Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-10 / 161. szám

^ÉSZAK-M AGYÁRORSZÁG 2-jt ■ 1977. július 10., vasárnap Vasutasnapi ünnepség (Folytatás az 1. oldalról) szállítási tervüket teljesítet­ték, azonban 100 000 tonna áru szállításával lemaradtak, ami nem a vasút hibájából adódott. Javult a tehervona- tok átlagos terhelése, viszont nem alakult kedvezően a ra­kott kocsik futási aránya, nö­vekedett az üresen futott ko­csik száma, a ki nem állított kocsik aránya. Dr. Pásztor Pál befejezé­sül az ez év második felére vonatkozó tennivalókat vá­zolta, majd hét vasutasnak miniszteri dicséret, 11-nek vezérigazgatói dicséret, és 16-nak pedig az igazgatói di­cséret. kitüntetést adta át, a velejáró pénzjutalommal egyetemben. Ezután dr. Sza- ladnya Sándor, a MTESZ Borsod megyei elnöke,, dr. Pásztor Pálnak a MTESZ­díjat adta át. A párt- és az állami szervek nevében dr. Havasi Béla köszöntötte az ünnepségen részt vevő vas­utasokat, az igazgatósági kol­lektívát. Elismeréssel szólott a vasutasok ez évi munkás­ságáról, eredményeiről — mégha egyik-másik tervfel­adatban lemaradás is mutat­kozik —. a pártbizottság po­zitívan értékeli az igazgató­ság munkáját. Dr. Havasi Béla külön gratulált a ki­tüntetett vasutasoknak. El­mondotta: bízik benne, hogy a Nagy Okóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett vállalását a vasutas kollektíva sikeresen teljesíti, és így megvan a re­mény rá, hogy az igazgató­ság ismét kiérdemli a vörös vándorzászlót. Fiatalok a miskolci áfész-nél Fél énei Több mint fél év telt el az ország különböző intézmé­nyeinél, vállalatainál, szer­vezeteinél megtartott ifjúsá­gi parlamentek óta. A cél: a fiatalok közéleti tevékeny­ségének kibontakoztatása, a jogok és kötelességek megis­mertetése, a fiatalok eszmei­politikai nevelése, a szocia­lista demokrácia fejlesztése volt. A parlamentek jó al­kalmat biztosítottak arra, hogy a fiatalok elmondják munkahelyükkel, egyéni ter­vükkel kapcsolatos gondjai­kat, problémáikat, javasla­tokat tegyenek a vezetőség­nek egy-egy hasznos kezde­ményezés megvalósítására, a hiányosságok felszámolásá­ra. Az akkor elhangzott ter­vekből. elképzelésekből ma már több helyen valóság lett. '■> — Hogyan alakult az ifjú­sági parlament óta eltelt idő­szak, milyen intézkedéseket tettek a Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási Szö­vetkezetnél? Erről beszélget­tünk Fekete Máriával, az áfész KISZ-szervezetének tit­kárával ... — Munkánkban nehézsé­get okozott az év eleji ösz- szevonás, amikor egyesült a miskolci, a bocsi és a nyé­ki áfész. Tavasszal új mun­kahelyre költöztünk, s bi­zony ez is éreztette hatását a szervezeti életben. Most vi­szont kedvező eredményekről adhatunk számot. Az elmúlt év októberében tartottuk meg összevont ifjúsági par­lamentünket, amelyen szá­mos hasznos javáslat hang­zóit el. Akadtak problémák is, mint például az alacsony bérezés; vagy a kedvezőtlen lakáshelyzet... — Történt-e valamilyen változás azóta ezen a terü­leten ? — Igen. A központban dol­gozók bérét 1977. májusában rendezték, s a közeljövőben kerül sor a hálózat területén dolgozók bérének emelésére. Hasonló a helyzet a lakások elosztásánál is. 1974-től két éven át 50 ezer forint lakás- építési alapot kapott KISZ- szervezetünk a szövetkezet vezetőségétől. 1976-ban ez megszűnt. Most azonban úgy határoztak, hogy 1978. janu­ár elsejétől évi 100 ezer fo­rintot kapunk a fejlesztési alapból, ami, reméljük, eny­hít a fiatalok lakásépítési és lakásszerzési gondján. — A béren és a lakásel- osztáson kívül bizonyára más jellegű problémák is felme­rültek ... — A leggyakrabban el­hangzottak között a szerve- z»U élet továbbfejlesztése, a továbbtanulók számának nö­velése volt. Eddig gondol okozott a különböző helye­ken levő boltok KlSZ-tagjai- nak bevonása a közös ren­dezvényekbe. Mpst azonban egy héttel a találkozók előtt értesítést küldünk a boltve­zetőknek, akik — kevés ki­vételtől eltekintve — elen­gedik a fiatalokat. Emelke­dett a száma a továbbtanu­lóknak is. Jelenleg a fiatalok 50—60 százaléka vesz részt — esti vágy levelező tago­zaton — középiskolai okta­tásban, és ketten járnak fő­iskolára. Rendszeres agitá- cióval, propagandával, és természetesen a szövetkezet vezetőinek támogatásával ez a szám tovább emelkedik az elkövetkezendő időszakban. — Tudomásom szerint a közelmúltban kismamatalál­kozót tartottak. Első ízben volt ilyen összejövetel? — Igen, először. Ez is egy elhangzott javaslat megvaló­sítása. Ide tartozik még az is, hogy rendszeresen ellá­togatunk a gyes-en levő fia­tal anyákhoz. Elbeszélgetünk velük a munkahelyi problé­mákról, tartjuk a kapcsola­tot, hogy továbbra is közénk tartozónak érezhessék magu­kat. — Milyen terveket készí­tett el az áfész KlSZ-szerve- zete az 1977-es esztendőre? — Tervünkben első helyet kapott a KISZ-taggyülések rendszeressé tétele. Ennek megtartására szolgál az a KISZ-klub, amelyet a Kilián György utca 4. szám alatt bérelünk. Sajnos, a berende­zés kissé elavult, így ebből adódik a következő progra­munk. Év végéig szeretnénk kifesteni, a bútorokat kicse­rélni, s ha lehet még ottho­nosabbá tenni a klubot, hogy a fiatalok szívesen járjanak oda, és jól érezzék magukat. A nyáron kétnapos kirándu­lásra megyünk, valószínű a Dunántúlra. Ez a kirándulás nálunk már hagyomány. A szövetkezet vezetősége min­den évben 10 ezer forint, úgynevezett ifjúsági alapot biztosít számunkra, amelyet többnyire kirándulásokra használunk fel. A közeljö­vőben társadalmi munkára jelentkeztünk az Avas-délen épülő új szolgáltató részle­günkhöz. Ezzel segíteni sze­retnénk az átadási határidő betartását. Távolabbi ter­vünkben egy hímzőszakkör létrehozása szerepel még, amely iránt már most nagy az érdeklődés. Reméljük, a most még távlatinak tűnő tervekből is olyan rövid idő alatt valóság lesz, mint ahogy ez így történt az ifjú­sági parlamenten elhangzóit javaslatok megvalósításával Monos Márta JUMZSAGIJN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének, ZSAMBIN BATMÖNH elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Ulánbátor Kedves Elvtársak! 7A mongol nép nagy nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 56. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnölá Tanácsa és Minisztertanácsa, a /magyar nép és a ma­gunk nevében elvtársi üdvözletünket küldjük Önöknek és az Önök személyén keresztül a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Mongol Népköztársaság Nagy Né­pi Hurálja Elnökségének, Minisztertanácsának és az egész mongol népnek. A mongol dolgozók a Mongol Népi Forradalmi Párt veze­tésével eredményesen dolgoznak a XVII. kongresszus nagy jelentőségű határozatainak megvalósításán. Kiemelkedő sike­reik a szocialista építésben és országuk következetes béke- szerető külpolitikája jelentősen hozzájárul a szocialista kö­zösség nemzetközi tekintélyének, a nemzetközi enyhülésért, a békéért és a társadalmi haladásért küzdő erők befolyásának növekedéséhez, és lelkesítő példaként szolgál a nemzeti fel- szabadulásért és a társadalmi haladásért küzdő népek szá­mára. Pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága és sokoldalú együttműködése napról napra fejlődik, mind gyümölcsözőbbé válik, s az egyaránt szolgálja a két nép és az egész szocialista közösség érdekeit. Nemzeti ünnepükön kívánjuk Önöknek, kedves elvtársak, és a testvéri mongol népiiek, hogy további nagy sikereket ér­jenek el a szocializmus építésében, a békéért és a bizton­ságért, az egyetemes emberi haladásért vívott közös harcban. KADAR JANOS, a Magyar /Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI TÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Tito a Szovjetunióba látogat Moszkvában és Belgrád- ban bejelentették, hogy Jo- szip Bi’oz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság államfője, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsé­gének elnöke augusztus má­sodik felében hivatalos, ba­ráti látogatásra a Szovjet­unióba utazik. Titót a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége hívta meg. nemzeti ünnep — a szó magáért beszél — első­sorban egy-egy nép, ország ünnepe. Vannak azonban közöttük olyanok, amelyek, történelmi jelentőségüknél, példaerejű hatásuknál fogva túllép­nek egy nép körén, túl egy ország határain. Ilyen a mongol nép nemzeti ünnepe: a szovjet pél­da nyomán szervezkedő ifjú forradalmárok tetteit, az 1921. július 11-én győzelemre vitt forradalmat nem­csak az új Mongólia népe, de az egész szocialista kö­zösség magáénak vallja. Mongólia forradalma eltörölve a jobbágyságot, fel­osztva a nagybirtokokat, megszüntetve a hűbéri ki­váltságokat a középkori feudalizmusból a szocializmus útjára emelte a mongol népet. Az egykori nomád állattenyésztő ország ma ígérete­sen fejlődő ipari-agrár állam, ötödik ötéves tervének központjában az állattenyésztés állt, az 1976—80 kö­zött megvalósuló VI. ötéves terv célkitűzései között előtérbe került az ipar: a tervek szerint az energia-és fűtőanyagipar kétszeres, a bányászat hatszoros, a könnyű- és élelmiszeripar pedig 40 százalékos növeke­dést ért el. Tovább fejlesztik a mezőgazdaságot és je­lentős összegeket fordítanak a lakosság életkörülmé­nyeinek javítására is. . 1 Ez a gyökeres átalakulás, amelyet jól jelez az új öt­éves tervidőszak célkitűzése, nem valósulhatott volna meg, ha Mongólia mellett nem állnak mindig segítség­re készen a szocialista országok, a KGST, amelynek teljes jogú tagja. Valamennyi támogatás közül a leg­értékesebb az, amelyet a Szovjetunió nyújt a mongol népnek, de a gazdasági, kulturális segítség nyújtásá­val, számos gyár felépítésével, a föld kincseinek fel­kutatásával Magyarország is kiveszi részét a szocialis­ta Mongólia fejlesztéséből. Ez a több évtizedes példamutató közös munka a leg­főbb oka, hogy július 11-én az egész szocialista világ együtt ünnepel a nemzeti ünnepét köszöntő Mongó­liával. Mítoszok az emberszeretetről A TASZSZ szovjet hírügy­nökség szombaton „Mítoszok az emberszeretetről, — té­nyek a neutronbombáról” címmel közölte munkatársa, Jurij Kornyilov hírmagyará­zatát. < Kornyilov kommentárjában felhívja a figyelmet arra, hogy az amerikai és a nem­zetközi sajtóban az utóbbi időben mind több szó esik az Egyesült Államokban ki­fejlesztett neutronbombáról. A világsajtó józan gondol­kodású újságírói rámutatnak, hogy a bomba kifejlesztése tovább bonyolítja a nemzet­közi helyzetet, újabb nehéz­ségeket támaszt a szovjet— amerikai SALT-tárgyaláso- kon. Ez kétségkívül mind igaz, van azonban a kérdésnek egy másfajta, méghozzá mo­rális vetülete is. Az új „cso­dafegyver”, ahogy az Egye­sült Államokban hívják, Heinz szenátor minősítése szerint is a lehető „legvisz- szataszítóbb, a szó szoros ér­telmében embertelen” fegy­ver. Óhatatlanul felvetődik a kérdés; hogyan lehet össze­egyeztetni a „békeszerető, humánus” Amerikáról szóló hírverést a neutronbomba kifejlesztésével? Szocialista életmód és a munka A II. miskolci nyári sze­minárium negyedik napján megtartott előadásokkal lezá­rult a program egyik szaka­sza, amelyben 12 előadás foglalkozott, magas elméleti szinten, a szocialista életmód különböző vetületeivel, be­számoltak az ezzel foglalkozó kutatások fontosabb tapasz­talatairól. Zömmel arra ke­restek választ, hogy a társa­dalmi, gazdasági körülmé­nyek milyen értelemben de­terminálják a szocialista em­ber életmódját, tudatának alakulását. Dr. Tuba Imre, a Nehézipari Műszaki Egyetem adjunktusa .4 munkához va­ló viszony fs az életmód címmel tartott előadást. Nagy érdeklődés kísérte Böhm Antal, a Társadalom- tudományi Intézet tudomá­nyos munkatársának Kispol­gári jelenségek a munkában címmel elhangzott előadását. Sokat, talán még túlságo­san is sokat alkalmazzuk különféle magartatásokra, nézetekre vonatkozóan a kis­polgári jelzőt. Olyan sokat, hogv hovatovább elkoptatjuk a szó valódi értelmét. Bőhm Antal fejtegetése azért is ér­dekes volt. mert elsősorban azt vizsgálta mi a háttere a kispolgári magatartásnak. Melyek azok a nemkívánatos jelenségek, összefüggések, amelvek a kispolgári szem­léletet — és gyakran az élet­formában való jelentkezését is — kiváltják. A mindennapi életben a dolgok könnyebb oldalát vá­lasztjuk, ha mindenre, ami eltér a ' szocialista felfogás­tól. értékítélettől, azt mond­juk, hogy kispolgári jelen­ség. Ez a fogalom amolyan etikai előítéletté vált. A problémát oly módon is le­egyszerűsítik, hogy egyik ol­dalra teszik a dinamikusan fejlődő szocialista társadalmi rendszert, másik oldalra pe­dig a nemkívánatos emberi magatartásokat, amelyek gátolják a társadalom fejlő­dését. Ez olyan' hamis pár­huzam — mondotta az elő­adó —, amely gyakran je­lentkezik a publicisztikai írásokban is. A továbbiakban azt vizs­gálta Bőhm Antal részlete­sebben. hogyan jelentkeznek a kispolgári nézetek, maga­tartások a munkások köré­ben. Általában mit szoktak ide sorolni? Az anyagiasságot, a mun­kahely iránti közömbösséget, a munkafesvelem megsérté­sét. s bizonyos demagóg elé­gedetlenségeket. A valóságos hélyzet helyes értelmezésé­ben azonban csak akkor lép­hetünk előbbre, ha azt vizs­gáljuk. mi van ezek mögött a megnyilvánulások mögött, mik a kiváltó okok. Éppen megyénkben készí­tettek egy szociológiai felmé­rést, amelynek során meg­kérdezték a dolgozóktól mi a véleményük azokról a társa­ikról, akik munkaidőben sa­ját, hivatalos ügyeiket inté­zik. s azokról, akik „fusiz­nak”. Azt tapasztalták, hogy sokkal többen ítélik el a ju- sizókat, mint azokat, akik saját ügyeiket intézik. Az utóbbira vonatkozó nagyfokú elnézést a vizsgált idő­szakban az magyarázta, hogy a tanácsok akkori hivatalos rendje nem nyújtott lehető­séget a munkaidőn túli ügy­intézésre. Nagyon érdekes és elgon­dolkodtató volt a munkahely iránti közömbösség hátteré­nek kutatása. Figyelemre méltó az a vélemény, hogy a munkás közömbössége nem minden esetben kispolgári je­lenség. Nagy szerepet játsza­nak ebben a munkahelyi vi­szonyok, az üzemi demokrá­cia szintje. Ha a munkás nem kap elég információt üzeme életéről, nem ismeri a termelési mutatókat, akkor nem várhatjuk, hogy aktívan bekapcsolódjon az üzem, a munkahely életébe, napi ki­szabott feladatának elvégzé­sén túl. Ebben a vonatkozás­ban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a termelési értekezleteknek, ha az ér­demben funkcionál. ' Az elmúlt évben megren­dezett első nyári szeminári­um témája volt a bejáró munkások helyzetének vizs­gálata, most, ebben az elő-" adásban újra szóba került, természetesén más összefüg­gésben. Sokan egyértelműen kispolgári magatartást lát- i nak abban, hogy a bejáró I munkások elsősorban saját ! otthoni környezetük kialakí- j tását állítják tevékenységük középpontjába. Azonban en- i nek is van társadalmi hát­tere. A bejáró, aki nagy­üzemben, városban dolgozik, itt tölti el napja jó részéi, minden erővel azon igyek­szik, hogy otthoni környeze­tét, lakáskörülményeit is kö­zelítse a városi életformához. Az elosztásban még meglevő ! bizonyos gazdasági, társadal­mi egyenlőtlenségeket igye­keznek kompenzálni. A be­járó dolgozók életmódjának, helyzetének ez a megítélése szintén elgondolkodtató lehet, s valóban nem szerencsés ezekre a törekvésekre egyér­telműen ráhúzni a kispolgá­ri jelzőt. A kispolgáriság bí­rálatánál mindig keresni kell a jelenséget kiváltó okokat, körülményeket is. Dr. Kovács Ferenc kandi­dátus, a TTI tudományos ta­nácsadója A munkásosztály és a szocialista életmód ci- ! men tartott nagyon értékes, j mintegy a négy nap alatt el­hangzó témákat összegező előadást. A II. miskolci nyári sze­minárium hétíön két szek­cióban folytatja tovább mun- j káját. Az egyikben a szocia­lista brigádok szerepét és ha­tását vizsgálják az életmód alakításában, míg a másik­ban a munkára nevelés problémáit vitatják m^g. A. I.

Next

/
Thumbnails
Contents