Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-16 / 166. szám

1977. július 16., siómból ESZAK-MAGYAROR5ZAG 3 RngalBság és felelősség M ilyen mércét lehet, vagy kell állítani a vezetők­kel szemben napjainkban, amikor oly sok szó esik a fegyelmezettebb munkáról, a feladatok célszerű megoldásáról? — hallottam a minap egy meg­beszélésen. A téma szűkebb értelembe vett termelési és termelékenységi tennivalók kapcsán került napi­rendre. A hullámok azonban, hasonló módon ahhoz, mint amikor az állóvízbe követ dobnak, egyre táguló kört alkottak. Valóságos „kívánságlista” került, a szor­galmasan jegyezgetök papírjára, sajátos módon meg­fogalmazva a legfontosabb vezetői tulajdonságok erő­sítését, az elfogadható és megvalósítható irányítási módszereket, a helyes szemlélet és gyakorlat alkalma­zását —, hogy csak néhányat említsek azok közül, amik a vita tartalmát gazdagították, a szenvedélyeket pedig fokozták. Szeretném mindjárt hozzátenni, nem valamiféle gyökeresen új módszert óhajtottak azok, akik szót kér-, lek. A vitából ugyanis az új vonások ellenére is kiér­ződött, hogy az elbírálás, a megítélés alapja most sem más, mint amit a Központi Bizottság 4 esztendővel ez- clöll megfogalmazol!. Mégis többször ismétlődött annak az óhajtása, hogy a vezetői posztokra olyan emberek kerüljenek, akik nemcsak értik és ismerik politikánkat, hanem gondos­kodnak e politika megvalósításáról, a társadalmi, gaz­dasági és kulturális életben. Döntéseiket helyesen ori­entálják a helyi, a területi és a népgazdasági érdekek, magatartásukat és cselekedeteiket is a közös ügy érté­se és érzése motiválja. Félreértés ne essék, nem valamiféle merev sémák­ban történő vezetés igényéről ■van szó, hanem a rugal­masság és a felelősség egybeeséséről, a vezetői készség olyan elemeinek erősítéséről, mint az új felismerése és bátor alkalmazása, vagy az elemző- és áttekintőkészség megszerzése és fejlesztése. „Szögletesen” fogalmazva: rutinból vezetni, csak a kitaposott utat járni napjaink növekvő feladatainak sodrában nem lehet. Mert a rugalmasság és a felelősség nem zárja ki egymást. Különösen nem napjainkban, amikor szinte egyik napról a másikra kell változtatni lépteinken a gazdasági, kereskedelmi, műszaki vagy pénzügyi élet különböző területein. De ez a lépésváltás, ha úgy tet­szik rugalmasság, nem jogszabályok megszegését, a de­mokratikus centralizmus sértését, szocialista rendsze­rünk lényegéből fakadó kötelezettségek elmulasztását jelenti, hanem a törvényes kereteken belül kínálkozó alternatívák közül a legjobb, a legcélszerűbb kiválasz­tását és alkalmazását. Aki a rugalmasságot úgy kép­zeli el, hogy a munkaidőt később kezdi és hamarább fejezi be — az vét a munkafegyelem ellen. Aki el nem végzett munkát díjaz, netán jutalmaz, az megszegi az állampolgári és a pénzügyi fegyelmet. Gyakran mondjuk, ha a szükség parancsolja, a meg­győzés erejével bizonygatjuk, hogy idei tervünk telje­sítése alapját képezi előrehaladásunknak, jövedclem- és életszínvonal-politikánk megvalósításának. Gyárak­ban, üzemeknél, intézményeknél számolnak azzal, hogy esetenként nem könnyű lépteinket a sokasodó tennivalókhoz igazítani. Kölcsönözni, segítséget kérni és elfogadni lehet. De hosszú távon ez az út aligha jár­ható. Mert, amit tegnap kaptunk, talán ma még jól jön, de holnap vissza kell adni. S ehhez már nemcsak a napi igényeket kell kielégíteni, hanem elő kell te­remteni azt a többletet is, ami fedezi az adósság tör­lesztését. B orsod megye elmúlt félévi munkája, e munka eredményei és gondjai egyaránt sugallják, hogy erőforrásainkat igazítsuk a megváltozott körül­ményekhez, rugalmasan —, de fokozódó felelősséggel. Paulovits Ágoston Nagyjavítás Július 18-án, hétfőn leáll a termelés a Lenin Kohásza­ti Művek középhengerművé­ben és megkezdik a 12 nap­ra tervezett éves nagyjaví­tást. A tervbe vett munkák határidőre történő elvégzése nagy feladatot ró a karban­tartókra és üzemeltetőkre egyaránt. Közel ezer dolgo­zót vonnak össze a kohászat öt gyáregységéből és részt vesz u nagyjavításban két külső szerelő vállalat is. A nagyjavítás során egye­bek között kicserélik a gép­házi föhajtóműveket. gúláto­kat, ezenkívül sor kerül a hülopad átalakítására és 800 méteres szakaszon teljesen felújítják a darupálya sín ré­szét. Vendégek a BVK-lian A Szovjet Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezetének kép­viseletében csütörtökön tíz­tagú delegáció érkezett a BVK-ba. A kombinát szak- szervezeti bizottságán Tárnok Gyula. a szakszervezeti bi­zottság titkára, a kombinát politikai, gazdasági vezetői fogadták a vendégeket. A megbeszélésen tájékoztató hangzott el a BVK éleiéről, gazdasági eredményeiről, a fejlődés távlatairól. A kétnapos programban a vendégek megismerkednek a szakszervezeti bizottság mun­kájával, átfogó képet kapnak a kombinát életében betöltött szerepéről. Ellátogatnak a nagyvállalat több üzemébe. Feiyjítják A Miskolci Postaigazgató­ság fiataljai körében nagy népszerűségnek örvend a vá­rosban működő postásklub. A színvonalas rendezvények­nek egész évben folyamato­san helyet adó klub szeptem­ber elejére új köntösben vár­ja mintegy száz törzstag­ját. A klub renoválási, felújítási munkálatai a na­pokban kezdődnek meg. A Miskolci Postaigazgatóság erre a célra 140 ezer forintot biztosított, a szociális és kul­turális alapból pedig több, mint húszezer forintot szán­tak a technikai berendezések vásárlására. Fehér világban Á levonult víz Neve,: ebszekfü. Leírása: kétszikű, kamillának tetsző vi­rágú, szívós szárú, veszélyes gyomnövény. Található: elsősor­ban azokon a területeken, ahol tavasszal ár- és belvíz pusz­tított. A. levonuló víz nyomában a megfojtott sárga növény­kék sorai között hihetetlen gyorsan fejlődik, clszaporodik. Ha nyáron „havas” tájjal találkozunk, ott az ebszekfü virág­zik, bontja ki hófehér szirmait, hirdetve, hogy győzött a ka­lászok felett. Tulajdonsága: — Bártfai Ferenc kombájnos sze­rint — veszélyes, mert megöli az életet . . . A gifom WS.: a megye átruccan a Tiszán, a határt egy elszáradt, kér- gefoszlolt jegenyesor őrzi. az élettelen fák mögött szi­kes rónával nyit kaput a Hortobágy. A földút melleit arasznyi kukorica küzd az életért. Máshol már cime- rezik, szára az embert ta­karja, itt tegnap öntözték, hogy hátha ... Igen, akik itt locsoltak, bíznak, remélnek, talán a vénasszonyok hosszú „nyarán” utolérheti majd társait. Az I FA szélvédőjén esep- pekbe gyűlik a vízpermel. Felforrt a hűtővíz, ahogy a kátyúból lócsát hasítva pör­gő kerékkel ki korcsolyázott a kocsi. A sofőr. Bajusz Ber­talan meg se áll. A kanyar után megint tócsába torkol­lik az út. A sár itt már ven­dégmarasztaló. Egy elsüly- lyedl IFA-t húzunk ki. Árnyékban a 30 fokot ost­romolja a higanyszál, az üzemanyagkocsinál félmezte­len emberek sürögnek, de távolabb a búzatábla a fris­sen hullott hó nyugalmával fogad. A kombájnok forgó motollái csak most kezd'ti a túlsó sarokban a kaszákra terelni ezt a félelmetes fe­hérségét. amelyet Ujj Gyula, a tiszapalkonyai „November 7.” Tsz főagronómusa rezze­néstelen arccal búzának ne­vez. — Tessék — mulatja a képzelt sorok között a kalá­szok sápadt foltjait. — Eny- nyi maradt belőle. A tavaszi belvíz a 000 hektár kenyér- gabonából 340-el kipusztitotl. Ami megmaradt, azt meg az ebszékfű igyekszik megfojta­ni. Túlnövi, elrejti a szem elöl a kalászt, ha később vágnánk, már nem bírnának vele a kombájnok. Itt nem mázsákért, csak kilókért küzd az ember. Har­minc kilométernyi kanyar­gós, kátyús útnyira Tiszapal- konyától, amely szinte itt van szemben, de a folyó má­sik oldalán. És mégsem ter­mésmentésről van itt szó — bár úgy néz ki — ..csak” a legnagyobb nyári feladatról. A kombájnok ugyanúgy dol­goznak. mintha nem gyomot, hanem aranyló kalászt vág­nának és a táblaszélen ott állnak a terményre váró gép­kocsik. 7'ábori Gyula, az almazöld Claas Dominátort vezeti. Innen felülről még döbben- több a látvány;, a fehér gyomvilágban a kalász tűnik idegennek, gyomnak. Belőle van kevesebb ... — Néha fulladozik a dob. Alig bír a gyomtömeggel. Szívós a szára, feltekeredik a csigákra, ellömheti a fel- bordót. Muszáj csökkenteni a sebességet. Máskor tizen­ötször telne meg a nrigtar- tály. ami 540 mázsa búzát jelent, annyi idő alatt, mint most. És ma még nem ürí­tettem! Pedig súly teljesít­mény ben dolgozunk. Ahány mázsa, annyi forint. Ma dé­lig már megkerestem 35 fo­rintot. — Nem hagyhatunk itt semmit. Minden szemel be­hordunk. szárítunk, hiszen ez kenyérgabona. Ha kevés is, ha el is vitte a víz, amit learatunk, azzal a kárunk kevesebb. A biztosító ugyan megtéríti, de megelégedhet­IcfeííetlE Íves tervéi a pulid légiagyár Munka az alagúti üzemben A gyár bányája Az Észak-magyarországi Tégia- és Cserépipari Válla­lat Putnoki Téglagyára ez idá­ig — és a műit esztendőben is — immáron negyedszer nyerte el az Élüzem kitünte­tést. Bár az idén sok nehéz­séggel kell megküzdenie a téglagyári kollektívának, el­ső féléves termelési tervüket sikerült teljesíteniük, Az idén egyébként a terv szerint 82 millió 800 ezer normáltéglá­nak megfelelő B—30 nagy, lukacsos, illetve kis méretű íalazótéglát kell gyártaniuk. Az úgynevezett égetési terv pontosan 81 millió darab. Jól alakult az úgynevezett selejtmutató is, hiszen az idén ezt az első fél évben 3.8 szá­zalékra teljesítették, tehát a megengedettnél sokkal keve­sebb volt a selejtes termék! Sajnos, a minőségi együttha­tó' területén már nem sike­rült a tervezett 98 százalé­kot elérni: az első fél évben 1 százalékkal elmaradtak az előirányzattól. Ezt Bárdi Sándor gyárvezető részben az igen csapadékos év eleji idő­járásnak tudja be, másrészt nénk azzal? — Ez volt haj­nali hatkor a föagronómus utasítása a cigarettaszünet- nyi munkaértekezleten. A gát borsodi oldala mö­gött jobban fizet a búza. Ott kevesebb a kár, s van olyan tábla, ahol 40 mázsát be­csültek. Az aratást mégis itt kezdték, az isten háta mögötti tájon, hogy egyáltalán aratni tudjanak. Viaskodás ez, meg kell előzni a gyomokat, mert ha ezek tovább növekednek, tényleg halott lesz a táj, az ember munkájának értelme elveszett. A szomszédos táblában egy John Deer-traktor szánt. Először ebben az évben, most köményedéit meg a felszín annyira, hogy a talajt egy­általán művelni lehet. Ha te­het? Ekéire tapadt sárc.">- mókkal kínlódva erőlködik a táblaszélre. Holnap ismét folytatja, ma még lehetet­len. Itt, ahol az ember a szél útjába fasorokat ültetett, ahol a Tisza mellé gátakat emelt, hogv munkáját, gyompusztító keze nyomát védje, támad a természet. A tf-ítífil nem messze ö4*1101 egy tiszta vizű tó partján volt egy falu. La­kói elköltöztek, elmenekül­tek, de az omladozó vályog- házak az elvadult, laposodó földdarab otthonuk nevét őr­zi. Tisztató. Így hívták vala­mikor e pár repedező házat, így hívják ma a gát túlolda­lát, amely tavaszonként ne­vét érdemlőn tiszta tó. Víz borítja a földeket, de a víz nyomában évről évre csökö­nyösen megjelenik az ember, vet, öntöz, kapál, arat. Kármán István ü pedig azzal magyarázza, hogy az alagúti üzemnél már erő­sen elavultak a berendezé­sek. A gyár munkáját sajnos nehezíti a rapszodikus tires- vagon-ellátás. Naponta" 16— 18 vasúti kocsira lenne szük­ségük, altatóban azonban csak 8—10-et; kapnak. De elő­fordul az. hogy egyetlen egyet sem. Emiatt a gyárban, a tá­rolóhelyeken torlódik az áru, a többszöri átrakás több munkáskezet több időt igé­nyel. és ugyanakkor rontja a tégla minőségét is. A va- gonellátás, — mint ahogy megtudtuk — nemcsak a put­noki téglagyárban okoz prob­lémát. hiszen a környékén ott van még a farkaslyuki szénbánya, ott van a malom, és ott van egy erdészet is. A putnoki állomáson levő tolatómozdonyt ..megszüntet­ték”. A MÁV illetékesei ar­ra hivatkoztak, hogy üze­meltetése nem gazdaságos. A MÁV-nak ez valóban ráfize­téses lehet.' azonban a többi üzem szempontjából ez ne­hézségeket, problémákat okoz. Tudniillik, az egri személy- vonat mozdonyát szokták „befogni” Putnok térségében az tires vagonok továbbítá­sára is, ez azonban nem minden esetben zavartalan. A putnoki téglagyár másik nagy problémája eléggé ösz- szetett, következménye azon­ban egyértelmű és negatív. Ismeretes, hogy a téglagyá­rakra még mindig a nehéz fizikai munka a jellemző, kü­lönösen, ami a belső anyag- mozgatásl. és még különöseb­ben, ami a kiégetett termék­nek a sokszor 80 Celsius-lő- kos kemencékből való kiszál­lítását illeti. A gyár 7 tar­goncával rendelkezik, amely­ből 5 elavult, nem kapnak hozzá alkatrészt. Két új bol­gár gyártmányú targoncájuk van, még a garanciális időn belül, dé többnvire ezeket sem tudják használni. A ga- rr eiáhs javításokra az Óbu­dai Gépipari Szövetkezetét jelölték ki annak idején, a téglagyár vezetői jelezték is a targoncák meghibásodása­it már lassan egy negyedéve, az említett szerviz-állomás azonban levelükre még csak nem is válaszolt ez idáig. A munka azonban nem állhat meg, ezért már a garanciális időn beiül levő új targon­cák meghibásodásait kényte­lenek házilag a téglagyárban kijavítani, vállalva annak a kockázatát, hogy elveszítik garanciális jogukat. Még a belső anyagmozgatással függ össze részben a munkaerő- hiány., Jelenleg is több mint • 20 segédmunkásra lenne szükségük, jelentkező azon­ban nincs. Szerencsére a va­kációzó diákok munkaválla­lása segíti őket átmenetileg. De nemcsak segédmunkásra, hanem lakatosra, villanysze­relőre. motorszerelőre és he­gesztő szakmunkásra is ége­tő szükségük lenne. Mindezek a problémák oda­vezettek, hogy a közelmúlt­ban a termelési terv teljesí­tése érdekében egyrészt, más­részt pedig, hogy patronálá- si kötelezettségeiknek is ele­get tehessenek, külön mű­szakot szerveztek. így sike­rűit 240 ezer darab tegla- egységnek megfelelő épitö- anyagoi gyártaniuk, az egy műszak bérét pedig — több mint 20 ezer forintot — a környező iskolák, óvodák megsegítésére ajánlottak fel, fordítják. A putnoki téglagyár veze­tői már régen felismerték, hogy az alapanyag kiterme­léséhez gazdaságossági okok­ból nem szükséges speciális földmunkagépekből álló gép­parkot üzemeltetniük és fenntartaniuk. Jó partnerre találtak a Tiszántúli Talaj­javító Vállalatban, ameiy rendelkezik ezekkel a speci­ális gépekkel és berendezé­sekkel. és már ötödik éve szerződéses alapon, különfé­le célgépekkel távolit jak el a 8 méter átlagos vastagság­ban levő fedőréteget, és meg­felelő mennyiségű — az or­szágban a legkeményebb kö­tésű — agyagot termelnek ki a gyár részére. Szöveg: Oravec. János Kép: Lac.zó József (Tudósítónktól) A Miskolci Vontatási Fő­nökség gazdasági vezetése, valamint szakszervezeti bi­zottsága — az üzemi balese­tek csökkentése végett — jú­lius 1-tői munkavédelmi fél évet szervezett, s e vonatko­zásban is vetélkedőt kezde­ményezett az üzemrészek kö­zött. Az üzem területén plakátok hívják fel a dolgozók figyel­mét a munkavédelmi előírá­sok pontos, szigorú betartá­sára. Az utazó dolgozók szol­gálatba induláskor egy-egy munkavédelmi felhívást kap­nak útravalóul. A vontatá­si főnökség a munkavédel­mi fél év befejezésekor a versenyben legjobb ered­ményt elérő három üzemrész kollektíváját 5000. 3000, 2000 forint pénzjutalomban ré­szesíti. Scpsi Gyula Épül az avasi városnegyed Miskolc általános város- rendezési terve alapján a Miskolci Tervező Vállalat kollektívája készítette el a város fölé magasodó Avason az Eger nagyságrendű új vá­ró. ész ép'fési tervét. A "jü hektárnyi területen teraszos beépítéssel a negyedik ötéves tervben kezdték meg az ú’ városnegyed építését. A több ütemben megvalósuló lakó­negyedben 13 ezer lakást, hat általános iskolát, hat óvodát, öt bölcsödéi építenek, itt he­lyezik el a 16 tantermes egészségügyi szakközépisko­lái is. A lakótelephez kap­csolódik a városközpont, ide kerülnek majd a különböző közintézmények. A városne­gyedet több ütemben építik meg. A második ütemben, az V. ötéves tervben 5400 laijást építenek az Avasnak a mis­kolci egyetem felöli részén. Négyszáz lakás műszaki át­adása befejeződött. Az avasi városnegyed építése a VI. öt­éves tervben fejeződik be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents