Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

V 1977. augusztus 7., vasárnap E5ZAK-M AGYARORSZÁG 5 Kombájnok a karsztvidéken „Mindannyiunk érdeke a mezőgazdaságilag művelhető föl­dek védelme cs céltudatos hasznosítása, ezen belül a parlag­területek fokozott felszámolása .. Abból a feladatokat meg­határozó jelentésből szárma­zik az idézet, amelyet az Ózdi járási Pártbizottság tű­zött /napirendre. Es, hogy mennyire szükséges, mennyi­re érdemes a parlagterüle­tek hasznosításával törődni, a már-már elveszett földeket „megvédeni”, azokat megmű­velni, arra is találtunk kö­vetendő példát a járás ter­melőszövetkezeteiben. Azok a kirándulók, akik ezen a vasárnapon megyénk csodálatos, természeti szépsé­gekben gazdag karsztvidéké­re, az aggteleki cseppköbar- langhoz látogatnak, az embe­ri munka szépségében, egy mezőgazdasági ..offenzíva” sikeres befejezésében, a nagy barcaiak első karsztvidék! aratásában is gyönyörköd­hetnek. Mór egymagában az is szép látvány, ahogy az agg­teleki sziklákkal, a barlang- bejárattal szemközti dombo­kon a hét kombájn a sűrű, kövér kalászú, teljesen gyom­mentes búzában „forog”, üríti gépkocsik, pótkocsik gyomrába az acélos szemet. Hát még akkor, ha azt is tudja a nézelődő, hogy ez a táj először lát kombájnt, itt még „tábla” sem volt, mű­velt nadrágszíjparcella, pa­rányi direkttermő szőlő is utoijára vagy 15 esztendeje, s azóta csak csipke, boróka, gaz és folyondár. A csodás barlangbirodalommal szem­közt, szomorú látványt nyúj­tó parlagterület. És most, szépen kialakított nagyüzemi táblák, a megyei átlagnál jobb termést ígérő kalászosokkal, s mellettük 80 hektár, fehér virágú, édes csillagfürt, ami olyan szép, olyan ígéretes, hogy a kuta­tóintézet a napokban három megyéből hív ide szakembe­reket csillagfürt-termesztési tapasztalatcserére. Az aggtelekiek, akiknek „öregjei" valamikor, utoljára vagy másfél évtizede sokat kínlódva művelgették ezt az „ölmázsás”, nem is arany- koronás, hanem csak „arany- filléres” (hektáronként 8,6 aranykorona értékű) földe­ket, eljöttek kombájnt néz­ni, nagyüzemi aratást csodál­ni. — Bizony itt sokan most látnak először közelről ilyen nagy gépeket, ilyen búzát, árpát vagy csillagfürtöt — mondja Horkai János, a bar­lang dolgozója. — És elmon­dom azt is, hogy amikor az elmúlt évben, tíz erőgéppel megjelentek itt a nagybarcai tsz-esek, a fél falu csak mo­solygott, hogy vajon mit akarnak, miben reményked­nek itt, a parlagon, amit már visszahódított a természet... — A természettől ismét visszahódítani a parlagot, a termelés szolgálatába állíta­ni a földet — válaszolja Szlabon György, a Bánvöl­gye Tsz elnöke. — De vajon hogyan kerül­tek ide, a szomszédos járás­ba? A történet elég hosszú, bo­nyolult. de a lényege az, hogy átvették a már csak papíron létezett trizsi és agg­teleki szakszövetkezet 820 hektárnyi területét, amely­ből ugyancsak „papíron” vagy 600 hektárnyi a szántó, s vállalták, hogy felszámol­ják itt a parlagot. Gál Zoltán üzemegységve­zető, akinek oroszlánrésze van abban, hogy sikerült, a nagy vállalkozás, aki az el­múlt év nyara óta irányítja a parlagterület hasznosításá­ra indított offenzívat: — Nem volt könnyű, de megérte. Tudja, másoknak, de önmagunknak is bizonyí­tani akartunk ... Azt, hogy nemcsak kötelesség, de kifi­zetődő is felszámolni a par- l’agterületeket. Gál Zoltán számára- amo­lyan vizsgatétel is volt. ez az offenzíva. Már nem túl fia­talon, 39 évesen, az itt folyó ' „visszahódítás” irányításával egyidőben készült vizsgáira, s szerezte meg Gyöngyösön az üzemmérnöki diplomát. Az elmúlt év májusának végén kezdték törni tíz erő­géppel az ugart... Kialakí­tották az optimális táblákat, az utakat, vízlefolyókat... Egy-egy terület hat-hétszeri talaj munkát, gyűrüshengere- zést, fogasolást, - keresztbe- szánátóst igényelt ... És szeptember 7-én már vetet­ték a búzát. Aztán odafigyel­tek. szinte szemmel is óvták, simogatták az „új” földe­ket ... És most, az egyik learatott tábla átlagtermése „üti” a 40 mázsát. Biztosak benne, hogy a visszahódított. aggteleki parlag több. mint 60 vagon kenyérgabonát, jó néhány vagon árpát és 12—15 vagon csillagfürtöt terem. És abban is biztosak, hogy jövőre még többet! Vajon, ha mindenütt így gondolkodnának, így akarnának, akkor jövőre hány vagon „életet” terem­nének a visszahódítható par­lagok?! Pozsonyi Sándor Időben kezdődik-e a próbaüzemi ? A MEGYÉBEN folyamat­ban levő nagyberuházások közül jelenleg a BorsoVli Ve­gyikombinátban épülő PVC —111. a legnagyobb, egyben a legfontosabb. Megközelítőleg 11 milliárd forint költségű építkezésről lévén szó, nem közömbös mikor térül meg ez az összeg. Népgazdasá­gunk V. ötéves terve szá­mol a PVC—III. termékeivel, a termelés mielőbbi megkez­désével. A BVK, mint beru­házó és majdani üzemeltető számára pedig a szó szoros értelmében minden perc drága, minden perc késede­lem veszteség. Nem is ki­esi, a műanyaggyár napi termelési értéke ugyanis el­éri majd a 11 millió forin­tot. Több ízben szóltunk már arról, hogy elsősorban épí­tőipari elmaradások miatt a beruházás késésben van: A „csúszás” köze] 4 hónap, amit csak igen precízen ösz- szehangolt munkával és na­gyobb építőipari létszám ide- irányitásával lehet csökken­teni. Ugyanakkor megírtuk azt is, hogy a késedelem el­lenére a létesítmény próba­üzemét az eredetileg kitűzött határidőben, vagyis szeptem­ber végén megkezdik, mert csak így biztosítható, hogy a gvár 1978-ban már pvc-port termeljen. önként adódik a kérdés; hogy csinálják, mit tesznek annak érdekében, hogy ilyen nagy építési elmaradás mel­lett is időbén megkezdődhes­sen a próbaüzem? Amikor Szőke Bélával, a kombinőt beruházási igazgatóhelyette­sével erről beszélgettünk, nem titkolta, hogy nagy gondot vett nyakába a gyár. amikor ilyen készültségi ál­lapotban a próbaüzem meg­kezdése mellett döntött. Ám — mint mondta — az ész­szerű kockázatvállalás leg­többször megtenni gyümöl­csét. Ez esetben azt. lioav bizonyos áthidaló megoldá­sok alkalmazásával két, hó­nap múlva próbaüzemmel in­dulhat a PVC—III., elindít­ják a már beállított gépek járatását, később pedig meg­kezdik a komplex-pórbákat. S ha ezek sikerrel járnak, december végén az új gyár 3 nagy üzemében teljes próba- , üzemet tartanak. Ésszerű kockázattal megté­rül a szellemi, anyagi ráfor­dítás — mondta az igazgató­helyettes. Vagyis, a késedel­mes kivitelezés ellenére ter­melni fog jövőre a PVC—III, „hozza” a tőle várt, exportra lekötött több tízezer tonna pvc-port. Egyben biztosítják, hogy 1979-ben már teljes ka­pacitással működ jön az üzem. j Áthidaló megoldások ... Álihoz, x hogy a próbaüzem megkezdődhessen, egész sor provizórium, a véglegest he­lyettesítő berendezés, készü­lék beépítése szükséges. I Ívlen meggondolásból — vállalva az ezek működtetésével járó kockázatot — a gvár már az első félévben villamos táv­kábelt épített ki az 1-es te­lep és az új létesítmény kö­zött. ,S Hogy mi ebbén a „ri­zikó”? Nem kevesebb, mint­hogy az építés alatt lévő te­rületen nagyfeszültségű ká­bel ..él” — vagyis a legkisebb figyelmetlenség is végzetes lehet. A gépek kipróbálásához persze nemcsak villamos energiára, hanem vízre, ké­sőbb pedig szennyvíztárolóra és tisztítóra is szükség lesz. Miután ezek kivitelezése a már említett 4 hónapos csú­szás miatt késik, a BVK ugyancsak provizórikus meg­oldással biztosítja a vízszol­gáltatást. a próbaüzem szennyvízének az. elvezetését és tárolását. Számolva per­sze azzal. — s ebben az épí­tőipari vállalatokkal meg­egyeztek. szerződést kötöttek —, hogy/az „éles üzemmenet” beindításáig elkészítik a ma még hiányzó létesítményeket. Más szóval, a 4 hónapos ké­sedelem nem növekedhet! Tagadhatatlan. valóban, nagy felelősséget vállalt a BVK. amikor — kényszer- helyzetben — megkezdi a próbaüzemet. A kockázat több okból is nagy. Részben azért, mert félig kész üzem, építés alatt levő gyárban tör­ténik, s ez balesetek forrása lehet. Másrészt, mert enged­ményt, haladékot ad az épí­tőknek, provizórikus megol­dásokkal — az építőipari el­maradásokat ellensúlyoz,va — kezdi meg a próbaüzemet. Igaz. az egyezség szerint az építők a jövő év első negye­dének végére minden olyan fontos munkát elvégeznek, amit szeptember 30-ig, va­gyis a próbaüzem megkezdé­séig kellett volna befejezni. A beruházás irányítója, Szőke Béla igazgatóhelyettes szerint szükséges kockázat- vállalásról van szó. Ennek érdekében a kombinát úgy­szólván mindent megtett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az építőipari vállalatok lazíthatnak, ,.a BVK úgyis intézkedik” alapon hátrál­tassák az új műanyaggyár üzemszerű termelését. A próbaüzem megkezdése, a solc-sok provizórikus meg­oldás ugyanis csak arra elég, hogy a legszükségesebb, az indításhoz nélkülözhetetlen munkákon túl legyenek. Ez azonban a termeléshez ke­vés. EMLÍTETTÜK; a BVK számára rendkívül fontos a próbaüzem sikeres lefolyta­tása, a PVC—111. termelésének a beindítása. Ez inspirálta a vállalatot arra. hogy akár. többletköltség árán is bizto­sítsa a jövő évre tervezett 50 eszer ionná pvc-por előállítá­sát. s ennek érdekében meg­gyorsítsa a beruházás mene­tét. Két hónappal a próbaüzem megkezdése előtt úgy tűnik — ha az építőipar is betartja ígéretét — nem lesz akadálya a próbaüzem megkezdésének, a jövő évi folyamatos terme­lésnek. 1 N. I. A Beton- cs Vasbetonipari Művek Bodrogk eresztúri Üzemében a vasszerelő mű­helyben készítik a vázszer­kezeti elemekhez a beton­acélt. Megmentik az eialéit madarakat A keszthelyi lápi szenny­vízelhelyező telep területén jelenleg harmadfokú vízmi- nőségvédelmi és kárelhárítási készenlét van. Megkezdték a hatvan hektáros szennyvíz­elhelyező telep területén el- aléit madarak mentését, vala­mint elriasztják a veszélyez- ' tetett területre települt vízi- madarakat. Ezen a környé­ken nagy madárpusztulást észleltek és most ennek okait vizsgálják. Levegő- és oxi- génbefúvással gyorsítják a szennyvíz elbomlását. Meg­állapították, hogy a szenny­víztelepen kialakult helyzet veszélyezteli a terület védett élővilágát és a Kis-Balaton- ról a szennyvíztelepre repü­lő récefajokat is. Július kö­zepén volt a legerőteljesebb a ‘vizimadarak, a récék ’ és szárcsák elhullása. Az daléit madarak legnagyobb része a tiszta vízben magához tér és életben marad. Ezért a sür­gős mentésre mozgósították az erőket. Tiszta vizet szállí­tottak a helyszínre, hogy az eleiéit madarakat elsősegély­be részesíthessék. A maguk­hoz térített állatokat bizton­ságos helyre vitték. Július végéig 500 vízimadár hullott el. A kórbonctani leletek úgy_ nevezett tavi bénulás tüne­teit mutatják; hava HA AUGUSTUS császár szelleme uralja ezt a hóna­pot. úgy nyugodtnak. minden vonatkozásban eredményes­nek kell lennie. Mivel, ugye, a névadó vagy kétezer évvel ezelőtt a körülményekhez ké­pest békét teremtett, gazda­gította. virágoztatta a biro­dalmai. Igaz. előtte le kellett győznie Brutus és Cassius se­regét, amit Philippine! meg is tett. Nyugodtnak. gazdagnak kell lennie ennek a hónap­nak, a beérett nyár idejé­nek. A rend szerint mos­tanra véglegesen meg kell szünniök az égi csatározások­nak, nem illő hozzá az ájul- tató kánikula, maid a hő­mérséklet 10—15 fokos hir­telen lecsökkenése. sem a több napos, lassú esőzés. A nyár eddigre már megkapta végleges színeit, aminek ki kellett fejlődnie, az már ki­fejlődött: a lassú, biztonsá­gos érésnek kell következ­nie. Igaz, az első napok nem egészen ezt jelezték. de emiatt még nem helyénvaló becsmérlőleg szólnunk Augus­tus szellemének hatékonysá­gáról. Majd csak visszarak­hatjuk az esőkabátokat, pu­lóvereket a szekrénybe, hi­szen nyár van. Hogy az idő később milyenre fordul, ar­ról augusztus 10-én már bő­vebbet is megtudhatunk, ugyanis a népi hagyomány Lőrinc naptári nemcsak a dinnyével kapcsolatos észre­vételekről szól. Hanem: ha Lőrinc napján szép az idő, jó bor és szép ősz lészen. Most már csak azt kellene tudnunk, hogy tizedikén mi­lyen lesz az idő. Ügv hírlik, van is. aki tudja. Nemcsak az akkorit, hanem a későb­bieket is. Mostanában több­ször is hallhattunk, olvas­hattunk a nyíregyházi mér­nökről, aki időjárás előre­jelzésére munkált ki szaba­dalmat. Lőrincről ugyan nem közölt semmit nyilvánosan, de például éppen a mai nap­ra, vasárnapra meg holnapra is esőt jelzett. A vasárnapit persze, nem olyan nehéz elő­re jelezni, mivel má> évti­zedek óta hétvégére mindig elromlik az idő. Ha mégsem, annál jobb. Akár így, akár úgy. ennek a hónapnak mégiscsak meg­van a nyugalmi jellege. Leg­alábbis számos hivatalnál, vállalatnál, ilyen, vagy olyan ügyek elintézésének helyein. Ebben a hónapban ugyanis még mindig elég nehéz meg­találni az éppen keresett em­bert. Azt, aki éppen tud ró­la. Aki éppen elintézheti. Akire éppen tartozik. Sza­badság. Külföld. Pótvizsga. Még nem jött vissza. Nem lehet tudni, mikor jön visz- sza. Csúsztatása is van. Ér­dekes egyébként: ha valaki makacsul ragaszkodik hozzá, hogy csakazértis elintézi az ügyét — el is tudja. Mégis van mindenütt, vagy majd­nem mindenütt valaki, aki képes az elintézésre. Tudas­sál is, hatáskörrel is képes rá'. És mi történik ilyenkor? Aki sikerrel járt itt, vagy ott, az természetesen örül. De pár perc múltán, baráti körben már • azt, fejtegeti, hogy ama bizonyos helyen talán nem is lenne szükség annyi ügyintézőre! Hiszen szabadság, külföld stb. elle­nére mégiscsak elintéződött az ügy, méghozzá, csupán an­nak jóvoltából, aki éppen benn találtatott. Lehetséges, hogy egynéhány helyen ép­pen az ilyen véleményeket elkerülendő mondják; jöjjön vissza szeptemberben ... De az még messze van. maradjunk mi is ebben a szép hónapban, a Szűz havá­ban. Azokról, akiknek szüle­tésekor a keleti látóhatáron a Szűz csillagképe emelke­dett fel. sok jót mond az asztrológia. Például: rend- szerelők. adakozók, a maguk és inasok titkait híven meg­őrzik, szépen öltözködnek, sokat adnak a külcsínre, csendesek, barátságosak, ro­konszenvesek, családjukért mindenre képesek, mások sorsa iránt is behatóan ér­deklődnek. Ámbár ez utóbbi tulajdonságuk miatt sok bajt is okoznak, mivel nem csu­pán érdeklődnek mások sor­sa. élete iránt, hanem — mi­vel ezt mint mondottuk volt behatóan teszik — bele is avatkoznak mások ügyeibe. Ezzel pedig gyakorta okoz­nak egyenetlenségeket, ma­gukra haragítják barátaikat. Általában mindent analizál­jak. szellemi, értelmi néző­pontból ítélnek meg, és ezt sem veszi mindenki jónéven. Nagyon szeretnek kritizálni és pénzt szerezni. Feltaláló készségük és sértődöttségük egyaránt nagymérvű lehet. Még valamit augusztusról. A kalendárium a tanácsok közé sorolja, hogy a szüret­hez az edényeket már most készítsék elő. Természetesen a szőlő szüreteléséhez, mely­től- minden évben sokat vá­runk. Már most is, pedig tudjuk, hogy addig sok min­den történhet, hiszen a szüret még távolabb van. A mi ma­gunk egész munkájának, jel­képes szüretelése. alapos mérlegelése pedig még távo­labb. Erre majd az egész év eredményeinek együttes is­meretében kerülhet sor. ANNYI viszont már most is látható; lesz mit mérlegre tennünk, lesz mit szüretel­nünk. És az is látható: addig viszont sok mindent kell ten­nünk, sok mindent keli vé­geznünk, mivel ezen a má­sodik féléven ugyancsak sok minden múlik. Ä nyugalom jegyét viselő augusztusban is. i P. T. Zempléni nyár száz évvel ezelőtt Száz évvel ezelőtt a 8. évfolyamában járt a Sátoral­jaújhelyen megjelenő Zemp­lén c. politikai hetilap, El- barnult, „törékeny” lapjait forgatva, nyári érdekessége­két keresgélünk benne, s hí­reiből, tudósításaiból meg­tudhatjuk; a zempléni nya­rat 100 esztendővel ezelőtt is „a végletekbe csapó, ködös, borongós időjárás” jellemez­te, úgyannyira, hogy a gaz­dák féllek a búza „kirotha­dásától". Hegyalja lapjáról lévén szó, gyakori témája az új­ságcikkeknek a szőlő, amely azonban 1877-ben „nem nyújt kecsegtető reményeket. . Á szőlőtőkék meddősége a tavalyi nagymérvű fagy-elö- revetett árnyékának tekint­hető — írja a Zemplén —, mely e nemes növényzetnek életerejét is erősen meglá- madta”. Ehhez járult a szőlő egy újabb ellensége, a tort- rix pilleriana. vagyis a sző­lőpusztító hernyó. „Gyön­gyös vidékéről érkezve, Alsó- Hegyáljára is befészkelte ma­gát” — írja az egykorú kró- ■ nikás. Egy későbbi számban részletesen ismerteti a lap a h,ernyó ellen lett intézkedé­seket. Mindenképpen furcsán hat ma .hogy Zemplén vár­megye vezetősége a megyei főorvost, dr. Cliyzer Kornélt küldte ki, hogy a helyszínen: Tokajban, Tarcalon, Mádon, Tállyán győződjék meg a hernyó okozta károkról, ö aztán terjedelmes jelentésben számolt be az alispánnak ta­pasztalatairól, amelyek teljes mértékben igazolták a ve­szedelem hírét. így hivatalo­san elrendelték a hernyó ir­tását, s a rendeletet nemcsak dobszóval tették közhírré, hanem a templomi szószé­kekről is felhívták a lelké­szek. a lakosságot a hernyó- irtásra. Bizonyára a kedvezőtlen időjárás volt az oka a köz­egészségügyi állapotok rom­lásának is. Az újság közlése szerint „uralgott a kanyaró, a toroklob és szórványosan hagvmáz esetek fordultak elő”.. Sátoraljaújhelyen 14 be­teget ápoltak ..roncsoló” to­roklobbal, s közülük hárman bele is haltak. „Rendőri hul­lavizsgálat eszközöltetett” — olvashatjuk a megyei főor­vosnak a Zemplénben közzé­tett jelentésében —. Pácin­ban egy árokban holtan ta­lált 5—6 éves fiúgyermeken. Monokon egy férfi. Kesznyé- tenben egy női. Tiszalűcon egy gyermekhullán, de „va­jon véletlen vágj’ erőszakos halálról van-e szó, nem de- rittetett ki”. Baskón viszont „pálinka mértéktelen ivása folytán támadt tüdölob kö­vetkeztében elhalt egyén hullájának boncolását” ren­delte el a főorvos. A ma is gyakori szomorú nyári hírrel, a vízbefúlással a száz évvel ezelőtti újság­ban is találkozunk. Bodrog- zsadányban például hat 9— 10 éves kislány fürödni ment a Bodrogba. Egy örvény el­kapta és a mélybe sodorta őket. s „a fürdő gyermekek közül három menthetetlenül eltűnt a hullámokban, csak hármat sikerült kimenteni”. Sajátos „szezonhír” a villám­csapás is. Megrendítő tragé­diáról tudósít a Zemplén. A Felső-Bodrog mentén, a Borzmolyva-dombon lakott népes családjával Kolba Pál gátőr. Az őrházba villám csa­pott. és agyonsújtotia a sok- gvermekes apát. Feleségének sikerült. a lángokban álló házból kimenteni az aprósá­gokat. de a ''alotl apának keze. lába, feje hamuvá égett, igy a szerencsétlen gátőrnek csak a derekát tudták örök nyugovóra helyezni a szür- nyeai temetőben. Hegyi Józsct

Next

/
Thumbnails
Contents