Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

1977. Júfius 9., szombat ESZAK-MAGYAiíORSZAG 3 fi mozdonyok „orvosa” javító bázison mesterségesen Pádul változások Fotó: Laczó József Bárány Árpád ezt a szót, I hogy „nem", soha nem akar­ja és nem is tudja kimon­dani. Sokszor pedig e vá­lasszal külön munkától, ta­lán sok gyötrelemtől' éjsza­kázástól szabadulhatna meg. Egyszer például karácsony éjszakáján riasztották tak- taszadai lakásán. Hajnalban vonatra ült, s míg mások ünnepeltek, öa miskolci von­tatási főnökség mozdony ja­vító csarnokában „gyógyke­zelte'’ a váratlanul lerob­bant, üzemképtelen M 44- es gépel. Gyakran előfor­dul, hogy amikor zuhog az eső. esikorgóan hideg az éj­szaka. löbbedmagával a se­gédszerelvénnyel a helyszín­re robog, és „elsősegélyt” nyújt a beteg mozdonynak, vagy vasúti kocsinak. Ak­kor se mond nemet, ha mű­szak végén valamelyik szak­társa kéri: — Segíts már rajtam, Ár­pád, nem boldogulok. A 46 éves ember, 1953- ban került a miskolci fű- töházba. — Kisgyermek korom óta ! szeretem a pöfögő jármü- | veket, s minden vágyam az ] volt, hogy a motorokkal foglalkozzam, javítsam őket. Célját némi kerülővel va­lósíthatta még. Szakmája nem volt, segédmunkásként került a gőzmozdony-javí- tókhoz. Jó érzéke voit a szakmához, felfigyeltek rá, és így egy év múlva — a szükséges tanfolyam elvég­zése után szakmunkás lett. Jöttek az új típusú Diesel­gépek, s öt pedig az új technika megismerése végett tanfolyamra küldték. Megér­keztek a nagy teljesítményű szovjet Diesel-elektromos mozdonyok, Bárány Árpád Debrecenben kapott kikép­zést. Ott ismerte meg az új technikát. Szenvedélyesen vonzódik az újhoz, akkor van igazán elemében, ha komplikált munkáról van szó. A dieselek gyakran adnak ilyen feladatokat. Előfordul, hogy három na­pig keresik a hibát, tíz perc alatt kijavítják, s van, ami­kor fordított- a helyzet. — Nem sajnálom tovább adni az ismereteket, amit én tudok, ismerje meg más is. Sokat tanultam és tanu­lok Szabó Barnabás műve­zetőtől, s amit megtudok, elmagyarázom a többieknek vis. A 14 tagú brigád nagy részben középkorú, olyan jó szakemberekből áll, mint Ceglédi Sándor, Plankó Ká­roly, Szoboszlai Sándor, Ko­vács László, Berta László és még néhány ember. A fiatalokra sincs panasz. Egyébként több fiatal jön, megismeri a szakmát, az­tán ennek ismeretében ül mozdonyra, lesz mozdony- vezető. Mindnyájunknak az a célja, hogy mielőbb elvé­gezzük a javítást, „üres le­gyen az udvar”. Büszke va­gyok rá, hogy ami moz­donyt eddig kiadtunk, an­nak a javításában nem volt hiba, nem reklamáltak. A mozdonylakatos nem­csak a Diesel-motor és a vezérlőberendezés specia­listája, hanem új megoldá­sok alkotója is. Eddig húsz újítást adott be, és tavaly áprilisban kapta meg a Ki­váló Üjító ezüst fokozatot, Most sok töprengés árán az arany fokozatot szeretné ki­érdemelni. Egyik újítása az M 44-es mozdonyok olaj­nyomás automata berende­zés ellenőrzése. Az automa­ta állandóan ellenőrzi az olajnyomást, ha ez megszű­nik, „eltűnik” az olaj, ne­hogy beégjen a tengely, le­állítja a gépet. Igen, de mi a biztosítéka annak, hogy jó az automata? Bárány azt a megoldást ötlötte ki, hogy a olyan állapotot idéznék elő, mintha elszökött volna az olaj. Ha az automata ezt jelzi, akkor minden rend­ben, ha nem jelez, akkor már tudják, hogy mi a te­endő. Egyébként az újítást alkalmazzák Debrecenben, Záhonyban és Székesfehér­várott is. A mozdony lakatos való­jában boldog ember. — Itt megtaláltam a szá­mításomat. Ha végigfutok életem eseményein, útjain, mindenben csak fejlődést látok. Kezdetben nehéz kö­rülmények között dolgoz­tam, néha a szemem fájt a villanyfénytől, a lámpák­nak a sötét helyiségben örökké égniük kellett. Üj. korszerű műhelycsarnokban dolgozhatunk, pályán futó daru, sok műszer könnyíti meg a munkánkat. — Mondjak valamit a családról? Igaz, a felesé­gem, s a 19 éves kislányom olykor neheztel, hogy miért maradok olykor a fűtőház­ban sokszor munkaidő után is, és bizonyos napokon mi­ért vagyok ügyeletes éjsza­kánként. De hát tudom, hogy a féltés szól belőlük. Mi a vágyam? Szeretném, ha lá­nyom álma megvalósulhat­na: felvennék a tanítókép­zőbe. S én ? Ez az első mun­kahelyem, és egyben végál­lomásom, hiszen nyugdíja­zásig itt minden erőmmel akarom végezni a munkát. Az én életem a Diesel-mo­tor és a vezérlőberendezés javítása, hangról, nyomás­ról, zörgésről felismerni a hibát, nincs számomra na­gyobb öröm, mint a beteg gép életre keltése; az a pil­lanat, amikor a mozdony ismét kifuthat, dolgozhat a vasút nagy vérkeringésé­ben. A kollektíva becsüli Bá­rány Árpádot. Becsülik, ér­lékelik munkáját a vezetők is. Ennek tanúbizonysága, hogy a XXVII. vasutasnap al­kalmából pénteken Buda­pesten Kiváló Vasutas ki­tüntetésben részesítették. Csorba Barnabás A varrónő és a szabász. A llégy alja zet paci m ü^emdoen négy evvel ezelőtt kezdtek meg a termelést, a cigándi üzem után a pácini az immár vi­lághírű szövetkezet légii ata- laDb üzeme. A telep létre­hozását — hasonlóan a szö­vetkezet másik négy kihe­lyezett üzeméhez — kettős cél vezérelte: az exportér­dekek összekapcsolása a kör­nyékbeli asszonyok foglal­koztatásának megoldásával. A kezdet egyaránt nehéz volt az asszonyoknak és a szövetkezet vezetőségének. A szövetkezetben természete­sen, számoltak azzal, hogy az indulás nem lesz zökke­nőmentes, hiszen éppen az exporttermelés miatt igen magasra állították a minő­ségi, s mennyiségi mércét. Az új üzemben pedig nehéz kezű falusi asszonyok, s ti­zenéves fiatal lányok jelent­keztek munkára, akiknek az ideig vajmi kevés közük volt a szabás-varrás tudo­mányához — Dolgozóink hathónapos előkészítő tanfolyamon vei­tek részt — mondja Rohály Miklós, az üzem vezetője. — Ez pontosan ahhoz volt elegendő, hogy elsajátítsák az alapismereteket, s meg­ismerjék. megtanulják a gé­pek kezelését. Emlékszem: első termékeink gyermekru­hák voltak, amelyeket szov­jet exportra készítettünk. Később már női ruhákat is varrtunk — szovjet és ha­zai megrendelőknek. Két és fél év után fokozatosan tér­iünk át a tőkés exportier-’ melesre. Es ekkor kezdődtek a bajok. Sem a mennyiségi, sem a minőségi követelmé­nyeknek nem tudtunk kel­lően eleget tenni. S a dol­gozok is zúgolódtak: kevés a bérük. A szövetkezet vezetősége felmérte: segíteniük kell, tenniük kell valamit, még­pedig sürgősen. Pasztornicz- ky József né, a szövetkezet főkönyvelője elmondotta; még az elmúlt év elején betanító munkásokat, a szövetkezet legjobb dolgozó­it küldték el Pácinba. Ugyanakkor egyszerűbb mű­veleteket igénylő termékek készítésével bízták meg a pácini asszonyokat, A segítség már az év vé­gén éreztette hatását: a szo­kásostól nagyobb mennyi­ségű terméket állítottak elő, s termékeikre egyetlen al­kalommal sem érkezett mi­nőségi reklamáció. Sőt. a holland megrendelő külön dicséretben is részesítette a páciniak keze alól kikerülő nyári ruhákat. Különösen a szabással volt elégedett a külföldi partner. Szabászata egyébként a központon kívül csak a pácini üzemnek van. Huszonkét szabász, főként férfiak dolgoznak itt. Ered­ményeik. ügyességük már csak azért is figyelemre méltó, mert korábban egyi­kük sem dolgozott ebben a szakmában. Volt köztük pél­dául kalauz, és villanysze­relő. s sorolhatnánk még to­vább a különféle szakem­berekből verbuválódott sza­bászbrigádot. Szabászat! tu­dásukat. néhány év alatt fejlesztették olyan szintre, hogy azzal még az igencsak igényes tőkés megrendelők is elégedettek. Éppen ezért szomorúan fogadták a hírt: a központi üzem szabászatá­nak fejlesztése után meg­szüntetik a pácini szabó részleget. Azt viszont már mindenki örömmel vette tu­domásul. hogy a központi üzemmel egyidejűleg fejlesz­tik a pácini telepet is: újabb szalagsori helyeznek itt üzembe. Az asszonyok nem hall­gatták el azt sem. hogy a termelés felfutásával, s a mi­nőség javulásával egyidejű­leg jelentősen növekedett a fizetésük. A<i elmúlt öt hó­napban az asszonyok átlagos havi keresete 2170 forint volt. A szövetkezet veze^ mondták: a tavalyi 70 szá­zalékkal szemben, az első fél évben már meghaladta a 90 százalékot a munkaidő kihasználtsági mutatója a pácini üzemben, s minden jel arra mutat, hogy az év végére már a páciniak is elérik a 100 százalékos tel­jesítményt, A teljesítmények növelése érdekében a köz­pont továbbra is segítséget nyújt a módszerek átadásá­val, illetve a' gépek korsze­rűsítésével. Az üzeni- és munkaszervezésben pedig új módszer bevezetését, a moz- dulatelemzésen alapuló ész­szerű technológiai sorrend kialakítását tervezik. —dévald— Világgazdaság Degeneratio pigmentosa retinae (2.) GO Of foe tett kézzéf?... A kubai— amerikai kereskedelem kilátásai Több amerikai konszern képviselői befejezték a tár­gyalásokat Kubában. A ma­gas beosztású üzletemberek maguk is tapasztalhatták, hogy Kubában megvan a hajlandóság a tizenhét év óla szünetelő kereskedelmi i kapcsolatok felújítására. A két ország kereskedel­me legfőbb gátjának, az amerikai kereskedelmi em­bargónak esetleges feloldása utón is felmerül a kérdés — hangsúlyozták a delegáció tagjai —, hogy Kuba hogyan űzessen az amerikai termé­kekért. A Business Latin America hírmagyarázója rá­mutat, egyes amerikai hiva­talos személyek szerint a kereskedelem megindulásá­val Kuba megszerezheti az amerikai piacon a pénzt, amivel megvásárolhatja a számára szükséges terméke­ket, s amiből államosított Vagyonukért kárt a 1 a n ítli at j a i az amerikaiakat. Adatok a nyugatnémet gazdaságról Az NtíZK-ban a munka- ; nélküliek száma a májusi j 94(1 514-röl júniusra 930 974- t‘e csökkent, de a munka­nélkülieknek az aktív népes­séghez ■ viszonyított aránya változatlanul 4.1 százalék. A munkaügyi hivatal szerint a munkaerőpiac rövidtávú ki­látásai kedvezőtlenek, mi­után a közeljövőben meg­szűnik a munkanélküliséget csökkentő szezonális ténye­zők hatása. A nyugatnémet gazdasági minisztérium most közzétett, nem végleges adatai szerint, a nyugatnémet ipari terme­lés' szezonális kiigazítással számolva, áprilisról májusra 2 százalékkal esett, vissza. A/, ipari termelés indexe, amely az 1970-es évet veszi 100- nak, áprilisban 114, május­ban 112 volt (tavaly májusi értéke 110). A nyugatnémet feldolgozóipar új megrende­lései nem végleges adatok szerint áprilisról májusra 2 százalékkal csökkentek. A román traktoripar új terméke A romániai craiovai trak­torgyárban elkészültek az el­ső, 180 lóerős A 1800 A-típu- sú traktorok. Ezek a gépek mindenféle mezőgazdasági talajmunkáka alkalmasak. Tíz éllel ellátott ekéjével na­ponta 11,5 hektárnyi terüle­tet tud felszántani — az ed­dig gyártott legerősebb ro­mán traktor teljesítménye mindössze 3,5 hektár volt. Az új traktorral együtt Románia jelenleg 30 ilyen rendeltetésű modell 300 kü­lönböző variánsát gyártja. A román traktoripar jelenleg teljesen ki tudja elégíteni a hazai mezőgazdaság mennyi­ségi szükségleteit. A román mezőgazdaság traktorállomá­nya az idén elérte a 140 ezer egységet. A degeneratio pigmentosa retinae nem más, mint. a csőlátás nevű betegség latin neve: A látótér Öt-tíz fokra beszűkül, ami azt jelenti, hogy a beteg szem tulajdon­képpen csak azt látja, ami ebben a centrális látótérben helyezkedik el, szélesebb körben nem észlel semmit... Egészséges szemű emberek­nél is előfordul — sajnos — ilyen szemléletmód, amikor önző módon csak a saját csoport — brigád, üzemi, vállalati — érdekeket képe­sek látni, és ezen túl nem veszi figyelembe a népgaz­dasági, a társadalmi célokat, érdekeket. Az „ölbe tett kézije? vonat­kozó legeklatánsabb példát talán akkor éltem ót legin­kább — fogcsikorgatva — életem során, amikor a nagy árvíz idején, néhány eszten­dővel ezelőtt, az egyik észak-magyarországi község akkori első számú vezetői nem engedték meg. hogy a faluból toborzott közerő a megvadult Tisza egy másik szakaszán folytasson védel­mi munkálatokat. Az ö falu­jukat közvetlen veszély nem fenyegette, a falu lakosságá­ból verbuválódott közerőt azonban nem akarták egy másik, veszélyben levő falu védelmi munkálataihoz el­engedni. Ez. azt hiszem, a csőlátás egészen különleges esete volt. Az „ölbe tett kéz" filozófiája, ez a szemlélet­mód azonban sajnos még mindig tartja magát. A ta­vaszi nagv belvíz ideién az érintett közös gazdaságok egy némelyike a kisujját sem mozdította annak érae­kében, hogy a belvizet mi­nél hamarabb levezessék ter­mőföldjeikről. Es sajnos, napjainkban is vannak olyan gazdaságok, amelyek a tar­tós szárazságot nem próbál­ják mesterséges esővel kivé­deni. Az említett, és az an­nak idején belvíztől szoron­gatott, most pedig az aszály­tól fojtogatott, gazdaságok egy része ölbe tett kézzel vár. Arra számítanak, hogy az Állami Biztosító majd fi­zet. Ahelyett, hogy tennének valamit. Mint ahogy kellett volna sokat tenni annak ide­jén a belvíz minél gyorsabb levezetése érdekében, most pedig az aszálykárok csök­kentése érdekében. A karo­kat valóban megtéríti az Ál­lami Biztosító. De a károk egy része elkerülhető, kivéd­hető. Sőt. emberi beavatko­zással, munkával, a károk csökkenthetők. De nemcsak csökkenthetők, hanem a megfelelő időben, megfelelő emberi eszközökkel való be­avatkozás még termés többle­tet is hozhat létre, amely egyaránt szolgálja a csoport­érdekel és a népgazdasági, a társadalmi érdeket. Az ölbe tett kéz a csőlátás betegsé­gének a következménye. Akármilyen szeszélyes az időjárás, az ember ma már. különösen a mi társadal­munkban. a jelenlegi techni­kai eszközök birtokában, be­avatkozhat és csökkentheti a szeszélyes időjárás kárait. Nem engedhetjük meg ma­gunknak sehol Magyarorszá­gon, hogy ölbe lett kézzel szemléljük, csak szemléljük a természeti tényezők, tehát az objektív tényezők ..játé­kát”, és ennek következmé­nyeit. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy az Állami Biz­tosító fizet, hogy az állam segít, hogy az állam pénz­tárcája mindig megnyílik, amikor arra rászorulunk, még akkor sem, ha egyesek az államot ..jó fejőstehén­nek” tekintik. Mert az ősi. paraszti mondás szerint, a tehén sem ad tejet akkor, ha a gazda állandóan ölbe tett kézzel ül mellette ... Mint mondottuk, a pél­dánkban hozott csőlátás be­tegség egyik tünete az, ölbe tett kéz. Vannak olyan ölbe tett kezek, amelyek csak lát­szólag mozognak. Közismert például, hogy hazánk leg­szennyezettebb folyója a Sa­jó. Bár ez idáig már sok mindent mert et tek vi/'>n°k védelme érdekében. még­sem sikerült átütő ered­ményt elérni. Ennek is a csőlátás az oka. A Sajó völ­gyében ugvanis számos olyan vállalat tevékenyke­dik. amely szennyezi a folyó vizét, és az utóbbi időben — szerencsére — néhány gyár már megépítette szennyvíz- tisztító telepét. Ahhoz azon­ban. hogv a Sajó ismét élet­ben gazdag folvó legyen, fit­fogó együttműködési szerve­zet létrehozására lenne szük­ség az Országos Vízügyi Hi­vatal vezetésével, az érint út tárcák és ágazati ránvilő szervek anyagi közreműkö­désével és kötelezettség-vál- lalásával, a különböző ipari üzemek bevonásával; vagy­is az anyagi erők koncentrá­lásával. a leghatékonyabb beavatkozás érdekében. Tud­niillik egyáltalán nem biz­tos, hogyha az egyes válla­latok külön-külön, időben, térben erősen differenciáltan megteszik a szükséges intéz­kedéseket. akkor a számunk­ra legoptimálisabb eredmény születik meg. A csőlátás he­lyett. tehát széles körű ösz- szeíogásra, az ölbe tett kéz­zel való fejöstehénre-várás helyett tehát közös cselek­vésre van szükség. Amikor a degeneratio pig­mentosa retinae, vagyis a csőlátás betegségei. mint képletes példát említettük, csak érzékeltetni akartuk, hogy az üzemi, a vállalati, tehát a csoportérdekek elvá­laszthatatlanok a népgazda­sági. a társadalmi érdekek­től. Sajnálatos módon az ta­pasztalható manapság, hogy bizonvos üzemeknél, vál’ata- toknál. kollektíváknál olyan sajátos tendencia alakult ki. amely nem mindig esik egv- be a népgazdasági, a társa­dalmi célkitűzésekkel, érde­kekkel. Furcsa szókapcsot ás. de talán vaianiifé1“k'»r>pen visszaadni az ezeknél kiala­kult helvze<et Én úav ne­vezném: „kollektív egoiz­mus”. Ott alakult és alakul ki. ahol a csoportérdekek t mindenek elé és mindenek föle. a népgazdasági érdek, a társadalmi célok elé és fö­lé helyezik. Nem lehet elég­gé elítélni ezt a tendenciát. Megakadályozásukra, a kol­lektív egoizmus megszűnte- lésére talán ki kellene talál­ni a „kollektív kollektiviz­must ...” üiiívcc Ja au*

Next

/
Thumbnails
Contents