Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-09 / 160. szám
1977. július 9., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Hetente 2500 palack ínfúziés Miratírii» Szemesen Az életmentő folyadékot készítik Az aszeptikus helyiségben töltik meg a folyadékkal a palackokat. Ide csak a dolgozók i léphetnek be, — a felvétel az ablakon át készült. Az alapos előkészületek, majd a próbaüzemelés után idén júniusban kezdték meg a munkát Szerencs vadonatúj egészségügyi létesítményében, az infúziós laboratóriumban. Az eddig eltelt idő nagy eredményeket teremtett Borsod egészség- ügyi ellátásában: a megyei kórház « a hozzá tartozó gyógyító intézmények pótolhatatlan forrásává lelt a szerencsi állomás. Életmentő folyadékkal teli palackok készülnek itt. amelyre oly sok betegnek van szüksége a feliér ágyon, a kórházi ápolás során. Az infúziós laboratórium fontosságát még inkább növeli az a tény, hogy 'kívüle csali egy hasonló korszerű állomás van az országban. Sárváron. A valójában egyfajta speciális gyógyszerkészítés, az infúzió előállítása igen nagyfokú elővigyázatosságot követel: ennek megfelelően szerelték fel Szerencsen hazánk egyik legkorszerűbb laboratóriumát. A domboldalon álló modern épület küszöbét átlépve patikai tisztaság fogad. Ha valahol, itt valóban nagy szükség van a hatványozott tisztaságra: a kékes fényű germicidlámpák a levegő csírátlanítását szolgálják, a csempék, a kövezet íertöt- lenítős víztől ragyognak. Az itt dolgozók két és fél óránként ismétlik az alapos bemosakodást, s óránként cserélik a hófehér szájkendőt. Szabó Imréné vezető gyógyszerész: — Nem kevésbé fontos a palackok sterilizálása. ■ A többszörös mosás s a hétszeres öblítés után töltjük a' félliteres palackokba a desztillált vízzel hígított törzsoldatot. Laboratóriumokban a leggyakrabban használt infúziót, a só- és cukorinfúziót készítjük, egy héten 2500 palackkal. Az indulástól kezdve kilenc szakember, laboratóriumi asszisztensek, mikrobiológus — dolgozik az állomáson. Az itt készített infúziós oldatot kémiai vizsgálatnak vetjük alá: az összetétel meg kell, hogy feleljen a gyógyszerkönyvi előírásoknak. De a már megtöltött palackokat is egyenként lámpával átvilágítjuk: a tökéletes sterilitás a cél. hiszen h folyadék a kórházban a beteg vérpályájába kerül. Az infúziós laboratórium raktárában minden nap újabb kétszázzal szaporodik az életmentő folyadékkal teli palack a szállításra várva. A magyar egészségügyi ellátásban immár fontos szerepet tölt be Szerencs. (mikes) Elmaradt a várt fellendülés Az állampolgárok által kezdeményezett magánlakás- . építésről és az állami támogatás mértékéről, eredményességéről tárgyalt az Ede- lényi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: milyen intézkedéseket tettek a főhatóságok, tanácsok, érdekképviseleti szervek a magánlakás-építés továbbfejlesztése érdekében. Ennek során kilenc egységet vizsgált meg a járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Megállapították, hogy a magánlakás-építés szervezett ütemben és gazdaságosan fejlődik. Az intézkedések főként a telepszerű, többszintes lakóházak elhelyezését szolgáló területekre irányulnak. Ez jórészt Edelányt érinti, ahol a vizsgált időszakban egy 32 lakásos és két lü lakásos, többszintes házat építettek fel, s jelenleg épül két 16 lakásos ház. A telepszerű építkezések térhódításának akadályozó tényezői is vannak. Elsősorban a lakosság passzivitása, akik inkább szabadon álló családi házak felépítését, szorgalmazzák. Itt az éoité- si technológia lemarad a többszintes lakóépületek mellett. Ide sorolhatjuk még az elöközművesítés nehézségeit, a határidőeltolódást is. A közművesítés jelenlegi helyzetén feltétlenül javítani kell a községi tanácsoknak. A vizsgálat során megállapították azt is, hogy a járás területén — a lakosok számát figyelembevéve — a legdinamikusabban fejlődő községek közé Edelény, Bold- va, Szendrő, Kurityán és Szögliget tartozik. Ezeken a helyeken házhelyekkel kapcsolatban probléma nem merült fel. Jelenleg csupán a „Cs”-lakások ingyenes házhelyeinek biztosításában van lemaradás. A gondok közt kell megemlíteni az általánosan tapasztalt minimális típusterveket is, amelyeknek sem választéka, sem minősége nem kielégítő. Így a házak nagy részét magántervezői elgondolással készítik el. Szükséges lenne legalább 15— 20 típus engedélyezése ezekre a területekre, amely figyelemmel van a helyi adottságokra is. A járás területén a magánlakás-építés kivitelezését két szerv vészi. A járási éní'ő és szolgáltató szövetkezet és i az Edelényi nagyközségi Tanács költségvetési üzeme. A költségvetési üzem azonban felújítással és 'karbantartással foglalkozik, az építéssel szinte egyáltalán nem. Mivel a szövetkezet pedig az állami támogatás hiánya és munkaerőgondok miatt fokozatosan felszámolta a családi házak építését, így nyilvánvaló. hogy a lakásépítések zömét maguknak az építtetőknek kell megoldaniuk. • Itt azonban ismét problémaként jelentkezik a kisiparosok alacsony létszáma. Elmaradt a várt fellendülés a magánerős építésekhez nyújtott hitelezések terén is. Ez magyarázható a felemelt lakbérrel, a kamat emelkedésével. A vizsgálat során a járási Népi Ellenőrzési Bizottság a következő javaslatokat telte; a tartalékok jobb kihasználása érdekében hozzanak léire az építkezéshez szükséges kisgépeket és zsaluzó anyagokat kölcsönző telepeket. Engedélyezzék a mesterlevéllel rendelkezőkön kívül a .segédleveles szakemberek közreműködését is egy-egy építkezésen, ezzel is enyhítve a létszámgondon. Dz aknaméiyítök doyenje Ügy látszik, azoknak az eniüL-rekneK az eiele, sorsa, munkája, akik feni, a begyek közhit szülédé«., leni, a iold meiyeoeu telik el, teljesedni oe. a tardonai most épülő új iejios akna tszom- szedsagaoan latiam, amikor a minap uucsuzott oeoaztoii- jaitoi. iVfúszakváltas volt. Az amiauieiyitöK ieie, akik dei- eiott uotgoziak, mar utcai i Uiiciüciii, aivundokával, iiiasix leie uuuiKaruiiaoan, gunn- cstzniaoan, védősisakkal es karoicuampával aiua körül a nagy öregei, a oanyaszati Akuamelyilo Vallaiai oorsoai körzetének volt vezetőjét, Abonyi Andrást, aivi most nyugalomba vonul:. Kenéz perceket, órákul, kin keserves niuukunai inegeti, so«at próbáit bányászéin oerekei latiam exeizekenyuini, iogcsi- kotgatva könnyezni. hitm u vezető oúcsuzotl a oeosztok- jaiiol, es nem a oeosztoitaii búcsúztak von vezetőjüktől. Az aknaméiyítök borsodi családja búcsúzott egyik tagjaim, volt munkatársuktól. Szerencsés embernek tartom magam. Valamikor a files éve« végén a keze alatt dolgoztam Lyukónányan. Jancsi húszainak szólított akkor, pedig nem voltam huszár, csak csikó, csak csillés. Azután több mint kél évtizeden keresztül nem láttam. Másfelé vezettek útjaink, másfelé szólítottak kötelességeink. Azóta és azalatt Bandi bácsi nem sokat; változott. Azt is mondhatnám, hogy „csak” megöszült. Ötvenhat éves. összesen 41 esztendőt szolgált, ebből 40-et a bányászatnál, azon belül 38-at az ak- namélyitöknél; ebből 34-et vezető beosztásban. 25 évet Borsod megyében. Kazincbarcikán, ahol a kirendeltség központja működik, a vállalati igazgató doyenje, vagyis az igazgatók legrégibbje, de a Bányászati Aknamélyitö Vállalat doyenje is a maga 38 esztendős szolgálati idejével. Rozsnyón született, bányászdinasztia tagjaként. Ércbányász volt két nagybátyja, banyamérnök az öcs- cse és a fia. és egyéves erdész inaskodás után ö is a föld alatti munkával kereste kenyerét. Ércbányászként kezdte. 16 éves korában, csillésként. Antimonitbá- nyában dolgozott, olyan ötvözőanyagot fejtettek, amelyet az ólomhoz keverve a nyomdászok használnak betűiemként. Harminckilenc nyarán lett vájár, és ekkor került a Bányászati Aknamélyítő Vállalat akkori jogelődjéhez, a német HFK-hoz. Dolgozott Brenbergbányán, Pécsbányatelepen, később Pernyepusztán, aztán Pusztavámon. Közben Pécsett elvégezte a bányászati középiskoAbonyi András lát. méghozzá úgy, hogy minden másnap éjjel a bányában dolgozott, mert magának kellett gondoskodnia a megélhetésről. Sokszor elbóbiskolt az iskolában, de a tanárai hagyták aludni, mert tudták, hogy nem a lustaság nehezíti a szemhéjait. A bányászszakmávaí egy - időben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. kapcsolódott be az akkor igen veszélyes politikai munkába. Negyvennégyben Pusztavámon mint üzemvezető, zsidó munkaszolgálatosokat bújtatott, és most 33 esztendővel a történtek után is csak ökölbe szorított kézzel • tud arról beszélni, hogy a németek ott és akkor 240 zsidó munkaszolgálatost megöltek, ök akkor szabotázzsal, zsidók és katonaszökevények bújtatásával. fegyverlopással válaszoltak erre. A legfontosabb. amit tehettek, hogy életük kockáztatásával megmentették az aknát a felrobbantástól. A felszabadulás Pusztavámon érte, itt lett tagja a kommunisták családjának. Negyvenötben már Dorogon dolgozott, mint üzemvezető. 1950-ben pedig a komlói nagy bányászati fejlesztési munkák műszaki igazgatója volt. Ügy emlékszik erre az időszakra, hogy ez- idöben hordozták a legnagyobb terhet a munkában, az, életben, a politikában egyaránt. Gyöngyös következett ezután, de ott szinte meg sem melegedett, amikor 1954- ben Borsodba irányították. Azóta 1977. július l-ig az ak- namélyítők borsodi körzetének a vezetője volt. — Az aknamélyítők a bányászat pionírjai — mondotta ami'-or beszélgettünk. — A mi dolgunk a feltárás, a szén. az érctelepek megközelítése vágatokkal. A termelő bányászok a mi'ábunk nvomát követik. A mi munkánkban ez az. úttörő szeren a nehéz, de egyben a szén is. És még valami — emelte föl figyelmeztetően a Piutatóúiiát — az. hogy ne’"iink mind'g non- tosan, szintben és irányban kell haladnunk. De nemcsak lent, a töld alatt, a bányában, hanem kint, a napon, az életben is. Irányban es szintben ... Hosszabb ideig egyikünk sem szóit. Bandi bácsi elővette a Kratke szivarodat tartalmazó dobozát, és megkínált. Rágyújtottunk. — Szeretem ezt a csensziovák szivarfajtát — moai- dotia —, mert nem túl kicsi. nem túl nagy, nem túl erős, nem túl gyenge. Szívtuk a szivart és én tudtam, hogy nem erről akar beszélni. De én ..kegyetlen” voltam, és nem kérdeztem. Tudtam, hogy mi jár az esze- ben. A nehéz idők nehéz óráinak legnehezebb percei, szinte elviselhetetlen pillanatai. A bányamunka szinte szüntelen élet veszedelem. Azokra a bányászokra, akna- mélyítőkre gondolt. akik munkatársai voltak, és akik a munka hősi halottai lettek. Tudom, hogy tiszta a lelki— ismerete. Egyetlen baleset nem terheli a felelősségét, de még csak az emlékezetét sem. Nyugodtan ment nyugdíjba. Dolgozna még szívesen. de egészségi állapota most már ezekutan putnoki családi házához hívja, és a kiskerthez, amelyet nagyon szeret. Mindig is meg tudtam érteni a bányászokat, akik a kert, a jó levegő, a zöld növények, a színes virágok, az illatos gyümölcsök után vágynak.... Negyven esztendőt töltött a magyar bányászat szolgálatában. Ideje nyugalomba vonulni. És a szíve mégis elszorul, mert valahogy nem tudja elképzelni a bánya nélkül, a bányászok nélkül, az aknaméiyítök nélkül az életét. A nyugdíjazása utáni első napon maga elé rakta az asztalra a kitüntetést. A Munka Érdemérem arany fokozatát. a Munka Érdemrend bronz fokozatát a Bányászati Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst es arany fokozatát, a Kiváló Bányász és a Bányászat Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetéseket, hat vállalati Kiváló Dolgozó jelvényt, a Komló Építéséért és a Kazincbarcika Építéséért kapott emlékplakettet', és a csehszlovák magnezitművek- től kapott elismerő oklevelet. Végül egy kis araovozott bá- nyászjelvényt is betűzött az asztal abroszába, amit szintén Csehszlovákiában, kapott. Ez a bánvászielvénv volt a kitüntetések között a legkisebb és a legjelentősebb. Két apró keresztbe rakott kalapács. Egy kis bányászjelvény. Számára a legjelentősebb. Oravcc János Laczó József felv. Néma vetélkedő A könyvesbolt, ahová a minap benyitottam, alig néhány száz méterre van a TÜZÉP helyi lerakatától. Megvallom őszintén, talán soha nem.vettem volna észre a két kereskedelmi egység egymástól való távolságát. ha a könyvesbolt vezetője egy sajátos példa kapcsán nem utal erre. Nemrégen olvastam, hogy állampolgáraink takarékbetét állománya immár meghaladja a 90 milliárd forintot, s mi tagadás, ebben jelentősen részesednek Borsod és Heves lakói is. Az egyéni gyarapodás rendhagyó módon 'tükröződik a kereskedelem és a szolgáltatás legkülönbözőbb ágazataiban, árulkodva a divatos árucikkek iránti keresletről. nemritkán pedig valamiféle hivalkodó, jómódú- ságot mutogatva. Ha a TÜZÉP-terakat forgalma azért növekedne jobban, mint a nem messze szerénykedő könyvesbolté, hogy mihamarább ízléses korszerű otthona legyen azoknak is, akiknek állami költségvetésből, gondos, sokoldalú mérlegelés után is csak évek múlva adhat lakást á tanács — azt mondanám, rendjén van a dolog. De itt nem erről van szó —, s erre megint a könyvesbolt vezetője utalt — hanem arról, hogy megkezdődött valamiféle néma vetélkedés a szomszédok között. Ki épít, illetve csináltat szebb, de főképpen drágább kerítést a porta elé. Parkett- mintás kőlábazatot rakatnak drága pénzen, a még drágább kovácsoltvas mezők alá. Több színre festik a vasrács között hivalkodó, amúgy is ízléstelen giccses figurákat. Nem ritkán, biztatják is egymást, mi mindennel lehelne tovább . élénkíteni”, a másikétól elütöbbé tenni az amúgy is tájképpé cicoma - zott kerítést. Mostanában áthúzva egy- egy országút menti városkán, községen, faluhelyen, nem tudok szabadulni a figyelmeztetéstől, nézem a kerítéseket, miközben ismételten eszembe ötlik a könyvesbolti eladó szava: rosszul értelmezett kivagyiság, státuszszimbólum lett a takaros porták elé állított; kerítés — csaknem elveszítve eredeti funkcióját, miközben a mögötte húzódó házakban fehér holló számba megy egy-egy új könyv vásárlása, ajándékozása. Félreértés ne essék, nem a TÜZÉP forgalmát sokallom, hanem keveslem azoknak a politikai, szakmai, irodalmi vagy ismeretterjesztő könyveknek a mennyiségét, amelyek vásárlóra találnak a könyvesboltban. Érzésem szerint, ha ezek a hivalkodó rácsozatcsodák kissé szerényebbek lennének, több pénz jutna abból a bizonyos betétállományból a gondolkodást gazdagító, az ismereteket gyarapító, a szellemi karbantartást segítő könyvekre. (Paulovits)
