Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-25 / 226. szám

1977. szeptember 25., vasárnap ÉS2AK-MAGYARORSZÁG 3 A korrózió ellen Évente 10 milliárd forint kárt okoz A korrózió elleni védeke­zésire már akikor szükség volt, amikor az ember az ércből előállított - fémeket. Nemcsak a fémek korrodálódnak, a há­zak, a műtárgyak, a haszná­lati eszközök és a műanyagok is, a koiTÓzió a szerkezeti anyagok elhasználódása, ké­miai, fizikai-kémiai folyama­tok hatására. A korrózió elle­ni védelem pedig műszakilag olyan ipari tevékenységet je­lent, amely a termékek mi­nőségének a környezeti hala­sokra bekövetkező káros vál­tozását lassítja. Közgazdasá­gilag pedig olyan többletmun­kát jelent, amely saját érté­kével növeli a termék érté­két. A korrózióvédelemben tehát a használati értéík meg­óvása a lényeg. Hazánkban a három évvel ezelőtti felméréseik alapján a korrózióból bekövetkezett kár évemként elérte a tízmillaárd forintot. Ez a szám azóta csak növekedett, hogy mennyivel, arról nem készült konkrét számítás. Tízmilliárd forint igen nagy összeg; ez termé­szetesen nem takarítható meg, a korrózió-okozta káro­kat nem lehet teljes egészé­ben megszüntetni. Ám célsze­rű módszerekkel nagymérték­ben csökkenthető ez az ösz- szeg. S ha esaik tíz százalék­kal is sikerül mérsékelni, az évenként egymilliónál forintot jelent, s ebből a pénzből a számítások szerint több mint másfélezer lakást lehetne fel­építeni. A korrózió okozta károk nagymértékben sújtják a vegyipari üzemeket. A vegy­iparban ugyanis a korrózió­val foglalkozó tudományok szerint felsorolt valamennyi megjelenési formával számol­ni kell. Kezdve az általános és egyenletes korróziótól a mikrobiológiai korrózióig. A vegyiparban ugyanis az igen agresszív savak, lúgok, gőzök és gazok sokfélesége, mind­mind gondot okoz a korrózió­védelemmel foglalkozó szak­emberek számába. Elmondha­tó, hogy egy ötmilliárd forint állóeszköz állományú válla­latnál a karbantartási költ­ség 250 millió forintra tehető évente. A vegyiparban pedig a karbantartás jelentős ‘ré­sze korróziós okokra vezet­hető vissza. m A korrózió elleni védeke­zés többféle lehet. A legegy­szerűbb és legismertebb eljá­rás a festés. Erre megyénk egyik nagy vegyipari vállala­tánál, a Borsodi Vegyikom- binátban, évenként több mint 50 millió forintot fordítanak, ám ennél sokkal fontosabb a kombinát karbantartási te­vékenységébe illesztett, a kar­bantartásira alapozott, korró­zióvédelem. E védekezés cél­ja az üzemeltetés biztonsá­gának növelése, a korrózió okozta üzemzavarok megelő­zése, illetve, ha ilyen kor­róziós jellegű hiba bekövetke­zett, az okok gyors feltárása és megelőzése. Ezt a karban­tartás tervszerűségével, az úgynevezett „gyenge pontok”, a veszélyforrások felderítésé­vel, a fokozottan korrózióve, szélyes készülékek vizsgála­tával. a védelem „diagnosz­tikai” alapokra helyezésével lehet elérni. Milyenek ezek a vizsgála­tok? A Borsodi Vegyikombinát­ban iól felkészült szakembe­rek feladata a korrózió elleni védelem szervezése, irányí­tása, tudományos igényű vizs­galatok elvégzése, eredmé­nyeinek hasznosítása. A leg­fontosabb vizsgálatok közé sorolható az ultrahangos fal- vas tags ágmérés, ennek segít­ségével az üzemelő gépek és készülékek esetében meghatá­rozható: csökkent-e a szer­kezeti anyag vastagsága, be- követeezetl-e a korrózió. Ily módon a karbantartás jobban megszervezhető, előre tervez­hető, és kisebb az esélye a felesleges munkának. A korrózió agresszivitását csökkentve lehetővé válik a gépek és berendezések élet­tartamának növelése. Erre csak egy példát: a kombinát­ban egy 75 millió forintot érő készüléknél a falvastag­ság mérésekor a szakembereik évi egymilliméiemyi korró­ziós sebességet tapasztaltak. Ez azt jelentette, hogy a ké­szüléket három év múlva ki kellett volna cserélni. Ám a szakemberek kiderítették a nagymértékű korróziós se­besség okát is, amelynek megszüntetésével a készülék elhasználódását sikerült csök­kenteni, élettartamét, nyolc- kilenc évre megnövelni. Számos példával lehetne ér­zékeltetni a korrózió elleni védekezés fontosságát. Jó né­hány iparvállalatnál sokat is tesznek ennek érdekében. So­kat, de nem eleget. A statisz­tikák, a tudományos igénnyel végzett vizsgálatok megfele­lően érzékeltetik a korrózió elleni védekezés fontosságát. Az MSZMP XI. kongresszu­sán sok szó esett az anyag- és energ i a takarékosságról. Nos, a korrózió ellenj véde­lem a takarékosság, a jobb és tervszerűbb gazdálkodás egyik lehetősége, amelyre az eddigiéknél nagyobb gondot kell fordítani az ipari üze­mekben, a gazdálkodás. egész területén. Állami szántén az Orezágos Műszaki Fejlesztési Bizottság korróziós állandó bizottsága irányítja és .szervezi ezt a munkát. Megvan a lehetőség a szakmai ismeretek gyarapí­tására is. amelyre a Magyar Kémikusok Egyesülete korró­ziós szakosztálya biztosít le­hetőséget. Újjáalakult és in­tenzíven dolgozik a vegyipari korróziós szervezet, amely rendszeresen tart szakmai ta_ nácskozásokat, tájékoztatókat, fontos tennivalókra hívja fel a vegyiparban dolgozó szak­emberek figyelmét. A vegy­iparban tehát megélénkült az ilyen iránj'ú munka. Ám a kép néni mindenhol ilyen kedvező. Sok a tennivaló pél­dául az oktatás területén, hi­szen jelenleg az ilyen irányú képzésnek nincs rangja, nem szerepel megfelelő súllyal az egyetemi oktatás anyagá­ban. A festő szakmunkásokat még a tízéwel ezelőtti is­meretekre oktatják a szak­munkásképző intézetekben. A mai modern korrózió elleni védőanyagokat a szakmunká­sok egyáltalán nem ismerik. m Hazánkban több mint száz­ezer ember dolgozik a korró­zió elleni védelem valamilyen területén. A szakmai ismere­tek bővítésével, szélesebb gya­korlati alkalmazásával a kor­róziós károk a jelenleginél jobban csökekntheiők. Egy- egy vállalatnál tíz-húsz millió forint csökkenés, országosan már milliárdokat jelenthet... Szarvas Dezső Paradicsomfa Csodájára járnak az embe­rek a mohácsi szőlőhegyen egy szokatlanul nagyra nőtt paradiesomtőkének, amely Takács Istvánéit kertjében nőtt. A paradicsomfa magas­sága meghaladja a két mé­tert és rendkívül dús lombja egzotikus cserjéhez teszi ha­sonlóvá. A kedvező mikro- klímájú völgyben óriásira fejlődtek a gyümölcsei is. Némelyik akkora, mint egy csecsemő feje. Mezőgazdasági gépgyártás Hazánk lökés exportjának igen jelentős része származik a mezőgazdaságból és élelmi­szeriparból. Kivitelünkben hosszú távon is fontos he­lyet foglal el az élelmiszer. 1990-ig a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 50 százalékos növekedésével .le­het számolni, de es-ak abban az esetben, ha ehhez megte­remtjük a korszerű termelő­eszközöket. Az elmúlt 15 évben 750 ezerrel megcsappant a mező- gazdaságban dolgozók száma, a ledolgozott munkaórák sza­rna pedig felére csökkent. A jövő megköveteli, hogy tiszta profilú mezőgazdasági és élel­miszeripari gépgyártó válla­latok alakuljanak ki. A táv­lati elképzelések szerint 1990- ig csaknem háromszorosára növelhető -á mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás ér­téke. A miskolci helyiipari kiállításon mutatta be a GEL-KA a nagyközönségnek legújabb beren­dezését, a háztartási hűtőgép aggregát-töHő készülékét. A berendezés is válallati termék, a GöíKA nyíregyházi üzemében készt:’ Egyelőre három darab, gépkocsival szállítható ap­parátus járja megyénket; napi 15—20 hűtőgépet tölthetnek fel ennek a hasznos készü­léknek a segítségével. Képünkön: Ráski Ferenc és Salétros György műszerészek munka közben a töltőgéppel. Fotó: Szabados György Szüretre készül a brigád HŰVÖSEK már az éjsza­kák, hajnalban olykor köd üli meg a nektárt termő hegy­aljai dombokat. Reggelenként aztán, ha a nap utat tör ma­gának a Bodro-g felől, azöre- musz, a Megyer, Király-hegy, Kincsem, a Nagy-Kopasz kedvére fürdeti magát a lan­gyos őszi fényben. Egyszerre mindegyik oldalát, ahol csak kordonos táblát telepijeitek rá furmint, hárslevelű és muskolályos venyigékbőL — Messze még Simon-Juda, a régi tokaj-hegyaljai szüret­kezdés napja, de a nagyüzemi szőlőmívesség korában már nem tarthatjuk magunkat az évszázados hagyományokhoz — mondja a Megyer-hegy te­tején Orosz László, a bor­kombinát. brigádvezetője. — Sok a szüretélnivalónik. meg­tettük hát az előkészületeket a nagy munkára. Százegy hektárnyi a brigádunk terü­lete. Egy része korszerűsített tábla, a többi teljesen új te­lepítés. Kemény munka volt, sokat, dolgoztunk, mire geo­metrikus pontossággal kiala­kítottuk az utakat, parcellá­kat. szőlősorokat. De, most kellemes érzés melengeti át a Mat hi ász brigád tagjait, ha csak végignézünk is a mi „bi­rodalmunkon”, s látjuk a für_ toktól roskadozó venyigéket. A hegy derekán van a te­lep központja, körös-körül fákkal, virágokkal. Előkerül a brigádnapló, benne a 38 tagú közösség munkájának, napjai­nak krónikája. Megtudjuk be­lőle, hogy korábban két bri­gád dolgozott a Megyeren, aztán egyesültek. Mi tagadás, kezdetben kicsit bizalmatla­nul fogadtál: a makkos hoty- Icaiakat, ok azonban csakha­mar „bizonyítottak’’. Nem­csak a brigádvezető, hanem Tóth Zoltán kerületvezető is a legnagyobb elismeiéssel szól munkájúikról, szorgal­mukról. — Többszörösen, kitüntetett brigád a miénk — tájékoztat Orosz László. — Az arany­koszorús jelvényt kétszer, az ezüstöt egyszer és a bronzot is kétszer elnyertük. De van­nak egyéni kitüntetett bri­gádtagjaink is: Mátyás Péter, Németh Sándorné és Szilva János, a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetésben részesült. Németh Sándorné ezenkívül a 25 éves törasgár- dataigságáért elsőnek húz­hatta ujjara a borkombinali aranygyűrűt is­Azt is elmondta Orosz László, hogy a gazdasági eredmények mellett a tanu­lást sem hanyagolják el. A múlt tanévben az általános -iskola 8 osztályát kilencen végezték el, még néhány idő­sebb brigádtag is, mint pél­dául a Mátyás házaspár. Az új tanévben öten iratkoztak be a nyolcadik osztályba. Kö­zös kirándulásokon vesznek részt, legutóbb Aggteleken és Miskolc-Tapolcán jártak. Társadalmi munka terén is szép eredményről ad számot a brigádnapló. Kellemes vi­rágos parkot alakítottak ki itt a Megyeren, s ezt egész évben gondozzák És mivel a Mathiósz brigád tagjai ré­szint sárospatakiak, másrészt makkoshotykaiak, a társadal­mi munkájukat, arányosan osztják meg a két település között: parkosítást végeznek, az iskolák tatarozásában vesznek részt. — Az igazi munkánk szín­helye mégis maga a Megyer, ez a korszerű, magunk tele­pítette gyönyörű szőlőültet­vény — mondja Orosz László, mintegy összegzésül. — Ta­valy a 101 hektárról 98 va­gon szőlő volt a tervünk, s ezt kereken 10 vagonnal túl­teljesítettük. Ez idén is kora tavasztól mostanáig minden munkát megadtunk a kordo­nos tőkéknél;, amit. csak kí­vánnak. eddig az időjárás is kedvezőnek mondható, s ha rosszabbra nem fordul, a múlt évinél jobbak lesznek az eredmények. Mennyiség­ben és minőségben egyaránt gazdagabb szüretet remélünk. — xáNNÁL is inkább, mert mi is csatlakoztunk a csepe­liek felhívásához, s becsület­tel helyt akarunk állni a Nagy Október tiszteletére lett vállalásainkban... Hegyi József Lehet 30 millióvá! több?! 1 iái „recept” — Manapság, vagy az el­múlt év hasonló időszakában volt jobb a hangulat a mádi ásványbányászok között? — kérdezem búcsúzáskor Szép Endrétől, az Országos Ere- és Ásványbányák Hegyaljai Műve főmérnökétől. — Mostanában jobb a munkakedv — feleli a fő­mérnök, s nyomban megin­dokolja, miért: — Jól halad a termelés, nagyobb a telje­sítmény. vastagabb fizetéskor a boríték. Az új műszakpót­lék bevezetésével egy dolgo­zónak havonta 350—700. a kollektívának éves szinten 2,1 millióval emelkedik a1 jö­vedelme. * Persze, nem volt ilyen de­rűs a helyzet az első fél év­ben, amikor a művek nem teljesítette a tavalyihoz ké­pest a megemelt tervét. Az idei 262 millió forintos prog­ram 30 millióval nagyobb az elmúlt évinél, s az időará­nyos teljesítéstől maradtak el 14 millióval a mádi ás­ványbányászok. A gyors in­tézkedések hatására azonban kedvezően változott a kép. — Júliusban és augusztus- rém egyaránt hárommilliós többlettermelést értünk el — folytatja Szép Endre. — Ez­által jelentősen csökkentet­tük a programhoz viszonyí­tott elmaradásunkat. Bár a megnövekedett tervnek alig­ha tudunk év végére eleget tenni, az exportkötelezettsé­günket azonban teljesítjük. Augusztus végéig az ás­ványbányászok 19,2 millióval termeltek többet, mint az el­múlt év ugyanezen időszaká­ban. Ami népgazdaságunk egésze szempontjából fontos: ebből 17,3 millió volt az ex­port. Izgalmas kérdés: milyen intézkedéseknek köszönhető a szembetűnő előrelépés? — Egyrészt'a műszaki fej­lesztéseknek. Vásároltunk három UN—50-es lengyel gyártmányú rakodógépet, to­vábbá három tíztonnás Tátra típusú tehergépkocsit. Átcso­portosítottuk a gépeket a szükséges munkaterületekre, s megszerveztük a tervszerű megelőző karbantartást. A fejlesztések mellett szólnunk kell a termelésnövekedés em­beri oldaláról is: valamennyi üzemben bevezettük a há­rom műszakot. A főmérnök ezúttal is kö­szöni a megyei és járási párt- bizottság, valamint k vasút segítségét. Az erdőbényei be­ruházáshoz soron kívül le­hengerelték az Özdi Kohá­szati Üzemekben az 52 ton­nás speciális profil vasat, s ez nagy segítséget jelentett. Megszervezték a vasárnapi rakodást, illetve a szállítást, a MÁV pedig biztosította a vagonokat. A tmk bevezeté­sével elejét veszik a gépi be­rendezések meghibásodásá­nak. kevesebb az üzemzavar. Korábban csak javításokat végeztek, áprilisban viszont a heti nyolcórás karbantartást is bevezették. — Dolgozóink hozzáállásá­ról csak elismeréssel beszél­hetünk — mondja a szakem­ber. — Vállalták a három- műszakos munkarendet, több helyen a tízórás nyújtott műszakot. Az őrlőkben is az volt a célunk, hogy folyama­tossá tegyük a kiszolgálást, a nyersanyagellátást, s ezt el­értük. Ide kívánkozik: 15 dolgozó hiányzik a létszám­ból. Eddig a máshol is követ­hető mádi „recept”, aminek leglén.vegsebb pontja; ki kell használni a helyi lehetősége­ket, a meglevő tartalékokat! Az sem mellékes: a művek az idén 12 százalékkal nö­veli éves termelését. Ráadá­sul olyan ásványokat bá­nyásznak az üzemekben, ami­ből kevés van Európában, s jó áron eladhatók. — Megközelítően százmillió forintos exporttervet teljesí­tünk — tájékoztat Szép End­re. — Augusztussal bezáró­an 53,3 millióért értékesítet­tünk tőkés és 16,2 millióért szocialista országokban. A 41.3 milliós perlitexport zöme az NSZK-ba, Ausztriá­ba és Svájcba irányul. Ko- vaföidből Ausztria a legna­gyobb vevő, s Bolgáriának szállítanak négyezer tonnát a második fél évben. Lengyel- ország teljes mértékben in­nen vásárolja a fúráshoz szükséges bentonitot. ugyan­ezt az ásványt az NDK-ban öntéshez alkalmazzák. Az il- lit-kaolin viszonylag kis tétel az exportlistán, az NSZK-ba. illetve szocialista országokba szállítják. — Október közepére elké­szítjük a jövő évi művelési­termelési tervet. Mennyiségi­leg nem lesz lényeges válto­zás, általában lekötött a ka­pacitásunk. Szeretnénk vi­szont határidőre befejezni a folyamatban levő és beindí­tandó beruházásainkat. * A főmérnök elmondja: Er- dőbényén gyöngvkovaíöld- égető üzemet létesítenek, s a munka tervszerűen halad. Megkezdték már a zagyosító és a porlasztó-szárit® beren­dezések szerelését, á próba­üzem 1978 negyedik negyed­évére várható. Az itt előállí­tásra kerülő termék importot helyettesít és egy része ex­portálható. Pálházán jövőre kezdik meg a perlitőrlőmű bővíté­sét. Miután új gépsort épí­tenek, éves szinten 150 ezer tonnára növekszik a feldol­gozott perlit mennyisége, eb­ből többet szállíthatnak kül­földre. A harmadik tervezett nagy- beruházás keretében új kao- linbúnyát nyitnak, a szüksé­ges előkészítő üzemmel. A papírgyártás fontos töltő­anyagából a nyolcvanas évek közepén mór annyit bányász­nak, hogy kielégítik a hazai igényeket. — A Hegyaljai Ásványbá­nyáknak tehát van jövője — erősíti meg bennem a gon­dolatot Szép Endre főmérnök. — Bízunk benne, jönnek hozzánk dolgozni majd fia­talok is. ígéretet kantunk rá, hogy lesz pénz hús? üzuni lakás felépítéséhez Szeren­csen. Kolaj László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents