Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-08 / 159. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. július 8., péntek InÉtKlÉN és pzÉsf önismeret (Folytatás az 1. oldalról) munkába állítása elérte a társadalmi maximumot, erről az oldalról jelentős javulást nem várhatunk. Van azonban még a népgazdaságnak egy igen lényeges tartaléka, ez pedig a, „belső munkaerő- tartalék”. Ezt a belső tartalékot 10—25 százalékra teszik. Hol van ez a közel egymillió ember? Az előadó szerint' jelenleg a vállalati adminisztrációban dolgoznak, amelynek ésszerűsítésével munkaerőt nyerhetnénk a termelés számára. A Gazdasági Kutató Intézet becslése szerint, ha leállítanák a kevésbé hatékony ipari termelést, 50—100 ezer munkahelyet lehetne fokozatosan megszüntetni. Mi ,az oka tehát az egyre feszítőbb munkaerőhiánynak? Dr. Lengyel Béla szerint ez nemcsak a szociális intézkedések következménye, nem is a demográfiai helyzet, hanem a teljesítmény- hiány, a ' foglalkoztatási egyensúly hiánya, illetőleg az ezeket meghatározó gazdaságpolitika. Nem tudtuk kellően szabályozni, illetőleg féken tartani a munkaerőkeresletet. A szocialista országok foglalkoztatási politikáját — s köztük a miénket is — eddig, történetileg érthető okokból, nagyobb mértékben határozták meg az egyes társadalmi .célok, mint a gazdasági hatékonysághoz kapcsolódó racionális foglalkoztatás fontos követelménye. Helyre kellene tehát állítani a foglalkoztatási egyensúlyt, ami természetesen nem mehet egyik napról a másikra. Fontos — hangsúlyozta az előadó —, hogy ne csak a 'gazdaságpolitikában, hanem a társadalompolitikában is határozottabban érvényre juttassuk a gazdasági racionalitás követelményeit. Végezetül emeljünk ki még egy lényeges gondolatot dr. Lengyel Béla előadásából: — A munka társadalma, amely embermilliók életkörülményeit, felemelkedését ilyen rövid idő alatt magas színvonalon megoldotta, erkölcsi alappal rendelkezik ahhoz, hogy egyrészt tárgyilagos, reális tájékoztatással megossza gondjait, másrészt, hogy nagyobb erőfeszítést igényeljen tagjaitól.Termelékenység — jövedelem — életszínvonal címmel Sólya László, a TVK termelési igazgalóhelj'ettese tartott ezután előadást, amelyben kapcsolódva az előző témához, a Tiszai Vegyikombinátnak a termelékenység növekedésével kapcsolatos helyzetét ismén ette. Az előző előadás munkaerőhelyzettel kapcsolatos adatait kiegészítette még azzal, hogy a TVK-ban átlag a dolgozok 7 százaléka van táppénzes állományban, amit — figyelembe véve a gyárban dolgozók 1 átlagéletkorának igen kedvező voltát — indokolatlanul magasnak tart. Dr. Nagy István, a megyei Oktatási Igazgatóság tanszékvezető tanára A fogyasztási struktúra hutása az életmódra címmel tartott igen értékes és érdekes előadást. Hangsúlyozta azt az igen kedvező jelenséget, hogy a fogyasztási cikkek körében az utóbbi időben megnőtt a kultúrcikkek vásárlása. A továbbiakban részletesen beszélt arról, milyen mértékben lesz majd meghatározó a jövőben a szocialista embertípus ' kialakulása a fogyasztási struktúra változáSíd TH. A nyári szeminárium előadásai ma tovább folytatódnak. A. I. A Baath-párt kiltíöíisépek csütörtöki pregramja Csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székhazában folytatódtak az MSZMP KB és a Baath-párt hazánkban tartózkodó küldöttsége közötti tárgyalások. Ezután Abdullah a] Ahmar főtitkárhelyettes vezetésével a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártjának küldöttsége látogatást tett az MSZMP KB Politikai Főiskoláján. Szabó József rektor tájékoztatta a vendégeket a főiskola oktató-ne- vejő munkájáról, a tananyag korszerűsítéséről. A főiskola vezetőivel folytatott szívélyes, baráti eszmecserén szó esett az oktatási módszer fejlesztéséről, a rektorátusi és a' tanszéki munkaszervezés tapasztalatairól. A program további részében a szíriai vendégek felkeresték a Duna-Kunyart, megtekintették történelmi nevezetességeit. Este Abdullah al Ahmar vacsorát adott az MSZMP tárgyalócsoportjának tiszteletére, amelyen részt vett Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A leszerelési bizeitság ülése A leszerelési bizottság csütörtökön megtartott 751. hivatalos ülése rövid ideig tartott. mert a delegátusok csak ügyrendi kérdéseiéről tárgyaltak. A küldöttségek megállapodtak abban, hogy pénteken ^ délelőtt újabb munkaülést tartanak, informatív jelleggel. Genf ben jelentőséget tulajdonítanak annak, bogy a leszerelési bizottság hivatalos és informatív üléseivel párhuzamosan konzultációkat is tartanak. Ezek közül a legjelentősebb a szovjet- amerikai párbeszéd, továbbá az a konzultáció, amelyen a föld alatti atomfegyver-kísérletek betiltásával foglalkoznak, Nagy-Britannia bevonásával. A iieípii találiezó A belgrádi előkészítő tanácskozáson részt vevő semleges és ei nem kötelezett országok jelenleg egy új, kompromisszumos • javaslat elkészítésén munkálkodnak az őszre tervezett találkozó napirendjének és szervezési kérdéseinek meghatározását illetően. Az említett országok a jelenlevő küldöttségekkel nem hivatalosan már ismertették elgondolásaikat és erről — ugyancsak nem hivatalos jelleggel •— előzetes eszmecserét is folytatnak, mielőtt indítván3’ukat végleges formába öntve, hivatalosan is előterjesztenék. Ismeretes, a szocialista országoknak. az a határozott álláspontja, hogy az őszi találkozó napirendjének az alapját csak, a Helsinkiben, közösen elfogadott záróokmány és annak ide vonatkozó megállapításai képezz hetik. Az előkészítő tanácskozás egyébként csütörtökön folytatta munkáját. A küldőit- ségek ezen a héten — a jugoszláv nemzeti ünnep miatt hétfőn elmaradt tanácskozás pótlására — szombaton is tartanak ülést. Az atlaszokat böngészgetve tűnik fel igazán, hány veszélyes feszültséggócot tartunk számon a világon. A keleti félgömbön, amelyen Észak- és Déj-Amerikán kívül jóformán az összes szárazföld található, különösen sok ilyen veszélyes térség van. A félgömb nagy vize, az Indiai-óceán térsége nem tartozott ezen helyek közé. Magyarázata abban van, hogy egyformán távol esik valamennyi nagyhatalom területétől. Jogos tehát a kívánság, hogy az Indiai-óceán térsége váljék békeövezetté. .Múlt keddi külpolitikai kommentárunkban szó volt arról, hogy az Egyesült Államok az Egyenlítőtől 1000 kimre délre fekvő Diego Gar- cia korallszigeten katonai támaszpontot épít, hatalmas összeget áldozva e célra. A támaszpont építése az Indiai- óceán közepén érthető aggodalommal tölti el az óceán partvidékének országait. Melyek ezek az országok? Az afrikai földrészen Szomália, Kenya. Tanzánia, Mozambik, Madagaszkár-szigete, az ázsiai partokon elsősorban Pakisztán. India, Banglades, Indonézia, továbbá Ausztrália, Üj-Zéland és Óceánia. Szó volt a múlt heti kommentárban arról is, hogy az Indiai-óceán fontos olajútvonal. hiszen a Szuezi- csatorna változatlanul bizonytalan út. A hatalmas tartályhajók inkább Afrikát megkerülve az Indiai-óceánon haladnak. Ez tény, viszont még nem indokolja haditámaszpontok létesítését a térségben. A Szovjetunió kezdeményezésére június 2?. és 27. között konzultációkat folytattak Moszkvában az Egyesült Államokkal az Indiai-óceánt érintő néhány kérdésről. Ennek kapcsán nem ért feleleveníteni a Szovjetunió 197(1. szeptember 28-án kelt emlékiratát, mely a fegyverkezési' verseny megszüntetéséről és a leszerelés kérdéseiről szól. Az emlékirat pontokba foglalta, hogy melyek az államok összehangolt akcióinak fő irányai a leszerelés terén. A 7. pont: Békeövezetek az Indiai-óceán térségében és más körzetekben. Ebben a pontban az emlékirat kifejti a katonai enyhülést célzó regionális rendszabályok megvalósításának szükségességét, főleg azt, hogy az adott övezethez nem tartozó államok ne növeljék ott fegyveres erőiket, ne hozzanak ott létre katonai támaszpontokat. Természetes az, hogy az Indiai-óceán partjain fekvő országok nyugtalanságuknak adnak kifejezést a térségben létesülő támaszpontok miatt. A Szovjetunió nem létesített itt támaszpontot és nincs is szándékában ilyet létesíteni. Kulcskérdés, hogy a térségben ne legye- nek támaszpontok, és a már korábban létrehozott támaszpontokat számolják fel. Mint az emlékirat megjegyzi : „A külföldi katonai támaszpontok kérdésének ily módon történő megoldásában a Szovjetunió kész lenne más államokkal közösen keresni a nem az Indiai-óceán partjain fekvő államok katonai tevékenységének kölcsönös csökkentését, az Indiai-óceánon és a vele közvetlenül érintkező körzetekben. Magától értetődően ezeknek az intézkedéseknek teljes mértékben figyelembe kell venniük a nyílt tengeri hajózás szabadságára vonatkozó általánosan elismert nemzetközi jogi normákat és a part menti államok kikötőiben való kereskedelmi kikötés, .továbbá a tudományos kutatás igén>Teit. ‘A Szovjetunió számára ez a kérdés azért igen jelentős, mert az Indiai-óceánon vezet keresztül gyakorlatilag az egyetlen egész évben járható tengeri útvonal, amely a Szovjetunió európai részét összeköti a szovjet Távol-Kelettel. Az Indiai-óceán part . -nti államai síkraszállnak azért, hogy tartsanak nemzetközi konferenciát, amely megtárgyalná a térség békeövezelté nyilvánítása érdekében teendő gyakorlati intézkedéseket.” A Moszkvában befejezett tárgyalások, melyeket későbbi időpontban folytatnak majd. ennek a szándéknak első megnyilvánulása. (szatmári) Hsílerőcsökkeiités —t plenáris ülés Csütörtökön a Hofbuxg nemzetközi konferenciatermében újabb plenáris ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló delegációk. A zárt tanácskozáson N. K. Taraszov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt és E. Bolland nagykövet, a brit delegáció vezetője szólalt fel. Az ülés után megrendezett nemzetközi sajtóértekezleten adott tájékoztatásból kiderült, hogy Nagy- Britannia képviselője felszólalásában a NATO-orszá- gok álláspontját vette védelmébe. Azt igyekezett bizonyítani, hogy szükség van az úgynevezett „közös plafonra” — a szárazföldi erők létszámbeli egyenlőségére. Ez az érvelés azonban ellentmond áz előzetes konzultációkon közösen ' elfogadott elveknek, amelyek többek között meghatározták: a csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy egyik állam biztonságát se érje károsodás. A . NATO- országok — mint ismeretes — változatlanul kitartanak amellett a követelésük mellett, hogy a szocialista országok majdnem háromszor nagyobb mértékű csökkentést hajtsanak végre, mint a tryugati államok. Egy kérdésre válaszolva a ii3'ugati • államok szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi fordulóban érdemi változás már n?m igen történhet, mivel július második felében véget ér ez a tárgyalási szakasz. Eredményes látogatás P ezsgő, eleven hangulat uralkodott szerdán a bonni i kancellári hivatalban, ahol sajtóértekezlettel zárult Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának az NSZK vezető politikusaival folf'latott hivatalos tárgyalássorozata. A Deutschlandfunk rádióriportere — derültséget keltve — Kádár János jövőbeni nyugat-európai látogatási terveire vonatkozó kérdésében utalt ró, hogy Kádár elvtárs közismerten nem nagyon szerel utazni. Válaszában az MSZMP KB első titkára mosolyogva ismerte el, hogy valóban nem szenvedélyes utazó, de ennek ellenére —, mint mondta — „kész vag3'ok mindenhová elmenni, ahol a jó ügyet, a népek barátságát, békéjét lehet szolgálni”. A bonni látogatás — ezt a zsúfolt tárgyalási program, • a barátságos, de őszinte légkör, az eredmények tanúsítják — „jó ügyet” szolgált, jelentős mértékben hozzájárult kontinensünkön a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megvalósításához. A Magyar Népköztársaság népe a szocializmus építésén munkálkodik, és külpolitikai tevékenységének fő célja — egyetértésben és szövetségben a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagállamaival — az enyhülés elterjedésének és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás melleit élésének a szolgálata — hangsúlyozta a bonni sajtóértekezleten elmondott nyilatkozata bevezetőjében az MSZMP KB első titkára. A megbeszéléseken, noha két különböző társadalmi berendezkedésű ország legmagasabb rangú képviselői ültek a tárgyalóasztal mögött — kölcsönösen kifejeződött a törekvés, hogy a helsinki szellemnek megfelelően, mindkét nép, s egész Európa javára bővüljön az együttműködés. A bonni eszmecsere, a megkötött egyezmén3'ek — s nem utolsósorban a már elért eredmények számbavétele — meggf'őzően bizonyították, hogy igenis lehetséges az együttműködés a különböző szövetségi rendszerekhez tartozó országok között. Kádár János NSZK-beli hivatalos látogatása a feszített program jegyében zajlott lé. Ha áttekintjük az MSZMP KB első titkárának tárgyalópartnereit, felmérhetjük a megbeszélések széles skáláját. A tárgyalások két csomópontja a politika és a gazdaság volt. Pártunk első titkára — és a kíséretében levő Púja Frigyes külügyminiszter — a vendéglátóval. Helmut Schmidttel. a szövetségi köztársaság kancellárjával és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, alkancellárral, mint a halaimon levő szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció két vezető politikusával tanácskozott, emellett még találkozott Willy Brandttal, a szociáldemokrata párt elnökével és Oskar Vetterrel, a szakszervezeti szövetség elnökével is. Kádár János a G3'mnichi-palotában levő szálláshelyén fogadta a Bundestag ellenzéki frakciójának elnökét, dr. Helmut Kohlt is, akivél egyórás, nyílt beszélgetésen cserélt véleményt. Az MSZMP KB első titkára kedd délután felkereste Walter Seheelt, az NSZK szövetségi elnökét. Ami a gazdasági tárgyú megbeszéléseket illeti, ezeken Kádár János és a kíséretében levő Bíró József külkereskedelmi miniszter dr. Hans Friedrichssei. az NSZK gazdaságügyi miniszterével és Wolff von Amerongennel, _a tekintélyes kereskedelmi és iparkamarai szövetség elnökével, valamint az NSZK sok ipari, pénzügyi vezető képviselőjével tanácskozott. A Német Szövetségi Köztársaság hazánk legjelentősebb tőkés gazdasági partnere, így a kereskedelmi forgalmat, az ipari kooperációt előmozdító tanácskozásokat mindkét fél nagy figyelemmel követte. A kiadott közös nyilatkozat ezzel kapcsolatban hangoztatja: a vállalatok közötti kooperáció, a harmadik piacokon való együttműködés, az árucsere-forgalom további szerkezeti javítása, kiegyensú- i lyozása jelenti a jövőt. Hog)' a gazdasági kapcsolatok elmélyítése mindkét félnek érdeke, azt jelzi: nagy hangsúlyt adtak a hosszú távú együttműködésnek, a békés eg3r- más mellett élési politika gazdasági „hátországának”, a tartós, kölcsönös előn3'öket biztosító ipari-kereskedelmi kooperációnak. Bensőséges, elvtársi hangulatú eszmecserén találkozott Kádár János a G3'mnichi-kastél3'ban a Német Kommunista Párt elnökével, Herbert Miesszel, és a párt más vezetőivel. Az NSZK kommunistái egyetértenek a látogatással, amely az európai béke és biztonság megerősítésének fontos láncszeme — mondták el az NKP vezető képviselői. Egészében véve az MSZMP KB első titkárának bonni látogatása szervesen beleillett Kádár Jánosnak a közelmúltban Ausztriában és Olaszországban lett látogatásai sorába, amelyeknek „közös nevezője” volt az a törekvés, hogy a helsinki értekezlet ajánlásait, az együttműködést, a békés egymás mellett élést a gyakorlatban valósítsák meg, annak ellenére, hogy vannak erők. amelyek Helsinkinek ..ellengőzt” adni próbáló manőverekkel fékezik az en3rhülési politika érvényre jutását. Mint az MSZMP KB első titkára a záró sajtóértekezleten elmondta: „Itt, az NSZK-ban megerősödött bennem, hogy a polgári berendezkedésű országok vezetőiben is él az a realizmus, amely a helsinki tanácskozást létrehozta”. A New York Times R * F w ■ • ■ S h f • rr Helmut Schmidt n3'ugat- német. kancellár komolyan aggódik, hogy Carter amerikai elnöknek a Szovjetunió vonatkozásában folytatott politikája a várt eredmény ellenkezőjét hozza — jelentette csütörtökön a New York Times bonni tudósítója. A lap szerint Schmidt, aki a jövő héten tesz hivatalos látogatást az amerikai fővárosban, „nem fogja elkerülni e témát” a Carter elnökkel folytatandó tárgyalásokon. Schmidt, ha nem is drámai módon, de világosan értésére kívánja adni: a nyugat-európaiak ’ általában azt igénylik, hogy Washing- ionban higgadtabban közelítsék meg a kelet—nyugati kapcsolatok kérdéseit — Írja a lap. A New York Times idézi Schmidt kancellárnak Kanadába és az Egyesült Államokba való elutazása előtt tett kijelentéseit Kádár Jánossal folytatott tárgyalásairól : „Ismételten aláhúztuk, hogy a nemzetközi enyhülés politikájának folytatását kívánjuk, s mindkét ország, a maga szövetségi rendszerén belül, erre fog törekedni. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy célunkat csak akkor érhetjük el, ha a két világhatalom még pozitívabban alakítja kapcsolatait, mint az elmúlt években” — mondotta Helmut Schmidt. „A kancellár világosan értésre adia: nem ért egyet Carter elnök álláspontjával, nevezetesen, hogy külön-kü- lön lehet folvtatni az emberi jogok kampányát és a hadászati fegyverkoriátozási tárgyalásokat anélkül, hogy az egyik kihatna a másikra” — írja New York Times.
