Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-28 / 150. szám

1977. június 28., kndd ESZAK-MAGYARORbZAG 3 Sikeres vállalkozás Szénám Az ede'.ényi járásban, ahol nem is olyan régen még a háztartás volt az asszonyok zömének /kizárólagos munka­helye, ma már a nők több­sége ipari üzemekben dolgo­zik. A járás vezetői nagy fi­gyelmet fordítottak a nők foglalkoztatására: könnyűipa­ri üzemek telepítésével ol­dották meg a problémát. Te­lepet létesített a járásban például a Borsod megyei Kézműipari Vállalat, a Ka­zincbarcikai Habselyem Kö­töttárugyár, s a Debreceni Ruhagyár is. — hogy csak néhányat említsünk. Ezek az üzemek ma éppen ellentétes előjelű gondokról adnak számot: kevés a női munkaerő, létszámbővítéssel már nem számolhatnak. Ki­vételt ez alól — hosszú ide­ig —, csak a Szendrő kör­nyéki települések képeztek. Olt még mindig voltak asz- szonyok, akik szívesen vál­laltak volna munkát. Igaz ugyan, hogy Szendrőn funk­cionált ipari üzem, a Félső- zsolcai MEZŐGÉP Vállalat egy telepe — olt azonban csak a férfiak találtak meg­felelő munkára. Az üzem nagyobb arányú fejlesztésére pedig nem volt lehetőség. Ekkor a megyei tanács ipari osztálya, egyetértésben a he­lyi vezetőkkel pályázatot hirdetett — ipartelepítésre. A pályázók közül a legmeg­felelőbb partnernek a Buda­pesti Aluminiumárugyár ígér­kezett. így aztán 1074 júliu­sában, a volt szendrői gép­javító-állomás helyén meg­kezdte a termelést az alumi­ni umárugyár 2. számú üzem­egysége. — Sokan kérdezték, hogy miért nem könnyűipari üze­mel létesítettek itt, ha első­sorban a környékbeli nők foglalkoztatását akarták meg­oldani —, kezdte beszélgeté­sünket H-udák József, az aluminiumárugyár szendrői gyáregységének vezetője. — A válasz kézenfekvő: a gép­javító-állomáson már kiala­kult egy olyan jól. képzett szakmunkásokból álló törzs­gárda, akiknek munkájára az új üzemben is lehetett szá­mítani, s akikről hiba lett volna nem gondoskodni. Há­rom évvel ezelőtt azzal a munkáslétszámmal kezdtük meg a termelést, amelyet a régi üzemtől átvettünk —je­lentős változás 1975—76-ban történt. Ezt bizonyítja az is, hogy míg kezdetben 25 mil­lió forint termelési értéket állítottunk elő, az idei ter­melési tervünkben már 140 millió forint a termelési ér­ték aránya. Időközben megváltozott a férfi- és nődolgozók aránya is. Jelenleg 190-en dolgoznak az üzemben —, a foglalkoz­tatottak 60 százaléka nő. Fel­mérték a munkaerő adta le­hetőségeket: a 400—450 fős üzemnagyság kialakítása reá­lis terv. ' A járási pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályán azt is elmondották: az eddigiek alapján úgy vélik, az egyik legjobban sikerült vállalko­zás a járásban a szendrői. A budapesti vállalat igen jó gazdának bizonyul . .. — Jó dolog, hogy a vál­lalat komolyan veszi kihe­lyezett üzemeit, igyekszik ezekben is megteremteni a budapesti körülményekhez hasonló feltételeket — jegy­zi meg Hudák József. — Ez a szemlélet érvényesül a munkabérekben is: a főváro­si. s az illeni dolgozók fize­tése között igen csekély a különbség. A szociális körül­mények javítására, az, üzem korszerűsítésére beruházási programot dolgozott ki a vál­lalat, amelyet folyamatosan valósítanak meg. A meglevő üzemépületeket már átalakí­tottuk. s rövidesen elkészül egy új. 500 négyzetméteres alapterületű modern festő­csarnok, továbbá egy 200 személyes öltöző és fürdő. Nemrégiben pedig megkezd­tük egy új műhelycsarnok építési munkálatait, valamint egv újabb 250 személyes szo­ciális létesítmény kialakítá­sát. Ezzel egyidejűleg fog­tunk hozzá a központi hőel­látás kiépítéséhez. A vállalat vezetősége tehát megtartotta ígéretét: minden igényt kielégítő, korszerű üzemet létesít. Szendrőn, ahol szívesen vállalnak munkát a környékbeliek. Már csak azért is. mert a fővárosiak jó munkatársi, baráti kap­csolatokat alakítottak ki vi­déki társaikkal — ellentét­ben néhány más, — a vidé­kiekkel szemben vélt fölé­nyét fitogtató — budapesti vállalattal. Érthető, hogy e kapcsolatban a szendrőiek sem akarnak kevesebbet nyújtani: a gyár kollektívá­ja még több és jobb minősé­gű termék előállítását terve­zi. Bár a minőséget eddig sem kifogásolták a megren­delők, a gyárban azonban úgy vélik: még jobb és tet­szetősebb termékeket állít­hatnak elő majd az új festő- csarnokban. Erre annál i.s inkább szükség van, mivel olyan jó hírű hazai nagyüze­mek számára készítenek itt alumínium termékeket, mint például az Ikarus gyár; a Taurus gumigyár, vagy az Ipari Műszergyár. Az üzemben eddig eleget tettek az elvárásoknak: a gyár kollektívája teljesítette az első félévre esedékes 70 millió forintos termelési ér- téklervét. Déváid Hedvig Szociális brigádok az élen A Tiszai pályaudvar kol­lektívája is csatlakozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szervezett mun­kaversenyhez, értékes fel­ajánlást tett. Az ígéretek valóra váltásában a közel ezer tagot számláló ill szo­cialista urigad jár az eien. A Tiszai páiyauuvaron is gondok vannak a munkaerő- ellátásban, ugyanakkor mind jooban nőneK az igények, mind a teher-, mind a sze- meiyszallilásoan. E gond megoldása végett az úgyne­vezett uiazószemélyzel tag­jai azt vállalták, hogy sza­bad időben 100 ezer Kilomé­teres úton, forradalmi mű­szakokban teljesítenek szol­gálatot. Az utazószemélyzet tagjai, a vonatvezetök, a jegyvizs- gálók, a vonatfékezök ten- niakarását jól tükrözi, hogy eddig a forradalmi műsza­kokban már mintegy 120 ezer kilométeres úton teljesítettek szolgálatot, ezzel közel 20 százalékkal túlteljesítették egész évi vállalásukat. Az utazószemélyzet tagjai a forradalmi műszakokért já­ró bért felajánlották társa­dalmi célokra, szociális és kulturális intézmények épí­tésére. A mezőgazdaság aktív ko­rú keresők számának csök­kenése a IV. ötéves terv idő­szakában folytatódott. 1975 végére a kereső létszám 1 millió 39 ezerre esett vissza. A tsz-ekben 143 ezerrel ke­vesebb volt. a létszám 1975- ben, mint öt évvel korábban. Jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemekben 21 ezer fel­sőfokú képesítésű szakember dolgozik. Kedvezőtlen azon­ban, hogy a városszéli gaz­daságokban szakember-telí­tettség jelei mutatkoznak, a kedvezőtlen termelőhely! adottságú tsz-ekben viszont szakemberhiány van. A g'az- daságokban 140 ezer szak­munkás és 350 ezer betaní­tott munkás tevékenykedik. A mezőgazdaság termelésére az idényszerűség a jellemző. Egy sor intézkedést hoztak és külön betakarítási munkaerő­mérleget készítenek, hogy maradéktalanul elvégezhes­sék az esetenként összetorló­dó munkákat. Iparkodnak a kertészeti termelésbe a nyug­díjasokat bevonni. A nyugdí­jasok július .15. és november 15-e között nyugdijuk korlá­tozása nélkül foglalkoztatha­tók a kézimunka-igényes növények betakarításánál. 42 millió forint Műszakpótlék az Mint ismert, a Miniszter- tanács nemrégiben rendeletet hozott a vállalatoknál több- műszakos munkakörben, va­lamint a folyamatos munka­rendben dolgozó fizikai mun­kások és közvetlen termelés- irányítók műszakpótlékjának egységes bevezetésére. A ren­delet szerint a délutános pót­lék a törzsbér 20. az éjszakai pótlék pedig annak 40 szá­zaléka, a folyamatos munka­rendben dolgozók esetében további 10 százalék az em­lített pótlékokon felül. Az intézkedés fő célja az volt, hogy valamennyi válla­latnál elősegítse a termelő- berendezések jobb kihaszná­lását, vonzóvá tegye a máso­dik-harmadik műszakot, s az üzemek megkülönböztetet­ten honorálják azok munká­ját. akik vállalják a többmü- szakos, illetve folyamatos termelést. A rendelet lehető­séget adott arra is, hogy a vállalatok saját hatáskörük­ben kiterjesszék a műszak­pótlékot a számukra fontos olyan munkásokra, akik egyébként nem esnének a rendelet hatálya alá. Borsodban több tízezer fi­zikai dolgozó keresete nö a rendelet alapján, július 1-től. Legnagyobb számban a Le­nin Kohászati Müvekben, ahol 9600-an kapják majd meg a felemelt műszakpótlé­kot. Ennek alapján a két műszakban dolgozók eddigi keresete — 15 forintos óra­bérrel számolva — 320 fo­rinttal. a három műszakoso­ké mintegy 640 forinttal, a folyamatos munkarendben dolgozóké pedig csaknem ezer forinttal, vagyis 23—25 szá­zalékkal emelkedik. Az emel­kedés mértéke természetesen személyenként változik, ki- nck-kinek teljesítménye, vég­zett munkája szerint, mivel a pótlék számítási alapja nem az alapbér, hanem a teljesítménybérrel, prémium­mal, 'jutalommal növelt ösz- szeg, vagyis a törzskereset. Az LKM saját hatásköré­ben 123 dolgozóra; az állan­dó délutános műszakban dol­gozókra (pl. takarítók), a délelőttösök esetenkénti dél­utános, illetve éjszakás mű­szakjára is kiterjesztette a pótlékolást. Szükségessé lel­te ezt az a körülmény, hogy különösen nagyjavítások ide­ién a gyorsabb munka ér­dekében létszám-átcsoporto­sításokat kell végezni, ami kellő ösztönzés nélkül nehéz­ségekbe ütközne. Ily módon azok is magasabb keresethez juthatnak, akik különben nem kapnának pótlékot, ám a soron kívüli munkák idején vállalják a több műszakot. A műszakpótlék bevezeté­sével, illetve megemelésével és kiterjesztésével a gyár mintegy 25,7 millió forint ál­Gépszemlén Hernádnémetiben Aratásra készeit... Megyénkben a repce és .az őszi árpa aratásával megkez­dődött a nyár legjellegzete­sebb munkája, a betakarítás. Ezek a kultúrák a termőterü­letnek csak elenyésző hánya­dát foglalják el, az igazán nagy feladatot jelentő ke­nyérgabona betakarítása előtt. Olyan gazdaságot kerestünk fel, ahol 2300 hektáron ter­mesztenek kalászost és a múlt évben 45 mázsás hek- . táronként! búza, vagy 4L má­zsás tavaszi árpaterméssel büszkélkedhettek. Itt, ahol az eredmények már köteleznek, a szerelőkre, komba jnosokra, vezetőkre még nagyobb fel­adat hárul, a jót. kell még jobban végrehajtani. « A hernádnómet.i Hernád- völgye Termelőszövetkezet gesztelyi majorja, az idei gép- szemle színhelyé. Három sor­ban állnak a gépek, teherau­tók. traktorok és utolsóként a kombájnok. Huszonegy rozs­dabarna monstrum. A sorban a második: típusa CK—4. ko­ra : öt év. vezetője Molnár La­jos:— Először vezetek majd kombájnt. Ha nem megy a dolog, legfeljebb jövőre nem ülök rá, legfeljebb visszame­gyek traktorosnak és ismét terményt hordok. Új még ne­kem a kombájn, eddig köl­csönkértem. legfeljebb kerül­tem egyet a táblán vele. Azt se tudom, hogy viselkedik. — Fél ? — Amikor a fonodából ide­jöttem, s letettem a vontató­vezetői vizsgál, nekem az is új szakma volt. mégsem fél­tem. Meg a többiek is segí­tenek, magyaráznak és közö­sen beszabályozzuk a gépe­met. Fog az menni! A tsz főmérnöke Semsey Barna: — Az a rend nálunk, hogy egy dolgozó a bejáratás­tól a selejtezésig dolgozik a gépen. Ettől csak akkor té­rünk el, amikor űj kombáj- nosokat képezünk ki. Öle kap­ják a legrégebbi típusokat, a CK—4-eket. Egy nyár alatt kiderül, hogy van-e érzéke a kombájnhoz, vagy nincs. Mol­nár Lajos is egy kicsit meg van szeppenve, ami érthető is, hiszen most esik ót a tűzke­resztségen. De az ő képzésük, számunkra a jövő ... A sorban a tizennegyedik kombájn: típusa CK—5, kora három év, vezetője a megyei kombaj nos verseny nyertese, P. Sándor István: — Erre a típusra annyian panaszkod­nak, hogy nem győzök csodál­kozni. Hiába magyarázom, hajtogatom, nekem semmi bajom nem volt vele, egysze­rűen nem hiszik el. Pedig a munka, az aratás a szerelő­kön múlik. Tavaly 75 vagont arattam vele. Nem hitték el. Látniuk kellett volna a „tü­zest”. Elnevette magát: — Három évvel ezelőtt volt a ■kombájnom. Öreg, tóérdeme­LKM-ben lami támogatásban részesül, ezt sa.iál erőforrásból 7,3 mil­lió forinttal egészíti ki. A már eddig is érvényben volt éjszakai pótlék — félév alatt 10 millió forintot tett ki. — s a július 1-vel beve­zetésre kerülő, összesen 42 millió forint keresetnöveke­dést jelent a kohászat dol­gozóinak. Mint említettük, a rende­let egyik célja az volt, hogy vonzóvá legye a második és harmadik műszakot, illetőleg segítse a háromműszakos ter­melés folyamatossá való át­szervezését. Az LKM-ben máris kedvezők az ez irányú tapasztalatok. A próbameg­munkáló üzem dolgozói pél­dául bejelentették, hogy az eddigi báromműszakos üzem­menetről július 1-től. lét­számnövelés nélkül folyama­tos munkavégzésre állnak át. Munkában a kombájn ... sült CK—4-s. Ha elindultam vele valahol a határban, a fa­luban is hallották. Rázott, szakadt széjjel az egész, me­net közben hagyta el az al­katrészeit, csak úgy ugráltak le róla, de kibírta. Az utol­só nap robbant le, de akkor úgy, hogy egyből a MÉH-be lehetett volna vinni. Körösi László, a főagronó- mus szói közbe. — Arról nem beszél, hogy tavaly miként nyerte meg a megyei ver­senyt. Szorosan a nyomában voltam, amikor az utolsó nap egyikén a biciklije alá futott egy kutya. Csúnyán megsérült a kezén, de végigcsinálta. Szívta a fogát, de nem lehetett hazaküldeni. Nem is lett vol­na igazságos. Hozzáteszi: — Én csodálkozom a legjobban, amikor aratás közben látom őket. Egész megváltoznak, egészen mások, mint ahogy év közben megismertem. Tud­ják miért hajtanak. Hallgassa csak? — szólt oda a kombájn előtt álló embernek. — Berti mit szólsz, a nyugdíjas jugo­szláv hajóskapitány negyedi­kére esőt jósol? A sorban a tizennyolcadik a kombájn. Típusa CK—6, ko­ra egy év, vezetője Kahancs Bertalan: — Nem lesz abból semmi. Kész család. Már így is kalászemelővel kell men­nünk. De, ha mégis lesz eső, jön a második variáció. (A magyarázat: a nyugdí­jas tengerész a Magyar Me­zőgazdaság című lap időelőre­jelző szolgálata. Itt a Hernád- parton általában nem válik be. A második variáció a be­takarítás intézkedési tervé­ben szerepel. Magában fog­lalja, hogy esős napok esetén mit szükséges, vagy lehet csi­nálni. A kalászemelő nélkül idén lehetetlen a betakarítás. Kétszer olyan jéggel is kísért zivatar zúdult a vidékre, hogy a búzaterület 50—69 százalé­kán megdőlt, „lefeküdt” a ga­bona.) — Sok minden változott — fordult felém a kombájnos.— Régebben az volt a cél, hogy minél gyorsabban haladjunk. Huszonegy éve vagyok mái kombájnon, akkoriban még egy aratás 1! bélig elhúzódott. Gépállomásokról mentek az üzemekbe a kombájnok, egy mester, aki aludi a fa alatt és három segéd, aki meg dolgo­zod. Vándoroltunk az Alföld­től a Felvidékig. Tudja mihez hasonlított? A Grand Prix- hez. Elindult egy táblán pir­kadatkor 40 kombájn, estére kettő fejezte be. A többi le­robbant. De másnap reggel is­mét negyvenen indultak. Ez­zel — nézett a gépére — öröm dolgozni. A fülkébe nem száll be a por, légkondicionált és hatalmas a teljesítménye. Csak most lassan lehet majd haladni, nagyon megdőlt a ga­bona. Az elnök Nyeső István: — Az aratás megszervezése bo­nyolult feladat. Nálunk a ve­zető egyes, számú kötelessége, hogy az ember személyéből induljon ki. A gépek másod­lagosak, csak eszközei a be­takarításnak és nem mozga­tói. Annak az embernek, aki kint dolgozik a tűző napon, aki erejét megfeszítve azzal törődik, hogy minél többet vágjon le. aki nem hozza be kis hibával javítani a gépet, annak mindent meg kell ad­ni. Másfél adag ebédet, szóda­vizet. hűsítőt, és estére fürdőt. Olyan bérrendszert szükséges kialakítani, hogy a dolgozó megértse mi\ akar a.szövet­kezet. Nem lehet célunk, hogy csak azzal törődjünk, minél többet vágjon le. A feladat: minél kevesebb veszteséggel, tehát ha kell. lépésben halad­jon. Az intézkedési tervben a tanácskozásokon erre hívtuk fel a figyelmet. Így a dolgozók és a terme- lőszö vet kezet érdekei egybe­esnek. A zökkenőmentes'mun­ka érdekében, mindén brigád­hoz be van osztva a ..doktor úr”. A szerelő, a kombájn­specialista, aki mozgó műhe­lye segítségével a hibák nagy részét a helyszínen megjavít­ja. A két brigád versenyben dolgozik, sőt a kombájntípu­sok nyerteseit, helyezettéit külön jutalmazza " tsz. Az anyagi megbecsülésen tű! igv a legnagyobb munkaserkentő hatása a versenymozgalom­nak van. Elvégre senki nem szeret utolsó lenni. Így nem csoda, hogy a gesz- telyi gépszemle bizottsága a tavalyihoz hasonlóan egj’et- len hibát nem talft. Pedig ott közel száz gép. milliós ér­téke sorakozott ... A határ­ban periig egy hét múlva „ka­sza alá” érik a tatoona. Kármán István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents