Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)
1977-09-24 / 225. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. szeptember 24., szombat A búsuló juhász és egyéb apróságok — Katt!... katt!... A hang inkább tompa puffanásként hatott, de elég erős volt. úgyhogy a hang irányába kaptam a fejem, s egy pillanatra belém rekedt a szusz: Egy középkorú asz- szony állt az antikvárium melletti dohánybolt kirakatüvege előtt; s a hang, amely megállásra kényszerített tőle. pontosabban szólva a kezében szorongatott ás szeméhez illesztett lapos, szürke fényképező masinától származott ... Húzás, újabb kattanás, megint csak húzás, megint csak újabb kattanás... És akikor megértettem: az asszony roppant aprólékos gonddal a ki_ lakatban elhelyezett., égetett technikával, fából készült búsuló magyar juhászos „alkotást” fotózza ... Azután az asszony is észrevette, hogy bámulója akadt, sarkonfordult, sietve odébb- állt, s hatalmas kézitáskája mélyére gyömöszölte a fényképező alkalmatosságot. Mert- hát nyilvánvalóan ő is tudta, hogy olyasmit csinált, amit envhén szólva is nem szabad, amit tilt a törvény: másolás, hoz akarta — nyilvánvalóan — felhasználni az így készült fényképeket... Ezúttal azon-ban ezt a szabad—nem szabad megjegyzést csak kitérőnek szántuk. Az egyébként nem mindennapi jelenet más asszociációkat is felébresztett bennünk, néhány régi emléket kotort elő a feledésből. Alkotó ifjúság pályázat... A kiállításon igen sok a fából készült munka. Hiába no, mondják a rendezőik, ma igenfsak elterjedt divat a fafaragás ... A tárgyak között néhány valóban szép, eredeti tehetségről árulkodó szobrocska, faragott bot, tányér ... És sok sok égetett mintás fali fakép. Búsuló juhásszal, portrékkal, természeti csendélettel. Meg láttunk, fogasként is szolgáló ágat, amelyeken kismajom csüng... Ez utóbbiakat szó- váteszik . néhányan ... Dehát mindenütt ezt látni, csodálkoznak a rendezők, s bizony aligha lehet megértetni, hogy ez az égetéses technika nem népművészeti, legalábbis nem magyar népművészeti hagyomány ... A fafaragó pályázatra is tekintélyes halomba gyűlnek össze a beküldött alkotások. .. A zsűri szortíroz... Egymás után emeli fel a halomból a megint csak égetett technikával készült búsuló juhászokat. fenyveserdőket, no, de még bivalyokat is... Egyik, azóta már országos kiállításokon is sikerrel bemutatkozott fafaragónk neve is ott díszeleg egy ilyen „műalkotás” hátlapján ... Később szóvá is teszik neki; hogy* tehetett ilyent... — Dehát ezt megveszik tőlem, árulják! — tör ki belőle ... Sorolhatnánk tovább; Az egyik faluban, jó szándékkal helyi kiállítást szerveztek a helybéli fafaragók munkáiból. A szervezést maga a községi pártszervezet titkára vállalta magára ... Sorra járta hát a fafaragó hírében álló családokat. Hát bizony jó néhány helyen nem talált mást, mint csiszolt gémeket meg baglyokat, és sok-sok búsuló juhászt... S amikor a hosszas unszolásra is csak a vesszőből font kosarakat kérte, bizony eléggé megsértődött háziak kísérték ki a kapuig .. . Ami igaz, az igaz, két ténynyel is kell számolnunk. Az egyik: a népi díszítőművészet országos méretű mozgalommá szélesedését az elmúlt években a fafaragás divattá válása is kísérte. De bármenynyire örülünk is annak, hogy a népi hímzés újraélesztésén munkálkodó tízezrek — legalábbis tízezrekben fejezhető csak ki a hazánkban a díszítő- művészeti szakkörökben szorgoskod ó asszonyok létszáma — mellett a másik népművészeti műfaj, a fafaragás „fel- támasztásán” már ezrek munkálkodnak, s nemcsak népművészek, hanem a „tisztességes foglalkozással bíró” fiatalabb és idősebb emberek is farigcsálással töltik szabad idejüket, azért annyit tisztán kell látnunk, hogy divat diktálja ezt is. Sokan csak azért fognak bicskát a kezükbe — azaz faragó kést —, mert mindig akad vevő az ilyesmire . .. Faragott tányért akarnak a konyhába, polcot — meg valamit, akármit, ami fából ksézül. Akad vállalkozó, aki teljesítse a kér írt. Mert hát, akibe beleszorult némi ügyesség, az ugye megcsinálja ... Meg tudja csinálni... A másik tény: a búsuló juhász és a hasonló apróságok — nevezetesen a csiszolt gémek, stb. — valóban ott díszelegnek az ajándékboltok és dohányboltok kirakatéban ... Márpedig; ha árulják, akkor biztosan szépek is, okoskodik az ember, és ő is csinálja ... Lelkűk rajta — intézhetnénk el egy kézlegyintéssel a témát. Végül is valamiféle bizottság dönt mindig arról, ami elfogadásra, árusításra kerül. Legalábbis ezt feltételezheti — joggal — a gyarló vásárló vagy a nézelődő. S a magunk részéről most nem is azt akarjuk vitatni, hogy miért, kik és hogyan engedélyezik ezeknek a bizony-bizony már giccs-számba menő alkotásoknak —, mert nemcsak a rózsaszín naplementé- •ben, a csordogáló patak partján vizet ivó őzike a giccs — az árusítását. Csupán arra a reális veszélyre szeretnénk nyomatékosan felhívni a figyelmet, hogy ez nem magyar népművészet! Ügyhogy, ha — mint azt tették Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági Házban — szakkörbe’kívánják valahol összegyűjteni a farigcsáló embereket, ha jó szándékkal kiállításokat szerveznek részükre, akkor nem árt tisztázni: mi az, ami érték a faragásokban. s mi az, ami elvetendő. A fa, az anyag sok mindent kibír, a népművészet azonban kiveti magából. S bármennyire divat, hogy otthonunkban fából készült tárgyakkal vesszük körbe magunkat. cstak azzal tegyük, ami valóban szép... S ami nem tucat-másolás. Nem minden anany, ami fénylik, s nem minden „fafaragás” művészi érték, ami fából készült. Csutora* Annamária MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT1. SZ. ANYAGBESZERZŐJE MNB 270-19 984 bélyegzője, valamint: L 754 531-50-IG SORSZÁMÚ ELSZÁMOLÁSI CSEKKFÜZET elveszett Érvénytelen. > Mezőkövesden, a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben az idén 20 százalékkal növelik a termelést. Legkeresettebb termékük a hímzett matyó blúz. amelyből idén'160 ezer darabot gyártanak. Jelentős mennyiség készül különféle népművészeti kézimunkákból is. Képünkön készülnek a matyó babák. Az idén először rendezik meg szeptember 26—30. között a honvédelmi könyvnapok eseménysorozatát. Az ünnepélyes megnyitón a székesfehérvári fegyveres erők klubjában könyvkiállításon mutatják be a Zrínyi Katonai Könyvkiadó termékeit. A honvédelmi könyvnapok célja a hazafias és a történelmi tudatformálást segítő könyvek népszerűsítése. A megnyitót követő napokban számos író—olvasó találkozót, könyvismertetőt rendeznek. Székesfehérváron kívül az ország több városában, laktanyájában találkoznak az olvasók a katonapolitikai, hadtörténeti kötetek szerzőivel, közismert külpolitikai újságírókkal. Az eseményre számos könyvújdonságot jelentet meg a Zrínyi Kiadó. Értesítjük kedves megrendelőinket, hogy az elmúlt napokban egy Rollern típusú számozó-perforáló célgép, valamint az ofszet nyomógépre egy számozóberendezés érkezett vállalatunkhoz. Ezek a világszínvonalon dolgozó modern gépek lehetővé teszik, hogy számozás és perforálás-igényes különösen az átírásos számlagarnitúrákat, ebédjegyeket, kapujegyeket stb. nagy tömegben, rövid határidőre elvállaljuk. Jelentkezni lehet írásban, vagy személyesen a vállalat megrendelésfelvételén, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. sz. alatt, vagy a 15-048-as telefonon. BORSOD MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT Az MHSZ B.-A.-Z. megyei Gépjármű?ezető-képző Iskola felvételre keres gyakorlati vezetésre szakoktatókat Miskolc és Leninváros kirendeltségekre Jelentkezési feltétel: — legalább 3 éves hivatásos jogosítvány, — középiskolai érettségi, — szakoktatói bizonyítvány, illetve annak hiányában vállalnia kell a szakoktatói tanfolyam elvégzését Bővebb felvilágosítás, jelentkezési hely: MISKOLC, RÁKÓCZI U. 12. SZÁM (Béke mozival szemben) Kortársaink: Szabó István és Mihail Romm A Népművelési Propaganda Iroda sokszínű kiadványai között igen értékes a Filmbarátok Kiskönyvtára és azon belül is külön figyelmet érdemel a Kortanaink, a filmművészetben című sorozüt. Ebben a sorozatban kiemelkedő filmalkotók és filmszínészek monográfiáit, eddigi életművüket elemző tanulmányokat ad közre a Népművelési Propaganda Irodával közösen a Magyar Filmtudományi Intézet es Filmarchívum. Grigorij Kozincev, Jancsó Miklós. Pasolini, Antonioni, Fábri Zoltán, Törőcsik Mari, Cián Maria Volonlé és Tony Richardson után a közelmúltban jelent meg a sorozat kilencedik és tizedik kötete. Az egyik Szabó István magyar. a másik Mihail Romm szovjet filmrendezőt mutatja be. « Szabó István Kossuth-díjas filmrendező viszonylag fiatalon és viszonylag még kevés játékfilmmel háta mögött került nemcsak a magyar filmművészet, hanem az európai filmalkotók élvonalába. Mindössze négy játékfilmet alkotott, amikor már Kossulh- díjjal honorálták munkásságát, ötödik filmjét, a Budapesti meséket már ezt követően készítette. Mint játékfilmrendező sem maradt hűtlen a kisfilmhez és e területen is olyan alkotásokkal gazdagította a magyar film- művészetei, mint az Álom a házról, vagy legutóbb a Várostérkép. Mi az oka vajon, hogy ez a rendező ilyen rövid idő alatt volt képes olyan műveket teremteni, amelyek őt azonnal a legkiemelkedőbbek közé emelitek? Karosai Kulcsár István kis kötete erre kíván válását adni. A monográfia bemutatja Szabó István indulását szinte gimnazista korától kísérd nyomon a film iránti, egyre táguló érdeklődését, főiskolai éveit, a nagy hírű Má- riássy-osztályban végzett stúdiumait, főiskolás korában készített kisfilmjeit. amelyek már egy roppant egyéni hangú. kiemelkedő tehetséget sejttettek, akinek alkotásai körül már sajtóviták kava- rod.tak. Ezt követően mutatja be eddig készített öt játékfilmjét, s azok sokrétű elemzésével bizonyítja a Szabó alkotói munkásságában kitapintható folyamatosságot, gondolatoknak, sőt alakoknak továbbélését az egymást követő filmekben, alkotói következetességét, kifejezési eszközeinek ' gazdagodását. Roppant érdekes a kötet egyik epizódja Szabó és Mándy Iván kapcsolatáról. A kötet azonban nem diccshim- nusz. A legutóbbi, a Budapesti mesék című filmnél — a mű értékeinek elismerése mellett — megállapítja, hogy e film olyan kísérlet, amely önmaga mércéjéhez képest maradt alul. Végső kicsengésében azonban azt állapítja meg Karcsai Kulcsár. István, hogy Szabó Istvánt nemcsak a magyar, hanem az egyetemes filmművészet egyik nagy egyéniségének tartjuk. Akiket érdekel Szabó István művészete, akik szeretik és értik munkáit, vagy akik mindinkább érteni szeretnék — és ezek igen-igen sokan vannak — örömmel és igen nagy haszonnal forgathatják a Szabó Istvánról szóló kis kötetet. © A másik kötet immár lezárult életművet vizsgál. Mi. hail Romm már nincs közöltünk. Tizennégy filmje azonban fennmaradt, és ha azok meglehetősen egyenetlen képet is mutatnak, egy nehéz korszak nyomát is viseli közülük nem egy, többségükben olyanok, hogy alkotójukat, az egyetemes filmművészet legnagyobbjai között kell szá- montartani. Mihail Romm művészi pályáját Veress József rajzolja meg. Bemutatja pályakezdését, miként került kapcsolatba a filmmel, roppant érzékletesen ismerteti az első, a Gömböc című filmjét követő, kiemelkedő sikerű Sivatagi tizenhármak születésének körülményeit, majd a Lenin-filmeket, aztán a honvédő háboi-ú és a sematizmus éveiben készült alkotásokat, végül az Egy év kilenc napja című játék- és a Hétköznapi fasizmus című, egész műsort betöltő . dokumentumfilm elemzésével a már idős Romín művészi pályájának újabb felívelését. Romm első filmjét 1934-ben, az utolsót 1965- ben készítette. Művészi pályája a szovjet filmművészet harminc esztendejének rendkívül hű tükre. Ugyanakkor tükre a szovjetunióbeli társadalmi változásoknak, a harmincas évek végén felerősödött és az ötvenes évek elejéig tartó időszak kultúrpo- litikai tévedéseinek, bizonytalanságának is. Veress József rendkívül nagy tárgyismerettel, Mihail Rommot személyesen is jól ismerve látott hozzá e sokszínű filmalkotói életpályának bemutatásához. Minden egyes bemutatott filmnél igen el- mély ültén foglalkozik — többségben magát Rommot idézve, illetve a tőle nyert információkat felhasználva — a korral, amelyben a film született, s így a Mihail Romín munkásságát bemutató kötet egyben a szovjet filmművészet 1934—65-ig terjedő, több mint három évtizedének legfontosabb jettemzöit is híven érzékelteti. Mihail Rommot a magyar mozilátogatók és tévénéző közönség is jól ismeri. A róla szóló kis kötet, bizonyára jó fogadtatásra talál. @ Bevezetőben a Kor társaink a filmművészetben sorozatról szóltunk. A fentebb ismertetett két kötet bemutatása után aligha kell e sorozat hasznosságát külön hangsúlyozni. Nagy kár, hogy ez az igen hasznos és a filmmű- veltség terjesztésében nagy szerepet vállaló ismeretterjesztő, tudományos kiadvány- sorozat viszonylag kis példányszámban jelenik meg, ennélfogva kevesekhez jut el, propagálása sem elégséges, és ugyancsak kár, hogy ritka megjelenése miatt még igen kevés az a kiemelkedő filmművész, akit ílymódon közel hozhatott a közönséghez. (benedek) ■ Volán Tröszt Elektronika Miskolci Szcrvizkircndcllségc Miskolc, Kossuth utca 4. Felvesz egy fő számológépek javításában jártas Jelentkezés, 10—13 óra között
