Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-27 / 227. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. szeptember 27., kedd Ma este a televízióban: Szovjet Fórum Szovjet vendégeink városnézésen Híres és érdekes emberek­kel találkozni, mindig külö­nösen izgalmas dolog. A te­levízió ma esti főműsorában, a nyolc órakor kezdődő Fó­rumban neves, világhíres emberek válaszolnak majd a nézők kérdéseire, leveleire, és személyes vonzásuk még érdekesebbé teszi a másfél órás adást, melyben a Szov­jetunió életének legkülönbö­zőbb vonásait érintik, a hét­köznapoktól, a bélpolitikai kérdéseken túl az ország nemzetközi külpolitikájáig. A Fórum szovjet vendégei már napokkal ezelőtt meg­érkeztek hazánkba és or­szágjárásra indultak, mely­nek során ellátogattak Bor­sod megyébe. Miskolcon va­sárnap délelőtt jártak és a megyei könyvtárban talál­koztunk velük. Itt Kövér Árpád, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese tájékoztatta meg}rénk vendé­geit Borsod megye politikai, társadalmi és gázdasági éle­téről. A „csapatkapitány” Lev Voznyeszen.szkfjt tulajdon­képpen régi ismerősként üd­vözölhettük. ugyanis két év­vel ezelőtt már járt nálunk, ugyancsak a Forum résztve­vőjeként. Első pillantásra szigorú arcú tudósnak lát­szik — a közgazdasági tudo­mányok kandidátusa — az­tán kiderül, hogy egy ked­ves, közvetlen emberrel ál­lunk szemben. Bizonyára tu­dós alaposságú műveltségé­nek és az ezzel párosuló ol­dott, közvetlen modorának is köszönhető, hogy a Szovjet Televízió igen népszerű poli­tikai kommentátora. Az a tí­pusú „televíziós”, aki ismeri a műfaj jellemzőit, azt, hogy gyorsan, váratlan kérdésekre is reflektálni kell, amit ter­mészetesen csak az tehet fe­lelősséggel. aki korábban már alaposan felkészült. — Szokás szerint a Fórum adásaiban elég éles, úgyne­vezett kényes kérdésekről is szó esik. Nem félnek ezek­től? — Nem az éles kérdések­től félünk — válaszolta Voz- nyeszenszkij — hiszen az élet nem lehet meg ilyen kérdések nélkül. Azoktól a kérdésektől félünk, melyek­re esetleg azért nem tudunk választ adni, mert nem va­gyunk elég képzettek ahhoz az adott területen, szakmai képzettségünk nem elegendő a válasz megadásához. — Azt hiszem ezt talán nem is lehet majd felróni, hiszen egy olyan hatalmas ország életébe avatnak be bennünket majdani vála­szaikkal, melyről, tízszer másfél órás műsoridő is ke­vés lenne. — De reméljük, bogy a ma­gyar nézők elnézőek lesznek majd velünk, és reméljük, hogy tudják, hogy az encik- lopédisták százada már le­járt — folytatta a „csapat- kapitány”. Persze azért elárulla, hogy mindenki felkészült a szak­területén, és például Ljud- mila Turiscseva, a Fórum V szovjet vendégének egyet­len hölgytagja, a sporttal és a fiatalok'életével kapcso­latos kérdések, illetve vála­szok gazdája lesz. • Ljudmila Turiscseva ugyan­csak személyes ismerőseink közé tartozik, hiszen olim­piai és világbajnokként sok­szor láthattuk és csodálhat­tuk. Ma . szülővárosában, Rosztovban dolgozik. — Már felnőttként, edző vagyok — mondja és hirte­len bele is pirul a felnőtt szóba, hiszen még ma is egy fiatal kislány benyomását kelti. — .Kilenc ifjú torná­szom van, nagyon tehetsé­ges gyerekek és nekik adom át a tudásomat. Már amikor otthon vagvok, mert nagyon sok társadalmi el­foglaltságom is van, tagja vagyok a Komszomol Köz­ponti Vezetőségének, tanács­tag vagyok, és egyébként pedig úgy telik az életem, mint a többi fiatal szovjet lánynak. Persze azért ő mégiscsak más, nemzeti büszkeség. Mert amikor á „korelnököt” Alekszandr Gyianovot arról kérdeztük, mi a véleménye -— a legendás Auróra cirká­lón szolgált, a Balti flotta újjáépítésében részt vett el­lentengernagynak — a mai szovjet fiatalokról, Gyianov Ljudmilára és Georgij Grecskóra, az űrhajósra mu­tatott: — Azt hiszem, ők példázzák, hogy nincs okom a mai fiatalságról rosszat- mondani. A ma esti Fórumban meg­ismerkedhetünk Vlagyimir Gubarevv.el. a Pravda tudo­mányos szemleírójával, Nyi- kolaj Molesanov professzor­ral — De Gaulle tábornok­ról írt könyvét ismerik a magyar olvasók is —, Alek­szandr Szmirnowal, a Szov­jetunió Tervhivatalának ve­zető közgazdászával. Vendégeink a könyvtári találkozó után városnézésen vettek részt, majd a délutá­ni órákban Sárospatakra utaztak. Ezt követően pedig Tokaj-I-Iegyaljával ismer­kedtek. ! S. E. A képernyő előtt Szombat esti szórakozás (?) (Az olvasónak bizonyára közömbös, miként ismeri meg a kritikai jegyzet írója a su­gárzott műveket, előzetes be­mutatón látje-e, vagy a né­zőkkel egy időben, jókedvűen ül-e a készülék- elé. vagy > lenne valami más dolga. A véletlen most úgy hozta, hogy hetek óta vártavi hazai tévé- filmre vagy tévéjátékra, ezt többször meg is írtam, mégis az elmúlt héten sugárzott egyetlen ilyet, a Karinthy Fe­renc novellájából született Hátország címűt elmulasztot­tam, mert adása idején szol­gálati úton vonaton ültem. Magyar tévéjátékot általában csak hetek múlva ismétel a Magyar Televízió. Persze, ha valami csütörtöki sorozatot mulasztanék el. a legköze­lebbi délelőtti adásban Iá1- hatnám az ismétlését.. Be is kapcsoltam most a készülé­ket szombaton délelőtt, de A rózsaszín párduc című film pergett, annak ismétlése volt a sürgősebb. Így hát az egyetlen magyar tévéfilmről nem szólhatok. Az Egy férfi, aki elbírja az igazságot című csehszlovák, vagy A bűvész című amerikai filmekről meg nem érdemes szólni. Nem adott sokka! különb élményt, sz idegenek közölt című szovjet film sem, de ehhez annyit, hozzá kell tenni, hogy éppen sugárzása idején került a mozikba a Gyémánt-akció című kétrészes szovjet film, azonos időszakban játszódó, azonos témára épülő alaptör­ténettel. Marad hat feljegy­zésre a hét vége.) •*­Sok-sok kudarc és csalódás után is törhetetlen optimiz­mussal ülök a képernj'ő elé. amikor viclám szombat esti szórakozási ígér a műsor. Pe­dig — nézőtársaim százezrei lehetnek a tanúk — milyen sokat csalódhattunk. Hol Hu­moristák klubja, hol Félkör­ben, hol Szombat este ..., hol egyéb címmel indult va­lami kísérlet és csetlett-bot- lott egy ideig, de egy sem volt hosszú életű, egy sem hozott tartós sikert. Most Vi- dás Padlás címmel indult el egy újabb kísérlet. Megtud­hattuk. hogy a budapesti Vi­dám Színoadon kibérelte a Magyar Televízió a padlás­teret. hogy ott készíttesse el szórakoztatónak szánt műsn_ rait. vagv azok egy ' részét megteremtse a legújabb ka­baré-kísérletet. Nos. az első adás ismeretében elmondhat­juk. ezért kár volt bármit is kibérelni. Ezt a műsort fel le­hetett volna venni a Szabad­ság tér bármelyik üres helyi­ségében. Igaz, így a kizárólag a Vidám Színpad együttesé­ből toborzott szereplő-rajnak — mert gárdának igencsak miniatűr! — csak fel kellett mennie anyaszínháza padlá­sára, és máris . kész volt a műsor, amely három plusz egy K-ra épült. A rövidítés ez esetben Kabos Lászlót, Ka­zal Lászlót, Kibédi Ervint, a három strapa-komikust je­lenti, a plusz betű. meg Kal­már Tibbr rendezőt, de ez nem vált éppen az új kabaré- kísérlet (no, lám: újabb két K!) javára. Igen sokszorosan elnyűtt humorszilánkocskák vergődtek a három „nagy” mesterkélt privatizálásai köz­ben. megismerhettük az új műintézet „születését”. Kibédi főszereplésével láttunk egv .jelenelet a börtönben ülő bűnözőnek bizalmi állásra való alkalmazásáról. Kazallal egyel a részegségről, Kabos- sal meg külkereskedelmi „só- herságról”. Micsoda új té­mák!? Es milyen újszerű tá­lalásban!?• Könnyű szórako­zás reményében ültem a kén- ernyő" elé. s gyötrelmes ötven percet kaptam. Pedig nyolc szetzö neve is szerepelt az utólagos főcímen. Illetve nem effv iobb sorsra érdemes író Szolnok ünnepei Nyúlfarknyi a közös me­gyehatár Tiszabábolna alatt, Szolnok megye mégis szom­szédunk. A megye székváro­sában való szemlélődésre mégsem e szomszédság adott okot, hanem Szolnok város egybegyűlt ünnepei. Az utób­bi húsz esztendőben szinte teljesen új külsőt öltött az al­földi város, amelyben igen hangulatosan egészítik ki egymást a történelmi város­részek és az új házsorok, im­pozáns középületek, tágas te­rek és széles utak. Az újjá­születő városban most két jelentős intézmény is jubilál. Azokról szólunk alább. Negyedszázad os ju b ileum á - hoz érkezett a szolnoki Szig­ligeti Színház, amely nap­jainkban — Kaposvárral és Kecskeméttel — az ország ■ egyik leginkább figyelmet ér­demlő színházi műhelye. A negyedszázad valójában nem csak huszonöt esztendős ju­bileumra alkalom, hiszen már 102 éve ad otthont, e város a színházművészetnek, maga az épület is hatvanöt esztendős, de önálló és állandó társu­lata csak 1952 óta van a vá­rosnak. A jubileumot szín­házi héttel ünnepli Szolnok. A ma már országos élvonalba tartozó és tevékenységével, művészi munkájával, együt­tesének összeforrottságával, nagyszerű tőrei?vései vei köz­figyelmet méltán keltő helyi együttesen kíyül a pécsiéi;, a kaposváriak, a kecskemétiele, valamint a fővárosból a Víg­színház tagjai jöttek el a ju­biláns, színházba, hogy egy- egy produkciójukkal emléke­zetessé tegyék az ünnepi he­tet. A pécsiek balettműsorral, a kecskemétiek Németh László Víí. Gergelyével — a címszerepben Gábojr Miklós —, a kaposváriak Osztrovszkij Erdő című komédiájával (er­ről még szólunk), a pestiek a Kedves Bóperrel vendégsze­repeitek (az eredetileg meg­hirdetett Egy őrült, naplója Darvas Iván megbetegedése miatt maradt el, viszont a Kedves Bóperben Major Ta­mást láthatták a szolnokiak nem kis örömmel, hiszen a kitűnő művész most éppen a városban próbál, helyi ven­dégszereplésre készül). A he­lyi színház Goldoni Karneváli éjszaka javai és Mihail Bul­gakov Álszentelc összeeskü­vése című színművével szere­pelt. harmadik produkciója, Shakespeare Athéni Timon,ia, a címszereplő Piróth Gyula is kompromittálódott. Nem is kicsit. Igaz, több szerző és a szereplők döntő többsége a korábbi, fiaskót vallolt kísér­leteknek is szülöapjá, illetve közreműködője volt. Van hát mégis valami kis következe­tesség ebben a televíziós szombat esti szórakoztató kí­sérlet-sorozatban. De jobb lenne a műsorokon nevetni, s nem e konok folyamatos­ságon. * Tetszett viszont egy jó fél­órával később a Kaptunk egy labdát című — alcíme sze­rint: Félkész cirkusz —, pá­lyakezdő színészekkel bemu­tatott szórakoztató összeállí­tás. Azt mutatta meg ez a rövid műsor, hogy vannak és lesznek magyar _ színészek, akik derűt tudnak lopni a képernyőre, s akik talán ka­baréműsorokban is helyt tud­nak majd állni, ha hagynak nekik egy talpalatnyi helvet, amin megállhatnak, s lesz mit eljátszaniok. Különösen tetszett a bohóc-trió. az ugró­szám, a seprűsök játéka és Kiő, az illuzionista. Reményt kelt; továbbá, hogy vannak még más útjai is a televíziós szórakoztatás­nak. Például a magvas sza­tíra.. aminek nagyszerű isko­lapéldája a veszprémi díj­nyertes és szombaton megis­mételt., A fej című „elképzel­hetetlen tévériport”. Szálkái Sándor kitűnő kisfilmje. ^»modek Miklós megbetegedése miatt, elma­radt. A színházi hét eseményei közé tartozott az az országos tanácskozás, amelyet a lapok színikritikusai tartottak a színházban, s amely álapve- tően azt elemezte, milyen a magyar drámák visszhangja a sajtóban, miként segíti a maga eszközeivel a sajtó a magyar dráma ügyét. A vita a későbbiekben bizonyára hasznosan gyümölcsözik a részvevők munkásságában, akik hazavihették magukkal emlékül a kaposváriak Erdő­jének élményét is. Nem lehet feladata ennek a beszámoló­nak az Oszti’ovszkij-komédia nagyszerű előadásának, elem­zése, Szűke István rendező és az együttes munkájának bírálata, de örömmel kell feljegyeznünk legizgalma­sabb, legszebb, legérdekesebb színházi élményeink közé ezt az estét. Kitűnő együttes új hangú, remek előadását lát­hattuk, s benne a korábban Miskolcon is működött Vajda László olyan Szomorov-alakí- tásál. hogy azt alighanem igen hós'szú-hosszú ideig fog­juk példaként emlegetni. Mellette Koltai Róbert, Ol- savszky Éva, Dánffy fiándor, Molnár Piroska és a miskolci származású Mihályi Győző nevét emeljük ki a ragyogó együttesből. A szolnoki szín­házi jubileum emlékéhez ez a kaposvári előadás asszociá- lódik bennünk. . A másik jubileum három­szor ennyi időt ünnepel: Hetisenöt éves a Szolnoki Művésztelep. A hét közepén ebből az alkalomból ünnepi tanácskozást tartottak, amely­nek egyik szónoka dr. Pozsgay Imre kulturális minisztér, a másik pedig Pogány ö. Gá­bor, a Magyar Nemzeti Ga­léria főigazgatója volt. A mi­niszter többek között a mű­vészetek és a közművelődés kapcsolatáról, „a népről a népnek” elv fontosságáról beszélt, a főigazgató pedig a jubiláló művésztelep múltját, a hazai festészet alakításá­ban betöltött szerepét, és mai munkáját méltatta. A művésztelep jubileuma alkalmából nagyszabású ki­állítás látható a Szolnoki Galériában. á£z a galéria is új Szolnokon. Egy használaton kívül álló,, nagy befogadó- képességű, igen jó architek­túrájú,' kupolás zsinagógát alakítottak át erre a célra. (Ezt bizony irigykedve néz­tem. hiszen a' Miskolci Ga­léria egyébként is alkalmat­lan épülete másfél éve hasz­nálhatatlan, a Palóczy utcán állt, hasonló célokra kiválóan alkalmas zsinagógát meg va­lakik bontási anyagként el­kótyavetyélték!) A földszin­ten és a karzaton kialakított kiállítási tér falain, paraván­jain most háromnegyed év­századot, idéznek a kiállított művek. Félszáznál több festő, hét szobrász és hat grafikus mintegy négyszáz alkotása enged betekintést a Szolnoki Művésztelep eltelt évtizedei­be, az ott működött, illetve működő művészek érdeklő­dési körébe, engedi megis­merni kifejezési eszközeiket, felfedezni az alkotóműhely tagjainak rokonitó vonásait, E jubileumi kiállítás anya­gát részleteiben méltatni e beszámolóban szükségtelen. Értékjelzőként csak néhány kiragadott ncv álljon itt, kik­nek a művei láthatók a tár­laton : Pólya Tibor. Chiovini Ferenc, Vidovszky Béla, Biai- Föglein István, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Zádor István, Duray Tibor, Faddi- Förstner Dénes, Zombory La­jos, Perlmutter Izsák, Vaszary János, Edvi Illés Aladár, Bényi László, Benedek Jenő, Mednyánszlcy László, Pólya Iván, Háy Károly László, Li­geti Miklós, Pátzay Pál, Bor- bereki Kovács Zoltán, s a miskolci tárlatokról is jól is­mert grafikus: Gácsi Mihály. Ez a néhány név is aligha­nem értékjelző. (benedek) ___________t_ 7 napos társasutazás különvonattal, elhelyezés,2—4 ágyas, folyóvizes szállodai szobákban. Félpenziös ellátás; 2. nap vacsorától 6. nap ebédig. Fakultatív kirándulás Nápolyba és Assisibe. Részvételi díj: kb. 4300 Ft + útlcvélköltség + költő­pénz. (Lit. 35 000 = 916 FI). Időpont: december 11—20. Jelentkezési határidő: október 1. Vállalatok, üzemek, intézmények figyelmébe ajánljuk, bogy üzemi szervezésben Becsbe induló társasutazáso­kat november—december hónapban ismét programunk­ba iktatjuk. Jelentkezés és felvilágosítás: IBUSZ Utazási Iroda Miskolc, i Széchenyi út 50. Telefon: 35-595., valamint a kazincbarcikai, leninvárosi, mezőkövesdi, ózdi, sárospataki /és sátoraljaújhelyi IBUSZ utazási irodákban. Értesítjük tisztelt Vevőinket, hogy az abaújszántói 25 a LERAKATUNK 1977. szeptember 28-től október 7-ig ÉV VÉGI VAGyONMEGÄLLAHTÖ és ELSZÁMOLTATÓ LELTÁRÁT TARTJA. Ezen idő alatt az árukiadás szünetel. S'IÉUT VÁLLALAT t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents