Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. július 16., szombat ttssg-rftlB ■ Anikó és Pancsa valameyik nap egymással versengje újságolták: — Az anyukámmal vol,unk megvenni a táskát! Egy csomót elénk tett a néni a boltban, én meg felpróbál- 1 am ... Olyan egérkéset vettünk ... Pancsa fölényesen rále- gyintett. — Nekem már régen megvették a táskát, és most megyünk a füzeteket is megvenni ... Mint két kis. kofa, úgy adták elő a nagy újságot; lévén, hogy nekik — ősszel nennek ugyanis az elő osztályba —, az iskolás- .nivolttal együtt járó kötelezettségek igazán nagy újságnak számítanak. Később persze, ha már néhány osztály padját „elkoptatták”, bizonyára ők sem szívesen hallanak arról a nyáron, hogy van füzet, ceruza, iskolatáska, tankönyv a' világon... Nem a vakáció-rontás szándékával néztünk körbe egy kicsit a boltokban, hanem azért, hogy tájékozódjunk: felkészült-e a kereskedelem a minden esztendőben visszatérő tanévnyitásra. A PIÉRT vezetői csütörtöki sajtótájékoztatójukon úgy nyilatkoztak: hogy elegendő füzet (kivétel a spirálfüzet), ceruza, gyurma, rajztábla kerül a kereskedelembe. Kevesebb lesz a hiánycikk, az ellátás megfelelő, s amiből a hazai ipar nem tud eleget tenni az igényeknek, importból elégítik ki azt. Nos, ezzel megegyezik a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetőiének, Szabó Endrének a tapasztalata is. Az osztályvezető elmondta: a tavalyihoz képest is jobb az ellátás, s a nagykereskedelem ígérete szerint szeptemberig a most még esetleg hiányzó áruk is megérkeznek. A rajztáblából és a különböző ironokból — ezekkel tavaly voltak problémák — megfelelő az ellátásuk. A hozzájuk tartozó boltoknak a szokásos készletén felül négymillió forint készletet engedélyeztek. így a szükséges taneszközök döntő része már a boltokban van, hiszen hétfőtől, július 18-tól megkezdik a 20 százalékos engedményes füzetvásárt is. A BiK boltjaiban pedig ebben az idényben is lesz bonakció! Ami viszont a másik fontos „kelléket”, az iskolaköpenyt illeti; a köpenyfronton nem rózsás; a helyzet. Igaz ugyan, hogy a stooáras iskolakupenyből — Búron Béla, a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi csoportvezetője tájékoztatása szerint — 15 ezret biztosítanak részükre, a viszonylag olcsó, de meglehetősen esetlen ruhadarabot nem szívesen vásárolják a vevők. A vállalat a „nem stopáras” köpenyekből -0 ezer darabot tud beszerez- , i, ezen belül viszont első- . orban a lánykaköpenyek választéka kielégítő. A kisfiúkkal mostohábban bánik az ipar... Egyébként a megrendelt árumennyiség ötven százaléka már a boltokban van, augusztus 6-ig a többi is megérkezik, s ha szükséges, úgy más megyébe is elmennek áruért. A boltokban most kezdődik majd meg a nagy forgalom, hiszen eddig jószerével csak azok „biztosították be" magukat, akik augusztusban veszik ki a nyári szabadságot, s el szeretnék kerülni, hogy a tanévnyitó előtti két hétben órákig álljanak sorba, várva, hogy bejussanak az üzletekbe. A polcokon pedig ott sorakoznak már az iskolacsomagok és a táskák. A Széchenyi u. 52. sz. alatti papírboltba a rendéit háromezer táskából 2500 már megérkezett. A Hunyadi utcai papírboltban pedig 2000 általános iskolai füzetcsomagot készítettek... S mivel az iskolák legtöbbjében — legalábbis az elsősöknek — kiadták, hogy mire lesz szükségük, a felesleges kiadások is elkerülhetők. Mi Miskolcon néztünk széjjel. De az ellátásról szóló információink az egész megyére érvényesek. Csutorás Annamária Fotó: Szabados György Megvan minden a füzetcsomagban. Zita már várt a pillanatra, amikor az „igazi füzetek” csak az övéi lesznek. JEGYZET _____________________ ! Líra ■ i i A teherautó megáll, még egy jó adag égésterméket J bocsát ki magából, majd a pilóta leveszi a gyúji ' ' tást. A ponyva alól srácok bújnak elő, nyújóz- j kodnak és megkezdik a lerakodást. Erős szigetelésű i villamos vezetékek, konnektorok, különleges rendelte- 1 tésű kapcsolótáblák, aprócska jelzőlámpák sokasága, ! trafók, mérőműszerek, ruhásszekrény nagyságú vala- i mik. Érkezésük előtt szakemberek már nyilván meg- j vizsgálták —, ha nem, akkor majd most megvizsgál- i jak —, feljegyezték, egyeztették az amperekről, a wat- | tokról, a kimenő, a bemenő teljesítményekről szüksé- i ges tudnivalókat, a terhelés mennyiségét és minden 1 egyebet, ami ahhoz kell, hogy a most hozott felszere- ! lés a munkálatok elvégzése után üzembe állítasson, * működhessen. Látszik, hogy a felszerelés működtetéséhez az úram- i nak, korunk legfontosabb energiájának igen nagy sze- | rep jut. Nélkülözhetetlen szerep. Messziről érkezik az i áram, előbb magasfeszültsággel, hatalmas vastravérze- ' ken, majd a transzformálás után a hálózati vezetéke- ! ken, annak rendje-módja szerint, kár is most erre gon- i dőlni. Persze, a berendezést itt is csatlakoztatni kell, J feltehetően szükséges még újabb „letranszformálás” is, • .ehhez való műszer is lehet a berendezések között. Ne- i künk, a lerakodást szemlélőknek, nézőknek erre is feles- 1 leges gondolni. Meg arra is, hogy mindennek a beren- ! dezésnek a megtervezéséhez, elkészítéséhez milyen pre- ' cíz, mérnöki, technikusi munka kellett és nem is csu- J pán egy szakmából. Persze, hogy felesleges minderre i gondolni. Hiszen régóta ismert, mindennapos jelenségről van i szó. Méghozzá olyan jelenségről, mely kellemes éj- J ményt, az ember legbensejére, lelkére haló, mondhat- i nók lírai élményt hivatott nyújtani. A teherautón 1 ugyanis a szokásos felszereléssel megérkezett a beat- , zenekar. ! (pO Miért késik a szendrői művelődési otthon építése? Még az 1950-es évek elején vetődött fel a gondolat, hogy Szendrő nagyközség új kultúrházzal gazdagodjék, de az isdelényi járási Tanács nem támogatta az elképzelést, mivel nem volt megfelelő anyagi fedezet. A gondolat tehát gondolat maradt, Szendrő pedig kultúrotthon nélkül ... A 60-as évek végén úgy tűnt: változás lesz. Ekkor ugyanis a község vezetői — Lukács János tanácselnök és Slaller Sándor vb-litkár -t- olyan értesítést kaptak felettes szerveiktől, hogy a tanács 3 millió forintot kap egy új kultúr- ház építésének beindítására, később pedig, helyi erőforrásból és külső támogatással a hiányzó összeget biztosítják. A kérés az volt: gondoskodjanak a tervdokumentációról. Az elképzelés szerint a tiszalúci kultúrházat adaptálták volna a községbe. A helyszíni szemle után 1969-ben megkezdődött az építkezés: a kivitelező a járási tanács költségvetési üzeme lett. — A szendrői tanács ekkor nem rendelkezett készpénzzel, csupán a megyei tanács 3 millió forintjára támaszkodhatott. Ebből kezdtük meg az építkezést — mondja a tanácselnök. — Eleinte szépen haladtunk: az alapot a költségvetési üzem elkészítette és a felmenő falakból is mintegy másfél métert megépített, lehat mintegy másfél millió Ft értékű munkát elvégeztek. Már ekkor látszott azonban, hogy a tető alá hozáshoz — a még meglevő másfél millión kívül — további 500 ezer forintra lenne szükségünk A szendröieknek nem volt pénzük, elmaradt a felsőbb támogatás is, és a megfelelő szervezés hiányában a helybéli üzemek, szövetkezetek sem nyújthattak segítséget. Pedig ekkor még előteremthették volna azt a félmilliót. Az idő múlott és tettek helyett szerződésbontás, levonulás, a munka abbahagyása történt. A megyei tanács által biztosított három millióból másfelet felhasználtak. A megmaradt másfél millió forint sorsáról Stal- ter Sándor vb-titkár mondja: — Időközben vízvezeték építéséhez kezdtünk, és ahhoz, hogy a gerincvezetéket megépíthessük, 200 ezer forintra volt szükségünk. Ekkor ehhez , a pénzhez nyúltunk, majd az újabb beruházások során fel is használtuk. * Eddig a kultúrház építésének múltja. És a jelen sem biztató. Aki ma Szendrőn átutazik, vagy éppen ott időzik, kőhalmot lát, „vár” helyett ... Az építkezés továbbiba is áll. De mi várható? Lukács János tanácselnök: — Felsőbb támogatásra az V. ötéves tervben nem igen számíthatunk. Helyi erőforrásból pedig továbbra is kilátástalan az építkezés folytatása, mert a beruházási jogszabály szerint csak akkor kezdhetnénk újra a. munkát, ha a teljes beruházási összeg a rendelkezésünkre állna. Ez pedig, mivel az építési anyagok ára emelkedett, időközben 7 millióra duzzadt... ' Stalter Sándor vb-titkár: Segítségért fordultunk a helyi üzemekhez: a termelő- szövetkezethez, álész-hez, de a megajánlott társadalmi munkán felül konkrét anyagiakkal nem tudnak segíteni. És milyen állapotban van az elkezdett épület? — Megpróbálták állag- megóvását; letakartuk kátránypapírral, de éveken keresztül ez nem lehet megoldás — mondja meggyőzően a vb-titkár. # Eddig a beszélgetésünk. S még csak annyit, Szendrő A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa kulturális bizottsága szervezésében immáron. tíz esztendeje hagyományosan megrendezik a különböző szakszervezeti művészeti csoportok, együttesek szemléi»;, szakmai-baráti találkozóját. így rendszeresen találkoznak egymással a fúvószenekarok is, amelyek ma és' holnap — 16-án és 17-én — Immáron ötödik .alkalommal vesznek részt ilyen megyei szintű találkozón. Utoljára Kazincbarcikán rendezték meg a Szakmai értékeléssel, szakmai megbeszéléssel (égybekapcsolt rendezvénysorozatot, melynek ezúttal a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ lesz a házigazdája. A vasas dalosünnep után néhány héttel ismét jelentős zenei kulturális rendezvény lesz Miskolcon. Hiszen — bár ezzel nem követjük most a rendezvény időrendi sorrendjét— a találkozón hagyományosnak mondható térzenékre a város 13 pontján kerül sor, a Tiszai pályaudvar előtt csakúgy játszik majd vasárnap délután fúvószenekar, mint Tapolcán, Lillafüreden, a Vologdában vagy éppenséggel a Kilián-lakótelepen. A szakszervezeti fúvószenekarok ötödik megyei találkozóján részt vevő tizenhárom fúvószenekar ad ugyanis térzenét vasárnap délután fél öt és fél hat óra között. A fúvószenekari találkozónak elsőrendű célja, hogy a résztvevő együttesek és azok szakmai irányítói felmérjék, nagyközségben ma sincs a kultúrának méltó otthona. Egy biztos: Szendrő, mint annyi más községünk a megyében, megérdemelne egy. a nagyközség rangjához, igényeihez méltó kultúrházat! hol tart jelenleg a mozgalom, sikerült-e előbbre lépniük szakmai fejlődésükben? Így a nagyközönség előtt is „nyitva álló” hangversenyeken kívül természetszerűleg sor kerül majd szakmai megbeszélésekre is, hiszen a hangversenyek, a versenyprogramok bemutatásából leszűrt tapasztalatok megvitatása segítheti fejlődésüket. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy a szakszervezeti megyei fúvószenekari találkozó beépül a megye és Miskolc kulturális rendezvényeinek sorába. így kerül sor például ma, július 16-án este a diósgyőri várban az aranylant minősítésű fúvószenekarok közös hangversenyére, amelyen a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár, a Pere- cesi Bányász, a Miskolci MÁV, valamint a Diósgyőri Vasas Fúvószenekar vesz részt. Közel 120 fúvószenész hangversenyét hallgathatják meg az érdeklődők az este 7 órakor kezdődő hangversenyen. A vasárnapi programról elmondhatjuk: reggeltől estig fúvószene! Délelőtt 9 órakor kezdődik a bemutató a Vasas Ifjúsági Parkban (rossz idő esetén a Vasas Művelődési Központban). A találkozón a már említett zenekarokon kívül a rudabánvai, az egércsehi, az ormosbányai, az alberltelepi, a királ- di, a sajókazai, a somsalyi, a sajószentpéteri, valamint a kazincbarcikai fúvószenekar vesz még részt. a BIK—VASVTLL 135. sz. közös szakiizlctébcn (Miskolc, Széchenyi 11. 56.) 1977. július 13—16-ig tartó A gépet működés közben mulatjuk be. Az Áztató és mosószerek használatáról szakmai tájékoztatást adunk. Dobog Béla Fúvószenekarok találkozója Hangverseny és térzene
