltárása. Ez az egyenjogúság értelmében férfiakra, nőkre egyaránt vonatkozik. S íme, nem elég egy nőt feladatokkal megbízni, oda kell figyelni rá, azután is. Ha bátortalan, bátorítani kell, hogy a púrtmunka nehezebb részét ,is jól lássa el, hogy legyen áttekintése a dolgokról, hogy legyen szókincse az agitációhoz. hiszen a bizalminak az is feladata.

A. X.

vei, szorgos igyekezetével n szentistváni VII. Pártkongresszus Tsz, ahol a tervezett 1150 hektárnyi területen a legoptimálisabb időben került földbe a vetőmag. A bükkábrányi Béke Tsz és a me- zőnyárádi Űj Elet Tsz is az elsők között fejezte be a vetést. Már csak néhány község határában, így Tardon kell igyekezni, hogy a kései betakarítású kapások utáni területen is földbe kerüljön még e héten a búzavetőmag.

A mezőcsáti járás szövetkezeteinek zöme, köztük elsőnek a tiszapalkonyai. a ne- mesbikki és a hejőpapi közös gazdaságok már elvetették a búzát. Néhái.y helyen azonban, ahol a búza egy részén- későn betakarítható kukorica az előveteménye, nagyon kell igyekezni, hogy a száraz talajokon is napokon belül jó magágy készüljön, s még októberben sikerüljön elvetni a búzát Többek között az igrici, a geleji, a tiszabábolnai szövetkezetek azok, ahol a járás búzatervének még vetetlen 6—7 százaléka található.

Az északi fekvésű edelé- nyi járás gazdaságaiban az őszi igyekezet bizonyítéka, hogy a silózást és a burgonya betakarítás-.t már befejezték. A hét elején a búza- vetések alig 10 százaléka volt még hátra. A bódvaszilasi, a szendrői és a hangácsi közös gazdaság elvetette a búzát. Minden előfeltétele megvan annak is, hogy az a nyolc tsz, ahol a kukoricák után még mintegy 600 hektárnyi búza ' etése van hátra, ezen a héten befejezze ezt a legidőszerűbb októberi munkát.