Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2

1977. június 10., péntek

r (Folytatás az 1. oldalról)

hivatcrttsága, hogy az embert szolgálja, aki Isten gyermeke és képmása, akinek óvni 'keil jogait és jogos törekvését, hogy emberhez méltó életet éljen, békében, igazságos társadalmi rendben, a határokon is túllépő testvériség szellemében.

Hisszük — folytatta VI. Pál —, hogy az eddigi tapasztalatok igazolják a megtett utat: azt, hogy párbeszédet folytatunk a közös problémákról, ügyelve arra, hogy tiszteletben tartsuk az egyház és a hivők jogait, jogos érdekeit, ugyanakkor ügyelve arra is, hogy nyitottak és kellően megértőek legyünk az állam sajátos gondjai és tevékenysége iránt. A párbeszéd arra irányult, hogy az igazi vallási béke légkörében elősegítse a társadalom valamennyi rétegének egységét, a becsületes együttműködést , közöttük, a nemzet egészének egyre nagyobb hasznára.

Mindez azt jelenti, hogy a Szentszék és a magyar katolikus egyház őszintén es becsületesen hajlandó tovább haladni ezen az úton. Kellően méltányolja azt, amit az állam eddig tett a maga részéről a kölcsönös megállapodások formájában az eddigi eredményekért, őszintén kívánjuk, hogy ezen az úton haladva még nemesebb cé-' lókat is elérhessünk.

Tudjuk — fordult a pápa Kádár Jánoshoz —, hogy ön is több ízben kifejezésre juttatta erre irányuló készségéi. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy látogatását, amelyet az eddig megtett út bizonyos értelmű végső igazolásának tekintünk, egyúttal ígéretnek is lássuk: hogy új eredményeket érünk el kapcsolatunkban, a kölcsönös megértésben, és olyan nemes ügyek szolgálatában, amelyek pozitív együttműködéssel szolgálják a magyar nép érdekeit. de ezen túlmenően más népek, az egész emberiség érdekeit is, a béke védelmét. az egyes népek társadalmi, gazdasági, kulturális és erkölcsi haladását.

A Szentszék ismeri és nagyra értékeli mindazt, amit ebben a tekintetben Magyar- ország tehet. Ezt az országot történelme és földrajzi helyzete Európa szívében szinte törvényszerűen a béke szeretetére és óhajára ösztönzi. A magyar kormány a maga részéről ugyancsak értékelte a Szentszéknek azt a készségét, hogy hozzájáruljon egy olyan erőfeszítéshez,

amely tulajdonképpen közös érdekből fakadó kötelesség. Nem feledhetjük többek között, hogy a Szentszék 1969- ben éppen Budapestről kapta .először a felhívást, hogy támogassa az európai biztonság és együttműködés erősítését célzó kezdeményezést, amely később a helsinki értekezleten öltött testet. A Szentszék számára megtisztelő volt. hogy részt vehetett ezen az értekezleten annak tudatában: ezzel is komoly erkölcsi és politikai alapot teremthet földrészünk népeinek jobb együttéléséhez. Hőn kívánjuk — adott hangot kívánságának —, hogy a konferencia záróokmányát. amelyet az európai államok legfőbb vezetői írtak alá, minden részletében minden aláíró ország maradéktalanul végrehajtsa.

A pápa végezetül ezeket mondta: Ezzel a kívánsággal együtt üdvözletünket és jókívánságainkat / is tolmácsoljuk önnek, feleségének és kíséretének, valamint a számunkra oly becses, emlékünkben és imáinkban mindig jelenlevő magyar népnek. Szálljon le rá a Mindenható áldása — zárta szavait.

Kádár jenes nemzetközi sajtóértekezlete

Kadar János, a _vatikani látogatás után nemzetközi sajtóértekezletet tartott az olasz es a Rómában akkreditált külföldi sajtó képviselői, s a magyar újságírók részvételével.

A nemzetközi sajtókonferenciát Randé Jenő, a Külügyminisztérium sajtóíőosz- tályának vezetője nyitotta meg. Köszöntötte a megjelent újságírókat, s átadta a szót Kádár Jánosnak. A Központi Bizottság első titkára bevezetőben rövid nyilatkozatot tett:

' — Örülök, hogy olaszországi látogatásom során találkozhatok a sejtő, a rádió és a tv munkatársaival. Köszöntőm önöket, az olasz és a nemzetközi sajtó tisztelt képviselőit, s megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem az olasz sajtó munkatársainak korrekt munkáját, amelyet mostani római látogatásommal kapcsolatban végeztek. Az egyik lap ugyan , azt írta rólam„hogy a „kompromisszum robotosa” vagyok, de szeretném megmondani: rámnézve nem sértő ez a jelző. Régen híve vagyok minden olyan kompromisszumnak, amely segíti azt az .ügyet, amelyért dolgozom éá harcolok.

— Amint önök is tudják, az Olasz Köztársaság miniszterelnökének meghívására látogattam Olaszországba. Ehhez a látogatáshoz kedvező alapot teremtett az, hogy a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság kapcsolatai az utóbbi időszakban jól alakulnak, és minden lehetőség megvan arra, hogy a kapcsolatok a jövőben sokoldalúan tovább fejlődjenek.

— Most, amikor a hivatalos program már véget ért, megelégedéssel szólhatok arról, hogy az Olasz Köztársaság nagyrabecsült vezetőivel jó légkörben folytatott megbeszéléseinken kölcsönös törekvés nyilvánult meg a két ország együttműködésének további elmélyítésére és kiszélesítésére, a lehetőségek fokozottabb kiaknázására.

— Meggyőződésem, hogy a

magyar—olasz kapcsolatok'

fejlesztése jól szolgálja mindkét nép érdekeit, előmozdítja a béke ügyét, hozzájárul a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett éléséhez és az enyhülés megszilárdításához.

— Mint az ismert, ma délelőtt felkerestem a Vatikánban VI. Pál pápát, akivel hasznos eszmecserét folytattam az Időszerű nemzetközi kérdésekről, a magyar állam éfc az egyház viszonyáról, továbbá a Magyar Népköztársaság és a Vatikán kapcsolatairól.

Ezt követően Kádár János az újságírók kérdésemé válaszolt.

NÉPSZABADSÁG: Hivatalos látogatásának befejeztével, hogyan értékeli a tárgyalások eredményeit, s ezek alapján milyen lehetőséget lat .a magyar—olasz kapcsolatok sokoldalú továbbfejlesztésére?

— Látogatásomat eredményesnek . értékelem. A rendelkezéséé állt rövid idő alatt az Olasz Köztársaság politikai életének számos vezetőjével találkoztam, és olyan benyomást szereztem, hogy kölcsönös a szándék a magyar—olasz kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére. Vonatkozik ez az államközi, a politikai kapcsolatokra, a gazdasági együttműködésre, a kultúra területére, a lakosság legszélesebb körű érintkezésére, a turizmusra és más hasonló területekre. Kölcsönösen azt állapítottuk meg, hogy nagyon jó lehetőségünk van a sokoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésére. Meggyőződésem, hogy a jó lehetőségek kiaknázása megfelel mindkét nép, mindkét ország érdekeinek.

— Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy bár két különböző szövetségi rendszerhez tartozó országról van szó, mégis igen jó együttműködésre van lehetőség. Tudvalevő, hogy Olaszország a NATO-hoz, illetve a Közös Piachoz, a Magyar Népköztársaság viszont a Varsói Szerződéshez, illetve a KGST-hez tartozik. Ennek ellenére együttműködésünk jó gyakorlati példája a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködésének, békés egymás ; mellett élésének.

A CORR1ERE EUROPEO (olasz gazdasági hírügynökség) tudósítója arról érdeklődött, hogy a látogatás nyomán várhatók-e konkrét eredmények a gazdasági együttműködésben?

— Az ilyen jellegű tárgyalásoknak, amilyeneket tegnap, tegnapelőtt az Olasz Köztársaság vezetőivel folytattunk, általában nem lehet feladatuk a gazdasági együttműködés egyes kérdéseinek konkrét és részletes megvitatása. A fő területekkel és témákkal foglalkoztunk, azokat ajánlottuk kölcsönösen egymás figyelmébe. A többi a végrehajtás embereinek a dolga. Az olasz vezetők megnő, azt kérdezte Kádár Jánostól, miként ítéli meg a magyar állam és az egyház viszo'nyát, és vár haló-e, hogy e látogatás nyomán a kapcsolatok tovább fejlődnek?

— Azt hiszem, világnézetemet ismerik, tehát objektívnak fogadják el véleményemet: a római katolikus egyház jelentős erkölcsi tényező. A • Vatikán a világ egyik legkisebb területű, a legkisebb lélekszámú a llama, amelynek fegyveres ereje nincs, de politikai súlya van. Illőnek tartottam, hogy Rómába ■ jőve, felkeressem VI. Pál pápát.

Elmondhatom, hogy rendkívül jó benyomásokat szereztem a Vatikánban töltött néhány óra alatt. Megengedhetőnek és jogosnak ítéltem meg, hogy megköszönjem a pápa. a Vatikán erőfeszítéseit, amelyeket a béke ügye. a békés egymás mellett élés, az enyhülés és különösen a helsinki megállapodás érdekében tett. Kértem, hogy Belgrádra is sonió szellemben késj jünk. Arra a közisnr tényre gondoltam, hogy a pápa és a Vatikán szavára többen hallgatnak, mint ahány állampolgára van a Vadkárul ak.

VI. Pál pápa a mai találkozót úgy értékelté, hogy kapcsolatainkat illetően jelentős esemény: lezárja a katolikus egyház és a magyar állam viszonya rendezésének folyamatát, és ez üdvözölhető. Nékem, személy szerint az a meggyőződésem, hogy a szocialista magyar állam, a Magyar Népköztársaság sok-soik nemzedéken át fenn fog állni, és még nemzedékeken át az egyházak is létezni fognak.

Kötelességünknek tartjuk — érdekünk is fűződik hozzá —, hogy az állam és az egyház viszonya rendeződjék. Olyan műszert még nem találtak föl, a .bel«' megmutatná: ki igazi hivő, ki nem. Szám szerint nem lehet megmondani, hogy Magyar- országon hány hívő van. De bizonyos, hogy vannak .hívő emberek. Az állam és az egyház éles konfrontációja őket feloldhatatlan lelkiismereti problémák elé állítaná. Kijelenthetem hogy Magyarországon ilyen probléma nincs.

Igaz, sok évein át dolgoztunk a Vatikán megbízottai- val míg rendezni tudtuk az állam és a római katolikus egyház viszonyát Magyarországon. De hazánkban a hívő embereknek nincs lelki- ismereti problémájuk. A vallás szabad gyakorlásába, az egyházak életébe nem avatkozunk be. Ki-ki belátása szerint, ha akar, vasárnap elmegy a misére, az istentiszteletre — az állammal nem kerül szembe.

A római katolikus egyház magyar szóvivői hivatalosan kinyilatkoztatták, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmányos tör vényeit betartják és a maguk eszközeivel támogatják a magyar nép építő terveit. Többet mi az egyház embereitől nem kívánunk.

Megköszöntem a pápa képviselőinek és természetesen magának a pápának a fáradozást, viszonyaink rendezéséért. Kölcsönösen elégedetten szóltunk jelenlegi viszonyunkról. Persze, a tárgyalásokon néha bonyolult kérdések kerülnek szóba, sokáig tart a tárgyalás, lassan születik meg a megegyezés. De örömmel szólhattam arról is, hogy mindkét fél korrekten végrehajtja azt, amiben megegyeztünk. Mindketten elégedetten állapíthattuk meg, hejgy szándékaink találkoznak: a Vatikán és a Magyar Népköztársaság kormányzata kölcsönösen arra törekszik a jövőben is, hogy ez a kedvező folya- .mat tovább folytatódjék. Hallgassuk meg egymást, vegyük figyelembe és tartsuk tiszteletben a másik fél érdekeit. Magyarországon az lám és az egyház viszony; tartósan rendeződött.

Bizonyára megértik, hogy az állam szempontjából sokszor súlyos kérdésekről van szó. Jómagam megértem, hogy olykor az egyház oldaláról nézve sem egyszerű a dolog. De távolabbra kell előre néznünk és az általános érdekeket kell figyelembe vennünk. Abban a meggyőződésben jöttem el a Vatikánból, hogy ezt az utat járjuk.

A CORRIERE DELLA SERA tudósítója a Magyarországon működő többi egyház helyzetéről érdeklődött.

— Amit az állam és az egyház viszonyának rendezettségéről mondtam, az a Magyarországon működő ösz- szes egyházakra vonatkozik.

A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt egymáshoz való viszonyunk rendeződött. Az elvi alap ugyanaz: az egyházak tiszteletben tartják az állam alaptörvényét, az állam pedig tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját és biztosítja a vallásszabadságot.

— Magyarországon a protestáns egyházakkal már korábban rendeztük viszonyunkat. Nem vagyok illetékes arra, hogy egyházi személyiségeket minősítsék. Abban, hogy a magyar állam és a magyarországi római katolikus egyház viszonya bonyolult és nehéz volt, nagy szerepe volt Mindszenty bíborosnak. Alighanem ezért került legutoljára sor a katolikus egyházhoz fűződő viszonyunk rendezésére. Körülbelül két éve azonban normalizálódott a viszonyunk, és ez számunkra rendkívül fontos és jó.

— Egyik egyházzal sincsenek napirenden különösebb viták. Persze, problémáik mindig adódhatnak, és bizonyára adódnak is. Az ilyesmi más partnerek között,

ígérték, hogy az együttműködésre fogják ösztönözni az olasz gazdasági élet tényezőit. Jómagam is találkoztam a gazdasági élet egyes vezetőivel. Tapasztalatom szerint megvan a készség bennük, hogy fejlesszük a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatokat. Egyetértő volt a fogadtatása annak a véleményünknek is, hogy nem korlátozzuk a magyar—olasz kapcsolatokat egyszerűen az árucsere-forgalomra, tehát az „adok-veszeík”-re, hanem a tudományos kutatástól kezdve minden lépcsőt járjunk végig és keressük meg a fejlettebb gazdasági együttműködés lehetőségeit. Ezek .közé tartozik például a termelési kooperáció. vagy akár a harmadik piacon megvalósítandó magyar— olasz gazdasági ewüttműkö- dés. Biztos vagyok abban, hogy mostani tárgyalásaink — és nem utolsósorban a sajtó konstruktív hozzájárulása — új lendületet és ösztönzést adnak a magyar— olasz gazdasági kapcsolatoknak. És mivel kölcsönös az érdekeltség, bizonyos vagyok benne, hogy rövid idő,elteltével az itt tárgyalt kérdések a konkrét megvalósulás szakaszába lépnek.

AZ OSSERVATORE RO- MANONAK, a Vatikán lapjának tudósítója a VI. Pál pápánál tett látogatásra utalKádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja háromnapos hivatalos olaszországi látogatása során a Magyar Népköztársaság római nagykövetségén találkozott és megbeszéléseket folytatott Luigi Longóval, az OKP elnökével cs Enrico Berlinguerrcl, a párt főtitkárával. Képünkön: a magyar és az olasz párlvezclok tárgyalás közben.

még a legjobb családban is elő szokott fordulni. A leghatásosabb recept ebben a vonatkozásban is a, türelem. Ahhoz, hogy kérdéseket rendezzünk, meg kell érteni a másik felet is. Nagyon bízom abban, hogy miként jelenleg nincs, a jövőben sem lesz komoly konfliktusunk egyetlen magyarországi egyhazzai sem.

A firenzei LA NAZIONE és a bolognai 1L RESTO DEL CARL1NO című lap tudósítói arra kértek választ, hogy a szocialista országok összehangolják-e politikájukat egyházi ügyekben? á

— Nem állítanám, hogy összehangolják, de tapasztalataikat időnként kicserélik, hiszen fontos társadalmi kérdésről van szó. A szocialista országok általában érdeklődnek a magyarországi tapasztalatok iránt, és ezeket készséggel rende [kezesük re bocsátjuk. De az egyházakat érintő kérdéseket is minden ország maga intézi.

Az olasz tv-hiradó munkatársa azzal vezette be kérdését, hogy jól ismerik a Magyarországon húsz esztendő alatt végzett nagy munkát, tudják, hogy Magyarországon igen komolyan veszik az emberi jogokat cs tudják azt is, hogy Magyarország v önálló ország. Ezek clórcbocsaiasa- val kérdezte meg: továbbra is ideiglenes jellegűnek tekinthető-e, hogy szovjet csapatok állomásoznak Magyar- országon?

— Volt már szerencsém ezzel a kérdéssel találkozni. Megismétlem. amH mar többször is kijelentettem, hogy a szovjet csapatok ideiglenesen tartózkodnak Magyarországon. Az időpontot, hogy meddig, most nem tudom megmondani. Ez a nemzetközi enyhülés, a nemzetközi helyzet alakulásának függvénye, összefügg a NATO létezésével. Nem szoktam jósolni, most sem akarok, de senki ne számoljon azzal, hogy az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonása után a népi hatalom veszélybe kerül Magyarországon. A szocialista rendszer megalapozott, élvezi az egész nép támogatását.

— Ami az emberi jogok érvényesülését illeti: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk, az ideális, célunk és feladatunk a szocialista demokrácia további fejlesztése. Mostanában nagyon divatosak az emberi jogokról hangoztatott szólamok. Magam is hosszan tudnám sorolni az alapvető emberi jogokat, például az élethez, a munkához való jogot, a nők és a fiatalok egyenlő bérhez való jogát, azután a minden állampolgárnak járó ingyenes orvosi kezelés, az üdülés jogát, és számos más jogot, amelyek nálunk nem papíron, hanem a gyakorlatban is biztosítottak. Más országok talán más emberi jogokra tudnak hivatkozni.

— Nálunk véleményszabadság van. nem félünk az emberek véleményétől, sót, azt minden lehetséges alkalommal kikérjük. Az emberi jogok kérdése nem jelent belső problémát. De ha ezeket a belügyeinkbe való beavatkozásra akarják felhasználni, az ilyen próbálkozásokat kénytelenek vagyunk visszautasítani. Azt tartjuk: aki az emberi jogok mind teljesebb érvényesülésének a híve, támogassa az enyhülést. a leszerelést, a biztonságot. Akkor simábban, jobban, könnyebben és gyorsabban tudjuk megoldani az előttünk álló kérdéseket.

— A fejlődés útja az, hogy az alapvető emberi jogoknak mindenütt érvényesülniük kell. Ez az enyhülés elterjedésének és annak függve* nye, hogy megszűnjék az államok veszélyeztetettség! érzése.

(Folytatás a 3, oldalon)