Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-25 / 226. szám

ÉSZAK-MAGYAR0R5ZAG 4 1977. szeptember 25., vasárnap "ddig több, mint tízezer jól képzett szakembert adott a csehszlovák mezőgazdaságnak a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola. A (elsőfokú tanintézet korszerű kis „egyetemi várost” ka­pott a hetvenezer lakosú nyugat-szlovákiai város mellett. A Rónai ősz eleji mindennapjaiból Ady Endre Miskolc vendége volt . November 22-én lesz 100 A Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ éves terve' alapján folytatta, illetve folytatja munkáját az új közművelődési évad kez­detén. Nem kevés azonban az olyan teendője, amelyek nagyrészt nem szerepeltek, vagy nem is szerepelhettek az idei munkatervben, illet­ve amelyele meghaladják egy közművelődési intézmény te­vékenységének mindennapos kereteit. Ezekről beszélget­tünk, illetve ezeket tekintet­tük át a minap Kováts Györggyel, a művelődési köz­pont igazgatójával. TSZ-KULTÚRFELELÖSOK TANFOLYAMA A művelődési központ és a termelőszövetkezetek megyei szövetsége az elmúlt évben sokrétű együttműködési szer­ződést kötött. E szerződés realizálása során, az abban tett vállalások alapján a mű­velődési központ november 21-től egyhetes bentlakásos tanfolyamot szervez, a 'ter­melőszövetkezetek kulturális bizottsági elnökei, vagy ahol ilyen nincs — kultúrfelelősei számára. Ezen az első tan­folyamon, amelyet Szeren­csen rendeznek meg, s amelyhez a megyei tanács igen sok támogatást nyújt, alapfokú ismereteket nyújta­nak megyei és országos szak­emberek közreműködésével. Elsősorban arra törekszenek, hogy gyakorlati útravalókkaí lássák el a tanfolyam hall­gatóit Megtanítják őket pél­dául a munkaterv készítésé­re, a szövetkezeti kulturális alap felhasználására, felké­szítik a közös fenntartású in­tézményekkel kapcsolatos te­endőkre, vagy a szocialista brigádmozgalomnak a ter­melőszövetkezetben való fej­lesztésére és egyéb gyakor­lati teendőki-e. A megye 120- nál több termelőszövetkeze­téből az idén ötven kultúrfe- lelőst várnak a tanfolyamra, és szeretnék hinni, hogy a TESZÖV segítségével el is jönnek annyian. Jövőre újabb 50 részvevővel szeret­nék megismételni, és ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek nagy többségénél már alap­fokú ismeretekkel rendelke­ző ember kezében lesz a kulturális irányítás. Termé­szetesen ehhez az is szüksé­ges, hogy e funkcióra kije­lölt dolgozók személye lehe­tőleg stabil legyen, olyanok jöjjenek a tanfolyamra, akik valójában végzik ezt a fel­adatot. Az első tanfolyamra a nagyobb tsz-ek küldötteit várják. RÖPÜLJ PÁVA! A Röpülj páva! mozgalom immár oi'szágos. Van azon­ban ennek egy újabb hajtá­sa, amely lényegesen eltér a korábbi gyakorlattól, amikor minden község, vagy műve­lődési intézmény részt vehe­tett a legkülönbözőbb verse­nyeken. A mozgalom nem változott meg alapvetően, a helyi pávaköri bemutatók, já­rási versenyek, különböző mi­nősítő találkozók tovább folynak, de jó tudni, hogy ezektől függetlenül létezik a Röpülj páva ’77 című nagy­szabású oi'szágos verseny. Erre a helyi páva körök saját elhatározásukból nem jelent­kezhetnek. A Röpülj páva ’77 Borsod megyében eddig kedvező elő­jelekkel folyik. Az év elején már megvolt a megyei válo­gató, illetve bemutató a mis­kolci sportcsarnokban. • Ezt követően alakult ki a Tüzet viszek című borsodi produk­ció, Stoler Antal és dr. Bodó Sándor munkája, amely há­rom borsodi tájegység, illetve etnikum folklór kincseiből ad igen gazdag válogatást. A matyóság, a barkóság és a Bodrogköz táncai, dalai, nép­szokásai elevenednek meg e három környék együtteseinek előadásában, szüreti tánc, kádártánc, gyermekjátékok és egyebek láncolatában. Augusztus végén Erdőbényén a televízió már előzetes fel­vételeket készített, majd ok­tóber elsején és másodikán a televízió IV. számú stúdió­jában több mint kétszáz bor­sodi szereplővel rögzítik sza­lagra a Tüzet viszek című műsort, s amikor majd su­gárzásra kerül, a korábbi felvételeket is beledolgozzák az adásba. Egyébként orszá­gosan 53 etnikum, illetve produkció indult, abból lö kerül versenybe. E legjobbak között van Borsod is, amely igen szerencsésen egyesítette a megyei erőket, s így na­gyon komoly esélyekkel vesz részt a Röpülj páva ’77 ver­senyein. A verseny egyébként páros rendszerben folyik, két-két együttes műsora sze­repel majd egy adásban a képernyőn és minden adás­ból egy produkció jut tovább. A továbbjutók 1978-ban új műsorral küzdenek a helye­zésekért. A JUBILEUM JEGYÉBEN A Nagy .Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lójának megünneplésére a Rónai Sándor Művelődési Központ sokféle módon ké­szül. Már hírt adtunk a mű­velődési központ által ki­adott, a jubileum sikeresebb megünneplését segítő mód­szertani kiadványokról; most ehhez hozzátesszük, hogy az ajánlott műsorokat, mint pél­dául az Ének az emlékfor- ráskutakról című irodalmi összeállítást a művelődési központ irodalmi színpada betanulja, és több helyen be­mutatja. Például munkás- szállásokon, vidéken a bejá­rók klubjaiban, a bejárók által sűrűn lakott községek­ben és egyéb helyeken. A Nagy Október című diavetí­téses ismeretterjesztő műsort hasonló módon ismertetik meg a megye több helyén, azonkívül vándorkiállítást rendeznek A nagy forrada­lom plakátjai címmel. Mind­ezeken kívül még nagy szám­ban terveznek különböző is­meretterjesztő előadásokat, rendezvényeket. FELMÉRÉSEK Nagyszabású felmérést folytattak a közelmúltban a művelődési központ munka­társai. Különböző módszerek­kel azt tudakolták, milyenek a Borsod megyében működő főhivatású művelődési otthoni népművelők élet- és munka- körülményei. A vizsgálat csak a művelődési házakra terjedt ki, — könyvtárakra, lanácsapnarátusban dolgo­zókra, és egyebekre nem, s így megállapítást nyert, hogy jelenleg 131 ilyen státus léte­zik a megyében, 126-ot töl­töttek be és ezek közül 110- hez jutottak el, illetve 110 hivatásos ' népművelő élet-és munkakörülményeit ismerték meg. Ez már olyan nagy há­nyad, hogy valamennyi fő­hivatású népművelőre vonat­koztatható adatokkal szolgál. A felmérés eredményét most összegzik, és erről Kováts György tanulmányt ír. Nem érdektelen, hogy már az új bérrendezés is tükröződik a felmérésben. A tanulmány a későbbiekben rendelkezésére áll mindazoknak, akik a köz- művelődés irányításával fog­lalkoznak. Egy újabb felméréshez is hozzákezdtek. A Miskolci Közlekedési Vállalatnál a fi­zikai munkások élet- és mun­kakörülményeit vizsgálják. Figyelmet érdemel itt az, hogy mind a villamos-, mind az autóbuszvezetők ma is osztott műszakban dolgoznak, és ez mind a szabadidő-fel­használást, mind az önmű­velést igen háti'ányosan be­folyásolja. Nem érdektelen hát az élet- és munkakörül­ményeik tudakolása. A ter­vek szerint az év végére ez­zel a felméréssel is elké­szülnek. UTAZNAK A TÁNCOSOK Az Avas táncegyüttes ma már nemcsak az ország leg­jobb amatőr folklór együtte­sei közé számít, hanem kül­földön is igen nagy a tekin­télye. Most újabb jelentős feladat előtt áll. November 2-a és 10-e között az együt­tes az NDK-ba Neubranden- burgba utazik. Ennek előz­ménye az, hogy amikor az elmúlt év végén az együttes 25 éves jubileumát ünnepel­ték, éppen itt tartózkodott egy küldöttség élén az NSZEP Neubrandenburg me­gyei első titkára és dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára kíséretében megtekintette az Avas mű­sorát. Igen megnyerte tet­szését, és már akkor jelezte, hogy szívesen látnák vendé­gül a miskolciakat Neubran- denburában. Azóta ezt a meghívást más források is megerősítették, és most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóján léphet fel Neubrandenburg- ban, az Avas együttes. Teljes repertoárjukkal készülnek, mintegy 30—35 táncos és a zenekar utazik. * Természetesen mindezek mellett a művelődési központ végzi az éves terv szerinti napi feladatait mind a szék­helyi munkában, mind pedig á megyei módszertani irá­nyításban. És néhány nap múlva már hozzákezdenek a következő, az 1978-as év ter­veinek előkészítéséhez. (benedeh) éve, hogy a 20. századi és az egyetemes magyar irodalom egyik legnagyobb költője szü­letett. Ez esztendőben ünnep­ségekkel adózunk halhatat­lan emlékének. Miskolc nem tartozik azok közé a városok közé, amelyek életének ke­retéül szolgáltak, mégis a rá való emlékezés városunk számára a hivatalosnál sze­mélyesebbet, többet jelent, mert elődeink látták öt, megértették művészetét, ün­nepelték, amikor 1910. no­vember 12-én a Nyugat iro­dalmi folyóirat estjén a Ko­rona szálló (ma Avas szálló) nagytermében verseiből fel­olvasott. A század eleji Miskolc gaz­dasági, társadalmi élete csu­pa lüktetés, elszánt akarás, tennivágyás. A társadalmi és kulturális éleiében nagy sze­repet játszó Borsod—Miskol­ci Közművelődési Egyesület irodalmi, zenei, képzőművé­szeti téren szép és sikeres országos kezdeményezéseket indított el. Ii'Odalmi szakosz­tályát az a vágy fűtötte, hogy „Az irodalom ápolása végeit valamit legyenek, meri az irodalom talán elsősorban kelléke a mindenkori kultu­rális éleinek”. A városban élő tehetségeket (már ameny- nyire voltak) felkarolták, irodalmi pályázatokat írtak ki, és érintkezést kerestek a főváros irodalmi köreivel. Ebbéli fáradozásuk eredmé­nye irodalomtörténeti érték lett. 1908. január 1-én indult meg a magyar irodalom leg­nagyobb hatású reprezenta­tív folyóirata, a Nyugat. Fő- szerkesztését Ignotus (Vei- gelsberg Hugó) 1929-ig látta el. A Nyugat megalakulása idején európai, amerikai uta­zások állnak mögötte egy verses regény (Slemil keser­vei és egy verses kötet). Iro­dalmi tevékenységének leg­értékesebb fejezetét éppen a Nyugat főszerkesztése, iro- dalomszei*vező munkája je­lenti. A miskolci irodalomszerető polgárok műveltségét és új iránti fogékonyságát mutat­ja, hogy a folyóirat jelentő­ségét és Ady Endréhez fűző­dő kapcsolatát már a kez­detnél felismerték. 1910. no­vember 12-re a Nyugat szer­kesztősége kész volt egy iro­dalmi est megtartására. Ady elkötelezettségét a Nyugathoz egy 190.9-ben írott; Harcun- Icat meghurcoltuk című verse ajánlása jelzi: „A Nyugat­nak, s mindazoknak, akik harcoltunk, mert harc és har­cos szépség kívánt lenni a lelkünk”. 1910-ben megerősítette a Dicsőség titka című sorozat VÁGÓRÓZSÁK, PARKRÓZSÁK, FUTÓRÓZSÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN Ezüstfenyők, thuják, kúszófenyők, örökzöldéit. Nemes orgonák, díszcser­jék, virághagymák. Vidéki megrendeléseket postán teljesítjük. Ivcrjc díjmentes, színes nagy árjegyzékünket! Szálkái díszfaiskola. 1061 Budapest, Népköztársaság útja 8. ajánlásával: . Barátaimnak, jó embereimnek a Nyugatnál, s bárhol, ahol nekik, s ne­kem még rokonaink lehel­nek”. Nem lehetett könnyű erre az irodalmi estre megnyerni Ady Endrét, hiszen nyugta­lan lelke szinte állandó uta­zásokra űzte ez idő tájt. 1009 decemberétől 1910 nyaráig Párizs „Bakonyában” és a .francia tengerparton bolyon­gott. Szerencsére Miskolcra 1910. november 12-i'e eljött. Ady ekkor 33 éves. A kipi­hent, ápolt Ady, ez a nőiesen és valami vidéki árnyalattal elegáns „parlagi gavallér” szinte egészen más ember volt, mint a valóságos vagy képzelt betegségeivel nyűg­lődő, kényszerképzeteivel vi­askodó, önpusztító, magát teremtő és sirató költő: elbű­völő és hódító, szellemes és a lelkeken uralkodó, lehetet­len volt nem ráfigyelni, nem meghódolni vai'ázsa előtt, mert a zseni sugárzott belőle. Irodalmi működésében elis­merések és támadások ára­datával maga megett. Mis­kolci útjára elkísérte Ignotus, a főszerkesztő, 1-leltai Jenő, Hatvány Lajos, a barát és mecénás, aki Ady elfogadta­tásáért és elismeréséért oly sokat tett, s akinek a Min­den titkok versei ciklusából a Sapphó szerelmes éneke című versét így ajánlotta: „Halvatm Lajosnak, igaz, ösztönző, jó barátomnak”. A nevezetes irodalmi ese­ményt az Ellenzék című mis­kolci napilap 1910. novem­ber 3-án vezércikkben jelzi: „A Nyugat Miskolcon. No­vember 12-én ritka irodalmi esemény fog lezajlani _Mis- kolcon. Bevonul egy ncpra a legfiatalabb irodalmi társaság: A Nyugat”. Ady Endréről így ír: Östehatsége új hangol, új színeket, új formákat és új erőt, solc-sok erőt vitt bele a magyar költészetbe. Lírája pár év alatt a maga képére alakította ál a magyar köl­tészetet, hatása alól menekül­ni már egyetlen magyar poé­ta sem tud”. A továbbiakban megemlékezik a résztvevők­ről, Ignótusról, Heltai Jenő­ről, Hatvány Lajosról. Figye­lemreméltóak a következő sorok: „Miskolc kultúra be­fogadó, megértő képességéről fog majd bizonyságot tenni, ha olyan impozáns arányok­ban fog megnyilatkozni a Nyugat iránt, ahogy ez a gár­da megérdemli”. Üjabb híradás november 12-én: „A Nyugat előfizetői és azok az előfizetők, akik a felolvasást megelőzően a Nyu­gatra legalább egy félévre előfizetnek., a felolvasásra két darab első helyre szóló je­gyet díjtalanul kapnak”. Az. irodalmi est lefolyásá­tól az 1910. november 15. számában: „A Korona szálló nagytermében válogatott iro­dalmi műveltségű, intelligens publikum előtt tartotta meg a. Nyugat szerkesztősége fel­olvasó estjét. Az egész estén lelkesen ünnepelte a közön­ség a Nyugat gárdáját, s ez­zel is igazolva az általuk hir­detett irány jogosultságát, életképességéi, jövőjét”. A méltatás megemlékezik Ignotus bevezetőjéről. Hatvá­ny Lajosnak a Nyugat meg­indításával kapcsolatos elő­adásáról, Tersánszky Józsi Jenőről, Ady Endre szerep­léséről ez áll: „Utána Acly Endre, a Nyugat gárdájának legeredetibb östehetségü tag­ja lépett a közönség elé, és verseiből olvasott fel frene­tikus hatás mellett. Az Ady költészetét megértő és mél­tányló közönség spontán lel­kesedéssel ünnepelte Ady Endréi, aki a végeszakadat- lan ünneplésre még két ver­sét olvasta fel hasonlóan nagy hatással”. A felolvasás sorozatát Hel­tai Jenő rekesztette be egy humoros elbeszélésével. „A felolvasások után a közönség még percekig ünnepelte a Nyugat gárdáját, akik eljöt­tek Miskolcra új irodalmat hirdetni, új művészeti igaz­ságot, meggyőzni a közönsé­get, mely bennük az új irány apostolait üdvözölte”. Saj­nálható, hogy a híradás nem közli, mély verseit szavalta a költő. 1910 november végén már Érdmindszenten van ismét Ady- és halálvággyal telten a Minden titkok versei ciklust 1-Iatvany Lajosnak így ajánl­ja: „liatvany Lajosnak, aki hideg szereletével is több volt hozzám bárkinél, hívőbb és jobb, — adom s ajánlom ezt a talán utolsó verses könyvemetv. Nem az utolsó volt... 1914-ben a Ki látott en­gem? című versében ezt kér­di a költő: „Szabad e engem hidegen megérteni? Szabad e közönnyel előlem kitérni?” A századforduló miskolci polgái’ai sem hidegen, sem közönnyel nem tértek ki Ady lángelméjének sugárzása elől. Nem tudhatom, a régi Ko­rona szálló, a mai Avas más­nak mit jelent, nekünk, mis­kolciaknak irodalomtörténeti hely, egy darab Ady-emlék. Varga Gáborné Értesítjük kedves megrendelőinket, hogy az elmúlt napokban egy Rollern típusú számozó-perforáló célgép, valamint az ofszet nyomógépre egy számozóberendezés érkezett vállalatunkhoz. Ezek a világszínvonalon dolgozó modern gépek lehe­tővé teszik, hogy számozás és perforálás-igényes különösen az álírásos számlagarnitúrákat, ebédjét két, kapujegyeket stb. elvállaljuk. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen a vállalat megrendelésfelvételén, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. sz. alatt, vagy a 15-048-as telefonon. BORSOD MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents