Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-08 / 159. szám
XL MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLßN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 139. szám Ára: 80 filler Péntek, 1977. július 8. Látogatás a Ruhr-vidéken NSZK-beli látogatásának utolsó napján Kádár János meglátogatta az obcrliauscni Gutcliofímingshiittc AG gyárat. Képünkön: az MSZMP KB első titkára, egy vasmunkással beszélget Csütörtökön, NSZK-beli hivatalos látogatásának utolsó napján Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a Ruhr, vidék központjába, Duis- burgba látogatott el. A városházán Josef liring, a szénbányászatáról és acéliparáról híres város főpolgármestere, dr. Horst-Ludwig Riemer tartományi miniszterelnök-helyettes, valamint a tartomány és a város több más vezetője üdvözölte a magyar vendégeket. Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást és egyben azt is, hogy a város vezetői a közelmúltban megrendezték a szép sikert aratott magyar napokat. Az ilyen és hasonló eseménysorozatok — jegyezte meg az MSZMP KB első titkára —• nagyban hozzájárulnak egymás jobb megismenéséhez. A városházán tett látogatás végén Kádár János — eleget téve a nevezetes vendégek hagyományos kötelezettségének — beírta nevét a város aranykönyvébe. Hajóúttal folytatódott a program: Kádár János es kísérete megtekintette Duisburg belvízi kikötőjét. A következő állomás Oberhausen, a ..Jóreménység'’ kohómüvek gépgyára voll. Az üzem vezetői és az üzemi tanács tagjai tájékoztatást adtak a gyár történetéről vendégeiknek, majd kalauzolásukkal Kádár János megismerkedett a teljes gyártási programot szemléltető üzemi kiállítással, a különböző munkafolyamatokkal, és megtekintette a föld alatti bányajármüvek bemutatóját. Szót váltott munkásokkal, művezetőkkel és más üzemi dolgozókkal, majd a gyárlátogatás közben rövid nyilatkozatot adott a WDR nyugatnémet tv-lársaság riporterének. A látogatás befejezéséül a kohómü vezetői ebéden látták vendégül Kádár Jánost, aki ezt követően szívélyes búcsút vett a házigazdáktól, a gyár dolgozóitól és gépkocsin Düsseldorfba utazott. Délután Düsseldorf repülőterén Heinz Kühn tartományi miniszterelnök búcsúztatta az NSZK-beli négynapos hivatalos látogatását befejező Kádár Jánost és kíséretének tagjait. Az MSZMP Központi Bizottságának első titkára külön repülőgépen visszaindult Budapestre. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja csütörtökön hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársaságból, ahol Helmut Schmidlnek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására hivatalos látogatási tett. Kádár János kíséretében volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Ben- kei András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés-, és postaügyi miniszter, dr. Be- recz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Karl Münch, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Plenáris üléssel a Parlamentben csütörtökön megkezdte munkáját a magyar— lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság XV. ülésszaka, amelyen Szekér Gyula és Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetik a tárgyalásokat A tanácskozáson részt vesz Stefan Jedrychowski budapesti lengyel nagykövet is. Szekér Gyula megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy dinamikusan fejlődnek a két Magyar—lengyel plenáris iilés kezdődött a Parlamentben. Képünkön: a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság ülésszakának résztvevői kereskedelmi áruforgalmának alakulását és az 1977. évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás előirányzatainak teljesítését. Megtárgyalják az 1980. utáni gazdasági egy ü t tm üködés 1 egton tosabb feladatait, irányait is. Szekér Gyula csütörtökön este vacsorát adott a lengyel küldöttség tiszteletére. Csütörtökön lengyel küldöttség érkezett Budapestre, a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság XV. ülésszakára. A delegációt Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes, a bizottság lengyel tagozatának elnöke vezeti. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. ország közötti kapcsolatok, s •a tárgyalásokon az együttműködés bővítésének újabb lehetőségeit tárják fel. Kazimierz Olszewski válaszában utalt arra, hogy mindkét fél őszintén törekszik a mind jobban' erősödő kapcsolatok kiszélesítésére. Az ülésszakon egyebek izsgálják a két or_ évi kölcsönös kül_ m m Uiést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Toronydaru-szcrclcs a BAEV központi anyagtelepén Fotó: Laczó József Tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott a Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjén szerepelt — többek közölt — az ötödik és hatodik ötéves terv állami lakásépítésének programja, jelenlegi helyzete. A város lakásépítésével foglalkozó beszámolót es szóbeli kiegészítőt László László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője terjesztette clö. A városi tanács ülése már jóváhagyta azt a fejlesztési tervet, amelynek keretében az ötödik ötéves terv idején 9080 állami és 1733 magánlakás építését irányozták elő. Kezdetét vette a város második 15 éves lakásfejlesztési tervének előkészítése is, amely egybeesik az országos 15 éves programmal. A beszámoló ismertette a lakásépítés jelenlegi helyzetét. tervek előkészítését, a pénzügyi feltételeket, s kilalásépítés terjedt a javasolt lakásépítési területek ismertetésére is. A tervidőszak során a lakásépítés a belváros 1., valamint az összekötő városrészen kívül az Avas 11—111. ütem területére koncentrálódik. Az első évben a tervezett lakásszám célcsoportos lakásépítésnél 1518. egyéb állami lakásépítésnél 157 lakás. amelyet 38 lakás kivételével üzembe helyeztek. 1977-re áthúzódott az összekötő városrészben 30 lakás es 8 müvésziakás átadása az Avason. A jóváhagyott ötödik ötéves terv előirányzatán túl új célként szerepel 200 garzonlakás, valamint az összekötő városrész 17 tömbjében egy 14 lakásos kollektív ház felépítése. Ennek megépítésére az 1979—80-as években kerül sor. A lakásépítések ütemének gyorsítása érdekében szükséges az alapközmühálözat fejlesztése. Ennek érdekében Sajóládtól 20 kilométer hoszszú főnyomóvezetéket építenek, melynek tervezése a városi vízművel együtt már folyamatban van. Szükséges a Jókai utcai lakóteleppel ösz- szefüggésben a kelet—nyugati ivóvíz-gerincvezeték elkészítése is, melynek kiviteli tervei várhatóan a jövő év első negyedévére készülnek el. Tanulmánytervi szinten van már a szennyvizfögyűjiö építésének a programja is, melynek alapján a végleges nyomvonalvezetés meghatározása is megtörtént.. A szennyvíztisztító első és második ütemének beruházása folyamatban van. . A hatodik öléves terv lakásépítési programjával kapcsolatban megállapítottak, hogy a reális lakásszám. a tartalék területekkel együtt mintegy 12 ezer lakás részére történő területkijelölést tenne szükségessé. Ez az ötödik ötéves tervhez viszonyítva mintegy 30 százalékkal nagyobb lakásszám elhelyezhetőségét biztosítja. Szocialista életmód — szocialista erkölcs inkatuienység és gazdasági önismeret Hová lesz a munkaerő? A II. miskolci nyári szeminárium tegnap, csütörtökön reggel' folytatta munkáját a Nehézipari Műszaki Egyetemen* Ezen a napon három olyan előadás hangzott el, amely a munka termelékenységét. az életszínvonal és az életmód különböző összefüggéseit vizsgálta. Dr. Lengyel Béla egyetemi docens A munkatermelékenység es gazdasági önismeret címmel tartott nagyon .értékes előadást, amelyben kitekintést nyújtott különböző népgazdasági összefüggésekre. A munkatermelékenység, s ezzel összefüggően a munkaerőhiány napjaink egyik sokat vitatod kérdése. Dr. Lengyel Béla többek között választ keresett arra, miből adódik nálunk ez a nagy munkaerőhiány. Hová leli az utóbbi években a munkaerő? Ötéves népgazdasági terveink a termelés tárgyi teltételeit állandóan bővítették, korszerűsítették. Felszámoltuk a munkanélküliséget, teljes foglalkoztatást biztosítottunk. Ma már a népgazda, ság egyes területein munkaerőgondok jelentkeznek. A Gazdaságkutató Intézet 1975 végén készített felmérése szerint a mezőgazdaságon kívüli szektorokban mintegy 150—200 ezerre, becsüli u betöltetlen munkahelyek számai. Több mint 80 ezer ember hiányzik a szolgáltató ágazatból, a többi az..»iparból, az építőiparból. Ha tehát a munkahelyek száma a jövőben nem gyarapodna — ami nem valószínű —. akkor is több mint százezer munkahely maradna betöltetlen. Valóban ilyen kilátástalan a helyzet? Az előadó érdekes adatokat sorakoztatott tel a kétségtelen tények mellett, olyan oldalról közelített a témához, amelyről mi valamennyien tudunk, csak éppen nem gondol rá az ember. Tényleges munkaerő-kiesést okozott a jövőbeni munkaerő biztosítása érdekében bevezetett — és a világon egyedülálló — gyermekgondozási segélyt igénybevevő 300 ezer fiatal anya. Ez a szám a foglalkoztatott női munkaerő 13 százaléka! Magas és növekvő az évről évre nyugdíjba menők száma, eléri a 157 ezret. Ma a nyugdíjból élők száma közelíti 'a kétmilliót. Ha a bevezetett csökkentett munkaidőt is munkaerőben számoljuk', az is 350 ezer embert jelent. Egyik oldalon tehát a társadalmi humanitás, a szociális gondoskodás növekvő mértékével találkozunk, míg a másik oldalon gondot jelent a munkaerő hiánya. Ezek valós tények és számok. senki nem jutott olyan következtetésre, hogy a szociális gondoskodásban visz- szalépésre van . szükség. A problémákat más módon kell megoldani. Fontos ebben a témában a hatékony együttgondolkodás. hiszen a demográfiai „előrejelzés” szerint az elkövetkező években tovább csökken az újonnan munkába állók száma. A nők (Folytatás a 2. oldaloni
