Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-06 / 209. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. szeptember 6., kedd A vendég lengyel bányászzenekar. (Képünkön balra.) A bemutató legifjabb résztvevője a sajószentpéteri együttesben. (Képünkön jobbra.) Nyilvános nyitóünnepség Bányász fúvószenekarok bemutatója Kánikulát idézően sütött a napfény vasárnap délelőtt Miskolcon, fónyároan fürdött a Hősök tere, ahol a bá­nyásznaphoz kapcsolódva — ezúttal első ízben a nagy nyilvánosság előtt — ünne­pélyesen megnyílt a borso­di bányász kulturális és sporthetek háromhónapos rendezvénysorozat-. A királ- di bányász fúvószenekar szignálja után sorra a téire vonultak az ormosbányai, sajókazai, királdi, a somsá- lyi, a sajószentpéteri és a miskolc-perecesi bányász- zenekarok, bevonulásukhoz az alberttelepíek fújták a pattogó zenét. S velük vo­nultak be a vendégek, a len­gyel Katowicéi Wujek bánya .megkapó egyenruhás zené­szei. Mentényi Ernő karnagy vezényletével a pérecesiek játszották el a mindig szo- rongóan szép bányászhim­nuszt, majd Buku Imre, a Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára lépett a mikrofon­hoz. Köszöntötte a bányász­nap alkalmából a megjelent zenekarokat, á lengyel ven­dégeket, az igen nagy szám­ban összegyülekezett érdek­lődő közönséget. Utalt rá, hogy a hagyományos bányász- kulturális hetek ünnepi nyi­tásával először lépnek a kö­zönség elé. hogy ezzel is je­lezzék: a bányászok kult.urá­Az egyesített zenekar koncertjét vezényli Mentényi Ernő. tumot, a nézők igen nagy tet­széssel fogadták. Csakúgy, mint a pereces-i és sajószent- Péteri zenekarok összevoná­sából keletkezett központi együttes Mentényi Ernő ve­zényelte szép koncertműso­rát. Külön érdekesség és az összkép színvonalának igen jelentős emelője volt a len­gyel Wujek bányászzenekar iásuk is megkapott: ez a ze­nekar mindent tud, s min­dent igen magas nívón tud, ami csak elvárható egy fú­vószenekartól. Szereplésük szép élményt, a hazai tár­saknak nem kevés tanulsá­got is adott. A több mint egyórás lát­ványos ünnepség a somsá- lyiak záró szignáljával ért véget. lis munkája elválaszthatatlan a nagyközönség, a társadalom életétől, majd mind a zene­szereplése. Nemcsak a látvá­nyos egyenruha, az impozáns megjelenés, hanem muzsiká­im) (Fotó: Laczó) Tenkács Tibor tárlatai a Dunántúlon Tenkács Tibor Tokajban élő festőművészt Borsodban már. aligha kell bemutatni. Közöttünk él immár 38 éve, tanári, művészi, művelődés- szervezői munkássága közis­mert, tárlatai rendszeresek. Csak ebben az esztendőben eddig Tokajban, Kazincbar­cikán. Mezőkövesden, Özdon, Perecesen, Tarcalon volt ki­állítása a megyén belül. Most nyolc újabb tárlatra készül. Mintegy Borsod és az egykori Zemplén művé­szeti életének képviselője­ként — éppui a képzőművé­szeti világhéthez kapcsolód­va — az ország túlsó olda­lán, a Dunántúl több váro­sában mutatja be munkáit, s. ezzel is nagymértékben kí­vánja szolgálni az általa ve­zetett tokaji Zilahy György Művészetbarátok Köre or­szágrészeket, kulturális köz­pontokat összefogó, össze- ká'pcsoló törekvéseit. A tervek szerint a képző- művészeti világhét alkalmá­ból szeptember 15-én Szom­bathelyen, a megyei műve­lődési központban, szeptem­ber 16_án Sopronban, a Fes­tőteremben nyílik Tenkács tárlata, mindkét helyen 40— 40 művet mutat be. Október első napjaiban Fűzfő-gyárte­lepen, a Beloiannisz Műve­lődési Házban, október 20-án Szekszárdon, a Tolna megyei Babits Mihály Művelődési Központban láthatók művei. No vem bei- első felében a veszprémi Dimitrov Művelő­dési Központ, a második fe­lében a budaipesti Fáklya Pedagógus Klub ad otthont tárlátánaik. Munkái december első felében érkeznek haza a megyébe, hogy Szerencsen, a cukorgyári művelődési ott­honban mutassa be azokat, majd a hónap második felé­ben Szabolcsban, a rakamazi könyvtárban mutassa be. A kiállításokhoz reproduk­ciókban gazdag leporelló ké­szült, amely a művész élet­rajzát, valamint dr. Végvári Lajos művészettörténész, egyetemi tanár méltatását is tartalmazza. kari bemutatót, mind pedig ezzel a kulturális heteket megnyitotta. A hét borsodi bányász fú­vószenekar ez alkalommal nem egyszerűen térzenét adott, hanem alakzati bemu­tatót tartott, ötletesen '-ore- ografált menetközi alakzat- változásokkal. stilizált álló— és mozgó képekkel mutatta fel mindegyik együttes, hogy a fúvószenekarok e nehezebb körülmények között is tudnak v'ttékeset nyújtani, látvá­nyos és egyben zeneileg ma­gas szintű produkcióval szol­gálni: Igen jó ötlet volt e zenekarokat így felvonultat­ni. mert kitűnő alkalom volt a tapasztalatcserére, a felké­szültség egybevetésére és még egy sor olyan következtetés levonására, amelyet a bá­nyászszakszervezet illetéke- ei bizonyára meg is tettek, hiszen nemcsak egyszerűen díjazták a résztvevőket, ha­nem értékelést is végeztele, de a tapasztalatok még táv­lati jellegű tanulságokat is kínáltak. Nem utolsósorban azért is jó ötlet volt a be­mutató megrendezése, mert a nagyközönséggel való talál­kozás nemcsak a hallgatónak adhat szép zenei élményt, hanem a szereplőknek is okulásul szolgálhat. Egyéb­ként az alakzati bemutató­kat.. jnint itt először látott ilyen' jellegű zenei produk­Szatmár bútorhetek Füzesabonyban A MÁTÉSZALKAI SZATMÁR BÚTORGYÁR j ÉS A FÜZESABONYI ÁFÉSZ BÚTORÁRUHÁZA árusítással egybekötött rendez a füzesabonyi bútoráruházban SZEPTEMBER 5-TÖL 15-IG. A kiállításon a bútorgyár valamennyi terméke a helyszínen megvásárolható. A Szatmár Bútorgyár termékeit a kiállítás időtartama alatt díjtalanul házhoz szállítjuk! OTP és takarékszövetkezeti ügyintézés helyben. A képernyő előtt A kanadaiak, meg a jogász-anekdota A két részletben sugárzott Kanadai randevú alighanem az elmúlt két hét legizgalmasabb műsora volt. Radványi Dezső szerkesztő és Kígyós Sándor rendező nem először fognak ilyen nagyszabású vállalkozásba, nem először kísérlik meg a határainkon túl, merőben más társadalmi környezetben élő magyarság és a haza. az itthoni lakosság kapcsolatát, a leg­különbözőbb módon, okkal és időben külföldre szakadt ma­gyarok életét, érzületeit bemutatni. Most már ebben a két­részes dokumentumfilmben nem azt vizsgálták, ki, síiért, ho­gyan került Kanadába, hanem a magyarok kanadai életét, mint tényt elfogadva, azt nézték meg, az ott élők hogyan emlékeznek Magyarországra, miként kapcsolódnák még ide, hogyan ápolják továbbra — esetleg utódaikban — az óhazá­hoz kötő szálakat. A dokumenlumfilm nem hagyta figyelmen kívül a nem lebecsülendő számú esküdten reakciós kanadai magyarságot, amely — bár maga is tudja, milyen hiábavalóan — gyűlöl­ködik, sőt úszít a szocialista Magyarország ellen, politikai és társadalmi szervezetekben, sajtóban, minden fórumon. De —• igen helyesen — nem ezekre helyezte a fősúlyt, nem rájuk fordította a figyelem l'énycsóváját. Ezek az egykori csend­őrök, egyéb hasonlók lassan kiöregszenek, sőt kihalnak, őket már aligha akarja bárki is megnyerni az új Magyarország számára. Gyűlölködésük, szánalmasan buta propagandájuk már nem árthat sem az új hazának, sém a kint élők gon­dolkodására nem lehet olyan hatással, hogy érdemben meg­változtathatná a bennük mind szélesebb körben kialakuló igazabb képet rólunk.- Sokkal érdekesebbek számunkra azok a magyarok, akik akár ötven éve élnek is kint, de ennek a népnek a fiai, ennek a nyelvét beszélik, s ha politikánkat ta­lán nem is ismerik, vagy nem értik, semmiképpen sem az eleve elutasítással közelednek hozzánk. Az eltelt évtizedek sokakat meggyőztek. Azokat is, akiik a felszabadulás óta a legkülönbözőbb időszakokban hagyták el az országot. Már nem az az ember a jellemző, akit a második részben láttunk, s aki csak a sérelmekre en'Uékezik. (Igaz, a felszabadulás előtt csendőr volt, vajon mit várt?!) Sokkal inkább azok a ■ jellemzők, akik az olimpián a magyarok fogadtatását előké­szítették. vagy akik fiaikat, lányaikat nemcsak magyar szó­ra tanítják, hanem magyar népi táncra is, akik ideküldik gyermekeiket anyanyelvi tanfolyamokra, s akik maguk is úgy élnek és éreznek, mint ennek az országnak a tagjai, csak éppen máshol élnek. Az évtizedek elmoslak a negyedszázad előtti gyakorlatot: nem gyanakvással, ellenséget szimatolva nézzük egymást. A Kanadai randevú ezt érzékeltette igen markánsan: vál­tozott a világ, az új Magyarország — sok-sok nemzetközi csatanyerés után — csatát nyert a tőle ilyen-olyan okok miatt elszakadt fiai többségének körében is. A film igen sok olyan apró jelenséget sorakoztatott fel, amelyeknek láncolata az ottani őszinte érdeklődés és kapcsolattartás növekedését igazolja. De mert az emberek halandók, a már kint szüle­tettekben — a szülői indításon túl — nekünk is tovább kell ápolni ezt a fejlődő érdeklődést, sót megteremteni a kapcso­lat bővítésének lehetőségeit is. A Jogi esetek a Televízió egyik legnépszerűbb műsora. Jogi ismeretterjesztő szándéka és jellege, az embereknek a jog- és igazságszolgáltatás iránti érdeklődése indokolja e műsor népszerűségét. De éppen, mert jogi jellegű, nem lehet benne nyáron sem valamiféle könnyed kiengedés. Aki a múlt heti, nyári tartalmú összeállítást látta, s túl van, mondjuk az öt- venen, emlékezett a régi anekdotára, amely szerint a vizs­gáztató professzor megkérdezi a jogásztól, minek minősít­hető, ha a vendéglőben az' asztalon hagyott borravalót az új vendég sajátjaként adja a pincérnek. A jelölt találgatott, majd a professzor közölte, hogy se nem ez. se nem az. ha­nem egyszerűen disznúság. Nos, szó szerint ezzel találkoztunk az adásban, meg egyéb olyan „jogesetekkel”, amelyek sakkal inkább hírlapi panaszládák, jobb esetbe a Nyitott boríték té­mái lehetnek. A Jogi esetek eddig jó műsor volt. Vigyázzunk, ne híguljon fel nyáron sem. Erre a műsorra hivatkozni szok­tak a legkülönbözőbb fórumokon. Felújított öreg élcek, „dra­matizált” nyári bosszúságok erre alkalmatlanok. Di­óiéit Gábor ironikus dokumentumfilmje — Nyomozás a zöld házikó után — nemcsak budapesti gondot járt körül. Mind a témabelj házikóhiány, mind a filmben látott bürok­ratikus hozzáállás jelen van a fővároson kívül is. alighanem a legtöbb nagy létszámú településen. Örömmel üdvözölhetjük a temafelvetést és a sikerült hangvételt. Benedek Miklós Szeptember l-iii ÉJ BEIÉ Nyíregyhózo, Jósovóros, Ungvár-sétóny 15. sz. alatt nm is cgnyílt A KELET SZÖVKER., MIGÉRT ÉS SZERSZÁM-, KISGÉPERTÉKESITÖ BOLTJA Nyitva: hétköznap 9.30-tól 18 óráig, szombaton 9.00-től 13 órái'-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents