Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. július 10,, vasárnap Mérlegen az 1976~77~es tanév Beszélgetés Bujdos János megyei (uuácseluök-helyctiesscl Szokás az elvégzett mun­ka. értékelése. így az 1976/ 77-es tanév befejezése után — lapunk hagyományaihoz híven — kértük meg a me­gyei tanács elnökhelyette­sét, Bujdos Jánost, hogy ösz- szegezzük az elmúlt általá­nos iskolai tanév eredmé­nyeit és' gondjait. — Mindenekelőtt arra sze­retnénk választ kapni, hogy a tanév során hogyan sike­rült biztosítani az oktató- nevelő munka zavartalansá­gát, s milyen mértékben ja­vultak az oktatás személyi és tárgyi feltételei? — Az elmúlt tanévben tovább folytatódott a XI. kongresszus oktatási felada­tainak megvalósítása, vala­mint az 1972-es oktatáspoli­tikai párthatározat időará­nyos végrehajtása. Ennek során elsősorban a korszerű oktatás tartalmi színvonala erősödött. Pedagógusaink fe­lelősséggel készültek a fel­adatok ellátására, a min­dennapi, pedagógiai munká­ban. Szervezettebb lelt a to­vábbképzés, növekedett az ideológiai és pedagógiai, kul­turáltság. A tanév sorbán le­zajlott minisztériumi vizs­gálat is elismerően szólt a világnézet, erkölcsi és poli­tikai nevelésről, az iskolai élet demokratizmusáról, a tanulók önkormányzó-képes­ségéről, az iskola és a tár­sadalom kapcsolatáról, az is­kola nyitottságáról. Joggal mondhatjuk, hogy a befeje­zett tanévben teljes egészé­ben biztosítani tudtuk a mindennapi munka zavarta­lanságát. Nem okozott za­vart az alsó tagozatban be­vezetett tizenegy napos ta­nítási ciklus sem, mivel ará­nyosan csökkent az egy pe­dagógusra jutó tanítási anyag is. Iskoláinkban to­vább javultak a tárgyi fel­tételek. Közel ölvennel nö­vekedett a tantermek, nap­közis termek száma. Új is­kola kezdte meg működését Alsózsolcán, diákotthon épült Mezőkövesden. Újabb; kor­szerű iskolai könyvtárakat alakítottak ki tizenegy isko-‘ Iában, s több mint hatvan szaktanteremmel bővült szaktantermi hálózatunk. Az audiovizuális eszközök, szemléltetőeszközök szá­mában is jelentős gyarapo­dás van; különösen a ter­mészettudományos tantár­gyak eszközei növekedtek. Jelentős társadalmi segítés eredménye, hogy iskolá­ink többsége kellemes kör­nyezetet . tud teremteni a tanulóknak. Az elmúlt év­ben. huszonhét sportudvart alakítottak ki iskoláinkban. Ami ,a személyi ellátottsá­got illeti: több mint száz nevelővel többen tanítottak, mint az előző évben. To­vábbra is gond marad a ké­pesítés nélküliek magas szá­nra. Főleg a helyettesítések miatt közel kétszáz újabb képesítés nélküli beállítására volt szükség. Eredménynek tekinthető viszont, hogy már több kis településen is si­került a szakemberek bizto­sítása, így a szakosok által leadott órák aránya növe­kedett n Sikerült-e előbbre lép- olyan feladatok mcgol­Bujdos János dúsában, mint a tankötele­zettségi törvény betartása, az iskolára előkészítés és a bukások számának csökken­tése ? — A tankötelezettségi tör­vény végrehajtásában előbb­re léptünk. Számszerű adat még nem áll rendelkezésre, de bizonyos, hogy kevesebb volt a felmentett tanuló, többen jártak iskolába, s többen is végeztek eredmé- .nyesen egy-egy osztályban. Kevesebb lelt a bukás vala­mennyi városi, járási te­rületen. Az egész évi mun­ka eredményességét fokozta a tanév végén szervezett pótlófoglalkozás, ahol igen szép számban sikerült bu­kásra álló tanulóknál — egyéni foglalkozásokkal — a hiányt pótolni. Az iskolá­ra előkészítés, — elsősorban az óvodában — továbbra is eredményes. Az iskolára előkészítő foglalkozásoknál jelentős volt az egyéves fog­lalkozásokon részt vevő gye­rekek magas száma. Több mint ezerháromszáz gyerek részesült ilyen felkészítés­ben. Ezek mindegyike most kezdi majd az első osztályt, reméljük zökkenők nélkül. — Az oktatáspolitikai párthatározatot követően (előtérbe került) az általá­nos iskolák közötti színvo­nalkülönbségek kiegyenlí­tésének feladata. Mi a hely­zet Borsod megye általános iskoláiban? — Az általános iskolák közötti színvonalkülönbsé­gek kiegyenlítésére 1977-re megyénk tizenötmillió fo­rint szinvonalnövelő állami támogatást kapott. Idén be- fejeződik az általános isko­lákban a 2-es számú tan­eszközjegyzék eszközeivel való fölszerelés. így ez év­ben megkezdtük az általá­nos iskolai napközi otthonok szemléltetőeszközökkel való felszerelését. Ezenkívül a miskolci, a sátoraljaújhelyi járásnak és Sátoraljaújhely városának feladatul adtuk a ríémzetiségi anyanyelvi oktatást szolgáló ismeret- hordozók beszerzését. A TANÉRT Vállalat megren­deléseinket visszaigazolta és egyenletesen szállít. El kell azonban mondanom, hogy a megye általános iskoláiban nem megnyugtató az eszkö­zök tárolása, mert kevés a tároló bútor. Erre egyszeri támogatásként az 1977-es évre egymillió forintot biz­tosított a minisztérium. A megrendelések megtörténtek. A megyei tanács egyébként költségvetésében — oktatási célfeladatok 1-ölt sebhelyen — másfél millió forintot biz­tosítóit bútor beszerzésére. Ebből az összegből a me­gye szaktantermi hálózatát felleshettük tovább: esv- egy tárásban, városban két- három szaktanterem kiala­kítására volt így lehetősé­günk — Közismert, hogy 1978. szent emberében úi t"n ter­vek bevezetésére kerül sor. néhány tantárgy, esetében ezeket az új 1 nníervekei m.N I’ ?'/’ ifjó-* ^yoptomliai'hr'n |->ovp'/r><; u T-Tnnvan Vós/.iV­nek fel pedagógusaink az oktató-nevelő munka új íel- auaiaira? — A pedagógjusok felké­szítése folyamatos. A külön­böző dokumentumok egysé­ges értelmezésére valameny- nyi iskolaigazgató részére megyei felkészítést tartot­tunk áprilisban. Az alsó ta­gozatos munkaközösségi ve­zetőkkel hasonló módon foglalkoztunk, kiegészítve a szaktantárgyi ismeretekkel. Már tanév közben is folya­matosan készítettük fel az új matematikaoktatásra ne­velőinket, hiszen megyénk valamennyi iskolájában szeptembertől az első és az ötödik osztályban az új tan­tervnek megfelelően tanít­ják a matematikát. A me­gyei felkészítést követi majd a helyi és az iskolai felké­szítés, erre a következő év­ben kerül sor. Ügy tervez­zük, hogy a később belépő ú,i szaktárgyi tantervek fel­készítését mindig a közvet­len megelőző évben végez­zük. Az a tapasztalatunk, hogy a pedagógusok nagy érdeklődéssel foglalkoznak az új dokumentumokkal, lát­szik, hogy meg akarják ta­nulni a megvalósításhoz szükséges eljárásokat, mód­szereket. — Ha már az új tanter­vűkről volt szó, a következő tanév előkészületeiről is szeretnénk hallani. Mivel gazdagodik az általános is­kolai hálózat, sikerül-e előbbre lépni a személyi feltételek biztosításában? — Várhatóan szeptember­re belép Saj őszen tpéteren egy nyolc, — Uzdon pedig egy tizenhat tantermes ál­talános iskola. Ozdon az év végéig várhatóan elkészül­nek a napközis termek és a tornaterem is. Leninváros- ban átadásra kerül egy 216 férőhelyes középiskolai diák­otthon. A tervek szerint az év végéig Szirmabesenyőn megvalósul az iskolabővítés, Sajószögeden pedig elkészül egy napközis terem. Pácin­ban, Bodroghalmon, Szir- mabesenyőh és Bódvaszila- son ötven férőhelyes, — Szalonnán és Boldván hu­szonöt férőhelyes óvoda ál­adására kerül sor. A pedagó­gusellátásban némi javu­lást eredményez az irányí­tott elhelyezés, de továbbra is megmarad a goncK a kis­településeken, főleg a taní­tók hiánya miatt. A pálya­kezdő fiatalok munkába ál­lításának megyei eredmé­nyeit teljes biztonsággal még nem értékelhetjük, hiszen júliusban és augusztusban pozitív irányú módosulás várható még. Az irányított elhelyezkedés egy csapásra nem oldhatta meg munka­erőgondjainkat, de fegyel­mezett és ütemes végrehaj­tása már a következő tan­évben is csökkentheti azt. Az elmúlt hónap végén az alábbi helyzetről számolhat­tunk be: 314 engedélyezett pályakezdő közül 164 kötött szerződést. Ezenkívül elhe­lyezkedett 33 ösztöndíjas, és ötven óvónői szakközépisko­lás. A pályakezdők közül elsősorban az óvónők, a ta­nítók és az * általános isko­lai tanárok szerződéskötése­inek az aránya a jobb. míg a megye részére biztosított 120 középiskolai keretszám­ból 79 még felhasználatlan. Az elmúlt tanévben egyéb­ként 190 pályakezdő állt munkába megyénkben, az idén már több mint 240 kötött szerződést Ha a tan­évkezdésig még növelni is fudiulc a nálvskezdőkkel kötött szerződősek számát, a pedayógus-e! • atott sác* ja­vulni fog oktatási intézmé­nyeinkben. TernnószPtesen. még a következő tanévben is lesznek kénesf+és nélküli nevelők. Számuk viszont csökken, fpi'-észültségük pe~ 'Uo emelkedik Csulorás Annamária Mit látnak majd az unokáink? Ö römmel láthatjuk, hogy szaporodnak a tele­vízió képernyőjén azok a műsorok, ame­lyek újjászülető városa­inkat mutatják meg az or­szágnak, a történelmi város­részek, műemléki együtteseit, városmagok, városi jellegze­tességek megőrzésének gond­ját országos témaként keze­lik és tárgyalják, s a városépí­tésben nem pusztán építőipa­ri cselekvést, meg gazdaságos tervteljesítést látnak, hanem a nélkülözhetetlen prakti­kum mellett az’ esztétikum­mal, a környezeti hatással, az új város és a történelmi város viszonyával, a várost szerető, azt korábbról ismerő ember és a város kapcsola­tával is számolnak. A Művészeti Magazin cí­mű igen jól szerkesztett so­rozat, amely az utóbbi esz­tendőben szinte teljesen át­tért a műemlékvédelem, a városépítés, illetve építőmű­vészet témakörére, az Unoká­ink is látni fogják című, ki- íejezetten városépítészeti vi- lasorozat és több más műsor foglalkozik újabban rendsze­resen azzal a témával, mi­ként lehet, vagy lehetne a szorító ipari feltételek közölt is megmenteni a történelmi környezetei, természetesen azt a mai kor követelményei szerint kialakítani, miként lehetne — mint legutóbb Kecskeméten megfogalmaz­ták — „emberközpontú váro­sokat” kialakítani. Ez alatt alighanem az értelmezendő, hogy a városkép alakítását az emberi igény és esztéti­kum, no meg a kialakult ha­gyomány egysége határozza meg elsődlegesen, s ne kizá­rólagosan az ipari praklici- tás, amelyben az ember az alkalmazkodni kénytelen mellékszereplővé szorul, hol­ott a tömeges lakásépítés és a városfejlesztés ő érte fo­lyik. A már említett kecskemé­ti beszélgetésben — Unoká­ink is látni fogják, 1977. jú­lius 2. vezette Rózsa Gyula — hangzott el az is, hogy lakótelepeink nagyon sokáig nem fogják tudni.azt az ur- banisztikus atmoszférát adni, mint a korábbi városköz­pontok. Vitathatatlan, hogy a korábbi települések körül kibontakozó és egyre erősö­dő gyűrűkben másképpen je­lentkezhetnek a tömegépítés és esztétikum kívánalmai, mint a városrekonstrukciók­nál. Ahol semmi sem volt korábban, ott kevésbé köt a régi városszerkezet, nem köt­nek az emlékek, s kevésbé hat az őslakosság tagadhatat­lanul meglévő és el nem ma­rasztalható nosztalgiája. Bár a teljesen új, előd nélküli lakótelepeken élők is éopen az urbanisztikus atmoszférát hiányolják, amelybe a társa­dalmi élet kialakításának kö­rülményei csakúgy beletar­toznak, mint a bolt- és intéz­ményhálózat jelenléte a la­kóházakban, a házak és az utcakép változatossága, derűs képe stb. A sokat emlegetett Salgótarján példája nem a legszerencsésebb, hiszen an­nak helyén nem egy korábbi város, hanem egy ipari rész­vénytársaság teremtette, már a ’ századforduló idején is el­aludt falu állt, amely a fel- szabadulás után ugyan váro­si rangot nyert, de külsőt csak a hatvanas években. Az ú.j városnak itt nem volt elődje! Kecskemét mostanában többször is szerepelt a tele­vízióban. A Művészeti Ma­gazin és nem sokkal utána a már említett július 2-i mű­sor igen részletesen bemutat­ta a nagyszerű példái, miként lehet a városközpontot úgy korszerűsíteni, hogy az to­vábbra is Kecskemét város­központja. maradjon, ne pe­dig egy a közép-európai vá­rosközpontok közül. hogy össze lehessen téveszteni Várpalotával, vagy Kazinc­barcikával. Nemcsak okos vi­tákat hallhattunk e városról/ Iranern a két különböző mű­sorban különböző megköze­lítéssel mutatkozott be előt­tünk e történelmi városképet és korszerűséget egyeztető törekvés a gyakorlatban, megvalósulás közben is. Lehetne további példákat hozni más adásokból Szeged­ről., egy korábbi Művészeti Magazin adásából Székesfe­hérvárról, egy még régebbi vitaműsorból Debrecen vál­tozásairól. Ez utóbbi város­ban is ezrével nőnek az új házak , utcasorok, lakótele­pek lakásainak sorai. De a városközpont képére ügyel­nek, a Csonkatorony mögött tervezik a mesterek utcáit, a nagy hírű Csapó utcán pedig a tízemeletes belonliázak hosszú sorát nemcsak az ele­mek sokfélesége és sokszínű­sége menti meg az egyhan­gúságtól, hanem a. betonhá- zak földszintjeire alkalmazóit boltok, áruházak kirakatai­nak változatossága is. K ellenek a képernyőre ezek a városépítészeti műsorok. Kell, hogy az emberek felismerjék: a kor­szerű építési adottságok és nemritkán szorító körülmé­nyek között, a paneltechno­lógia alkalmazása közben is lehet színesebben, érdekeseb­ben, „embercentrikusabban” építeni, lehet inkább urba­nisztikus atmoszférát terem- teni, mint néhány ismert la­kótelepen, ami most már mindig csak telep marad, s lehet a történelmi város­részeknél a jó hagyományt és a korszerű építést egymáshoz közelíteni. Unokáink is látni fogják, — hirdeti az egyik műsor cí­me. Nem közömbös, hogy mit fognak látni; nem közömbös, hogy nagyapáink egykori lak­helyét, munkálkodási kör­nyezetét fel tudják-e majd. ■ismerni, meg tudják-e majd. különböztetni legalább más városoktól. Egyáltalán észre fogják-e majd venni, hogy az adóit városban város volt már a házgyárak elölt is, s hogy akik ma mimikáinak a város ú.j arculatának alakí­tásán, valóban egy adott vá­rost alakítanak-e, vagy szé­riában formálják az átalakí­tandó városok jellegtelen egyileél. 1 1 öbb magyar váro;s sze­repelt már ilyen tála­lásban a televízió kép­ernyőjén. Az ország második városa, Miskolc még nem. Vajon fog-e? Vajon lesz-e ilyetén szerepeltetésére jó ok? Benedek Miklós Kulturális körkép © KÖNYV A VILÁG CSODÁIRÓL Könyv a tudomány hatá­rairól, a világ csodáiról. Ezek a kötetek kerülnek a közeljövőben az olvasókhoz, a Kossuth Kiadó gondozásá­ban. A könyvek beszámolnak a tudomány fejlődéséről és képet adnak az emberiség jövőjéről. A világ csodái cím­mel kerül a könyvesboltok­ba Walter Krämer munkája. Ez a kötet a nagy sileért ara­tott „A messzeség titkai” cí­mű könyv folytatása. A szer­ző bemutatja a középkori fel­fedező utazásokat, az Ame­rikát felfedező kalandozáso­kat. © KÉPTÁR Szélesedik a Vas megye nagy vállalkozása, a társa­dalmi erőből születő szom­bathelyi képtár létrehozásá­ért munkálkodók tábora. A Derkovils, Dési Huber és más képzőművészek alkotásainak állandó otthont adó létesít­mény megszületése felett bá­báskodó képtárépítő egyesület, éppen egy esztendeje jött tél­re Szombathelyen. Eddig szá­mos vállalat kötött szerződést hogy dolgozónként évente 30 forintot fizetnek be a kép­tárra. Eddig 89 képzőművész százharminc alkotását aján­lotta fel a létesülő' képtár­nak. © AZ IMPREKORR TÖRTÉNETE Kuniját Irénnek A kom- münista mozgalom világlap­ja című müve az IMPRE­KORR történetét dolgozza fel. Ez az idegenszerüen csengő mozaikszó a nemzetközi kom­munista sajtó jelentős orgá­numát jelöli. Így rövidítették az International Presse—Kor- -•esponde'nzet. amely a hu­szas—harmincas években a Kommunista Internacionálé sajtójaként szolgálta a for­radalmi munkásmozgalmat. Nyolc nyelven jelent meg az 1921-ben alapított lap, a má­sodik világháború kitöréséig-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents