Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

1977. július 2.* szom bat ÉSZAK-MAGYARÖR5ZAG 5 1:/1 läi:a!i:Slif'FisiÉprll 0’ ] Mit kei! tudni a határnyiladékró! ? I A Minisztertanács 40/1974. számú rendelete a határnyila- Jomj úck fogalmát úgy határozza meg, hogy az „szárazföldön a ágof határvonal menten a nemzetközi szerződés rendelkezésének úalc megfelelő, de legfeljebb 5 méter szélességű területsáv”, ahol =6el „mezőgazdasági művelés nem folytatható, a honvédelem és eniii a határőrizet céljait szolgáló, valamint a határon átnyúló vagy átvezető építmények és műtárgyak kivételével létesít­mények nem állhatnak”. ríme os i sí ai v - ti rtan :oiai évé Live] szí t p\ zör Síi ásás ozgl 'ersj fői elziä vá! mlíi ild hej n ! ml ílmj i a ranj HŰ' imt érzi azí tusi ki? főj r n i fel t pe< aj yisl sl zésj é, el éj állj ni<] aní a A határnyiladék rendelte­tése, hogy biztosítsa a határ­jelek akadálytalan elhelye­zését, jól láthatóan mutas­sa, érzékeltesse az államha­tár menetét, megkönnyítse a tájékozódást és a határ őr­zését. A határnyiladék ren­deltetése világosan mutat-, ja, hogy az a határvonalhoz és a határjelekhez kapcso­lódó fogalom. A nemzetközi szerződések a halámyiladék tisztán tartá­sara részletes rendelkezése­ket tartalmaznak. Ezek lé­nyege, hogy a szerződő fe­lek kölcsönösen biztosítják az államhatár menetének lathatóságát. Ezért a föld felszínét megtisztítják a bokroktól, a látást zavaró más növényzettől, fák koro­náit szükség szerint megtisz­títják az ágaktól stb. Ugyan­is a nemzetközi szerződés szerint a határnyiladékba a fák ágai nem nyúlhatnak be. A Minisztertanács fenti rendelete meghatározza azt is, hogy „a határvonal lát­hatóságának biztosítása cél­jából, a határnyiladékba a látást zavaró növényzet el­távolításáról a területileg il­letékes helyi tanács végre­hajtó bizottsága gondosko­dik”. A határterületen műkö­dő helyi tanács végrehajtó bizottságok túlnyomó több­sége eredményesen végzi e feladatot, néhány helyen azonban a jogszabály elő­írása törést szenved. A ha­tárnyiladék kitisztítása ugyanis jelentős költségki­hatással jár, amit szükséges a helyi tanácsoknak a költ­ségvetés tervezésénél figj'e- lembe venni. A határnyiladékot min­den év május 31-íg ki kell tisztítani a nemzetközi szer­ződés szerint, s a határjele­ket. és határnyiladékot az il­letékes magyar, illetve cseh­szlovák hatóságok minden év júniusában kötelesek meg­szemlélni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a. ha- tárnyiladékot csak ekkor kell tisztán tartani. A ha- , tárnyiladék tisztán tartása a helyi tanácsok végrehajtó bi­zottságának folyamatos fel­adata. Az államhatáron és a határ mentén végzendő munkák rendje un A Minisztertanács 40/1974. számú rendelete négy be­kezdésben határozza meg az államhatáron és az államha­tár mentén végzendő mun­kák rendjét. „Az államha­táron olyan munkák, ame­lyek a szomszédos állam te­rületét is érintik, vagy a ha­tárvonal szárazföldi, illető­leg vízi jellegének .megvál­toztatását eredményezhetik, csak nemzetközi egyezmény .alapján végezhetők.” Ezek általában karbantar­tási munkák, amelyek a ha­tár vonalát, s ezzel mindkét fél érdekeit érintik. Ilyenek lehetnek: határvizek tisztítá­sa, a meder, a partok, hi­dak, gátak, zsilipek, töltések és egyéb berendezések fenn­tartása, illetve szabályozása. Ilyen munkálatok csak a szomszédos állam illetékes hatóságaival történő megál­lapodás alapján folytathatók. „Az államhatáron átnyúló, vagy átvezető építmények és műtárgyak nemzetközi meg­állapodás alapján létesíthe­tők, tarthatók karban vagy szüntethetők meg.” A Minisztertanács rendele­té mindkét esetben úgy sza­bályozza, hogy a határon folyó „munkáról azok meg­kezdése előtt a belügymi­nisztertől engedélyt kell kérni. Az e munkánk el­végzése érdekében szükséges határátlépések rendjét a belügyminiszter szabályoz­za”. Ezt a jogkört a bel­ügyminiszteri 1/1975. (IV. 2.) BM. számú rendeletében a Határőrség Országos Pa­rancsnokság hatáskörébe utalta a következő megszo­rítással: az „engedélyt a munkák megkezdése előtt 10 nappal a Határőrség Or­szágos Parancsnokától kell kérni. A Határőrség Orszá­gos Parancsnoka az engedé­lyek megadásával egyidejű­leg intézkedik az átléptetés végrehajtásának rendjéről.” Ugyancsak a belügyminisz­teri rendelet tartalmazza, hogy az államhatáron vég­zett terepmunkálatok eseté­ben ' a határátlépéseket — szükség esetén a vamérde- kekre is figyelemmel — a ha­tárőrség ellenőrzi. E mun­kálatokat általában a Víz­ügyi Hivatal, a Központi Földtani Intézet, Híd- és Betonépítő Vállalat, a Geo­déziai Intézet és egyéb vál­lalatok dolgozói végzik. Ilyen esetekben a határát­lépések rendje rendszerint eltér — az előzőekben leírt — határforgalomra vonatko­zó előírásoktól, annál is in­kább, mivel többségűkben nem határátákelőhelyen tör­ténnek. A Minisztertanács rende­lete leszögezi továbbá, hogy „az államhatár mentén vég­zett vízi munkákhoz, bánya- műveléshez, kutatáshoz és mérésekhez a belügyminisz­ter előzetes engedélye szük­séges.” Ezt. az engedélyt szintén 10 napoal a munkák megkezdése előtt a Határőr­ség Országos Parancsnokától kell kérni, de csak abban az esetben, ha e munkálatokra az államhatártól számított 1 kilométeren belül kerül sor. A munkáltatóknak vala­mennyi felsorolt munka ese­tében a munka megkezdésé­ről és befejezéséről a terü­letileg illetékes határőr ke­rületparancsnokságot és ha­tárolj őrsöt értesíteni kell. Az államhatáron és az ál­lamhatár mentén végzendő munkákhoz nem kell enge­délyt kérni, ha arra közve­szély, vagy közérdekű üzem hibájának elhárítása, illető­leg a honvédelem érdekében van szükség és azokhoz a mérésekhez, amelyek külön jogszabály alapján történ­nek. Azonban ilyen esetek­ben is értesíteni kell az ille­tékes határőr őrsöt. A határ , mentén történő munkavégzéssel összhangban rögzíti még a Miniszterta­nács rendelete, hogy „a ha­tárvonaltól számított 50 mé­teres szélességű területsáv­ban csak olyan növények termeszthetők, amelyek nem nőnek 60 cm-nél magasabb­ra.” Sajnos jelenleg e ren­delet előírása nem érvénye­sül következetesen, néhány határmenti termelőszövetke­zet nem hajtja végre a ren­delet előírásait. Ezúton is kérjük a gazdasági vezető­ket, hogy maradéktalanul te­gyenek eleget a rendeletben foglalt kötelezettségüknek. Kiffer Oltó határőr alezredes falfzgfeizi I szövetkezeti kp i H azánkban is hagyomány már, hogy július első va- i sárnapján országszerte együttes ünnepséget ren- } deznek, gyűlést tartanak a különféle ágazathoz i tartozó szövetkezetek. Hasonló összejövetelek vannak J ezen a napon további 65 országban is, mindazokban, i amelyek tagjai a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségé- 1 nek. összesen 330 millió embert képvisel ez a világ- , szervezet, amely több mint nyolc évtizeddel ezelőtt f alakult meg. Működési területe minden földrészre ki- J terjed, tagszervezetei között szerepelnek szocialista or- t szágok szövetkezeti szervezetei csakúgy, mint tőkés J rendszerűeké. s azoké, amelyeket fej'5dó országokként i szoktunk emlegetni. i Egymástól lényegesen eltérő körülmények között te- , vékenykedö szövetkezetek közös megmozdulása tehat > a mai. A különbözőségek ellenére vannak azonban olyan eszmék és célok, amelyekért közösen tudnak fellépni a i más-más társadalmi rendszerű országok szövetkezői. [ Az SZNSZ közelmúltban kiadott nyilatkozata ez alka- i lommal a tartós béke biztosításának előmozdítására < és az együttműködés bővítésére, fokozására irányítja a , figyelmet. S erős hangsúllyal, nem utolsósorban arra, i hogy legyen még szélesebb körű az igasógos társadalmi és gazdasági rendet szolgáló szövetkezeti alapelvek va- i lóraváltása az egész világon. Ezek a célok megfelelnek a szocialista rendszerünk, , s benne külpolitikánk törekvéseinek. A mi hozzájáruló- i sulikat, erősíti az a fény, hogy hazánkban a szövetke- [ zetek a párt és az állam messzemenő segítségével tel- i jesíthetik feladataikat. Alkotmányunkban, magas szintű J jogszabályokban is szentesített tétel, hogy a szövetkeze- i tek a szocialista társadalom és gazdaság szerves részei, [ s egyenrangúak az állami vállalatokkal. Minden erejü­ket. adottságukat és lehetőségüket arra fordíthatják ( tehát, hogy minél sikeresebben szolgálhassák tagságuk, 1 s egyben az egész’ lakosság érdekeit. Az Országos Szövetkezeti Tanácsnak a nemzetközi i szövetkezeti nap alkalmából kiadott felhívása arra buz- J dít, hogy mindenütt karolják fel a Nagy Októberi Szó- t cialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott ver- [ senymozgalmat. Segítsék a szocialista brgiádok vállalá- i sa inaik teljesítéséi, a tagok öntevékenységének érvénye- i sülősét, a szövetkezetek együttműködését egymással és J különféle állami vállalatokkal. Javítsák tovább a mun- i ka_ és üzemszervezést, erősítsék tagsági kapcsolataikat, [ a szocialista demokratizmust, s a részvételt a közélet- f ben, a közműveltség színvonalának emelésében. Népgazdaságunk idei tervének teljesítéséből is jelen- , tékeny rész jut a szövetkezetekre. Gazdasági és társa- ■ dalmi szerepük jó betöltésével szolgálják a legeredmé- [ nvesebben tagságuk és egész népünk érdekeit. S így i őrizhetik meg és gyarapíthatják azt a nemzetközi tekir- [ télyüket is. amelyet főként a legutóbbi másfél évtized- i ben kivívtak maguknak. 1 S zoros az összefüggés akár a legkisebb szövetkezet, ] s népgazdaságunk, társadalmunk és a Szocialista i országok közösségének érdekei között. Minél vi- ] lágosabban látják ezt. s minél többet tesznek ebben i a tudatban a magyar szövetkezetek tagjai, annál érté­kesebb sgeítséget nyújtanak, eredményes működésükkel i a tőkés és a feilödő országok szocialista törekvésű sző- 1 vetkeaeteinek is: NŐNEK A FALAK. ■ ill fajták az állami gazÉságok iÉÉszelÉn A tejtermelés fokozására 1976-ban a kedvező vásárlá­si lehetőségeket kihasználva nyolc állami gazdaság Hol­landiából és az NSZK-ból 1750 törzskönyvezett fekete­tarka Lapály vemhes üszőt vásárolt. Az üzemek eddigi összesen 3500 európai fekete­tarka üszőt és 1100 holland Lapály fajtaba tartozó üszőt importáltak. Ezeket több \ gazdaságban törzstenyésztés­be fogták, a legtöbb üzem­ben azonban a hazánkban egyre ismertebb Holstein- Friz fajtával keresztezték, és ily módon a születendő utó­dok teljesítményét nemileg még fokozzák is. Holstein-Friz tenyészüszőt 11 állami gazdaság vásárolt eddig, összesen 8400-at. 1977- ben 4300 üsző importjára kaptak engedélyt az állami nagyüzemek. Az a cél, hogy ; a tisztavérű Holstein-Friz állománnyal később elérik a 6000 kilogrammos tehenen- kénti tejtermelést. Szombaton délelőtt a Kos­suth- Lajos Katonai Főisko­lán ünnepséget tartottak a szocialista tisztképzés 30. év­fordulója alkalmából. Kazai Barna vezérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola parancsnoka mondott ünnepi beszédet. Ezt köve­tően miniszteri kitüntetése­ket és a főiskola által ez alkalomra kibocsátott emlék- plaketteket ' és okleveleket adtak át a szocialista tiszt­képzésben huzamos időn át eredményesen tevékenykedő tanároknak és más dolgozók­Körkép a strandokról A kánikula víz mellé ha.it- i ja az embert és hamar na- ! gyobb tó, vágj' íolj'ó nincs a 1 közelben, ott a strand, min- ; dennap reggel tiszta vizével, j zöld pázsitjával, a fák nyúj- ',e tolta árnyékkal. A többit már ‘'ri a gyakorlatból tudják: ha ’(:ri forró, meleg van. alig vala- ü i Iliivel a nyitás után ezrek te- Jepednek le, sorok alakulnak o/i1: ki a lángossütő, a fagyialtos pavilonja előtt, a hangos bé­li/ mondó szüntelen keres vala- 3 kit. A plédek szélén délig -ri üres colá.s, sörös üvegek, ki­rn ürült konzervesdobozok, nap- olaj. A gyerekmedencék kör- 1 ' nyéke csupa felszabadult, vi- 'i dánv zsivaly. a meleg vízben isi nénik, bácsik ülnek órákon ! j át mozdulatlan. ill-ir Tapolcán naponta nyole- J kilenc ezer ember keres fel- aji üdülést. ,A szolgáltatások .jj; sokrétűek, a napozóktól el­lj,, különített területeken a lab- i ! daiátékok kedvelői tölthetik ...Jij el hasznosan, sok mozgással .ji’ a napot. Tapolca minden év- ben tartogat egv-ecv megle- pelést. Az idei szezon kezde­ni téré űi gvermekmedencesor t énfílt. ahol a leahútortalanab- J bak is megbarátkozhatnak a I vízzel. Ha versenyek kezdődnek, a u,)' sfrandolók többsére néző lesz, kétoldalt ezrek állnak, hajolnak a víz fölé. Nem­csak a miskolciak állapítják meg, a távolról ideérkezők )s: a tapolcai strand felsze­reltsége. környezete a legkul- turáltabbak közé tartozik az országban. Az Augusztus 20. fürdő első vendégei már a hivata­los nyitás elölt.' megérkeznek: az. úszásoktatást — kéthetes turnusokban rendezik — na­gyon, sokan igénybe veszik: egy nyáron a gyerek megta­nulhat úszni. A tízéven alu­liak csoportjában most 63 gyerek barátkozik reggelente a vízzel. Hétfőn, szerdán és pénteken viszont azok is ked­vükre fürdőzhetnek. akik ké­sőbb fejezik be a napi mun­kát. mert ezeken a napokon este nyolcig tartanak nyitva, a pénztár pedig hétig. Ezzel a lehetőséggel nem mind­egyik napon élnek.a miskol­ciak. A forgalom viszont káni­kulai: hétköznap 4—5 ezren-, hél végén hat-hét ezren vál­tanak jegyet. A szendvics, cola, virsli és sörkínálat bár­mekkora is. eslig teliesen el­apad. A vízutánpóllás nem: a nagy tömeg miatt a me­dencék vizét itt is minden­nap cserélik. Ha nem is természetes, de a fürdözők. napozók magas számából adódik, hogy rend­bontók. rongálok, fegyelme­zetlen emberek itt is, ott is adódnak. Néha elég a figyel­meztetés, de olykor csak a strandról való eltávolítás se­gít. Ittas, kötekedő, összefér­hetetlen emberek olykor sok család hétvégi pihenését, ki- kapcsolódását rontják meg. Az. ilyen cselekmények mö­gött csaknem minden eset­ben az ittasságot találni. Elő­fordul az is. hogy az ily módon túlfűtött strandolok egyszerűen elalélnak a me­legtől, a meleg víztől és az sem ritka, hogy kábulatuk- ban elfelejtik: nem is tudnak úszni, csak szeretnének. A diósgyőri várfürdő köz­ismerten hideg vizét egv bi­zonyos törzsközönség különö­sen kedveli. Ök még borult napokon is kitartanak. Ugyanúgy, mint az. NDK-ból érkezők, akik a tenger hideg vizéhez szokottan itt érzik magukat, a legjobban. Dehát hány fokos is ez a víz? Ha az 'átlagos hőmérsékletű ivó­vízhez. a 17 fokhoz hasonlít­juk, csak hat fokkal langyo­sabb. Persze nagy melegben felmegy ez 25—26 fokra is. de ehhez legalább négy-öt liánon át aszfaltláevitó káni­kula kell. A korábbi évek­hez képest javult az ellátás is a strand területén. A ki­vételesen szép környezetben, a vár tövében egyre többen pihennek, napoznak, fedezik fel. a hidegvizes strand iga­zi érlékeit. Talán túlságosan korainak tűnne még a megállapítás, hogv a fürdők, strandok tisz­tasága megnyugtató, az idei nyáron. Lehet, hogy csak addig, amíg kezdetéi nem ve­szi a kukorica- és dinnyesze­zon? Reméljük nem így lesz. N. J. nak. Az ünnepséget követően megnyitották a szocialista tisztképzés fontosabb állomá­sait bemutató kiállítást. Irisierest az öregekért Az encsi járásban két szo­ciális otthon é.s hét öregek napközi otthona működik. Ebben az évben hozták létre Telkibányán az öregek nap­közi otthonát s hasonló intéz­ményi szerveznek Hidasné­metiben is. Az otthonokban a köáségí Vöröskereszt alapszervezetek ajándékozással, ünnepi műso­rokkal. apró figyelmességek­kel teszik szebbé az ott élők napjait. A helyi szervezetek aktivistái lakóterületükön 18 családot gondoznak s'több mint 120 idős, korú. egyedül­álló embert látogatnak rend­szeresen. Az úttörőcsapatok ifjú vöröskeresztesei is részt, vállalnak az öregen gondozá­sában: rendszeresen segítenek nekik a bevásárlásban, a ház körüli munkákban.

Next

/
Thumbnails
Contents