Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-02 / 180. szám
1977. augusztus 2., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Magányosan, de nem egyedül Batyukkal, elemózsiával és különféle tisztítószerekkel felszerelve szállnak be a fehér köpenyes gondozónők a miskolci szociális otthon kisbuszába. A gépkocsivezetőnek csak 'a nevet kell bemondani, az utat már ismeri. Gyakran megjárják, hozzák-viszik a mosnivalót, az ebédet a harmadik kerületi öregek napközi otthonának házi gondozottjaihoz, Néhányukhoz most mi is ellátogatunk. Messze elhagyjuk a várost, a Kripiongyárhoz közeledünk. A gyár után keskeny erdei úton haladunk tovább, aztán balra megpillantjuk a házat. Gizi néni — a házi gondozott — már a kapuban vár bennünket. — Csakhogy megjöttek kedveskéim! — üdvözli a gondozónőket! — Már nagyon vártam magukat! Miközben , elpanaszolja egészségének újabb károsodásait. végigjárjuk a kertet, amelynek közepén gondosan ápolt veteményes van. Pár bokor paradicsom paprika, zöldbab és zöldség. Éppen csak annyi, ami a legszükségesebb. Bent, a szobában hűvösnek tűnik a levegő a kinti erős napsütés után. Giziké néni ovatos mozdulatokkal helyezkedik el a széken. Előtte a régi stílusú? négyszögletes asztalon a legújabb német divatlap, mellette fonal és pár soros kötés. A falon régi, fából faragott kakukkös óra. Nem jár. Gizi néni magyarázkodva mondja: — Ez is lassan elhasználódik, mint az ember szervezete. Amióta megállt, alig tudok esténként elaludni. Ügy hiányzik a megszokott hangja. .. Pedig szeretek itt élni. Nehogy azt gondolja, hogy olyan rossz egyedül lenni. Én már huszonegy éve élek itt. Minden vágyam az volt, hogy hegyek között, vadregényes tájon, legyen egy házam. Hát megvan. A gondozónők közben munkához látnak, takarítanak. A szépen berendezett szoba bútorzatán az évek sora megtompította már az eredeti lényt, amelyeket a különféle tisztítószerekkel csak ideig-óráig lehet újra csillogóvá varázsolni. A szoba sarkában zsúfolt könyvszekrény. Benne régi pengős regények, lexikonok. Tolnay világlap és néhány évvel ezelőtt kiadott modern könyvek vegyesen sorakoznak egymás mellett, — Ennél sokkal több könyvem volt — mutat a szekrényre Giziké néni. — Tavai}’ nagyon beteg lettem és odaajándékoztam a legszebb és legértékesebb könyveimet a barátnőmnek. Ki tudja, ki nyitott volna rám először és milyen szándékkal ha velem történik valami. Sokáig feküdtem súlyos betegen, de most szerencsére már jobban vagyok .. . Etetem és gondozom az állatokat. Ö van velem a legtöbbet. — mutat rá fekete, Közi nevű kutyájára — meg az anyja, a Kócos. Hűséges társak. Van macskám is, meg nagyon sok madaram. Nekik eszkábáltam ezeket az odúkat — lép az ablakhoz. amelyre három madáretetőt is felszerelt — Láthatja, nem vagyok én jtt soha egyedül. Gyakran jönnék erréjáró turisták is hozzám. Hol sót kérnek, hol meg gyufát. Nem unalmasak a napjaim. A hosszúra nyúlt beszélgetés alatt a gondozónők is elkészültek a ház körüli teendőkkel. A -kapuban Giziké néni Róza és Kócos társaságában köszönt el tőlünk: — Viszontlátásra! És köszönök mindent. A következő gondozott a diósgyőri vár melletti régi családi házak egyikében lakik. Gabi néni nyugdíjas tanárnő. Vasalás közben találtuk otthonában. — Jó napot, Irénke — üdvözölte a konyhába elsőként belépő gondozónőt —. Letelt a szabadság? Irénke gondozónőnek ugyanis a napokban ment férjhez a lánya. Néhány nap szabadságot vett ki, és a mindig mosolygós, tettrekész fiatalasszonyt a gondozottak már nagyon hiányolták. Most is azonnal munkához lát, közben pedig mesél az esküvőről. Befejezi a vasalást, megágyaz. — Mondtam már Gabi néninek, hogy ezeket is beviszem ■ az otthonba és kimossuk. Nem kell itthon bajlódni vele. — Éppen eleget. tesznek értem. Vasalni pedig szeretek, meg aztán nem nagy dolog ennek a pár ruhának a rendbehozatala. Én is meg tudom tenni. Nagyobb segítség nekem a takarítás. — A múltkor mégsem várt meg bennünket, Egyedül takarította ki a lakást. — Valahogy úgy érzem, most nekem kell kitakarítanom. Kicsit nehezen ment a lábam miatt, de azért, megcsináltam. És ez jó mert azt jelenti, nem vagyok olyan tehetetlen. A konyhában és a szobában friss virág van az asztalon. Az embernek olyan érzése van, mintha Gabi néni várna valakit, Mintha csak gondolatunkban olvasna, így folytatja: —• Azelőtt gyakran eljöttek hozzám a régi tanítványai ni. Most már ritkábban. Elköltözött innen az iskola, és felnőtte].; már ők is. Persze egyszer—egyszer ma is ellátogatnak hozzám, és én olyankor nagyon boldog vagyok ... A rövid látogatás után Gabi néni botjára támaszkodva kísér ki az ajtóig. Régi ház, a gang előtt végig színes. gondosan ápolt virágokkal. A kitárt konyhaajtón frissen vasalt ruha illata árad ki. Sokáig érezzük még távozóban. Kilián-északi városrész. Az egyik emeletes háznál megállunk. A lépcsőház bejáratánál három, .idős férfi ül. A gondozónő az egyiket ismerősként üdvözli. — Jó napot kívánok! Margit néni lakáskulcsát szeretnénk elkérni — mondja az idős embernek, aki máris indul a lépcsőn. Kisvártatva már kezünkben a kulcs. Margit néni egyedül lakik itt a földszinti egy szobás lakásban, ágyhoz kötött beteg. — Csókolom. Margit néni — szól a gondozónő. — Ne teáséit megijedni, én vagyok az, Irénke. Az ismerős hang hallatán eltűnik a riadtság az ágyban ülő. idős asszony tekintetéből. Halkan, remegő hangon szólal meg: — Gondoltam, hogy maguk jönnek meri már a gyomrom jelezte az ebédidőt. Bár a konyhában van ennivaló. Az öcséméit tegnap itt jártak, de hát a konyha nekem túlságosan messze van. Margit néni alig egy hónapja tartozik a házi gondozottak közé. Nagy szüksége van á segítségre, mert még ajtót sem tud nyitni. Ezért kelj a szomszédban tartania a kulcsot. Újdonsült ápolóiról szeretettel beszél. — Olyan jó. hogy naponta kétszer is eljönnek hozzám. Nem is tudom, mi lenne velem maguk nélkül. Hiszen az öcsémnek családja van. nem várhatom el tőlük, hogy állandóan itt legyenek. Én sem megyek hozzájuk, hiszen ez az én igazj otthonom. Az otthonához pedig mindenki ragaszkodik. Az otthonához. amelyhez emlékek ezrei fűződnek. Itt élnek. így élnek hát az otthonukban. Magányosan, de nem magukra hagyottan ... Monos Márta Ta n ácshozás Tarca Ion s A Mezőgazdasági Gépkisér- ieli Intézet, a MAE kerlgé- pesítési szakosztálya, a megyei AGROKER és a Tokaj- hegyaljai AG Borkombinát augusztus 9-én, a Borkombinát tarcali kerületében tanácskozást és bemutatót rendez a szőlőtermesztés gépeiről. Az erőgéppark várható alakulását és a szőlőtermesztés géprendszerének fejlesztési célkitűzéseit ismertető előadásokra a borkombinát tarcali kerületének központjában, a gépbemutatóra a tarcali Terézia dűlőben kerül sóit A különböző erőgépek és szőlőművelő gépek mellett bemutatják a műanyagládós szüret eszközeit és a szüret szervezését, valamint egyéb, a szőlőben alkalmazható új gépeket. Kazal a gépből Százötven lóerős John Deer traktor vontatja, azt a rozsdabarna bálázó gépet, amelyet nemrégiben vásárolt a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet, Az, amerikai gyártmányú Hesston óriásbálázó nem mindennapi teljesítményre képes. Az egymillió forintot érő gép. egymaga képes megoldani sok kazalrakó brigád munkáját. Pontos adatot azért nem lehet említeni, mert a gép a tarjón heverő szalmát „dolgosa fel”, úgy, hogy a hidraulikával mozgatott: oldalfalai segítségéve! egy menetben ,15 mázsa szalmát présel össze bálának. A tarlón heverő óriás bálákat pedig egy speciális, kaparó lánccal ellátott kocsi segítségével viszik be a majorokba. Ennek r. gépnek a teljesítménye, az eddigi, legjobb típusnak több mint tízszerese. Nemcsak téglát kell gyártani! Hírt adtunk már róla, hogy az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat Putnoki Téglagyára a sok nehézség ellenére is teljesítette első féléves termelési tervét. Mint a gyárvezető tájékoztatott, sajnos, a második félév startja nem sikerült valami jól. A belső anyag- mozgatással kapcsolatos géphiányok. a targoncák javításának tőlük független akadályai az állandó munkaerőhiány és a kevés üres vagon — amelyet a MÁV-nak kellene a gyár igényeinek megfelelően naponta kiállítani —, már az első félévben gondokat okozott a termelésben. Ezek a gondok tovább fokozódtak. Egyik legnagyobb problémájuk — a már említetteken kívül — az alagút,1 üzem berendezéseinek elavultsága. aminek következtében júliusban, a tervhez viszonyítva 200 ezer darab normál nagyságú téglának megfelelő építőanyaggal maradtak el. A nyerstéglagyártást a szovjet. gvártmányú téglapréssel végzik, amely kisméretű téglából 7 ezer darabot, a B—30 lyukacsos téglából 2600 darabot állít elő óránként, A téglagyártás, a téglaégetés folyamatossága érdekében az elavult alagúti üzem mellett a régi. nehéz fizikai munkát' igénylő hagyományos berendezéseket és objektumokat is igénybe veszik. A putnoki téglagyárban tíz olyan munkáskollektíva dolgozik ma már, amely egyszer, vagy többször elnyerte a Munkában a szovjet gyártaná nyű téglaprés. szocialista brigád címet. Négy ezüst, és öt bronzkoszorús brigádjuk van. Az év elején a téglagyári munkáskollektívák csatlakoztak a csepeliek felhívása nyomán a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyhez. Vállalták az oly fontos építési anyag, a tégla gyártásának fokozását, a mennyiségi terv túlteljesítését, a selejt, csökkentését, a minőség javítását. Emellett Nagy szükség lenne még több targoncára a belső anyagmozgatás, a léglarakotlás gépesítésének fokozására. Laczó József felv. sok társadalmi munkára is tettek felajánlást. amelyek között szerepel — többek között — a serényfalvi óvoda és iskola patronalása. És mivel a gyárnak, sajnos, sok olyan dolgozója van aki még nem fejezte be az általános iskolát, számosán vállalták a hiányzó tanulmányok befejezését is. Június végén a gyárban brigádvezetői értekezletet tartottak, ahol értékelték az első félév’ eredményeit, elemezték a gondokat, problémákat, nehézségeket es meghatározták a második félév teendőit. Ezen a brigádvezetői értekezleten hangzott el — többek között — az, hogy elsősorban sok és jo minőségű téglát keli gyártani. A szocialista munkaverseny, azonban nem csodaszer, és ha a munkáskollekti- vák részére nem tudják biztosítani a folyamatos munkához szükséges fettételeket, akkor a terven felüli vállalások realizálásának kevés lehetősége van. De itt hangzott el az is, hogy nemcsak téglái kell gyártani, hanem embert is kell formálni. A szocialista munkaverseny hármas jelszavának teljesítése magas követelmény. Csak abban • az esetben tudnak megfelelni ezeknek, ha felettes szerveik, a velük, a gyárai szerződéses partneri viszonyban lévő vállalatok és intézmények is maradéktalanul teljesítik feladataikat, kö- telüzettsegeikel. O. .1. „Szörnyű lett ez az élet... ” Eliríelrn fékez, megránt a busz. A lelt 1! két testes asszony egymásnak esik, alig tudja egyensúlyát visszaszerezni. — Nézd azt a hülyét, nem elénk kanyarodott ... — Azért a buszvezető is jobban vigyázhatna.' Utóvégre tele van a kocsi. Az ilyesmire számítani kell, s akkor nem törjük össze egymást. Én mindig figyelmesebb vagyok vezetés közben, ha más is ül a kocsimban. — Én is — így a másik. Nocsak! Kezdek odafigyelni, mert a beszélgetés a korábbi unalmas kis pletykáktól határozott ívben terelődik az autózás felé. — Voltatok a Balatonnál? — Igen. — Te vezettél? Egy pillanatnyi zavart csend. — Felváltva. Tudod hogy van az. — Ó. hogyne, mi is úgy szoktuk. De hogy inennyi szédült pasas száguld az utakon! Olyan dolgokat művelnek ezek a férfiak, hogy hajmeresztő. Sok bosz- szúságot okoz nekem az. autózás. — Ne is mondd, nekem is. Képzeld, hogy jártunk most is. Lelopták a kocsiról a tükröt. No, mondja a férjem csak Gyöngyösig ússzuk meg, mert úgy-e most már kötelező az is. Szóval el is értünk szerencsésen Gyöngyösre Megvettük a tükröt, valami száznegyvenért. A férjem felszerelte, megnyugodva beültünk, hogy most már minden rendben van. Alig megyünk néhány száz métert leállít egy rendőr, ötven forint büntetés. — De miért? — A biztonsági övét elfelejtettük bekapcsolni. Én mondom, hogy kész ráfizetés, meg méreg. Csak a sok gond ezzel is. meg a vikkendházzal is. A beszélgetés hirtelen új medret mos magának. — Az a telek szinte őrjítő! Olyan idegesség jött rám tegnap is miatta, alig aludtam valamit az éjszaka. — Kinn voltatok? — Dehogy, de az a süket Pista! Tegnap délután elkezdett szakadni az eső. s nem volt kirakva a csatorna alá a vízgyűjtő. Erre Pisla kocsival kiszaladt a házhoz. Kirakta az edényt, s amikor jönne haza, kirántotta a ház előtt a kulcsot. Ki a nagy gazba. Kereste, borié ázott a szerencsétlen, de nem találta. Képzeld el. hogy ott kellett hagyni nyitva mindent... — Borzasztó! — Gyorsan be a kocsiba, s elrohant az apósomékhoz a másik kulcsért. Azzal vissza, hogy mindent bezárjon. Otthon aztán este eszébe jutott, hogy mi lesz, ha valaki meglátja a kapu előtt a kulcsot? Egész éjszaka nem aludtunk az idegességtől 1 — El tudom képzelni! — Reggel négykor felkeltünk. Mondom kimegyek vele én is, segítek keresni. Ülnék be a kocsiba, hát nem ott volt i a kulcs a szőnyegen? Ilyen bosszúságai i vannak az embernek, s egyik ér a má- J sik után... i — És ez a zaklatott élet, amit élünk. J — Ezt mondom én is, mert se olt- i hon nincs nyugtunk, se odakint. Az em- i bér folyton csak dolgozik. Nem elég a ] munkahelyen, de otthon is gyoisan ősz- i sze kell vágni a mosást, vasalást, bevá- [ sárlást. hogy legyen idő kimenni. Oda- i kinn meg újra a pakolás, főzés, s ak- [ kor ott van az a kis kert is. i — Arról nem is szólva, hogy a család • folyton szanaszét van! — Hányszor emlegetem, milyen jó i volt, amíg semmink sem volt! — Te is? Én is azt mondom, hogy 1 olyan békés estéink, nyugodt pihenő va- , sárnapjaink, már soha nem lesznek mint > régen. J — Szörnyű ez a mostani hajszolt élet. [ — Szörnyül > Elcsendesednek, elméláznak egy ki- i csit. s közben meg is érkeztek. Lepré- j selik magukat a tömött busziól. s ro- i halinak haza. hogy nehezen megszerzett 1 örömeik terheit, új gondjait tovább hur- J coliák. ‘ • liloondulltodom f/a,vaikon-.aty.e‘! r* Ivek őszinték t toltak, hiszen nem éreztem benne sem- < mi nagyzolást. Inkább valami keserű rá- [ csodálkozást arra a valóságra, hogy i megszerezzük kényelmünk érdekében a j különféle javakat, de nem vagyunk ké- i pesek a magunk szolgálatába állítani | őket. inkább magunk válunk tulaido- i naink rabszolgájává. Tanulni kell még < a javuló életformát! I
