Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

1977. június 29., szerda ES2AK-MAGYARORSZAG 3 A bányászatnak van jövője Gr. Bodnár Ferenc találkozóit a megye szénbányáinak vezetőivel Elérkeztünk az idei gazda­sági év lélidejéhez. Jó alka­lom ez rá, hogy a termelő­üzemek, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt mérleget készítsenek az el­múlt hat hónap eredményé­ről, annak ismeretében pon­tosabban tudják hol, mit kell javítani a munkán, hogy az 1977-es évet sikeresen zár­juk. A Borsodi Szénbányák Vállalat vezetői, üzemeinek igazgatói és igazgatóhelyette­sei, a vállalat párt-, szak- szervezeti és KISZ-vezetői is ilyen jellegű, az eddigi mun­kát értékelő tanácskozást tartottak a napokban. A tervteljesítésben bizonyos le­maradás van, éppen ezért ez a tanácskozás nyomatékosab­ban foglalkozott azzal: ho­gyan tovább? Tanácskozá­sukra meghívták dr. Bodnár Ferencet, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első tit­kárát, hogy feltárják előtte gondjaikat, s tanácsát, támo­gatását kérjék bizonyos vál­lalati kéi'désekben. Ez a megbeszélés nyílt, őszinte eszmecsere volt. Mo­nos János, a Borsodi Szén­bányák Vállalat igazgatója elmondotta —. iöbbek között —, hogy ez évi termelési ter­vük 5 250 000 tonna, s a fél­évi mérleg szerint 50 ezer tonnás lemaradás van. Ez jelentős, de nem olyan mér­tékű, hogy az.év hátralevő részében ne lehetne pótolni. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs a geológiai helyzet után ér­deklődött, s a jelenlevők el­mondották ; voltak ilyen ob­jektív gondjaik is, de ezen most már túljutnak. Ugyan­akkor többen szóvátették, — különösen részletesen tájé­koztatta a megyei pártbizott­ság első titkárát Jani Gyula, a Bükkaljai Bányák igazga­tója —, hogy nem megnyug­tató a géppark állapota. Olyan, több mint tíz évvel ezelőtti gépek várnak kicse­rélésre, amelyek beszerzésük idején világszínvonalú tech­nikát biztosítottak, de azóta teljesen elavultak. Évek óta nullára leírt gépekkel, alig­ha lehet 100 százalék feletti termelést elérni, márpedig a lemaradás behozására nyil­ván arra lenne szükség. Monos János fogalmazta meg, — de valamennvi je­lenlevő egyetértett vele —, hogy véleményük szerint a szénbányászat fejlesztésére országosan rendelkezésre álló összegeket nem arányosan osztják el, s a Borsodba jutó fejlesztési összeg nem ará­nyos az itteni berendezések elévültségi fokával. Elsősor­ban ennek a helyzetnek a megváltoztatásához kérték dr. Bodnár Ferenc elvtérs segítségét, a minisztériumban való közbenjárását, s abban, hogy legalább a magyar gyártmányú gépek beszerzése ne ütközzön annyi nehézség­be. Számos konkrét, kérdésre válaszolt a megyei pártbi­zottság első titkára. Megkö­szönte a megye bányászainak és a vállalat vezetőségének az 1976.' éves sikeres tervlel- jesítést, s azt, hogy 200 ezer tonna szénnel adtak többet a népgazdaságnak a tervezett­nél. Hangsúlyozta: ha az ob­jektív nehézségeket sikerül elhárítani, akkor ő biztos benne, hogy bányászaink ké­pesek rá, hogy a még hátra­levő időben behozzák a le­maradást, s az év végére teljesítik a tervet. A megve iparán belül je­lentős helyet foglal el a bá­nyászat. Ennek a vállalatnak kipróbált vezetői, jó szak­munkásgárdája képes rá, hogy sikeresen teljesítse az éves tervet. A megye be­csületéről is szó van, mert ha a bányászat lemarad, azt az egész megye megérzi. Ugyancsak a kérdésekre vá­laszolva határozottan kijelen­tette; a bányászatnak van Elsejétől felemelik Július 1-én vezetik be azok­nak a fizikai dolgozóknak és a termelést közvetlenül irányítóknak az egységes fel­emelt rhűszakpótlékot, akik az iparban, a kiskereskede­lemben, vagy a vendéglátás­ban több műszakban végzik munkájukat. A délutáni mű­szakban 20, az éjszakaiban 40, százalék pótlékot kapnak és további 10 százalék pótlék jár azoknak, akik folyamatos munkarendben dolgoznak. Az állami támogatást azok kap­ják, ahol a második és a har­madik műszakban teljesített munkanapok aránya 1976- ban elérte a teljesített összes munkanap 8 százalékát. Ahol ugyanis ennél kisebb mérték­ben alkalmazzák a több mű­jövője, s a népgazdaság még hosszú ideig számít helytál­lásukra. A lakosság részéről szintén igen nagy kereslet van a borsodi szén iránt. A szénbányászatot nem lehet kiiktatni a megye iparából, különben is a közelmúltban fontos elvi határozat szüle­tett — éppen az MSZMP XI. kongresszusának szellemében —-. az ország ásványvagyoná- nak kitermelésére. Ez is alá­húzza azt a tényt, hogy a borsodi bányászatnak van jö­vője. Igen nagy figyelemmel hallgatták a bányászati ve­zetők a megyei pártbizottság első titkárának rövid, értékes tájékoztatóját arról, hogyan áll eddig a tervtel j esi téssel megyénk többi iparága, köz­tük a mezőgazdaság. Ez az eszmecsere azért is nagyon hasznos volt, mert nem re­kedt meg a szűk, belső gon­doknál, hanem áttekintést kanták a jelenlevők a megye egészének termelési helyze­téről. s ígv még jobban át- érezték. mennyire fontos, hogy vállalatuk is felzárkóz­zék, s ne rontsa le a bizta­tónak ígérkező megyei terv­tel iesítést. A bányászokon, a szocialis­ta brigádokon bizonyára nem fog múlni az éves terv sike­res teljesítése, ha a vezető­ségnek, a remélt segítséged sikerül elhárítania az ob­jektív nehézségeket. Adamovics Hona a műszakpótlékot szakot, ott a vállalatoknak nem okozhat nagyobb gondot a műszakpótlék emelése, mert ezeken a helyeken az emelés összege a béralapnak még az egy százalékát sem éri el. Természetesen előfor­dulhat, hogy valamely válla­latnál például átszervezés miatt az utóbbi időben lé­nyegesen megváltozott a többműszakosok aránya, amit a támogatás összegének ki­számításakor még nem tud­tak figyelembe . venni. Ilyen esetekben a minisztériummal kell konzultálni. A vállala­toknál helyesen teszik, ha alaoosan áttanulmányozzák a műszakpótlék emelésével kapcsolatos minisztertanácsi határozatot. . Lángtenger és vízsugár Zöldaratás AKÁRMILYEN hihetetlen, de a fakalapács és a bicska, vagy a vékony lemezfalra tapasztott samotton túl tom­boló 1200 Celsius-fokos láng­tenger éppúgy hozzá tartozik a múcsonyi aratáshoz, mint a határban egyedül kaszáló ember. Egyszóval teljes a nagyüzem, még akkor is, ha mindenkit beleszámolva, tí­zen foglalkoznak a betakarí­tással. Ügy érzem, a létszám kis­sé magyarázátra szorul az időponttal együtt, hiszen köz­tudott, megyénkben a kalá­szosok, csak későbben érnek. Persze, amit most kaszáinak, bár nem sok köze van a ga­bonához, szintén nélkülözhe­tetlen növényünk: a lucerna. A térdig érő sűrű lucernás úgy elrejtette a határkőt, hogy lehetetlen volt észre­venni. A „karambolt” a ka­szatengely bánta, hiszen le­szakadt és csak a műhelyben lehetett megjavítani. — Még a jobbik eset, ta­valy amikor a silókukoricát vágtuk, a gép egy sínnek ment neki, de ügy, hogy alig tudtuk meghegesztgetni, kipo­fozni. Mondanom sem kell, tavasszal ott még nyoma sem volt a sínnek. Ez az átka az iparvidéknek és ..ersze az oszlopok. Drótos Miklós, az Üj Élet Tsz gépszerelője mentegetőd- •zött így, mert úgy érezte, a baleset magyarázatra szorul. De ami igaz, az igaz, itt a barcikai gyárkémények ár­nyékában gyakran okoz kárt a csigára felcsavarodó drót­kötél és ugyancsak van mit kerülgetni a fűkaszának, amíg a villanyoszlopok kö­zött a tábla végére ér. A táblán álló két gép ha egy ember kezeli ugyanígy sok­nak tűnhet, még akkor is, ha az egyikkel kaszál, a másik­kal „csak” felszedi az előző nap vágott rendet, hogy a pótkocsira fújja. A munka teljesítménynek kitűnő és egyben az emberi sokoldalú­ságnak is szép bizonyítéka, de azt hiszem a gépek ki­használtságával nincs min­den rendben. Kincsem János a tsz elnö­ke: — Pedig május közepe óta így dolgozunk. Hozzáte­szem másképp nem is tud­nánk, mert a lucernát liszt­nek dolgozzuk fel és a Szá­rítóberendezésünk teljesít­ményére ütemezzük a beta­karítást. Kiderült, egy em­ber munkája bőven elég. Egy ember kaszálja a kö­zös egész termését Múcsony- ban. És nem is kis terüle­ten, hiszen 2 ezer hektáron díszük itt takarmánynövény a szövetkezet összes területé­nek kétharmadán. Ez a tény még akkor is a nagyüzem dicsérete, ha a határ túlnyo­mó része folyómenti ősgyep, amelynek minőségére jellem­ző, hogy a belőlük hasított fűkockákkal borítják a DVTK-stadion pályáját. — A takarmánykészítés sokféle módja honoSuít meg nálunk — fejtegette az el­nök. — Felhasználjuk széna-' ként, silónak, vagy lisztnek. De szükség is van rá. Hiszen a háztájival együtt Í200 szarvasmarha és 4 ezer juh zökkenőmentes téli etetését csak így . tudjuk megoldani. Annyi biztos, hogy Mú~ csony környékén kaszálatlan rétetp gátrézsűt nem lehet ta­lálni.*' (Sajna.-., u megyében ellenkezőjére bőven van pél­da). Annál töbször találkoz­hatunk viszont r inahegyek- kel megpakolt szekérrel, pót­kocsival. A magasodó bog­lyák, kazlak hirdetik, hogy itt megértették a takarmány- kérdés fontosságát, hiszen június végén már a télre ké­szülnek. Ennek a minőségi­leg is kiváló takarmánynak köszönhető, hogy egyetlen év alatt 700 literrel több te­jet fejtek tehenenként. És ez kiemelkedő eredmény. Az igazi aratás, amikor vasonszámra érkezik a szá'- rítóberendezéshez a termény a nyárnak ez az időszaka. Vasv egy tuoa+ műszer so­rakozik a vezérlőfalon. ame­lyen égők ielzik a 18 villany- motor munkáiét. Mellette az asztalon ..ősi szerszámok” hevernek. Bicska, fakalapács. Kalapácsok és fogók „zenéje”. Kis, nagy, kézi, gépi kala­pácsok „harmóniája”., Csilingel, cseng és dübörög az üllő. Izzik a vas és a levegő. A verejtékcseppek sisteregve vál­nak gőzzé a tüzes vason. Izzadt, kérges kezekben pörög, fo­rog a fogó. Vajként formálódik a vas. Szikrák! Pattogó, fehér, lomha vörös, és lusta szürke cunder forrósítja a ko­vácsműhely levegőjét. Kin,t árnyékban 24 Celsius-fok a hőmérséklet. Bent a MÁV Járműjavító Üzem kovácsmű­helyében 40—42 fok. Képeink itt készültek. Légkalapács alatt formálódnak a fékcsapszegelc, (balra fenn). Az ezer kilogrammos nagy kalapács alatt pörög a fogó, a fogóban az izzó vas. (Jobbra fenn.) Méretellenör- zés „melegben". (Alsó képünk.) Laczó .1. felvételei Munkaügyi viták a bíróságon (1.) Ki, miért perei? Ifi< Ipkt a dolgozó, ha a ocfi iA-oo munkaviszonyá­ból eredően vitába keveredik a vállalatával: a hozott in­tézkedést, vagy annak elma­radását kifogásolja? Tei'mé­szelesen az illetékes munka­ügyi döntőbizottsághoz fordul. Borsod megyében 480 válla­lati és közös munkaügyi dön­tőbizottság látja el a felada­tát, s évente mintegy hat­ezer benyújtott panaszban döntenek. Csakhogy az érintett mun­kavállalók, vagy munkáltatók az esetek egynegyedében úgy gondolják, helytelen érdekei­ket sértő döntés született. Ke­resettel élnek tehát a Miskol­ci Munkaügyi Bírósághoz, ahová évente átlagosan 1500 peres ügy érkezik. Hatalmas szám ez, az akták súlya is te­temes, s a feldolgozása ugyan­csak nagy munkát jelent a bíróknak, az adminisztráto­roknak. Egyikkel a sublert zárni, má­sikkal zsinórt vágni a zsák­kötéshez. Jól megférnek együtt a lemezfal túlolda­lán, az 1200 fokon lángnyel­veket okádó ventillátorral, az állandóan, monotonon forgó dobbal, a 120 kala­páccsal dolgozó őrlővel. A végeredmény: a lucerna ösz- szes értékes béltartalmát őr­ző liszt; Ez is mezőgazdaság, sőt maga a betakarítás ... — Biztos vagyok benne, hogy nem egyedül panasz­kodom az alkatrészellátásra — hallom egy gépészmérnök­től. — Két silózónk közül az egyik nem tud dolgozni, mert olajszűrőt már hónapok óta nem tudunk a Tiszántúlon ,(felfedezni”. Szerelőműhe­lyünk lassan átalakul he­gesztőüzemmé. mivel kényte­lenek vagyunk eldobnivaló részegységeket megjavítani, vagy legyártani. Egy-egy ilyen alkatrész három, négy­szeresébe kerül nekünk, mint a beszerzési ára. Magyarán bütykölgetünk, ami köztu­dott nem használ a gépnek. A LUCERNÁI) ZÉMTÖL nem messze csöveket pakol­nak. Nemrég hozták a kerté­szetből. karbantartották, most a legelőre szállítják. Ha ösz- szeállítják, 180 méter hosszú, kerekeken járó alkotmányt „nyernek”, amely szakembe­rek körében ÖBA néven is­mert. önjáró öntözőberende­zésről van szó, amelynek vízsugaraival 50 hektáron te­remtik meg nyáron a zöld gyepet, a kint legelő álla­toknak az életfeltételeket. Kármán István Ki, miért perel? Dr. Sze­gedi László, a Miskolci Mun­kaügyi Bíróság elnöke szerint, a vállalatok részéről a mun­kaügyi vitákat elsősorban a munkajogi és egyéb szabá­lyok nem kellő ismerete, il­letve hibás értelmezése, használata okozza. Esetenként szinte megdöb­bentő, hogy a munkaüggyel foglalkozó szakigazgatási szervek — vezetők, ügyinté­zők — mennyire járatlanok a munkajogi szabályok terü­letén. A műszaki vezetők munka­jogi tájékozatlanságában köz­rejátszik, hogy a műszaki egyetemeken, főiskolákon hiányzik az ezirányú oktatás. Sajnos, még a jogászképzés­ben sem kap kellő teret a munkajogi ismeretek tanítá­sa. A vállalatok szervezetlen­sége előidézői a munkaügyi pereknek. Ahol laza a bizony­lati fegyelem, vagy nincs meg a kellő összhang a gaz­dasági és a társadalmi veze­tők között, durva törvénysér­tések is megtörténnek. Elő­fordultak olyan esetek, ami­kor a vállalat szakszervezeti, vagy munkaügyi döntőbizott­sági tisztségviselőknek, illetve népi ellenőröknek mondott fel anélkül, hogy előzőleg kikérte volna a jogszabályban előírt szerv jóváhagyását. Ugyanak­kor a több ezres létszámú LKM és DIGÉP dolgozói vi­szonylag ritkán fordulnak a munkaügyi bírósághoz. A vállalatoknál gyakran nem értékelik utólag a mun­kaügyi vitákat, így elmarad­nak a megelőző ihtézkedések. Eléggé el nem ítélhető mó­don járnak el azoknál a vál­lalatoknál, ahol az üzem­anyag túlfogyasztásából, a szerszámok elvesztéséből ere­dő káresetek során előre elké­szített ,,’határozat-blankettán” hozzák njeg a döntéseket. A nyomtatványra csak az ösz- szeget írják be, az indoklást már jó előre megfogalmazták. Nyilvánvaló, hogy e szériaha­tározatok nem győzik meg a dolgozókat. Régóta kívánalom, hogy a szakszervezetek vonják be a munkaügyi döntőbizottság el­nökét olyan kérdések megtár­gyalásába, amelyek a mun­kaviszonyból eredő jogokat, kötelességeket érintik. Időn­ként számoltassák be a dön­tőbizottságokat is, s össze­gezzék a tapasztalatokat, a le­endőket. Vannak vezetők, akik sze­mélyeskedésből. presztí zsf él­lésből hoznak , olyan intézke­déseket, amelyet a dolgozó nem fogadhat el, és. perel. Az egyik kórház igazgató-főorvo­sa koholt vá’dak alapján meg­szüntette a munkaviszonyát a kórház főmérnökének, mert a gazdasági igazgató előtt lelep­lezte a szakszervezeti titkár túlkapásait. Az igazgató az észrevételt úgy tekintette, hogy a főmérnök a kórház vezetőinek tekintélyét akarja lejáratni. Máshol viszont egyszerűen lebecsülik a munkaügyi sza­bályokat, másodrendű kérdés­ként kezelik. Egyre ritkábban, am mégis előfordul a homá­lyos megfogalmazású, egy­másnak ellentmondó részeket, jogszabálysértő intézkedéseket tartalmazó kollektív szerző­dés. Él az a téves felfogás, hogy a munkaügyi döntőbizottság egyoldalú, csak a dolgozót vé­di, de nem ritkák a fordítod vélemények sem. Egy jog­erőre emelkedett és a válla­latot elmarasztaló ügy kap­csán például a vezetők nem a vezetési hibák kijavítását vonták le következtetésként, hanem az elbíráló szervet tá­madták. Esetenként a válla­lat a munkaügyi döntőbi­zottság tagjainak nem kielé­gítő felkészültségét arra akar­ta felhasználni, hogy tör­vénysértő intézkedését félre­vezető okfejtéssel keresztül­vigye. Jelentős részben persze 3 dolgozók az okozói az általúK kezdeményezett munkaügyi ‘vitáknak. Olykor ez csak 3 munkaköri kötelezettsége'1' nem pontos ismeretéből’eredi esetleg félretájékoztatásból' munkajogi járatlanságból. Súf lyosabb esetekben a dolgozó elmulasztja az utasítások vég' rehajtását, illetve nem tartj3 be a szabályszerűen kiadott vállalati technológiai, baleset­védelmi előírást. A munkahelyi fegyelem ál­talános lazasága olykor ódáié fajul, hogy a dolgozó meg­tagadja a munkát. Nem rit­ka az igazolatlan hiányzás. 3 munkaidő alatti italozás, IC' részegedés. a társadalmi tu­lajdon megkárosítása sem. A tapasztalat ja, hogy a becsületes, a mm1' kában megöregedett szaK' munkások, a törzsgárdatagoi’ csak elvétve kezdeményez' nek munkaügyi vitát. Ne'3 így a renitenskedők, aicil* sokszor így próbálnak kibúj' ni a felelősségre vonás alól' Teszik ezt, úgyszólván mii1' den kockázat nélkül, mert j1 panaszeljárás, de általában 1 per is illetékmentes. (Folytatjuk) Ivolaj László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents