Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-09 / 160. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 arjrsaan 1977, július 9., szombat / SSLT-térgyalás Genfben ■ (Folytatás az 1. oldalról) tozik, s mi ezt a tevékenységet nagyra becsüljük.” „Ismerve kötelezettségeik és érdekeik körét, szeretnék külön aláhúzni egy mozzanatot. Csak a fogadó ország politikájúnak mély ismerete, a Szovjetunió ilyen vagy olyan konkrét lépésének, javaslatának alaposan mérlegelt és előítéletektől mentes értékelése teszi lehetővé az objektív következtetések levonását, az igazsághoz vezető, valóságos út fellelését.” Brezsnyev beszélt a nagykövetek és nagykövetségek lehetséges hozzájárulásáról az egyes fővárosok közötti nézeteltérések, félreértések tisztázásához, a barátság és jóindulat légkörének kialakításához. s hangoztatta, hogy a diplomáciai képviseletek vezetői mindig számíthatnak a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány együttműködési készségére küldetésük betöltésében. ..A jelenlegi nemzetközi fejlődést erőteljes dinamizmus jellemzi — állapította meg Brezsnyev. — Szüntelenül növekednek a lehetőségek a béke megszilárdítására, de ugyanakkor nőnek a békére leselkedő veszélyek is. A széles látókörű politika, az észszerű diplomácia egyik elsőrendű feladata nyilvánvalóan az. hogy minden módon szélesítse ezeket a lehetőségeket és csökkentse a veszélyeket.” Az SZKP KB főtitkára megjegyezte, hogy e feladat megoldásában nagy szerepe van mind a Szovjetunióban dolgozó külföldi diplomatáknak, mind a külföldön dolgozó szovjet diplomáciai megbízottaknak. Leonyid Brezsnyev a nagyköveteken keresztül a következő üzenettel fordult a külföldi államfőkhöz: „A világban lényegében nincs olyan ország és olyan nép, amellyel a Szovjetunió ne törekedne jóviszonyra. Nincs olyan időszerű nemzetközi kérdés, amelynek megoldásához a Szovjetunió ne lenne kész hozzájárulni. Nincs olyan fegyverfajta, mindenekelőtt tömegpusztító fegyver — amelynek korlátozásához ne lenne hajlandó hozzájárulni, ne lenne kész a kölcsönösség alapján betiltani, s más országokkal megegyezve kivonni a katonai fegyvertárból.” Végezetül Leonyid Brezsnyev hangoztatta a Szovjetunió készségét a részvételre minden olyan nemzetközi akcióban, amely a kiékés együttműködés és a nemzetközi biztonság.erősítését szolgálja. „Hisszük, meggyőződéssel hisszük, hogy a politikai realizmus és az enyhülés akarata, a haladás óhaja végeredményben felülkerekedik és az emberiség olyan béke feltételei között léphet át a huszonegyedik századba, amely megbízhatóbb, mint a múltban bármikor, s a magunk részéről mindent megteszünk e cél érdekében.” Lsiimrádi parlamenti laláiozó A pétervári rakpart .mellett horgonyzó Auróra cirkálót tekintették meg pénteken a: Varsói Szerződés tagállamai parlamenti képviselőinek konzultatív találkozóján részt vett küldöttségek. Az 1900-ban vízre bocsátott Auróra cirkáló, amelynek hat évtizeddel ezelőtt, október 25-én este !) óra 40 perckor eldördült ágyútüze a Téli Palota elleni roham kezdetére adott jelt, 1948 óta a Központi Haditengerészeti Múzeum része. A nyolc szocialista országból érkezett küldöttségek ellátogattak az I. Péter nevét viselő „orosz Versailles’-ba, Petrodvorecbe. A külföldi vendégek a délutáni órákban megtekintették a világ egyik legnagyobb múzeumának, a világhírű Ermitázsnak felbecsülhetetlen értékű képzőművészeti kincseit. A delegációk — köztük az Apró Antal vezette magyar küldöttség — szombaton utaznak el a Néva-parti városból. A leszerelési bizottság ülése A genfi leszerelési bizottság pénteken nemhivatalos ülést tartott, s elsősorban ügyrendi, valamint szervezeti kérdésekről tárgyalt. Az ülés után közölték, hogy nemhivatalos jelleggel kedden folytatják a pénteken kezdett tanácskozást. A nyári ülésszak következő hivatalos tanácskozását kedd délelőttre tűzték ki. Megfigyelők szerint a háttérben folyó szpvjet—amerikai konzultáció miatt nem várható, hogy a következő héten a bizottság munkája felélénkül. A szovjet—amerikai eszmecsere mindenképpen meghatározó a nyári ülésszak fő kérdéseinek megvitatásakor. A konzultációk kezdetéről hivatalos bejelentést tettek. A konzultációk arra irányulnak, hogy előkészítsék a legveszélyesebb vegyi harci eszközökről szóló nemzetközi konvenciót. A genfi források szerint pénteken is megbeszélést tartottak a szovjet és az amerikai szakértők a delegációvezetők bevonásával. Várható. hogy több napos megbeszélésen munkálják ki a közös tervezet részleteit. Egyes vélemények szerint a munka jól halad és várhatóan eredménnyel zárulnak a konzultációk. Miniszterhelyeitesi szemle az Éti-lei Gyorsított ütemben folyik az Ózdi Kohászati Üzemek acélgyártásának fejlesztése A terv szerint ez év december 31-re kellett volna befejezni a korszerűsítést, a fejlesztés elő ütemét. Ehelyett — miután kiemelt beruházássá nyilvánították a 2,2 milliárd forintos fejlesztést — már szeptember 30-ra be kell fejezni a fejlesztési program végrehajtását, illetve annak a már említett I. ütemét. Ennek elősegítésére tegnap, július 8-án dr. Szabó János építési és városfejlesztési államtitkár, valamint Csépányi Sándor, kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével szemlét tartottak a korszerűsítés munkálatainál. A megbeszéléseken a felügyeleti szervek és Pethes András, az ÓKÜ vezérigazgatója áttekintették, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket az acélgyártás fejlesztése érdekében meg kell valósítani. Pénteken .Genfben folytatódott a SALT-tárgyalások sorozata. A nemzetközi sajtóközpontban közölték, hogy a hadászati támadófegyverek korlátozásáról a szovjet és amerikai küldöttség 110 percen át tanácskozott. A megbeszélésre az Egyesült Államok genfi missziójának épületében került sor. A legközelebbi munkaülést július 15-én tartják. Magyar—angel vegyes bizeltsági tárgyaláséit Július 4—8. között magyar —angol gazdasági vegyes bizottsági tárgyalások folytak Budapesten. A két delegációt Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár, illetve J. R. Steele, kereskedp'mi miniszterhelyettes vezette. A delegációk áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását és fejlesztési lehetőségeit, valamint a két országot érintő ' kereskedelempolitikai kérdéseket. Az ülésszakot megelőzően, és annak folyamán a delegációt elkísért angol üzletemberek konkrét üzleti és kooperációs tárgyalásokat folytatlak számos magyar vállalattal. A két fél kifejezte, hogy ösztönözni és bátorítani fogja a vállalatokat a harmadik piaci égyüttműködési lehetőségek jobb kihasználására. A vegyes bizottság megvizsgálta a két ország műszaki- tudományos kapcsolatainak alakulását is. Megállapította, hogy az elért eredmények mellett az együttműködés további jelentős fejlesztésére van lehetőség. Különösen a szakemberek tanulmányútjainak száma növelhető. A tárgyalásokról készült jegyzőkönyvet a delegációk vezetői pénteken írták alá a Külkereskedelmi Minisztériumban. Az aláírásnál jelen volt R. Parsons, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete. Az angol delegáció vezetőjét fogadta Heténvi István, tervhivatali államtitkár, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Kapolyi László nehézipari miniszterhelvet- tes és Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Amerikai radarrendszer Irének Az amerikai kormány csütörtökön felkérte a kongresz- szust, hagyja jóvá hét, Awacs-típusú légi előrejelző és ellenőrző ' radarrendszer eladását Iránnak. Ha a kongresszus jóváhagyja az 1228 millió dolláros ügyletet, Irán lesz az első külföldi állam, amely hozzájut a bonyolult elektronikus berendezéshez. A radarrendszer megvásárlásáról több európai NATO-állam folytat jelenleg tárgyalásokat amerikai illetékesekkel. A kubai fegyveres erők vezérkari főnökének meghívására csütörtökön Havannába érkezett Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, honvédelmi miniszterhelyet-, les, az MSZMP KB tagja. Oláh Istvánt a havannai repülőtéren Senen Casas Re- gueiro vezérőrnagy, a kubai forradalmi fegyveres erők vezérkari főnöke fogadta. Oláh István altábornagy látogatást tesz a Havanna melletti katonai akadémián, és más honvédelmi létesítményeket is felkeres. / Gromiko Egyiptomba látogat Szállt szerint Izrael Szádat egyiptomi elnök szerdán este újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette : biztos értesülése van arról, hogy Izrael atom- .bombával rendelkezik; ugyanakkor óva intette Tel Avivot a fegyver bevetésétől. Szadat rabalí látogatása, Husszein királlyal folytatott megbeszélései befejeztével szerdán hazautazott Kairóba. A repülőgépen a kíséretében levő újságíróknak elmondta: az izraeli atombomba alkalmazása egymillió egyiptomi életébe kerülne. A 3!) milljó túlélő viszont „megtorlásul egymillió izraelit semmisítene meg, az ország lakosságú; vk egyharmadát”. /íz elnök elégedetlen szólt az egyiptomi—líbiai kapcsolatok javulásáról, ami — mint mondotta — a lógói elnök közvetítő tevékenységének köszönhető. Bejelentette, hogy megállapodás jött létre a két ország külügyminisztereinek találkozójáról. t Szadat szerint Fahmi külügyminiszter moszkvai látogatása ellenére „változatlanul feszült a szovjet—egyiptomi viszony”. Az elnök állítása szerint ennek az az oka, hogy a Szovjetunió „nem akarja Egyiptomot ellátni új fegyverekkel, és nem akar haladékot adni adósságainak törlesztésére”. Egyiptom üdvözli Gromiko szovjet külügyminiszter augusztus végére tervezett egyiptomi látogatását' — közölte az elnök. Brezsnyev szovjet államfővel való találkozójának eshetőségéről szólva megjegyezte, hogy ,,a köztünk fennálló problémák nagyok” és: „először rendezni kellene a két ország kapcsolataiban mutatkozó problémákat, hogy egy csúcstalálkozó gyümölcsöző lehessen". Szocialista életmód — szocialista erkölcs Napjaink egyik legizgalmasabb és legérdekesebb kérdésének, a tudományostechnikai forradalomnak különböző összefüggései és hatása szerepelt napirenden a II. miskolci nyári szeminárium pénteki programjában. Ezen a napon országosan neves előadók kaptak fórumot, akik a témát magas színvonalon, de mégis a legszélesebb érdeklődésire számot tartva boncolgatták. A tudományos-technikai forradalom történelmi kibontakozása és a munkastruktúra alakulása címmel dr. Ágoston László kandidátus, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója tartott értékes előadást. Felvázolta a tudományos-technikai forradalom lényegét és fejlődésének különböző szakaszait, s részletesen szólt róla, hogy ezekben a fejlődési szakaszokban mikor, milyen helyet foglal el maga a termelő ember. Gyakorlatilag is érvényesül az a tendencia, hogy a tudományos-technikai forradalom folyamán az ember fokozatosan kilép a termelésből, és az irányítás funkcióit is a gépre bízza. Mi lesz tehát az ember szerepe? Dr. Ágoston László kérdést is kapott arra vonatkozóan, hogy vajon olyan rideg és ijesztő lesz-e a jövő a technika magas szintű fejlődése következtében. amilyennek azt a polgári futurológiái irodalom általában ábrázolja? Az előadó válaszában kifejtette. hogy azok a nézetek, amelyek a társadalmi fejlődésnek egyedül a technika általi determináltságát hirdetik, a tőkés társadalomra jellemző technokrata nézetek. A valóságban a tudományos- technikai forradalom a szocializmus mind teljesebb kifejlődésével egybeeső komplexitás irányában hajtja előre a társadalmat. A tudományos-technikai forradalom történelmileg szükség-szerű és elkerülhetetlen jelenség, amely minőségi ugrást jelent a társadalmi termelőerők, illetve az emberi civilizáció fejlődésében. Ma e forradalomnak a kezdetén tartunk, még az iparilag legfejlettebb tőkés országok vonatkozásában is, bár természetesen a konkrét mértékek különbözőek. Hosszú évtizedekre van szükség ahhoz, hogy a tudományos-technikai forradalom a termelés egészét áthassa. Részletesen szólt dr. Ágoston László ártól, hol tartunk ma a technikai fejlődésben. A tudományos-technikai forradalom jelen van a legdinamikusabban fejlődő új iparágakban, de ezek még nem fogják át a termelőerők egészét. Tág fejlődési lehetőségei vannak még a hagyományos technikának is, miközben az új és a régi sokrétű kapcsolatba lép egymással. Az automatizálás, mint általános műszaki fejlesztési irány a hagyományos iparágakban is érvényesül. Egyszerre van jelen a dinamikusan fejlődő új és a hagyományos technika. Mindez természetesen meghatározólag hat a munkásosztály helyzetére, élet- és munkakörülményeire. Ezt a determinációt sokoldalúan érzékeltette az előadó, a helyzet ellentmondásokkal teli valóságának feltárásával. Szorosan kapcsolódott a témához, konkrét tényekkel kiegészítve azt dr. Kovács Sándor kandidátus, az LKM szociológiád tanácsadójának előadása. Számos példával azt bizonyította, hogy milyen nagy jelentősége van a jövő érdekében a munkások sokoldalú képzettségének. Ez a követelmény ma még nem érvényesül úgy, ahogyan azt a gazdaságos termelés megkívánná. Példákat hozott rá, milyen hatalmas termelési kieséseket jelent, ha a modern technikát előbb vezetik be, úgy, hogy nem gondoskodnak időben 'a megfelelően képzett szakmunkásokról. A betanításnak meg kell előznie az új technika üzemeltetését. A modern berendezés akkor kifizetődő, ha első perctől kezdve teljes kapacitással működhet, s igen nagy veszteség, ha a munkások még hosszú ideig rajta tanulják a kezelési módot. Tapasztalata szerint az ember még akkor is nehezen szánja rá magát, hogy kilépjen a termelés folyamatából. ha már erre megvan a lehetőség. Figyelmet érdemel az a megállapítás, hogy napjainkban is komoly politikai munkát igényel a legmodernebb technika elfogadtatása egv- egy üzemben Dr.' Makó Csaba kandidátus, az MTA Szociológiai Intézetének tudományos csoportvezetője az Életmód és a munkában tanúsított magatartások címmel tartott előadást. Gondolatmenetének középpontjába az érdekek és \ az értékek összetett, bonyolult kapcsolatát helyezte. Olyan, kérdésekre keresett választ, hogyan fogalmazható meg az érdek, mint a termelési magatartás fő indítéka, milyenek azok a társadalmi és szervezeti feltételek, amelyek a' munkások érdekeit meghatározzák, továbbá, milyen tényezőkből lehet leve-, zetni a munkáscselekvési tormákat. A munkáscselekvéseket véleménye szerint a termelés szférájában kell keresni, míg az érdekviszonyok ennél sokkal differenciáltabbak. Nagyon figyelemre méltó volt dr. Makó Csaba kérdésielvetése; vajon a cselekvés indítéka minden esetben az érdek? Véleménye szerint többféle indíték lehet, s köztük az érdek csak egy. ami mellett ott találjuk a tradíciókat, a munkaterületen kialakult sajátos értékekét. Különösen ilyen régi ipari városban, mint Miskolc, a munkások tudatában régebbi, hagyományos értékek is íel- lelhetők. Érdekes színfoltja volt a tegnapi nap programjának Pierre Dubois-nak, a párizsi Munkaszociológiai Kutató Intézet tudományos főmunkatársának előadása. A fiatal francia szociológus, azoknak a francia buloldáli értelmiségieknek jeles képviselője, akik a társadalmi haladás tudományos szolgálatát tűzték ki célul maguk elé. Pierre Dubois hét üzemben végzett szociológiai kutatás eredményéről számolt be. Azt vizsgálták, milyen a munkásság autonómiája a termelés területén a különböző technikai szinten álló üzemekben, továbbá azt, milyen hatással van a gépesítés fejlődése a munkásságra. Azt tapasztalták, hogy a technika fejlődése Franciaországban csökkentette a munkásság autonómiáját. bár megjegyezte. hogy ebben közrejátszhatnak más társadalmi. politikai okok is A II. miskolci nyári szeminárium ma tovább folytatja munkáját. A. I.
