Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

1977. július 15., péntek . ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 — TÚLJUTOTTUNK a mélyponton. Az emberek megtalálták a helyüket. Most nagyot akarunk lépni. Az emberekben megvan a jó­akarat: mindenki többet, jobbat akar. — Bán József né elnök summázza így a Mező­kövesdi járási Építőipari Szö­vetkezet múlóban levő gond­jait és új feladatait. A negyedszázada alakult, több fúziót átélt kollektíva életútja, története,' sikerei, kudarcai szoros kapcsolatban vannak Mezőkövesddel. E szövetkezet dolgozóinak keze munkája telte városiassá a települést. Több száz lakás, közte egy sor több szintes ház, üzemépület, intézmény tanúsítja az építők szorgos- kodását, lokálpatrióta törek­véseit. A szövetkezet fejlődésének vonala nem egyenletesen ível felfelé, meg-megtörik, aztán újból felfelé halad. 1!KÍ5 és 1973 között élte a szövetkezet virágzásának idő­szakát. Ennek dokumentuma, hogy az 1973-ban végzett munkája alapján a kollek­tíva megkapta az ÉVM-től a „Kiváló Szövetkezet” kitün­tetést, több korábbi elisme­rés csúcspontjaként. Sok kö­szönetét kaplak azért is, amit a város fejlődéséért tettek. 1974 már sok gonddal kö­szöntött be a szövetkezetbe. Bár a kollektíva 100 millió forint értékű építésre, javí­tásra volt képes, de az évet jóformán megrendelés nélkül kezdték. Ennek az is oka volt, hogy — távlati célkitű­zések érdekében — ide telepí­tették a Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat egyik egységéi, és így konkurren- cia alakult ki a helyi mun­kákra. A kollektíva távol, Halmaitól Perkupáig vállalt munkát. Az otthontól való távoliét azonban a munka­fegyelem lazulásához veze­tett. A létbizonytalanság kö­vetkeztében 200 ember fordí­tott hátat a szövetkezetnek, s ki a jobban fizető állami vállalathoz ment dolgozni, s volt, aki kisiparosként vál­lalt munkát a gyorsan épülő üdülőtelepen. A szövetkezet élére űj ve­zetők kerültek. Nyugdíjba vonult az elnök, s így utóda Bán Józsefné lett. Szecskó Gábor, a szövetkezet egyko­ri ösztöndíjasa két évvel ez­előtt kezdte meg a munkát, s ez év januárjában lett mű­szaki vezető. Régen a szövet­kezetben dolgozó nőből lett főkönyvelő. A régi, de be­osztásukban új vezetők a kol­lektíva támogatásával nagy ambícióval kezdtek a feszítő gondok megoldásához. Mit mutat az első lel év? A műszaki vezető elmondja, hogy ez évre, jövőre és 1979- re vonatkozóan 200 millió forint értékű munkára van megrendelésük. Ez évben a terv szerint 80 millió forint értékű építést, karbantartást végeznek el. Az év hat hó­napjában jó eredményt ér­tek el, teljesítették, illetve túl is teljesítették árbevéte­li és termelési tervüket. Ez kétszeresen is értékes ered­mény, hiszen az építők a ter­vezettől 25 emberrel keveseb- oen teljesítették túl a féléves termelési tervüket. A napokban adtak át példá­ul a sörkirendeltség run.ta­rát, az álész önkiszolgáló ét­termét, Cserépváralján a bor- kombinátot. A Matyó Lakás­szövetkezet két 24 lakásos ház építését várja tőlük, az egyik építéséi az idén meg is kezdik. Az OTP két ház, 40 lakás építését várja tő­lük, ez évben ennél is meg­kezdik az egyik ház építését. A munkában különösen Mol­nár Mátyás kőműves, Árvái János lakatos, Kiss Albert villanyszerelő kollektívája dolgozott a legjobban. A szövetkezet vezetői igye­keznek erősíteni a kapcsola­tokat a megrendelőkkel. Azt tartják: „nekünk dolgozni kell, s a megrendelőknek pe­dig a lakásra, vagy más épü­letre van szükségük”. Az utóbbi néhány hónapban a korábbitól jobb lett a kap­csolat a város vezetőivel, ahogy itt mondják „találkoz­tak az érdekek”. A városi tanács igényli a munkájukat, segíti a szövetkezetei, és ez egyik alapja a további elő­relépésnek. A szövetkezet valójában az útkeresés időszakát éli át. Kapacitásának 50—55 száza­lékát a lakásépítés köti le. A gondot az okozza, hogy ők még a hagyományos módon épí­tenek és a téglaellátás aka­dozik. A körülmények, az igények, az élet más terüle­tén végbement fejlődés azt kívánja, hogy a hagyomá­nyos technológiát a szövet­kezetben is a korszerűnek kell felváltania. Á MINDENNAPI munka végzése mellett a szövetke­zet vezetői igyekszenek min­dent a helyére rakni. Egyik leladátuknak tekintik töb­bek között a középvezetés megerősítését. Vannak ter­jeszkedési elképzeléseik is. A járás építési igényeinek ki­elégítése végett Bogácson külön építésvezetőséget szán­dékoznak létrehozni. A szö­vetkezet dolgozói, s vezetői tudják, hogy nehéz hónapok, nehéz évek előtt állnak, so­kat kell előrelépni szemlélet­ben, új építési módok, tech­nológiák meghonosításában. Bíznak abban is, hogy ez a kollektíva képes a na­gyobb feladatok elvégzésére. Csorba Barnabás Sárospatak város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága jú­liusi ülésén behatóan megtár­gyalta azl a jelentést, amelyet Budavári Csaba tanácselnök­helyettes. az operatív bizott­ság elnöke terjesztett elő a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére telt intézkedé­sekről és azok eredményeiről. Az idevonatkozó miniszterta­nácsi határozatnak megfelelő­en az érdekelt mezőgazdasági üzemek részletes feladat-tervet készítetlek, a városi tanács pedig a termelést segítő helyi szervek tevékenységének ősz- szehangolására operativ bi­zottságot alakított. A kormányhatározat óta több mint egy év telt el, s amint a végrehajtó bizottság megállapította, az intézkedé­sek hatására a város terüle­tén a kistermelésben biztató eredmények születtek, A Kos­suth Termelőszövetkezetben a háztáji gazdálkodást önálló üzemágként a közös gazdaság szerves részének tekintik. Te­vékenységét a háztáji bizott­ság irányítja a háztáji agro- nómus vezetésével. Ennek köszönhető az elért szép eredmény. Az elmúlt év­ben például 442 hízott sertést értékesítette^ a tagok a tsz útján másfél millió forint ér­tékben. Ez év első felében már 356 sertést hizlaltak köz- fogyasztásra, s ezért egymillió 236 ezer forintot kaplak. Hí­zómarhát tavaly összesen 47 darabot, ez idén már eddig 36 darabot, adtak el. Tejből 1976- ban egymillió 900 ezer forin­tot, ez év első felében 900 ezer forintot árultak a tsz-tagok. A háztáji termelést azzal is segíti a Kossuth Tsz, hogy a szokásos háztáji földön kívül a nagyüzemi művelésre alkal­matlan területeket 300—400 négyszögöles parcellákban öl évi használatra adja az igény_ löknek. A két nagy tanyaköz­pontban: Dorkón és Apróho­mokon 77 tsz-tag élt ezzel a bérleti lehetőséggel. A Bodrogközi Állami Gaz­daság vefnhes üszők, tenyész­kanok kihelyezésével segíti a kistermelést. Ezenkívül na­posbaromfit, palántát, vető­magot bocsát dolgozóinak ren­delkezésére, állataiknak ka­szálót. legelőt biztosit. A Sá­rospataki Áfész is nagy fel­adatot vállal a kisgazdaságok termelésének növelésében. Az évek óta működő kertészeti, sertéshizlaló, nyúltenyésztő és méhészeti szakcsoport mellé ez idén két új szakcsoportot: galambtenyésztő és baromfi- tenyésztő szakcsoportot szer­vezett. A szakcsoportok ter­mékeit, úgyszintén a háztáji gazdaságok zöldség-gyümölcs, féleségeit is felvásárolja és a helyi lakosság körében érté­kesíti. A végrehajtó bizottság ha­tározatában megállapította, hogy a helyi üzemek és vál­lalatok támogatása folytán a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban nőtt a termelési biz­tonság, de a kistermelők ked­vének fokozása érdekében iic- liány gond még megoldásra vár. Végardón például sürgő­sen be kell fejezni a tejgyűjtő építését, mindenütt zökkenő- mentessé kell tenni a hízott sertések felvásárlását. Az áfész bővítse boltjaiban a mű­trágyák, növényvédő szerek, az olcsó kisgépek és szerszá­mok választékát. Továbbra is az építőipar... Próbaüzem előtt a PVC—III. Ez év elején nyilvánvalóvá van, nogy a Borsodi Vegyi- komoinaioan epulo nagyoe- runázás, a PVC—111. neveli ismerne vált létesítmény ki­vitelezése késésben van. Min­denféle tanaiéiról figytiemoe véve sem, illetve ang csök­kenthető a Közel 4 hónapos csúszás, kétséges a próbaüzem ez év szeptemoer 30-an ese­dékes megkezdése. A beruhá­zás, a hátralevő munkák gyor­sítása érdekében április kö­zepén miniszteri szemle xere- téoen határozták meg a leg­sürgetőbb tennivalókat. — Mi történt azóta, hol tart jelenleg a kivitelezés, meg­kezdhető-e a próbaüzem a tervezett időpontban? — ez iránt érdeklődtünk Szőke Bé­lánál, a kombinát beruházási igazgatóhelyettesénél. Mint elmondta, az említett •— az érintett kivitelezők be­vonásával megtartott szemle — nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy bizonyos áthidaló megoldásokkal ugyan, de mégis lehetővé válik a próba­üzem megkezdése. Növelte ki­vitelezői létszámát az ÉAÉV, s összességében a többi válla­lat is tartja a miniszteri szem­lekor elfogadott megállapo­dást, jól halad a munka a technológiai területen. Jelen­leg több mint 4 ezren dolgoz­nak az építkezésen, leszámít­va a BVK ..besegítését” 3 ezer 500 dolgozót foglalkoztat­nak itt az építő és szerelő vál­lalatok. Nekik köszönhető, hogy az új gyár kerítésén be­lül úgyszólván minden stim­mel, megfelelő ütemben fo­lyik az építés, szerelés. Nem így a külső területen, az új gyár szennyvíztisztító telepénél. Ez a legkritikusabb pontja az építkezésnek, ez van a legnagyobb késésben, énei­kül nem kezdhető meg az üzemszerű termelés. S hogy így áll, abban nem kis része van a 22. sz. Állami Építő­ipari Vállalatnak, amely — bár területükön is növekedett a munka üteme — nagyobb erőt a miniszteri szemle után sem tudott ide irányítani, sőt néha még csökkentette az itt dolgozók létszámát. Ezzel ma­gyarázható, hogy június vé­géig a tisztítótelep egy-egy részegységének elkés zítésére kitűzött — a beruházóval, vagyis a BVK-val közösen megállapított — nyolc határ­időből csupán egyet tudott betartani a vállalat. A többi késedelmet: szenved, hátrál­tatja majd más vállalatok munkáját, felborítja a precí­zen kidolgozott tervek meg­valósítását, végső soron to­vábbi késedelmet okozhat a PVC—111. gyár termelésének megkezdésében. A lemaradás több szempont­ból is komoly következmé­nyekkel jár. Részint mert a BVK „zsebéből” kell kifizetni a késedelem okozta termék­kiesést, s ami ennél fonto­sabb: népgazdaságunk az V. ötéves terv kimunkálásakor számolt az új műanyaggyár belépésével. külkereskedel­münk a tennék — 1978-ban 50 ezer tonna pvc-por — ér­tékesítésével, nem közömbös tehát mennyivel sikerül rövi­díteni a késedelmet, elké­szülhet-e az 50 ezer tonna, eleget ludunk-e lenni vállalt, kötelezettségeinknek. Szőke Béla beruházási igaz­gatóhelyettes szerint: ha min­den úgy alakul, ahogy szeret­nék. ha az építőipar tud erő­síteni — elsősorban a szenny­víztisztító építésénél — meg­valósítható a szeptember 30-i próbaüzem. Ehhez persze az is kellelt. hogy a BVK — a késedelemből adódó kényszer- helyzetben — bizonyos provi-, zorikus megoldásokkal, akár plusz költség árán is bizto­sítsa a már beállított gépek, berendezések kipróbálását. Ilyen meggondolás alapján építettek ki a gyár I-es telepe és az új műanyaggyár között egy villamos távkábelt, s ilyen megoldással biztosítják majd (július 31-ig elkészül a veze­ték) a géppróbákhoz szüksé­ges vízellátást is. Ugv látjuk. — mondta az igazgatóhelyettes —. hogy a 111—IV. negyedévben meg­kezdhetjük a gépek járatását, a komplexpróbákat, sőt né­hány területen a próbaüze­met is. Ezek sikeres befejezé­se után — úgy érzem — nem lesz akadálya, hogy ez év vé­gén a három legfontosabb üzemben az úgynevezett ..éles” próbákat is megkezdjük. S ha mindezt sikerül megvalósíta­nunk, s ha az építőipar is be­tartja ígéretét, vagyis a pró­baüzem ideje alatt pótolja ed­digi lemaradását, gyorsítja a szennyvíztisztító elkészítését, 1978-ban legyártjuk az előirt 50 ezer tonna pvc-port. Cikkünkben szó esett róla, hogy az építőipari vállalatok késése akadályozza, hátrál­tatja az új pvc-gyár próba­üzemének megkezdését, si­keres befejezését. A határidő sürget! Ezt bizonyára az érin­tett vállalatok irányítói is tudják. Várhatóan ennek tu­datában megteszik a szüksé­ges intézkedéseket, hogy az ország egyik legnagyobb ipari beruházása, létesítménye idő­ben megkezdhesse a terme­lést. N. I. füiiszterlselyeltesi szemle Leninváresban — Kckordlcruics uíán csak kosíolo — A kevésből is jut néhány vagon exportra — A burgonya cs a szilva majd pótolja A nehézipari és az EVM lárca vezetői nagy figyelem­mel kísérik a leninvárosi egyedi nagyberuházások meg­valósítását. Tegnap, július l i­en Zsevgellér István nehéz­ipari-, és Sárosi János épí­tési és városfejlesztési mi­niszterhelyettes látogatott a fiatal szocialista városba. El­sőként a Tiszai Vegyikombi­nátot keresték fel, ahol Szá­llási Tibor műszaki igazgató­helyettes és Balázs Lajos, a kombinál beruházási igazga­tóhelyettese számolt be a po- lipropHéngyár építéséről, az első léi évben végzett beruhá­zói, kivitelezői tevékenység­ről. Ezt követően a két mi­niszterhely eltes a helyszínen is megtekintette a beruházá­son folyó munkát. Zengellér István és Sárosi János a nap folyamán elláto­gatott a Tiszai Kőolajipari Vállalathoz is. Itt Farkas Kál­mán. a T1FO igazgatója tájé­koztatta a vendégeket a kő­olajfinomító szereléséről, és egyéb, a beruházás szempont­jából döntő fontosságú léte­sítmények építéséről. A mi­niszterhelyettesek a szemle alkalmával meggyőződlek ar­ról is, hogyan halad azoknak a létesítményeknek az építése, illetve szerelése, amelyek a keleti termékvezetéken érke­ző szovjet kőolajtermékek fo­gadására, tárolására és továb­bítására szolgálnak majd az év második felében. A miskolci piacon néhány napja megjelent a sárgaba­rack. A zömét közeli kertek­ből hozzák kis kosarakban. Kívánatos, szép gyümölcs, de azért még nem az az „igazi”. Ügy mint cseresznyében a szomolyai, barackban a gönci is kiválik társai közül izével, illatával. — A gönci kajszit az idén ne keresse — mondja a jára­tos kiskereskedő — elvitte a fagy... * Göncön mégis találkozom a liires kajszibarackkal. Már „gurul” a kertekből kiskocsin, öreg gyermekkocsi ölében, ke­rékpár csomagtartójára kötö­zött ládában, Trabant cso­magtartójában az állomás mö­gé, a ZÖLDÉRT-telepre. Tavaly ilyenkor csak lépés­ben haladhattunk a gépkocsi­val a sok barackszállítótól a gönci utcán. Most alig néhány szállítmányt előzünk. És még a jellegzetes, kellemes kajszi­illatot sem érezni, ami kicsit a rózsáéra is emlékeztet. — Fél, inkább csak harmad- érésben szedjük — magyaráz­zák —, ilyen félig zölden, jól lehűtve messzire szállítható, s a konzervipar is így kéri. Né­hány nap múlva már lesz az illatosából is, ha marad ad­digra még szedetlen azon a néhány fagytól kiméit fán. * — Hétfőn kezdtük meg a felvásárlást — ’tudom meg Kaposi Jánostól a ZÖLDÉRT- telep vezetőjétől. — Sajnos, az idén alig okoz gondot az átvétel. Nagyon szegényes a kajsziszüret. A tavalyi mint­egy 200 vagonos rekordter­més helyett, amiből csak mi 120 vagonnal vásároltunk fel, s S0 vagonnal exportáltunk, legfeljebb 20 vagonnyi kós­toló lesz az idén. Főleg a nagyüzemi ültetvényeken az első fagyot még síi,-érült ki­védeni, de a második, a jóval virágzás utáni mínusz 6 fo­kos fagyhullám elvitte a gaz­dag ígéretet, A 20 vagon, azaz kétezer mázsa kóstolónak éppen elég lenne, de a konzervipari, a közvetlen fogyasztói és az ex­portigények kielégítésére édeskevés. Ha nem is csurran, legalább cseppen, s kiderül, hogy a szegényes termés, a szomorú szüret ellenére is sikerült már hétfőtől 10 vagon barackot felvásárolni, amiből vagy 5 vagonnyi, nagyon szép minő­ségű gyümölcs exportra is jul, hogy olt se feledjék el a gönci kajszi ízét. * Nyári, azaz búzával érő körte is sárgállik, ribiszke, málna is piroslik a ZÖLD- ÉRT-teiep raktárában. — Cseresznyét is sikerült. 350, meggyet vagy 150, egrest pedig 20 mázsanyit felvásá­rolnunk — mondja amolyan vigasztalásul Kapós) János, sőt a kis- és nagytermelők „zsebére” nézve valami bizta­tással is szolgál: — A barackot ugyan elvitte a fagy, de a mostani becslé­sek azt ígérik, hogy a burgo­nya és a szilva termése Gön­cön és környékéti pótolni fog­ja ezt a kiesést. Az idén szilvából lesz re­kordtermés. s nemcsak a há­ziasszony. de a konzervipar is —, ha már nem jutott elég barackhoz —. keresni, venni fogja a szilvát is. Ami pedig a környék bur­gonyatábláinak ígéretét illeti: csak a gönci ZÖLDÉRT-tele- pen legalább 100 vagon (s eb­ből 100 vagonnal a háztáji­ban. a kiskertekben termett) burgonya felvásárlására szá­mítanak. (p. s.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents