Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-12 / 137. szám
május XXXllI. évfolyam, 137. szánt Ara: I forint ^AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) KB* ' . AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEG l'EI BIZOTTSÁGÁN Ali LAPJA Vasárnap, 1977. június 12. KfiST-alésszak Moszkvában hivatalosan befielen telték, hogy június 21- én Varsóban megnyílik a Kölcsönös Gazdasági (Segítség tanácsának 31. ülésszaka. Az ülésszakon a tagországok miniszterelnöki szinten képviseltetik magukat. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. Véget éri isagysr--lengyel barátsági hét Pénteken este Tokajban barátsági gyűléssel folytatódott a magyar—lengyel barátsági hét rendezvénysorozata. Pácinban ugyancsak Pénteken kiállítás nyílt „Éva, a lengyel nő” címmel. Ezzel a két eseménnyel le is zárult a rendezvénysorozat megyénkben. A záró értékelőt szombaton tartották a Hazafias Népfront megyei bizottságán. és erre meghívták a Megyénkben élő lengyel állampolgárokat is. Részt vett á megbeszélésen Kalóczkay ktvánné, a megyei pártbizottság munkatársa, Bányai Ferenc, a Miskolc városi Pártbizottság osztályvezetőhelyettese. Wladislav Kobjal- ka, a Lengyel Kultúra igaz- totója, Cecylia Jarosynska, a Lengyel Kultúra igazgatóhelyettese, Hegyi Imre, a HNF álegye i titkára, Szuchy Róbert, a HNF Miskolc városi bizottságának ' titkára. Az értékelés során megállapították, hogy a barátsági hét. amely l'észe volt a béke- és barátsági hónapnak, jól szolgálta ■* népeink közötti barátság Srősítését. Spanyolországban szerda reggel kinyitnak a szavazóhelyiségek: 41 év után ismét: szabadon járulhatnak az urnákhoz a választók. Kétségtelenül ez az első „konzultáció” a választókkal azóta, hogy 193tí-ban győzött a népfront, amelyet utóbb megdöntött a franeóista lázadás és a véres polgárháború. A fasiszta diktatúrából ép- penhogy felocsúdott országban a választók töredéke, csupán a 62 éven felüliek szerezhettek személyes tapasztalatot arról, hogy mit jelent, a demokratikus választás. Annak idején kötelező népünnepély jellegű, úgynevezett „népszavazásokon”, vagy a törvényhozás: a Cortez tagjainak mintegy ötödrészére vonatkozó, többnyire egyjelöltes „választásokon” nyilváníthatlak véleményt a választók. Most több, mint másfclszáz párt-, 18 választási koalíció 6000 jelöltje verseng az 557 képviselői és szenátori hely elnyeréséért. A demokratizálódási folyamat mindenképpen érthető velejárója volt, hogy a négy évtizedes diktatúra után sorra alakultak a pártok, a különböző irányvonalú csoportosulások és pártocskák. Mindez azonban rendkívüli módon megnehezíti a választók döntését. Arról nem is szólva, hogy a demokratikus „játék- szabályok” ismeretének, valamint a tapasztalatok hiányában jelentős részük — egyes közvélemény-kutatások szerint 40 százalékuk — még a választások küszöbén sem tudta eldönteni, kire is adja voksát. Persze nem is könnyű az eligazodás. A madridi választókerületben például tíz politikai párt és 13 politikai csoportosulás '591 képviselője szerepel a listákon, holott a mandátumok száma mindössze 32. Bonyolítja az esélyeket a megfigyelők szerint kétségkívül a jobboldalnak és a centrista erőknek kedvező választási törvény. Kétségtelen ugyanis, hogy a 350 tagú alsóház megválasztásánál érvényesülhet az arányosság elve, de az elmaradottabb, konzervatívabb, tájékozatlanabb vidék kedvezőbb helyzetbe kerül, mint az iparilag fejlettebb, nézeteiben haladóbb nagyvárosok választókerülete. A törvény értelmében minden tartomány legalább három képviselőt küldhet az alsóházba. Ez annyit jelent, hogy Madridban például körülbelül 122 ezer lakosra jut egy képviselő, a 115 ezer lakosú Soriában viszont 38 ezerre. Még rosszabb a helyzet a felsőház tagjainak megválasztásában: az 50 tartomány mindegyike négy-négy szenátort választhat, lakosságának számától függetlenül, 41-et viszont a király nevez ki, mégpedig javarészt az egykori franeóista Nemzeti Mozgalom Tanácsa hajdani tagjai közül, akik a diktátor alatt az ország legfőbb törvényhozó szervében tevékenykedtek. A pártok nagy száma és a jelöltek serege eleve kizárja az esélyek reális ’ ’, ógatásáb Hozzájárul ehhez az is, hogy több, mint négy évtizeden át a tömegek politikai' érdeklődését a diktatúra erőszakkal elfojtotta. Viszonylag rövid ideig tartott a választási kampány is, ami leginkább az alig néhány hete törvényes jogaiba visszahelyezett Spanyol Kommunista Pártot sújtotta. Annyi mindenesetre valószínűnek látszik, hogy a választók érdeklődése három irányú. Megfigyelők a legtöbb esélyt a Néppárt köré tömörülő, úgynevezett Demokratikus Centrumnak adják, különösen azóta, hogy Adolfo Suarez, a János Károly király bizalmát elvező kormányfő, a laza párt- és csoportkoalíciót személyes fellépésével „a király pártjává” avatta. A centrum legfőbb ellenfele a modern fasiszta politikus, a „Franco nélküli franeóizmus” elkötelezett híve, a hajdani vezető réteg és a nagypolgárság reménysége: Manuel Frange Inbarne, s az általa irányított Népi Szövetség. A baloldal legjelentősebb ereje alighanem a Felipe González- vezette szocialista párt, a PSOE. Bármennyire is pozitívnak tekinthető Suarez miniszter- elnök szerepe a mind erőteljesebb demokratizálódási folyamatban, az mindenképpen az ő rovására írandó, hogy a baloldal egységét sikerült megbontania. Madridi megfigyelők a Spanyol Kommunista Párt esélyeit latolgatva, nem tartják kizártnak, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére Dolores Ibárruri és Santiago Carrillo pártja a szocialistákkal,. a PSOE-val együtt akár a szavazatok 30 százalékát is elnyerheti, ami jelentős sikernek számítana. A szélsőséges elemek terrorcselekményei által minduntalan megzavart választási kampány tehát véget ért. Szerdán az urnáknál eldől, hogy a spanyol kibontakozás merre tart, s milyen irányban és ütemben polarizálódnak a politikai erők. 3. óta fogva tartott, kiszabadult boldog túszok. Két túsz és hat dél-malu- kui fegyveres életét vesztetté további négy túsz és két Katona pedig megsebesült, Maikor szombaton hajnali öt órakor a holland tengerész- gyalogság megrohamozta a proningen közelében veszhető vonatot és kiszabadította félszáz túszt. Ezzel egykében a tengerészgyalogság a hovensmildei iskolánál is rohamot indított — itt áldozatok nélkül sikerült kiszabadítani a túszokat.. Az akcióra á túszdráma huszadik napjának reggelén került sor, azt követően, hogy a hatóságok a kijelölt közvetítők szedőt is mindenfajta tárgyalási kísérlet teljességgel kudarcot vallott. •loop den Uyl miniszterelnök „vereségnek” nevezte azt, hogy fegyveres erőhöz kellett nyúlni a túszok kiszabadítása érdekében, de azt mondotta, hogy a kormány minden más lehetőséget kipróbált, s tovább már nem várhatott. A holland belügyminiszter, Wilhelm Qaay de Fortman,- már pénteken este, a televízió nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy helyre kell állítani a törvényes rendet, lehetőleg úgy, hogy az emberéletek ne kerüljenek veszélybe. Az események pénteken délután gyorsultak meg. A holland kormány előbb hivatalosan közölte, hogy elutasítja a túszok családtagjainak vétójogát a fegyveres akció kérdését illetően, majd a minisztertanács után mind Den Uyl, mind Van Agt igazságügy-miniszter olyan nyi(Folyialás a I. oldalon.) Petroszjanc elutazott Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnöke szombaton elutazott Budapestről. Június 1-től 11-ig tartózkodott hazánkban a neves szovjet tudós, akit fogadott Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. A szovjet vendég találkozott a hazai tudományos élet számos kiválóságával is. A Magyar Tudományos Akadémia székhazában nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott „Az atomenergetika, mint a villamosenergia-ter- melés önálló ágazata a Szovjetunióban” címmel. Felkeresett több intézményt, amelynek működése az alomenergetika békés fel- használását segíti. Mit rejt a fii mélye? Szín község határában, az úgynevezett keresztül közelében emelkedik néhány hete a képen látható fúrótorony. A Mecseki Érckutató Vállalat földtani kutatások céljából mélyfúrásokat végez a vidéken. Deák József fúrómester elmondta, ez a terület a földtani kutatások történetében még fehér foltnak számít, feltáratlan vidék, hiszen a régebbi fúrások legfeljebb 600 méter mélységig hatoltak le a föld gyomrába. A jelenlegi kutatás során a ZIF 1200-as szovjet fü- roberendezéssel — amely Longier-gyorsmagszedó szerszámmal dolgozik — 1200 méter mélységig jutnak el. A Deák-brigád naponta 20—30 méterrel mélyebbről hozza fel a kőzetmintákat, s a tervek szerint a kutatást őszre fejezik be. Fotó: Laezó József Az igazságügyi államtitkár Miskolcon Megyénkbe látogatott, és Miskolcon, a Megyei Bíróságon tartott tájékoztatót az igazságszolgáltatás aktuális feladatairól, gondjairól és helyzetéről dr. Markója Imre, igazságügyi államtitkár. A tájékoztató alapjául a már korábban írásban megküldött kérdések szolgáltak, s ezek önmagukban is biztosították az eszmecsere aktualitását. Az államtitkárt és a megjelent vendégeket — köztük dr. Szabó Istvánt, az MSZMP Aratási előzetes A pohár fenekén Volt egy falu., (3. oldal) (5. oldal) <7. oldal) Színházi napok után A mérnökasszeny Tanyai diákok (4u oldal) <«. oldal) (12. oldal) KB munkatársát es dr. Lovas Lajosi, a megyei partbizottság osztályvezetőjét — a Miskolci Megyei Bíróság elnöke, dr. Varga János köszöntötte, majd dr. Markója Imié üdvözölte az Igazságügyi Minisztérium nevében a megjelenteket. Mint elmondotta, a hozzá eljuttatott kérdések zöme az igazságszolgáltatás feltételeinek alakulását, a bírói ítélkezés színvonalának a milyenségét vonták az érdeklődés és a tájékoztatás középpontjába. Ezt követően utalt rá, hogy amikor az igazságszolgáltatás színvonaláról beszélünk. mindig három tényezőt kell vizsgálat tárgyává tennünk. Nevezetesen azt, hogy az mennyire időszerű, milyen a törvényesség betartásának a színvonala, és hogyan érvényesülnek benne a jogpolitikai irányelvek. Az időszerűség tekintetében általában az állapítható meg, hogy ezt a pozitív eredmények jellemzik, azonban a polgári és végrehajtási jogi területen nem kevés a hiányosság. Az okokra utalva elmondotta az államtitkár, hogy (Folytatás o 2, oldalon) Hyslc hali - a hollandiai túszdráma vége Sparaloíszái szerdán választ
