Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

1977. augusztus 7., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ha szorít a forma Szervezeti változások az encsi járásban kai munka. Az az igaz­ság, hogy a tagság képtelen voit állatni az egyesült gaz­daság helyzetét, gondjait. Ha­sonló helyzetben volt a má­sik két község pártszervezete is. Az általunk hozott határo­zat mire. kikre vonatkoz­hatott? Zsstnyár Sándor agronó- mus most az egyesült terme­lőszövetkezet 30 tagú alap­szervezetének titkára, s , öt vezetőségi taggal irányit ja a pártmunkát. Ebben az évben alakult az alapszervezet, s visszatekintve azóta más hasznát is látja a szervezed változásnak: — A vegyes összetételű alapszervezetekben nem ka­pott kellő súlyt a tsz-tagok véleménye. Most tapasztal­juk, hogy a kommunistákat hozzá kell szoktatni a párt- demokrácia, a párt vezető szerepének helyes értelme­zésére. Első taggyűlésünk az aratási munkákra való felké­szülés idejére esett. A veze­tőség ismertette a bérezéssel kapcsolatos elképzeléseit, s ezt vitattuk meg. Nekünk most a betakarítás volt a fő gondunk. Ügy érzem, jól tet­tük, hogy ezzel foglalkoztunk, s a legjobb indítás volt az alapszervezet hasznos tevé­kenységéhez. Eddig nem volt gyakorlat a gazdaságban, hogy a kommunisták értesüljenek először a belső elhatározá­sokról, ők vitassák meg, s azután kerüljön az a tsz tagsága elé. Hadd tegyem hozzá, rekordidő alatt fejez­tük be az aratást, mert.'min­denki tudta, mit várhat, mi­re számíhat. Növekszik a pártcsoportok szerepe Nagyházi Gyula, az Encsi járási Pártbizottság titkára szélesebb áttekintéssel érlé­keli a járásban most zajló szervezeti változásokat, s az azokból eredő új problémá­kat. Ügy érzi, jelentősen nö­vekedni fog a pártcsoportok szerepe, s ezzel párhuzamo­san meg kell keresni a mód­ját annak is, hogy hatáskö­rük megfelelően bővüljön. — Az egyesülés során két­féle helyzet alakult ki — mondja Nagyházi Gyula. — Az egyik a selyebi típus, amikor úgynevezett tiszta- profilú alapszervezetek ala­kultak, Ott egy közösség a tsz, a másik a községi alap­szervezet. Másik típus a Vi­zsolyt, ahol megalakult az új alapszervezet, s a pártcso­portokat üzemáganként ala­kították ki, s ez megfelel a korábbi községi felosztásnak. Ez utóbbi esetben az történt, hogy egy pártcsoporthoz tar­tozik egy üzemág, az adott községgel. Ebben az esetben tisztázásra vár. hogy az ille­tő községben működő társa­dalmi- és tömegszervezetek milyen kapcsolatban legye­nek a pártcsoportokkal. Más szóval, bővíteni kellene a pártcsoportok hatáskörét, s ezzel párhuzamosán önálló­ságát, kezdeményezőkészsé­gét. Az új szervezeti felállás mindenképpen azt hozza ma­gával, hogy a pártcsoporto­kon belül kell növelni a po­litikai munka színvonalát. Figyelembe kelt' venni, hogy azokon a helyeken, ahol üzemáganként alakultak a párlcsoporlok, azoknak sok­kal jobb az. infdrniáltságuk az adott területről, s ezt a többlet-tájékozottságot az alapszervezet vezetőségének jobban lehet hasznosítani az irányító munkában. A járási pártbizottságra vár még a feladat, hogy a pártcsoportok . megnövekedett szerepét fi­gyelembe véve további ja­vaslatot dolgozzon ki. olyan ajánlást, amelynek nyomán növekedhet a pártcsoport fe­lelőssége. szerepe az alap­szervezet életében. Egy alapszervezet négy taggal A krasznokvajdai körzet­ben hét községben nyolc atapszervezet működött ed­dig. A szervezeti változás nyomán jelenleg van egy termelőszövetkezeti, egy köz­ségi és egy pedagógus alap- szervezet. Az utóbbinak négy tagja van, tehát további megfontolásra szorul az ösz- szevomás folytatása. Vag­ner Emil, a pártvezeföség tagja elmondotta, hogy csak hasznára válna a községi alapszervezetnek, ha magába olvasztaná a kis létszámú pedagógus alapszervezetet is. Ebben a térségben ugyan­csak indokolt; volt az össze­vonás, hiszen a nyolc alap- szervezetből a büttösi volt a ’egnagyobb, 14 taggal, a töb­biben négyen—öten voltak. Talán nem kell részletezni, milyen szervezeti életet lehet kialakítani, hogyan lehet ve­zetőséget választani egy négy fős alapszervezetben. Sem a pártépítési, sem a propagan­damunkától nem lehet sokat várni. A tagkönyvcsere során lefolytatott beszélgetések al­kalmával a tagság 80 száza­léka sürgette áz alapszerve­zetek összevonását. Ez az igény szerencsésen találko­zott a járási pártbizottság korábbi terveivel. Az encsi járás kommunis­tái nagvon reálisan, világosan látják, hogy a társadalmi fej­lődés olyan változásokat ho­zott a járásban, amelyekkel lépést kell tartania a párt szervezeti változtatásainak is. Valamennyiüket az. az igény vez.eti. hogy a politikai mun­kát még jobbá, hatékonyab­bá tegyék, s ezáltal növeljék a párt tekintélyét, befolyá­sát. A szervezeti változtatások — bár még korántsem feje­ződtek be — jó eredménye­ket mutatnak, s biztatnak rá, hogy az elkövetkező idők­ben tovább munkálkodjanak a finomításon, pontosításon. A szervezeti formák mozgá­sa, fejlődése, változása, nem szubjektív elképzelések alap- ián, de nem is automatiku­san megy végbe. Igényes munkát igén ve', s ezt a fe­lelősséget az encsi járás komimini'tái vállalták. s bízvást, jó nékknáf nyújtják maid annak a módszernek, a me1 vet az or.sz.ág más. ap­rófalvas területei is követ­hetnek. Adamovics Ilona Területrendezés ,,Azért jövök be, hogy dolgozzak...” ElépÉü-e RiszaSt vápa a Mgyári munkás? Húzómű, ÍI-cs üzem A szervezeti formákhoz nyúlni, azon változtatni, csak nagy gonddal, kellő okkal szabad. A pártról szóló lenini tanítás szerint a szervezeti elveknek az a szerepük, hogy a pártot minden körülmé­nyek között alkalmassá te­gyék történelmi küldetésének teljesítésére. Ha pedig ez így van, akkor a párt szervezeti formáit az adott társadalmi viszonyok, a párt feladatai határozzák meg. Napjainkban tanúi vagyunk a társadalmi, gazdasági viszonyok gyors változásának. Előfordul tehát, •— s az encsi járásban ez kö­vetkezett be, — hogy a fej­lődés, változás következté­ben egy adott szervezeti for­ma zavarólag hat, nehezíti a politikai munka teljesebb kibontakoztatását. A járás kommunistái, a járási pártbi­zottság most azon munkál­kodnak, hogy megtaláHák a jobb, hatékonyabb formát. Egy kis statisztika. Az elmúlt tizenöt év alatt sokat változott a járás gaz­dasági és közigazgatási képe. Nézzük a számokat: Termelőszö­vetkezetek Ev: száma: 1962 ' 81) 1966 69 1970 41 1975 27 A tsz-ek számának csökke­nését a gazdasági területek összevonása okozta. Nagyobb gazdaságok alakultak ki, amr'yckben a tagok három, »égy, vagy még annál is több község földterületét művelik egy gazdaságon be­lül. A járásban 82 település van. de az évek folyamán megtörténtek közigazgatási összevonások is. Jelenleg van 2 nagyközségi közös tanács, 21 községi közös tanács és 4 községi tanács. Annak idején a pártalap- szefvezeteket a községekben alakították ki, s tegyük hoz­zá, hogy a lakóterületi mel­lett rendszerint volt alap- szervezete a termelőszövet­kezetnek is, ) 974-ben 132 pártalapszervezet működött a járásban, ebből 27 olvan volt, ahol a tagság száma nem érte el a tizet, 51-ben pedig nem haladta meg a hú­szat. Az említett szervezeti vál­tozás lényege, hogy a kis létszámú alapszervezeteket is összevonták, jobban mondva egy ilyen irányú folyamat kezdődött el a járásban. Je­lenleg már csak 9 olyan alapszervezet van — de még mindig van(!) — ahol 10_nél kevesebb a tagok szá­ma. Miért kell követni a gazdasági változást? Tudjuk azt, hogy a párt szervezeti elveit és formáit nem szabad összekeverni az állami," a gazdasági és a köz- igazgatási testületek tevé­kenységének szervezeti elvei­vel. Az encsi járásban gya­korlatilag az történt, hogy végrehajtották a gazdasági összevonásokat kialakították a közös községi tanácsokat, s érdemben nem nyúltak — ezzel párhuzamosan — a pát'talapszervezetekhez. Csakhogy a mindennapi élet­ben igen sok problémát oko­zott az a tény, bogy a párt- szervezetek felállása válto­zatlan maradt. Mit mond er­ről Zsitnyár Sándor, a selye­bi tsz-pártalapszervezet tit­kára? — Selyeb. Nyeste és Abaúj- szolnok termelőszövetkezetei 1974-ben egyesültek. En az abaújszolnoki 7 tagú alap­szervezet. titkára voltam 1971-101 Egy olyan kis’, lét­számú alapszervezetben lsen nehéz az érdemi poiiti­Az elmúlt évben megjelent rendelet lehetővé telle, a mezőgazdasági üzemek közöt­ti területrendezéseket, az üzemek közötti önkéntes földcseréket. A MÉM-ben megvizsgálták, a termelők hogyan éltek a lehetőséggel, és megállapították, hogy szá­mos kérelmet adtak be. Eze­ket általában rövid úton el is bírálják. A gazdaságok 160 ezer hektár területen tervez­nek földcseréket. Az elmúlt hat hónapban 30 ezer hektá­ron már tor került a terü­letek kölcsönös átadására. Ezzel a kirívó széttagoltsá­gokat sikerült megszüntetni. Ha az önkéntes cserében nem tudnak megállapodni, úgy halósági területrendezést kell kérni. A vizsgálat szerint a megyei tanácsok, valamint a földhivatalok kezdeményezik a földcseréket és közremű­ködnek a végrehajtásban. — Szoktam-e nézni az órát? Ritkán, inkább •• a munkámra figyelek. Nem az idő múlasa a fontos szá­momra, hanem a termeles. Azért jövök be a gyárba, hogy dolgozzak és pénzt ke­ressek. Meggyőződéssel írom le; nemcsak Mizsei József gép­kezelő, hanem a December 4. Drótmüvek munkásainak túl­nyomó többsége is így gon­dolkodik. Azzal a jó érzés­sel akarnak műszak után ha­zamenni, hogy eléget tettek kötelezettségüknek. Ám. teljesül-e mindany- nyiuk vágya, úgy végezhe­tik-e a munkájukat, ahogyan elképzelték? Elégedett-e mű­szak után a drótgyári mun­kás? A kérdésre röviden azt felelték; általában igen. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy valamennyien annyit adnak . a gyárnak és annyit ■kapnak a gyártól, amenyi- re a képességükből futná. Másképpen; korántsem ak­názzák ki maximálisan a tartalékokat, gyakran tő­lük független okok miatt. ok — Nálunk az 1850 fizikai munkás 68 százaléka nor­mában dolgozik — tájékoz­tak Tuza József, a bér- es munkaügyi osztály vezetője. — Az ötszáz karbantartó és százhúsz meős esetében kép­telenség megállapítani meg­felelő teljesítménykövetel­ményeket. Bérezésünk ösz­tönöz a munkaidőalap jobb kihasználására, a technoló­giai előírások betartására, a munka fogy elem javítására. Az a munkás, aki eleget tesz a követelményeknek, tizenöt százalékos minőségi bérezés­ben részesül. A teljesítménybérezéshez természetesen reális, elérhe­tő. ugyanakkor a több, jobb termelést előmozdító nor­mákra van szükség. A drót- művekben is előtérbe került a korszerű teljesítményköve­telmények kidolgozása, s az elmúlt évben 6 ezer 250, az idén 3 ezer 82 normát vizs­gáltak felül. Ezek eredmé­nyeként tavaly 108 ezer. te­hát a normaórák több mint 6 százalékát takarították meg, s a program szerint az idén 53 ezer 660-al kevesebb normaórát használnak fel a tervezettnél. Óhatatlanul fel­vetődik; nem viszik-e túl­zásba a normák szigorítását a gyárban? — Első hallásra talán jo­gos a kérdés, mégsem ez a helyzet, s dolgozóink is csak elvétve reklamálnak a nor­mák szigorítása miatt — fe­leli Orczy Sándor, a norma­iroda vezetője. — Elöljáró­ban tudni kell. hogy a nor­mák gépi, kézi veszteség- időkből tevődnek össze. Egy húzógép például húsz perc alatt dolgoz fel száz kilo­gramm alapanyagot, utána tíz percbe telik a készáru le­szedése, az. újabb alapanyag felrakása, s az ’esetleges gé­pi meghibásodások elháritá­| sa. Az elszakadt drótszálak összehegesztése például az összes idő 5—15 százalékát igényli. A munkanapfelvéte­lek során azt vizsgáljuk, ho­gyan lehetne csökkenteni a kézi vesztesé .Wdőt és növelni az effektiv termelésre for­dítható gépi időt. — Például a szervezés ja­vításával sokat érhetnénk el — folytatja. — Gondolok az egytonnás huzalkötegek szé­les körű bevezetésére, ami­vel hat-hétszeresére növel­hető a gépi idő. s egy ember akár három gépet" is kezel­het. Sajnos, az Özdi Kohá­szati Üzemek egyelőre kép­telen a kívánt minőségben szállítani az egytonnás kőte- geket. Azáltal, hogy a ke­mencék és az azonos típusú dróthúzógépek összedolgoz­nak, egyenletesebb a leter­helés, pótolhatók a hiányzók, kevesebb az üresjárat, mert a dolgozók egymást segítik a munkájukban. A sodróüzem vezetője Ve­res Albert hozzáteszi: — Mi adtuk az első fél év­ben a gyár 728 milliós ter­melésének felét. Eredmé­nyeinkben döntően közrejátT szik, hogy ma már a csévé- lök is érdekeltek a sodrómű termelésének alakulásában, ugyanis teljesítmény után kapják a fizetésüket. Amikor megszületett az intézkedés, nyomban 80 millióval növe­kedett a gyáregység éves ter­melése. Egy újítás révén ösz- szekapcsoltunk tíz sodrógé­pet; ez 4,5 milliós megtaka­rítást jelentett, s fele lét­számmal többet termelünk és kevesebb gépen. * Adott tehát a korszerű norma, az ösztönző bérezés, a céltudatos szervezés, mind­ez azonban még korántsem elégséges ahhoz, hogy a dol­gozó jól végezhesse a mun­káját. Fontos többek között a zavartalan anyagellátás. — Gyárunk évente 5 ezer 400 tonna alumínium, és 63 ezer 700 tonna acélhuzalt használ fel. A döhtö fontos­ságú alapanyagokból általá­ban jó az ellátás. A drótkö­tél-gyártásnál nélkülözhetet­len kenderfonálbetétböl azon­ban a második negyedévben is 40 tonnával kevesebbet szállított a Szegedi Kender­és Szövőipari Vállalat, s volt idő. amikor álltak a kender- kötél-sodrógépek. A targon­cák alkatrészellátása olykor a nullával egyenlő, a GÉP- TEK-nél még 1973-as rende­lésünk is van. Hiába vettük meg tehát a 360 ezer forin­tos drága targoncát, a szál­lítás enyhén szólva akado­zik.— magyarázza Magyari Miklós, az anvaggazdálkodási osztály vezetője. A gépek műszaki állapota a gyárban 63 százalékos. A modern gépele mellett meg­találhatók az elavultak is. A régi gépeken pedig magától értetődően gyakoribbak a meghibásodások, ami sok bosszúságot okoz és teljesít­ménycsökkenéssel jár. — Az ötödik ötéves terv­ben 247 milliót fordítunk szinttartó, selejtpótló beru­házásokra — mondja Gi- novszki Arisztid fejlesztési főmérnök. — Az idén 60 millióért vásárolunk új * gé­peket. ezeket a sodróműben és a huzalmű 11-ben állítjuk üzembe. Ezek a gépek nem­csak üzembiztosabbak. na­gyobb teljesítményűek, ha­nem lehetővé teszik a mun­kaerő jobb kihasználását, il­letve megtakarítását. Természetesen a korszerű gépek működtetése nagyobb szakértelmet kíván. Régi gond a drótművekben; ke­vés a szakember. Lükő Ká­roly. a személyzeti és okta­tási osztály vezetőhelyettese erről ezt mondja: — Nem egészen ötszázan rendelkeznek az országos szakmai névjegyzékben fel­tüntetett szakmával. Ezen­kívül százötvenen szereztek oklevelet a dróthúzó- és fémbevonó,' illetve a drótkö­tél- és kábelgyártó szakmá­ban, ezek azonban csak a vállalatnál érvényesek. A ha­todik ötéves terv végére sze­retnénk elérni, hogy vala­mennyi dolgozónk képezze magát valamilyen szakmá­ban. Ennek érdekében éven­ként harminc munkást, isko­lázunk be saját erőből, spe­ciális tanfolyamra. Az okta­tás időtartama 160 óra. a fe­lét fizetett szabadságiként biztosítja a gyár. Vizsga után automatikusan egy fö­lállttal növeljük az új szak­munkás órabérét. Sajnos, több mint négyszázan nem végezték el a nyolc általá­nost, ezek többsége vidéki. Annak a munkásnak, aki pó­tol egy hiányzó osztályt. 500 forint jutalmat adunk. Szer­vezünk továbbképző tanfo­lyamokat is. s az a célunk, hogy a szakmunkások négy­öt évenként felújítsák isme­reteiket * A gyáregységeknek, belső érdekeltségi rendszerük van, s a bértömeg a lervleljesi- tés arányában változik. Az egyik dolgozó munkája be­folyásolja a másik dolgozó fizetését. A drótművekben megbecsülik a régi dolgozó­kat. a közvetlenül a terme­lésben részt vevők a letöl­tött évek után egy százalék korpótlékot kapnak. Ennek ellenére is nagy a fluktuá­ció: az első .hat hónapban csak a termelőegységekből 95-en számoltak le és ugyan-, itt 125 főt vettek feli. — Tovább csökkenti a kollektívák munkájának eredményességét, közvetve az egyének kereseti lehetősé­gét is, hogy tetemes a vesz- teségidö — egészíti ki a hal­lottakat Paróczai József munkaügyi csoportvezető, — Az első fél évben dolgozón­ként átlagosan tíz és fél nappal kevesebbet fordíthat­tunk termelésre betegségek, igazolatlan mulasztások, en­gedélyek következtében. Ez összesen 19 ezer 500 mun­kanapot, és mintegy 42 mil­lió forint termelési értéket jelent. Ennyivel termelhetett volna többet a gvár. amiből több jutna bér nyereség, prémium formájában a mun­kásoknak is. A veszteség elsősorban az évek. évtizedek óta rende­sen. szorgalmasan dolgozó munkásokat sálija. Megért­jük azt a ..szakit”, aki ke­serűen kifakad: — Minek keli nekünk tel­kiismeretlen. csak a munka könnyebb végét fogó embe­rekkel foglalkoznunk. A ván­dormadaraknak eleve ajtót kellene mutatnunk, a hasz­nálhatatlan embereket el kellene engedni. Inkább le­gyünk kevesebben, de olya­nok. akik mindenkor becsű«- Jelesen dolgoznak. Kolaj László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents