Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-24 / 225. szám

1977. szeptember 24., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Üzeni bő! a lakóterületre A lakóhely társadalmi, politikai és kulturális életében — legyen szó a terület fejlesztési, társadalmi munka­akciók, a tanácsválasztások, a politikai — és köz- művelődési rendezvények sikeres megszervezéséről, vagy más egyébről — fontos szerep jut a körzeti pártszervezetek­nek. Elismerést, mégkülönböztetett megbecsülést érdemelnek az ott dolgozó tisztségviselők, s az idősebb korú, sokszor gyengébb egészségi állapotuk ellenére gazdag tapasztalatai­kat ma is a közösség javára kamatoztató párttagok. A tag- könyvcserét megelőző taggyűléseken a lakóterületen működő pártszervezetekben is megfogalmazták — az eredmények összegezése melleit — azokat a gondokat, amelyek a párt­munka hatékonyságának javítását sürgetik. Az egyik körzeti alapszervezet vezetőségi titkára mond­ta el: munkájuk gyenge pontjára szokatlan esemény hívta fel a figyelmet. Egyik elvtársuk, aki a közelmúltban érke­zett — nyugdíjazását követően — az alapszervezetbe, 29 éves tagság után kilépési szándékának tudomásulvételét kérte a taggyűléstől. Nehéz szívvel hozott döntését így indokolta: „Nem találom a helyem az új közösségben, nem érzem, hogy olyan feladatok, megbízatások várnának rám, amelyek értel­met adhatnának további pártmunkámnak.” Bár a tagság egy része bántónak érezte ezt az indoklást, a vezetőség mégis önvizsgálatot tartott; milyen okok bírhat­ták rá elvtársukat e súlyos döntésre. Az önvizsgálat nem volt hiábavaló. Kiderült, hogy átjelentkezését régi pártszer­vezete s a körzet is csupán adminisztratív változásnak te­kintette. Ott is, itt is elmulasztották azt a beszélgetést, amelyből megbizonyosodhatott volna felőle: a nyugdíjazás­sal csak munkahelyi feladataitól s annak felelősségétől válik meg, a párt tagjaként összegyűjtött értékes tapasztalataira ezután még inkább számítanak egy olyan közösségben, amely­nek ugyancsak tengernyi gondja, nehéz feladata van. Az emberi szó, a világos perspektíva, a folyamatosság bizony­sága hiányzott tehát. Munkahelyén csak annyit látott, hogy a lakóterületen végzett pártmunkát nemigen tartják számon, kevéssé becsülik, mert nem sokat tudnak róla. De a körzet­ben sem tettek meg mindent azért, hogy megismerje, meg­szeresse új pártszervezetét, kivehesse részét a tennivalókból. Kevéssé érdeklődtek korábbi tevékenysége, családi, emberi problémái iránt. Nem ok nélkül érezte magát kissé idegen­nek az új környezetben. A körzeti pártalapszervezet vezetősége úgy vélekedett, hogy le kell vonniuk a tanulságot a történtekből. Az önkri­tikus vizsgálódást pedig kövessék tettek. Célul tűzték a kap­csolatok megjavítását valamennyi területükön működő üzem és intézmény pártszervezetével. Terveiknek ma már fontos részét jelentik a közös rendezvények, s az a törekvés, hogy változatos módszerekkel rendszeresen tájékoztassák egymást gondjaikról, s az éppen időszerű teendők megoldásában ér­vényesüljön az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás. Ha ezek a tervek valóra válnak, reményt keltő lehet; az ered­mény; egyetlen idős párttag sem érzi majd, hogy nyugdíja­zásával a párthoz való tartozásában is véget ért egy idő­szak. s többé már nem számítanak munkájára, véleményére. P ersze ebből az egyedinek számító példából aligha le­hetne levonni messzemenő következtetéseket. De any- nyi bizonyos, hogy az üzemi és a körzeti pártszerve­zetek együttműködésének erősítése másutt is hozzájárulhat a pártmunka hatékonyságának javításához, és a hasonló, el­gondolkoztató konfliktusok elkerüléséhez. Kovács György Aííila Pótolhatatlan értékek! Kastélyparkok, geológiai ritkaságok A bckcesi Hcgyalja Tsz úgynevezett Nyárfás táblájában 30 hektáron napraforgói takarí­tanak be a kombájnok Példás honvédelmi nevelés Mezőkövesden A Megyei Természetvédelmi Bizottság fontos feladatának tartja a Zempléni- és a Cser­hát hegység természeti érté­keinek felkutatását, megvé­dését. Hernádszurdok az em­lített hegységek találkozásá­nál fekszik, ez indokolja, hogy itt tartotta legutóbbi ülését a bizottság. Fejes László, a megyei ta­nács elnökhelyettese nyitotta meg az eszmecserét, melynek során dr. Juhász András szá­molt be a természetvédelem ez évi megyei eredményeiről. Többek között szólt róla, hogy a külszíni bányászko­dás veszélyezteti a földtani természeti kincseket. Ezért kell egy-egy bányaterület fel­tárása, a munka megkezdése előtt idejében felhívni az ille­tékes hatóságok figyelmét a védendő értékekre. Jóllehet, nem tartozik szorosan a ter­mészetvédelmi feladatok kö­zé, kérték az Országos Mű­emléki Felügyelőséget, hogy a helyi tanácsok és a lakos­ság segítségével, próbálja megmenteni, helyreállítani az ipartörténeti jelentőségű vízi­malmokat. Egyre több kastélyparkot rekonstruálnak és nyilvání­tanak védetté a megyében. Jó lenne azonban, ha a par­kokkal egyidőben, felújíta­nák, tataroznák a kastély- épületeket is. E javaslattal szintén megkeresték a mű­emléki felügyelőséget. A kö­zeljövőben a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jeszti a bizottság javaslatát, melyben további természeti értékek védetté nyilvánítását kéri. Szó van többek között a széphalmi i Kazinczy-múzeum parkjának rekonstrukciójáról és a megyérhegyi, tenger­szemnek nevezett bányató védelméről. A Sárospatak kö­zelében levő középkori ma­lomkőbánya is ipartörténeti érték, és kedvelt kiránduló­hellyé válhat. Sorra beszámoltak végzett munkájukról, s előterjesztet­ték javaslataikat a szakcso­portok vezetői. Elszomorító volt hallani, hogy a füzérka- jatai megkövesedett fatörzsek egy részét áttöltésre akarták felhasználni, jóllehet a helyi tanács ismeri ennek a geoló­giai ritkaságnak az értékét. Fejes László arra hívta fel a figyelmet, hogy védeni kell a rohamosan pusztuló állat­világot is. Sajnos még min­dig előfordul, hogy kivesző­ben levő védett madarakat zsákmányolnak a vadászok. „Lőttem egy sast” — dicsek­szik a puskás ember, valójá­ban azonban a mezőgazda­sági kártevőket irtó hasznos ölyv a zsákmány. Ismét megfogalmazódott az a régen dédelgetett szép terv, hogy megyei természetvé­delmi múzeumot kellene lé- tesíteni. De addig is. amíg ez megvalósulhat, legalább ál­landó kiállításon mutathat­nák be a magángyüjtők kin­cseit. B. D. Gyorsírók versenye A Magyar Gyorsírók és Gépírók Országos Sző vétsé­gének miskolci csoportja, amely egyúttal a megye gyors­íróinak is bázisszerve, gazdag programmal készül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom GO. évfordulójának meg­ünneplésére. A csepeli kez­demény ezes szellemében a munka színvonalának emelé­sében, a tervszerű továbbkép­zésben, a versenyszellem ki­alakításában jelölte meg a feladatokat. A szakmai körben és a gyorsírókat foglalkoztató szer­vek, üzemek, intézmények körében végzett felmérések tanulságait, gondosan össze­állított hosszútávú tovább­képzési program elkészítése követte. Első, súlyponti fel­adat a Nagy Októberi Forra­dalom 60. évfordulója tiszte­letére meghirdetett megyei jubileumi gyorsíró verseny. A Szakszervezetek megyei Ta­nácsa és a Gyorsirószövetség közös versenykiírása a gya­korlati életnek jobban meg­felelő, újszerű gyorsa lóver­senyre hívja a megyében dol­gozó gyorsíróikat Az aránylag elég alacsony, percenként 150 szótagos előszöveg után a fő­szöveg emelkedő sebességgel felolvasott diktátumának le­írása nagyobb teljesítmény elérését is lehetővé teszi. A gyorsírók munkájának egy részét a jegyzőkönyvek készítése teszi ki. A verseny­kiírás külön jegyzőkönyvve­zetői versenyt is tartalmaz. A pályakezdők versenyzési kedvének megnyerésére két kategóriát különböztetnek meg: külön bírálják el azok­nak a versenymunkáit, akik a jubileumi évben, tehát 1.977- ben fejezték be gyorsírói ta­nulmányaikat. Nagy érdeklődésre tart szá­mot a csapatverseny. Egy- egy intézmény, vállalat há­rom legsikeresebb versenyző­je képezi a munkahely csa­patát. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. elnöké­nek fődíját kapja az egyént versenj’számok első helyezett­je. A szakszervezeti szervek és vállalatok vezetőinek kü­lön díjával jutalmazzák a he­lyezetteket és a csapatokat. A jubileumi gyorsíró verse­nyeket október 22-án tartják az SZMT Magyar—Szovjet Barátság tere 3. sz. alatti székházéban. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a megyei tanács dísztermében kerül majd sor. i Jogászunk j válaszol Ki köteles borforgalmi adót fizetni? Közeleg a szüret és az 1977. évi bor (must) termés adóz­tatására az 1970. évben ki­adott, — a lakosság borfor- galmi adójára vonatkozó — rendelet megváltozik, ezért ismertetjük az egységes eljá­rást. Borforgalmi adót az a sze­méig köteles fizetni, aki saját termésű, vagy megszerzett szőlőből, gyümölcsből, vagy erre alkalmas anyagból bort, mustot, szőlőcefrét, törköly­bort és gyümölcsbort állít elő. Aki nem saját termésű szőlőből, gyümölcsből, vagy erre alkalmas anyagból elő­állított, vagy mástól szerzett adóköteles italt értékesít, to­vábbi borforgalmi adót köte­Az MHSZ megyei vezető­sége — tervének megfelelő­en — ellenőrizte a Mezőkö­vesden folyó honvédelmi ne­velő munkát, majd a város vezető szervei képviselődnek részvételével értékelte a ta­pasztalatokat. Megállapították, hogy a vá­rosi pártbizottság, valamint a pártalapszervezetek kellő .módon segítik, irányítják és ellenőrzik a szövetség ottani vezetőségét, illetve Idubjait Ez azt is eredményezi, hogy az állami és társadalmi szer­vek is hasonlóképp támogat­ják az MHSZ feladatainak megoldását. Ennek köszönhetően a hon­védelmi nevelés társadalmi üggyé vált a városban. Az is bizonyítja ezt, hogy a lakos­ságnak több mint a 3 száza­léka tagja a szövetségnek, to­vábbá az is, hogy a Honvé­delmi Kupa lövészverseny hat fordulójában csaknem 13 ezren, 'az összetett honvédel­mi versenyeken pedig kevés híján nyolcezren vetitek részt. Máskülönben az utóbbi via­dalok megyei döntőjében első lett a város csapata. Az eredmények elérésében az említett szervek segítsége mellett az is jelentős szere­pet játszott, hogy a szövetség városi vezetősége szorosan együttműködik a városi ta­nács végrehajtó bizottságával, a KISZ helybeli bizottságá­val, a fegyveres erőik és tes­tületek parancsnokságaival, a testnevelési és sportfelügyelő­vel, a polgári védelem vá­rosi, valamint az MHSZ já­rási vezetőségével. Az utób­bival való kapcsolatát az ér­tékelők példamutatónak tárt­les fizetni. A bont, a mustot, a szőlőcefrét, a törkölybort és a gyümölcsbort adóköteles italnak kell tekinteni akkor is, ha azokat nem a szóló-, gyümölcs és borgazdálkodásra vonatkozó jogszabály előírá­sainak megfelelően készítet­ték vagy kezelték. Az adókötelezettség szem­pontjából bort előállítónak a termelőt és az italkészítőt kell tekinteni. Italkészítő az, aki szőlő- vagy gyümölcs te­rülettel nem rendelkezik és megszerzett anyagból itaiit ál­lít elő. A borforgalmi adó alapja: a termelő esetében az ötévi bortermés egyévi átlaga; az ital-készítőnél az előállított; a *továbbeladó esetében az ér- tékesilett adóköteles ital­mennyiség. A korábbi jogszabályok szerint egyes adózók átalány ják. Ugyanakkor hiányolták, hogy a tűzrendészet parancs­nokságával, a Vöröskereszt helyi szervezetével és a nép­frontbizottsággal a városi ve­zetőségnek még nincs együtt­működési terve. Az MHSZ állandó bizott­ságainak tevékenysége nem­különben tartalmassá, haté­konnyá teszi a honvédelmi nevelést. Különösen kiemel­kedően jó az agit—prop. bi­zottság munkája. Gondosko­dik arról, hogy a klubok po­litikai jellegű foglalkozásai megfelelőek legyenek, s jól szervezi a sajtópropagandát is. Az MHSZ. életéről híradót is szerkeszt, a bizottság, s a munkájához felhasználja a városi tanács képes híradóját, A lövész- és tömegpsort bi­zottság is hasonló minősítést kapott. Tevékenysége nem szorítkozik csupán versenyek rendezésére, hanem rendsze­resen segíti és ellenőrzi a klubokat, az általános honvé­delmi oktatás tanfolyamait, s közreműködik a lövészklubok titkárainak továbbképzésében. Jó kapcsolatot tart az isko­lákkal, s ennek köszönhetően mindegyikben működik lö­vész szakkor. A tartalékosok u t óképzési bizottságának munkája is sóirat jármit a két évvel korábbi ellenőrzés óta. Ebben az is közrejátszik, hogy a városi tanácsnál is létre­hozták a tartalékos klub szakosztályát, nem utolsósor­ban az, hogy a városi párt- bizottság első titkára patro­nálja a klubot. A gazdasági ellenőrző és a technikai ki­képzési bizottság szintén jól, illetve megfelelően munkál­kodik útján, mások évenkénti ter­més-bejelentés alapján adóz­tak. Az, új rendelet kimond­ja. hogy azoknál a termelők­nél. alak a borforgalmi adót eddig átalány útján fizették, az. adóátalány megállapításá­nál alapul vett bortermést kell figyelembe venni. Ha a szőlőterület változása miatt az öt év termésátlaga nem vehető figyelembe, a pénzügyminiszter által meg­állapított szabályok szerint jár el az adóhatóság. A ter­melőnként évi 50 litert el nem érő italmennyiség után bor­forgalmi adót megállapítani nem lehet. A Minisztertanács új ren­deleté hatálytalanította a ter­melő és ital készítő bejelentési kötelezettségét. Az új telepí­tésű szőlőterületen termett Ami az utóbbi hatáskörébe tartozó szakágakat illeti: a rádiósok B típusú klubjának tagjai között, az általános is­kolák több tanulója tevékeny­kedik, s gondos szervezéssel évente megrendezi a bizott­ság a gyorstávírászök Matyó Kupa meghívásos versenyét. Egyébként tervezik, hogy a klubot, átszervezik A típusú­vá, aminek előkészítéséhez azonban szükség van a szak­ág megyei irányítóinak a se­gítségére. A modellezés fel­lendítéséért is sokat tett a szövetség városi vezetősége, bár e sportág művelőinek létszáma még kisebb a terve­zettnél. A klubjuk kapcsolata azonban jó az iskolákkal, ami a további előrelépés biztosí­téka. Az elmúlt oktatási év­ben egy gépjármű-barát szak­kör' szervezésére is sor ke­rült Mezőkövesden. Eredmé­nyesen oldja meg a felada­tát, ám a tanulóifjúság lét­számához mérten több ilyen szakkörre van szükség. Az értékelésen Juhász Pé­ter. a városi pártbizottság első titkára is részt vett. A többi közt megemlítette, hogv a párt-vb még szeptemberben megtárgyalja az MHSZ tevé­kenységét. amihez jó alapul szolgál az ellenőrzés során feltárt eredmények és hi­ányosságok ismerete. Kétségtelen, hogy a vb- ülésen hozandó határozatok továbblendítik az MHSZ vá­rosi vezetősége már most is példásnak mondható tevé­kenységét. adóköteles ital a telepítéstől számított 8 évig mentes a borforgalmi adó alól. A küllőidül) munkát vég>6 dolgozók átlagkeresete Ellentétes Ítélkezési gya­korlat merült fel abban a kérdésben, hogy a munkálta­tója utasítására külföldön ki­küldetést teljesítő dolgozó az általa ténylegesen végzett túlmunkáért. különdijazásra (iúlóradíjra) igényt tarthat-e vagy nem. A Legfelsőbb Bíróság mun­kaügyi kollégiumának állás­foglalása — a vonatkozó jog­szabályokra utalással —meg­állapítja, hogy azt a dolgozót, aki munkáltatója utasítására ideiglenes jelleggel külföldön munkát végez, a kiküldetés tartama alatt átlagkereset il­leti meg akkor is, ha a ki­küldetés alatt túlmunkát tel­jesít. Ezt meghaladó díjazás­ra — tehát pl. túlmunkadí­jazásra — a dolgozó nem tarthat igényt. Dr. Sass Tibor T. I. mood a pirates?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents