Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-26 / 149. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 „ 1977. június 26., vasárnap . ■ i.n — wmmm ■■■■■ — mmmmmmmmmmmmm ■ ' ■" — —— B odrogköz:, Hegyköz, Hegyalja Tervek, települések emberek Túl mar több órás beszélgetésen, jegyzetekkel, tájékoztatókkal felszerelve, ..sántít” bizony a dolog. Az tudniillik, amit magamban végeztem: mindezt megelőzően vajon, mit mondtam, mit tudtam volna elmondani erről a járásról? A sátoraljaújhelyi járásról ... Talán egy-két számadatot? Ez a valószínűtlenebb. (És a mentség: a számok önmagukban ..szárazak, unalmasak”). Talán valami lírait? Talán. (És az ellenvetés: ez esetben a líra sem ér többet a számoknál) ... Lakóhely, munkahely Kilencvenezer ember él a sátoraljaújhelyi járásban. Ha leszámítjuk a két várost — csak e járásban van kettő —, akkor úgy mondhatjuk, hogy a járási tanácsi hivatal „pártfogása” alá mintegy ötvenkilencezren tartoznak. A községek — ötvennégy van — nagyobb része aprófalvas település, es van néhány nagyobb tanyatelepülés is, mint Nagyhomok. Szenna-tanya, Őrhegy például. Az aktív keresők közül tizen négyezren helyben, tehát lakóhelyükön dolgoznak, emellett azonban igen jelentős az ingázók (száma: tízezren hagyják el otthonukat naponta. vagy hosszabb időre, más településen munkát végezni. A megyébe és a megyén kívülre négy és fél ezren utaznak el a járásból, munkahelyükre. Csak a számok tükrében is felsejlik a táj arculata: iparban szegény járás, a múltban is és a jelenben is a mezőgazda- sági termelés volt és maradt a meghatározó. De ha már a táj arculatáról tettünk említést, mindenképpen szólnunk kell arról is. hogy természeti szépségekben igen gazdag vidékről van szó. Erről már alighanem többet tudunk, hiszen a Hegyalja idetartozó ré- / sze, a Zempléni-hegység megannyi frissítő, kirándulni hívó helye, vagy letelepedett már emlékezetünkben, vagy hallottunk már róla. Az itt lakóknak természetesen nem a látványosság miatt szeretett környezetük, életterük az itteni; a helyben megélhetés, munkavégzés alapja is: a Hegyköz és az erdők, a Hegyalja és a szőlők, meg a Bodrog és a Tisza közé zárt síkság: a mezőgazdasági munka megannyi lehetősége .. . Lehetősége a munkával helytállásnak, a tennivalók győzésének is. Évszakokra szabott vidék . .. Hód és élei Dr. Majoros László, a sátoraljaújhelyi járási hivatal ; elnöke mondja: — A három tájegység, mely járásunk egészét jelenti. nem csupán a földrajzi különbözőség okán erdemel figyelmet. A mindennapi éleiben, a foglalkozásban és foglalkoztatottságban. az élettevékenységben is meghatározó szerepe van. Más mentalitásúnk az. emberek egy-egy vidéken. A Hegyaljához tartozó községekben a hagyományos szőlőkultúra a gazdasági alap. Itt még erősebb a magántulajdonhoz kötődés. Ennek megvannak a tudáti tényezői is, amivel számolnunk keli. A településhálózat e vidékén a legrendezettebb. Megvan hozzá természetesen a „mód” is. Elég talán itt utalni Olaszliszká- ra. Tolcsvára. Ugyanakkor inkább a maguk gondjaival, a saját egyéni sorsukkal való foglalkozás dominál, ami adja a feladatot: a közérdeklődés felkeltését, ébrentartását. És ha most a Bodrogközt vesszük nagyító alá, éppen ezt. a közösséghez való erős kapcsolódást kel) mindenekelőtt kiemelni. A lakosság nagy része a mostoha körülmények között dolgozó termelőszövetkezetekben talál megélhetést.; Erős ragaszkodás köti őket e munkához, pedig itt szinte visszatérően elemi csapások sújtják a gazdaságokat. Talán éppen e küzdelem a szülője az összetartásnak, az egymás sorsa iránti erős igényű érdeklődésnek. Mint ahogyan a Hegyköz lakóiról is azt mondhatjuk, hogy a közösségért érzett felelősségük igen erős, és ez tettekben is számos példát hozott már. A lakóhelyért. a település fejlődéséért végzett társadalmi tevékenységre itt születtek a leghasznosabb, legnagyobb erőket összefogó kezdeményezések. Jóindulatú, jószándékú. melegszívű emberek élnek: e tájon. És még valamit: az erdő volt a szinte kizárólagos „kenyerük”. Az ipartelepítés,: a fejlesztések jelenleg egy:új életforma, a munkássá válás számos biztató és izgalmas tényét, momentumát hordozzák most itt. a Hegyközben. az emberek változó éleiében ... A változás folyamatában A legnagyobb utat az elmúlt évtizedekben kétségkívül a hegyköziek tették meg. A járásban — Sárospatakot és Sátoraljaújhelyt nem számítva — itt kon-. eenlrálódott az ipar számottevő része. Hollóházán, Pálházán. Éüzérradványban nemcsak munkalehetőséget, adnak az üzemek, de „fazont” is a településnek. Elég talán csak utalnunk Hollóházára, ahol a gyár .jelentős segítséget, anyagi támogatást adott a 12 cél- csoportos lakjis megépítéséhez. s ahol a településen élők közművelődési lehetőségeinek bővítéséhez is a tanáccsal közösen adják össze teremtő erejüket. Bár a járásban a számadatok azt jelzik, hogy van egy „elvándorlási” folyamat, nem jelentéktelen a lakásépítési kedv. Mindennek az arra látogató maga is hiteles tanúja lehet. Talán az tudná ezt igazán érzékletesen bemutatni, azt, hogy mii fejlődtek a járás települései, aki öt-tíz éve nem járt ezen a tájon ... A/, igények persze együtt nőnek az eredményekkel. A tervek mind nagyobbak, többre vágyók. Így van ez rendjén. A változás, a fejlődés természetesen folyamatában mutatja magát. Mégis, talán nem hiábavaló. ha — a teljesség igénye nélkül — röviden arról is szólunk: mi az, amivel mái az idén. a jelen ötéves terv- idején gyarapszik, gazdagodik a járás, otthonosabbá, lakhatóbbá lesz az otthon, a lakóhely, a település. És természetesén gazdagabbak: az emberek is. Húszmillió forint jut a kereskedelmi hálózat bővítésére. korszerűsítésére, ebből nyolcmilliót már az idén „realizálnak”. Cigánd és Hercegkút korszerű élelmiszerboltot, Tolcsva „elegáns”’ éttermei, Hollóháza zöldség- és gyüinölesboltot kap — például. Célul tűzték ki az alapellátás városi szintre emelését. Az egészségügyi alapellátás „kiépítettsége” jónak mondható, azonban továbbra is gondot jelentenek a betöltetlen állások. Ami a kulturális és oktatási intézményellátottságot illeti: annak fontosabb mutatói a megyei átlagnak megfelelőek, vagy annál jobbak. És biztatóak a tervek is: még e|lben az évben elkezdődik Tiszaka- rádon egy ' korszerű nyolc- tantermes általános iskola építése, közel tizenhétmil- lió forintért. Új — 50 gyermeknek otthont adó — óvoda épül Pácinban és Bod- roghalomban. és folynak az előkészítési munkái a 25 férőhelyes óvodák megépítésének: Erdőhorvátiban, Nagyrozvágyon és Füzérkomlóson is. Jelentős lemaradással küzd azonban a járás a közműellátás terüler lén. Mindössze hat település kap vezetékes ivóvizet. A ; tervidőszakban megépülő riosei regionális vízmű további nyolc község tizenegyezer lakosát juttatja majd egészséges ivóvízhez, ám így is csak a járás lakosságának 40 százaléka kap vezetékes ivóvizet. Csatornahálózat a járásban nincs, s ezzel bizony ebben ■ az ötéves tervijen sem számolhatnak az itt lakók. Miután a mezőgazdasági termelésben a munkaerő csökkenésével számolnak, a járás mezőgazdasági szövetkezetei nagy erőfeszítéseket tesznek a gépesítés színvonalának emelésére. Az ötéves tervekben közel ötszázmillió forintot szántak beruházásokra, s ennek több mint felét gépek beszerzésére a gépesítésre hasznosítják. Ugyanakkor a nők foglalkoztatottságának lehetőségeit is keresik: ennek része az a terv, melynek ‘alapján a Hegyközben a sátoraljaújhelyi ' finom- mechanikai vállalat bedolgozó-telepeket létesítene. Mint . a járási hivatal elnöke mondotta is. a községi tanácsok ügyelnek arra: mindaz, ami terv, tennivaló, ne „íróasztal” mellől szülessen, intéződjön. Hiszen mindennek a központja az ember. És ebben a járásban bízván lehet számítani a hegyaljai, a bodrogközi, a hegyközi emberek térin takarására, jobbító szándékára. itóiraí Amikor megbeszéltük találkozónkat a járási hivatal elnökével, a szombati napot említette alkalmasnak erre. Ilyenkor van idő. nyugalmas, az intéznivalóktól széfhordott napok után a megállásra, körültekintésre . .. Ilyentájt, szombaton vasárnap a települések lakói is kissé nyugodlabbra fogják sietős lépéseiket. Kicsit löbb idő jut jobban szemre venni a közvetlen környezetet. Szót váltani róla szomszéddal, ismerőssel. Igv van ez itt. a sátoraljaújhelyi járásban is. Van mit szemre venni, ami elégedettségei adhat. De hát tudjuk: mindig jobbra szebbre. többre vágyunk. Akarunk és teszünk is. És vari ‘ennivaló — nyugalmasnak mondott napjainkon is... Tcnagy József Hárommillió külföldi Az év első öt hónapjáról készült adatok szerint május végéig hárommillió külföldi fordult meg az országban. Ugyanakkor. 132 ezerrel több magyar állampolgár járt külföldön, számuk elérte az egymillió 200 ezret. Az V. ötéves tervidőszakban 3450 szállodai. 20 ezer kemping- és 5 ezer motel férőhellyel bővül a hálózat, a fizetövendég-szolgá- lat 11 ezer férőhellyel gyarapszik. Az élelmiszer-ellátás javítására 20 új étterem és ételbár lép szolgálatba. Mint százmilliárdnyi Nap Mennyit nyom Erre a kérdésre a Kazah SZSZK Tudományos Akadémiájának asztrofizikai intézetében adtak választ. Az intézet obszervatóriuma a köztársaság fővárosa. Alma-Ata közelében fekszik, 1450 méter tengerszint feletti magasságban. A tudósoknak sikerült 16 galaktikát „megmérniük”. Erre a rendkívül bonyolult munkára azt a módszert használták fel, amely a fénysugár erős gravitációs tér hatására történő eltérésének effektusán alapul. Mint ahogy a számításokból kitűnt, minden vizsgált galaktika ugyanolyan tömeggel rendelkezik, mint százmilliárdnyi Nap. A három évtizeddel ezelőtt alapított intézet tudósainak kutatási szférája a kis bolygóktól és üstökösöktől egészen a rendkívül távoli csillagokig, a galaktikus ködökig és a csillagközi anyagból álló kozmikus „füstig” terjed, összeállították a diffúz gáz-por köd- foltok atlaszát, amelyben a1 csillagközi porból és gázból álló, korábban egyáltalán nem, vagy csak kevéssé vizsgált felhők sok ezer fényképét használták fel. Ezt az atlaszt számos országban már használják a világegyetem kutatói. Az utóbbi években az intézet az a központ, amely a Szovjetunióban a naprendszer óriásbolygóinak tanulmányozásával foglalkozó összes munkákat koordinálja. Hatalmas anyag halmozódott fel a Jupiter és a Szaturnusz optikai tulajdonságairól. A jelenlegi ötéves tervben az intézet új magaslati asztrofizikai obszervatóriumot kap 1,5 méter és 2.6 méter átmérőjű teleszkópokkal. Felállításának színhelyét Alma-Alától 10Ü kilométerre keletre 2670 tengerszint feletti magasságban már kiszemelték. Az asztrofizikai intézet egyike Kazahsztán 30 tudományos akadémiai központjának. Végtisztesség — tisztességgel TEMETÜNK. A gyászt, a fájdalmat megtartjuk magunknak. Közünk van hozzá. Élettel szerzett közünk. Szülőnk, testvérünk, rokonunk. ismerősünk, barátunk volt — aki itthagyott bennünket. Mi pontosan tudjuk, érezzük távozása hiányát. Élete értelmét, a miénkhez közét. A hirtelen jött döbbenet is — éppen ez okból — pontosan teszi dolgát: a halállal életét befejezőt végtisztességben „részesítjük”. És itt már megszólítja a kimondani kívánt szót a ... mi is ... Szemérmesség? Álszemérem? A részvét némaságra ítéltsége? A szavakkal mondattá formálható érzéseink túlcsordulása?... Bármeddig kérdezhetünk. Bárhová fellebbezhetünk.. Félve üldögélünk, állunk szólásunk . muszájkapujá- ban. Iíalottaink temetése mintha csak a magunk dolga lenne. A végtisztesség — újra leírva is a fájdalmas, a vigasztalhatatlan —napja. órája, szertartása ... HaJottaink temetése szertartás, mióta emberek vagyunk. mióta élünk. Halottal nk temetése része életünknek. mindennapjainknak. Ezért is szükséges hogy mi. élők, majdan vég- tisztességben . részesülők a gondolat hullámhosszán szóljunk, üzenjünk egymásnak ... a végtisztességről. Nem kerülgethetjük a szol: életühk anyagi feltételeinek a javulásával megnőttek igényeink a temetés tárgyi dolgaiban is. Adatok, számok szólnak erről. Az elmúlt évben például megyénkben négymillió forintot adtunk koszorúért: húszszorosára növekedett a temetéseken a sírokat borító zöldkoszorúk száma, tendenciájában tettenérhe- tő a drágább; úgynevezett görögkoszorúk iránti igény. Két évvel ezelőtt a háromezer forintnál drágább érckoporsóból ötvenötöt rendellek a temelletők, az idén, öt hónap alatt már százhatvanat. Ezeket pedig elő kell állítani, el kell készíteni. És a hagyományos kellékeket is. Okkal és joggal lesz bennünk háborgássá keserűségünket fokozóvá minden apró részlet, ami „hiányként” gondjainkat növeli, ha mulasztás miatt még utazgatnunk kell. ha jó szó helyett széttárt-karú „ez van”-t kapunk. Nem ámításként, nem önámításként várjuk, igényeljük, szomjazzuk a jó, szót a gyászban ... Érzékenyebben reagálunk szavakra, mozdulatokra, azoknak a munkájára, magatartására, akikhez ekkor fordulunk. Tudjuk pedig: ők is hus-vér emberek, hozzánk mindennapjainkon hasonló dolgozók: alkalmazottak eladók ügyintézők, sírásók. Munkájukat végzik ők is. mint mi mindnyájan és mégis, tudjuk és érezzük: ők csalt legyei mezetten. fi gyei mesen csak előzékenyen, udvariasan. csak kulturáltan tehetik vállalt kötelességüket. Nem, ma még nem mondhatjuk azt. hogy minden e rend szerint való lenne. Mi — a temetkezési vállalat igazgatójától átvett fogalmazással — ott és akkor, amikor és ahol: a mi halottunk végtisztessé- gén altarunk tisztességgel adózni az elhunyt emlékének. A mi gyászunk, a mi fájdalmunk a végső búcsú Árn, akiknek közük, vállalt kötelezettségükből fakadó közük van e végtisztesseg- hez: azoktól joggal várjuk: úgy végezzék szolgálatukat, hogy az ne zavarja a szertartást. hanem rendjét szolgálja. A gyászolóknak, hozzátartozóknak ne nyugtalanságot okozzanak, hanem megnyugvásukat táplálják, minden hivalkodástól mentesen. Mindenkinek kötelessége ez. aki a temetés, a temetkezés szolgálatába állt. Itt nincs helye az .,üzletinek. a fegyelmezetlen figyelmetlenségnek, az ím- mel-ámmal végzett munkádnak. De helye van a tapintatnak . .. TUDJUK AZT is. nem könnyű ez a szolgálat. Tisztelet (azoknak, akik nem csak elvégzik munkájukat hanem osztoznak is döbben t-báHatunkban. Tisztelet azok tisztességének, akik nem ..vállalkozók” a halot- lainknak adott végtisztes- ségben, hanem részesei annak. Mert meglehet: a halálban vah leaemberibb közünk egymáshoz .. , <t. n. j.) : j I I i I ] ■1 ( I 1 I I 1 I I < I /
