Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-10 / 161. szám
^ÉSZAK-M AGYÁRORSZÁG 2-jt ■ 1977. július 10., vasárnap Vasutasnapi ünnepség (Folytatás az 1. oldalról) szállítási tervüket teljesítették, azonban 100 000 tonna áru szállításával lemaradtak, ami nem a vasút hibájából adódott. Javult a tehervona- tok átlagos terhelése, viszont nem alakult kedvezően a rakott kocsik futási aránya, növekedett az üresen futott kocsik száma, a ki nem állított kocsik aránya. Dr. Pásztor Pál befejezésül az ez év második felére vonatkozó tennivalókat vázolta, majd hét vasutasnak miniszteri dicséret, 11-nek vezérigazgatói dicséret, és 16-nak pedig az igazgatói dicséret. kitüntetést adta át, a velejáró pénzjutalommal egyetemben. Ezután dr. Sza- ladnya Sándor, a MTESZ Borsod megyei elnöke,, dr. Pásztor Pálnak a MTESZdíjat adta át. A párt- és az állami szervek nevében dr. Havasi Béla köszöntötte az ünnepségen részt vevő vasutasokat, az igazgatósági kollektívát. Elismeréssel szólott a vasutasok ez évi munkásságáról, eredményeiről — mégha egyik-másik tervfeladatban lemaradás is mutatkozik —. a pártbizottság pozitívan értékeli az igazgatóság munkáját. Dr. Havasi Béla külön gratulált a kitüntetett vasutasoknak. Elmondotta: bízik benne, hogy a Nagy Okóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalását a vasutas kollektíva sikeresen teljesíti, és így megvan a remény rá, hogy az igazgatóság ismét kiérdemli a vörös vándorzászlót. Fiatalok a miskolci áfész-nél Fél énei Több mint fél év telt el az ország különböző intézményeinél, vállalatainál, szervezeteinél megtartott ifjúsági parlamentek óta. A cél: a fiatalok közéleti tevékenységének kibontakoztatása, a jogok és kötelességek megismertetése, a fiatalok eszmeipolitikai nevelése, a szocialista demokrácia fejlesztése volt. A parlamentek jó alkalmat biztosítottak arra, hogy a fiatalok elmondják munkahelyükkel, egyéni tervükkel kapcsolatos gondjaikat, problémáikat, javaslatokat tegyenek a vezetőségnek egy-egy hasznos kezdeményezés megvalósítására, a hiányosságok felszámolására. Az akkor elhangzott tervekből. elképzelésekből ma már több helyen valóság lett. '■> — Hogyan alakult az ifjúsági parlament óta eltelt időszak, milyen intézkedéseket tettek a Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezetnél? Erről beszélgettünk Fekete Máriával, az áfész KISZ-szervezetének titkárával ... — Munkánkban nehézséget okozott az év eleji ösz- szevonás, amikor egyesült a miskolci, a bocsi és a nyéki áfész. Tavasszal új munkahelyre költöztünk, s bizony ez is éreztette hatását a szervezeti életben. Most viszont kedvező eredményekről adhatunk számot. Az elmúlt év októberében tartottuk meg összevont ifjúsági parlamentünket, amelyen számos hasznos javáslat hangzóit el. Akadtak problémák is, mint például az alacsony bérezés; vagy a kedvezőtlen lakáshelyzet... — Történt-e valamilyen változás azóta ezen a területen ? — Igen. A központban dolgozók bérét 1977. májusában rendezték, s a közeljövőben kerül sor a hálózat területén dolgozók bérének emelésére. Hasonló a helyzet a lakások elosztásánál is. 1974-től két éven át 50 ezer forint lakás- építési alapot kapott KISZ- szervezetünk a szövetkezet vezetőségétől. 1976-ban ez megszűnt. Most azonban úgy határoztak, hogy 1978. január elsejétől évi 100 ezer forintot kapunk a fejlesztési alapból, ami, reméljük, enyhít a fiatalok lakásépítési és lakásszerzési gondján. — A béren és a lakásel- osztáson kívül bizonyára más jellegű problémák is felmerültek ... — A leggyakrabban elhangzottak között a szerve- z»U élet továbbfejlesztése, a továbbtanulók számának növelése volt. Eddig gondol okozott a különböző helyeken levő boltok KlSZ-tagjai- nak bevonása a közös rendezvényekbe. Mpst azonban egy héttel a találkozók előtt értesítést küldünk a boltvezetőknek, akik — kevés kivételtől eltekintve — elengedik a fiatalokat. Emelkedett a száma a továbbtanulóknak is. Jelenleg a fiatalok 50—60 százaléka vesz részt — esti vágy levelező tagozaton — középiskolai oktatásban, és ketten járnak főiskolára. Rendszeres agitá- cióval, propagandával, és természetesen a szövetkezet vezetőinek támogatásával ez a szám tovább emelkedik az elkövetkezendő időszakban. — Tudomásom szerint a közelmúltban kismamatalálkozót tartottak. Első ízben volt ilyen összejövetel? — Igen, először. Ez is egy elhangzott javaslat megvalósítása. Ide tartozik még az is, hogy rendszeresen ellátogatunk a gyes-en levő fiatal anyákhoz. Elbeszélgetünk velük a munkahelyi problémákról, tartjuk a kapcsolatot, hogy továbbra is közénk tartozónak érezhessék magukat. — Milyen terveket készített el az áfész KlSZ-szerve- zete az 1977-es esztendőre? — Tervünkben első helyet kapott a KISZ-taggyülések rendszeressé tétele. Ennek megtartására szolgál az a KISZ-klub, amelyet a Kilián György utca 4. szám alatt bérelünk. Sajnos, a berendezés kissé elavult, így ebből adódik a következő programunk. Év végéig szeretnénk kifesteni, a bútorokat kicserélni, s ha lehet még otthonosabbá tenni a klubot, hogy a fiatalok szívesen járjanak oda, és jól érezzék magukat. A nyáron kétnapos kirándulásra megyünk, valószínű a Dunántúlra. Ez a kirándulás nálunk már hagyomány. A szövetkezet vezetősége minden évben 10 ezer forint, úgynevezett ifjúsági alapot biztosít számunkra, amelyet többnyire kirándulásokra használunk fel. A közeljövőben társadalmi munkára jelentkeztünk az Avas-délen épülő új szolgáltató részlegünkhöz. Ezzel segíteni szeretnénk az átadási határidő betartását. Távolabbi tervünkben egy hímzőszakkör létrehozása szerepel még, amely iránt már most nagy az érdeklődés. Reméljük, a most még távlatinak tűnő tervekből is olyan rövid idő alatt valóság lesz, mint ahogy ez így történt az ifjúsági parlamenten elhangzóit javaslatok megvalósításával Monos Márta JUMZSAGIJN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének, ZSAMBIN BATMÖNH elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Ulánbátor Kedves Elvtársak! 7A mongol nép nagy nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 56. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnölá Tanácsa és Minisztertanácsa, a /magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek és az Önök személyén keresztül a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének, Minisztertanácsának és az egész mongol népnek. A mongol dolgozók a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével eredményesen dolgoznak a XVII. kongresszus nagy jelentőségű határozatainak megvalósításán. Kiemelkedő sikereik a szocialista építésben és országuk következetes béke- szerető külpolitikája jelentősen hozzájárul a szocialista közösség nemzetközi tekintélyének, a nemzetközi enyhülésért, a békéért és a társadalmi haladásért küzdő erők befolyásának növekedéséhez, és lelkesítő példaként szolgál a nemzeti fel- szabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek számára. Pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése napról napra fejlődik, mind gyümölcsözőbbé válik, s az egyaránt szolgálja a két nép és az egész szocialista közösség érdekeit. Nemzeti ünnepükön kívánjuk Önöknek, kedves elvtársak, és a testvéri mongol népiiek, hogy további nagy sikereket érjenek el a szocializmus építésében, a békéért és a biztonságért, az egyetemes emberi haladásért vívott közös harcban. KADAR JANOS, a Magyar /Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI TÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Tito a Szovjetunióba látogat Moszkvában és Belgrád- ban bejelentették, hogy Jo- szip Bi’oz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államfője, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke augusztus második felében hivatalos, baráti látogatásra a Szovjetunióba utazik. Titót a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hívta meg. nemzeti ünnep — a szó magáért beszél — elsősorban egy-egy nép, ország ünnepe. Vannak azonban közöttük olyanok, amelyek, történelmi jelentőségüknél, példaerejű hatásuknál fogva túllépnek egy nép körén, túl egy ország határain. Ilyen a mongol nép nemzeti ünnepe: a szovjet példa nyomán szervezkedő ifjú forradalmárok tetteit, az 1921. július 11-én győzelemre vitt forradalmat nemcsak az új Mongólia népe, de az egész szocialista közösség magáénak vallja. Mongólia forradalma eltörölve a jobbágyságot, felosztva a nagybirtokokat, megszüntetve a hűbéri kiváltságokat a középkori feudalizmusból a szocializmus útjára emelte a mongol népet. Az egykori nomád állattenyésztő ország ma ígéretesen fejlődő ipari-agrár állam, ötödik ötéves tervének központjában az állattenyésztés állt, az 1976—80 között megvalósuló VI. ötéves terv célkitűzései között előtérbe került az ipar: a tervek szerint az energia-és fűtőanyagipar kétszeres, a bányászat hatszoros, a könnyű- és élelmiszeripar pedig 40 százalékos növekedést ért el. Tovább fejlesztik a mezőgazdaságot és jelentős összegeket fordítanak a lakosság életkörülményeinek javítására is. . 1 Ez a gyökeres átalakulás, amelyet jól jelez az új ötéves tervidőszak célkitűzése, nem valósulhatott volna meg, ha Mongólia mellett nem állnak mindig segítségre készen a szocialista országok, a KGST, amelynek teljes jogú tagja. Valamennyi támogatás közül a legértékesebb az, amelyet a Szovjetunió nyújt a mongol népnek, de a gazdasági, kulturális segítség nyújtásával, számos gyár felépítésével, a föld kincseinek felkutatásával Magyarország is kiveszi részét a szocialista Mongólia fejlesztéséből. Ez a több évtizedes példamutató közös munka a legfőbb oka, hogy július 11-én az egész szocialista világ együtt ünnepel a nemzeti ünnepét köszöntő Mongóliával. Mítoszok az emberszeretetről A TASZSZ szovjet hírügynökség szombaton „Mítoszok az emberszeretetről, — tények a neutronbombáról” címmel közölte munkatársa, Jurij Kornyilov hírmagyarázatát. < Kornyilov kommentárjában felhívja a figyelmet arra, hogy az amerikai és a nemzetközi sajtóban az utóbbi időben mind több szó esik az Egyesült Államokban kifejlesztett neutronbombáról. A világsajtó józan gondolkodású újságírói rámutatnak, hogy a bomba kifejlesztése tovább bonyolítja a nemzetközi helyzetet, újabb nehézségeket támaszt a szovjet— amerikai SALT-tárgyaláso- kon. Ez kétségkívül mind igaz, van azonban a kérdésnek egy másfajta, méghozzá morális vetülete is. Az új „csodafegyver”, ahogy az Egyesült Államokban hívják, Heinz szenátor minősítése szerint is a lehető „legvisz- szataszítóbb, a szó szoros értelmében embertelen” fegyver. Óhatatlanul felvetődik a kérdés; hogyan lehet összeegyeztetni a „békeszerető, humánus” Amerikáról szóló hírverést a neutronbomba kifejlesztésével? Szocialista életmód és a munka A II. miskolci nyári szeminárium negyedik napján megtartott előadásokkal lezárult a program egyik szakasza, amelyben 12 előadás foglalkozott, magas elméleti szinten, a szocialista életmód különböző vetületeivel, beszámoltak az ezzel foglalkozó kutatások fontosabb tapasztalatairól. Zömmel arra kerestek választ, hogy a társadalmi, gazdasági körülmények milyen értelemben determinálják a szocialista ember életmódját, tudatának alakulását. Dr. Tuba Imre, a Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa .4 munkához való viszony fs az életmód címmel tartott előadást. Nagy érdeklődés kísérte Böhm Antal, a Társadalom- tudományi Intézet tudományos munkatársának Kispolgári jelenségek a munkában címmel elhangzott előadását. Sokat, talán még túlságosan is sokat alkalmazzuk különféle magartatásokra, nézetekre vonatkozóan a kispolgári jelzőt. Olyan sokat, hogv hovatovább elkoptatjuk a szó valódi értelmét. Bőhm Antal fejtegetése azért is érdekes volt. mert elsősorban azt vizsgálta mi a háttere a kispolgári magatartásnak. Melyek azok a nemkívánatos jelenségek, összefüggések, amelvek a kispolgári szemléletet — és gyakran az életformában való jelentkezését is — kiváltják. A mindennapi életben a dolgok könnyebb oldalát választjuk, ha mindenre, ami eltér a ' szocialista felfogástól. értékítélettől, azt mondjuk, hogy kispolgári jelenség. Ez a fogalom amolyan etikai előítéletté vált. A problémát oly módon is leegyszerűsítik, hogy egyik oldalra teszik a dinamikusan fejlődő szocialista társadalmi rendszert, másik oldalra pedig a nemkívánatos emberi magatartásokat, amelyek gátolják a társadalom fejlődését. Ez olyan' hamis párhuzam — mondotta az előadó —, amely gyakran jelentkezik a publicisztikai írásokban is. A továbbiakban azt vizsgálta Bőhm Antal részletesebben. hogyan jelentkeznek a kispolgári nézetek, magatartások a munkások körében. Általában mit szoktak ide sorolni? Az anyagiasságot, a munkahely iránti közömbösséget, a munkafesvelem megsértését. s bizonyos demagóg elégedetlenségeket. A valóságos hélyzet helyes értelmezésében azonban csak akkor léphetünk előbbre, ha azt vizsgáljuk. mi van ezek mögött a megnyilvánulások mögött, mik a kiváltó okok. Éppen megyénkben készítettek egy szociológiai felmérést, amelynek során megkérdezték a dolgozóktól mi a véleményük azokról a társaikról, akik munkaidőben saját, hivatalos ügyeiket intézik. s azokról, akik „fusiznak”. Azt tapasztalták, hogy sokkal többen ítélik el a ju- sizókat, mint azokat, akik saját ügyeiket intézik. Az utóbbira vonatkozó nagyfokú elnézést a vizsgált időszakban az magyarázta, hogy a tanácsok akkori hivatalos rendje nem nyújtott lehetőséget a munkaidőn túli ügyintézésre. Nagyon érdekes és elgondolkodtató volt a munkahely iránti közömbösség hátterének kutatása. Figyelemre méltó az a vélemény, hogy a munkás közömbössége nem minden esetben kispolgári jelenség. Nagy szerepet játszanak ebben a munkahelyi viszonyok, az üzemi demokrácia szintje. Ha a munkás nem kap elég információt üzeme életéről, nem ismeri a termelési mutatókat, akkor nem várhatjuk, hogy aktívan bekapcsolódjon az üzem, a munkahely életébe, napi kiszabott feladatának elvégzésén túl. Ebben a vonatkozásban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a termelési értekezleteknek, ha az érdemben funkcionál. ' Az elmúlt évben megrendezett első nyári szeminárium témája volt a bejáró munkások helyzetének vizsgálata, most, ebben az elő-" adásban újra szóba került, természetesén más összefüggésben. Sokan egyértelműen kispolgári magatartást lát- i nak abban, hogy a bejáró I munkások elsősorban saját ! otthoni környezetük kialakí- j tását állítják tevékenységük középpontjába. Azonban en- i nek is van társadalmi háttere. A bejáró, aki nagyüzemben, városban dolgozik, itt tölti el napja jó részéi, minden erővel azon igyekszik, hogy otthoni környezetét, lakáskörülményeit is közelítse a városi életformához. Az elosztásban még meglevő ! bizonyos gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségeket igyekeznek kompenzálni. A bejáró dolgozók életmódjának, helyzetének ez a megítélése szintén elgondolkodtató lehet, s valóban nem szerencsés ezekre a törekvésekre egyértelműen ráhúzni a kispolgári jelzőt. A kispolgáriság bírálatánál mindig keresni kell a jelenséget kiváltó okokat, körülményeket is. Dr. Kovács Ferenc kandidátus, a TTI tudományos tanácsadója A munkásosztály és a szocialista életmód ci- ! men tartott nagyon értékes, j mintegy a négy nap alatt elhangzó témákat összegező előadást. A II. miskolci nyári szeminárium hétíön két szekcióban folytatja tovább mun- j káját. Az egyikben a szocialista brigádok szerepét és hatását vizsgálják az életmód alakításában, míg a másikban a munkára nevelés problémáit vitatják m^g. A. I.
