Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. június 25., szombat * Szovjet-francia kapcsolatok Az SZKP Központi Bizottságának Politikai Bizoítsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa megelégedését fejezte ki Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtikára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke franciaországi látogatásának és Giscard d’Estaing köztársasági - elnökkel folytatott megbeszéléseinek eredményei felett és teljes mértékben jóváhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét. Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása messze túlment a szovjet—francia kapcsolatok keretein. A tárgyalások során megvitatták a jelenlegi nemzetközi élet kulcsfontosságú problémáit, a béke megszilárdításával, a nemzetközi enyhülés elmélyítésével, a háborús tűzfészkek felszámolásával, a fégy- veres hajsza megfékezésével, a nukleáris háború veszélyének megelőzésével összefüggő kérdéseket. Á KISZ KB ülése Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első t'tkára tájékoztatta a résztvevőket a párt Központi Bizottságának június 22—i üléséről. A KISZ KB a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. Ezután Deák Gábornak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalták a tavaszi értékelő- és az akcióprogramot elfogadó taggyűlések, valamint a küldöttgyűlések tapasztalatairól szóló jelentést. A KISZ-saervezetek és -bizottságok gondosan készítették elő a tavaszi taggyűléseket és küldöttgyűléseket. A KISZ Központi Bizottsága Pásztor Gabriellának, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az 1976 77. évi ifjúsági parlamentekről szóló jelentést. Az MSZMP megyei Oktatási Igazgatóságán tegnap, pénteken délután ünnepélyes tanévzárót tartottak az egyéves és az öthónapos pártiskola hallgatói részére. A tanévzárón Kerekes Jó- ' zsef, az Oktatási Igazgatóság vezetője mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy az öthó- napos tanfolyam hallgatóinak elméleti, politikai ismeretei egyenletesen fejlődtek, s az itt töltött idő hozzájárult, világnézetük megszilárdításához. Elismeréssel szólt a tanfolyam tanulmányi fegyelméről, a foglalkozásokon tanúsított aktivitásáról. A tantestület eredményesnek ítélte az egyéves pártiskola hallgatóinak tevékenységét. Erősödött eszmei meggyőződésük, politikai öntudatuk, s jelentős elméleti és politikai ismeretekre tettek szert.. Külön elismeréssel szólt Kerekes József a hallgatók pártszervezetének munkájáról. ilj fgjíiüési szakasz az LKM-ben (Folytatás az 1. oldalról) láros szerződést aláírják, bízunk abban, hogy az igen alapos szerződéselőkészítő, munkán túl is megbízható, jó hírű és korrekt partnerekkel fogunk dolgozni. E szavak után Varga László, a NIKEX vezérigazgatója, valamint Friedrich Könning, a DEMAG igazgatója írták alá a nagy jelentőségű szerződést. Varga László vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a szerződéskötés, illetve a nagyberuházás eredményeképpen az egész magyar acélipar hatékony lépéseket tud előre tenni. Friedrich Könning arról szólt, hogy hosszú évek óta sok jót hallott a diósgyőri kohászatról, régen kapcsolatban vannak egymással, hiszen vannak berendezések, amelyeket tőlük vásároltak. Az általuk készített berendezés nagyban elősegíti a gyárban a termelést, a termelékenység növelését, s ígéretet tett rá, hogy a szerződés minden pontját lelkiismeretesen betartják, megvalósítják.- cs. b. Fotó: Sólymos (Folytatás az 1. oldalról) megerősödésének eredményeként az anyagi termelés szférájában következetesen megvalósulnak a szocializmusnak a kapitalizmus feletti alapvető előnyei. A szocialista országok közössége, napjainkra a világ legdinamikusabb gazdasági erejévé váll. A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1976-ra — 1948- hoz viszonyítva — 9,5-sze- resére emelkedett, míg a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelme' ugyanezen idő alatt c^ak 3,3-szeresére nőtt. Sikeresen valósul meg az együttműködés további javításának és tökéletesítésének, a KGST-tagországok közötti szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex- programja. A program megvalósítása során, minden egyes szocialista allam gazdaságának növekedésével párhuzamosan egyre átfogóbban nyilvánul meg a testvéri országok nemzetgazdaságai közötti kapcsolatok elmélyülésének törvényszerű folyamata, gazdasági fejlődési szintjük fokozatos kiegyenlítődése. E feladatok megoldásában fontos szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tancása — az a nemzetközi szervezet, mely biztosítja a valóban egyenjogú gazdasági együttműködést. A kommunista és munkáspártok kongresszusai által kitűzött feladatokat teljesítve, a KGST-tagországok népei magabiztosan megkezdték az új ötéves terv teljesítését. Nemzeti jövedelmük az elmúlt évben 5,5 százalékkal, az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal emelkedett, fokozódott a dolgozók anyagi jóléte és életük kulturális szintje. Továbbra is sikeresen fejlődnek a KGST-tagországok külgazdasági kapcsolatai. A tagországok közötti kölcsönös árucsere 1976- ban 11,2 százalékkal növeke- det, a gépgyártás szakosított és kooperációs termékeinek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések összexportjában való részesedése elérte a 35 százalékot. A KGST-tagországok alkotó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szocializmust, mint a világ fejlődésének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus alapokra történő áthelyezésének döntő tényezőjét. A szocialista országok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országoknak, az imperialista kizsákmányolás’ teljes felszámolásáért, önrendelkezési joguk biztosításáért vívott harcukban, a nemzetközi életben következetesen érvényre juttatják a külön- 'böző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés alapelveit. Az ülésszak megerősítette a szocialista országok eltökéltségét arra, hogy szakadatlanul erősítik nemzetközi szolidaritásukat. Az ülésszak áttekintette a végrehajtó bizottságnak a KGST XXX. és XXXI. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolóját. Jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak, valamint a KGST más szerveinek a tevékenységét, amelyet a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplexprogramja és a KGST XXX. ülésszakán hozott határozatok megvalósításával kapcsolatos munkák megszervezésében és végrehajtásában fejtettek ki. Nagy. jelentőséget tulajdonítva a KGST-tagországok közötti együttműködés hosz- szú távú, a komplexprogramot konkretizáló célprogramoknak az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban, az ülésszak megvitatta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által készített, e célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolót. Az ülésszak ismét kiemelte, hogy milyen nagy mértékben időszerű ez a munka, amely meghatározza az üzemanyagok, az energia, az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek ésszerű szükségleteinek biztosításával, valamint a gépgyártás és a szállítás fejlesztésével kapcsolatos égető problémák együttes és koordinált megoldásának módozatait a szocialista országok által. A KGST szerveiben elemzik a KGST-tagországok elképzeléseit azokról a konkrét intézkedésekről, amelyek bevonásra kerülnek a hos/.- szú távú célprogramokba, és a megvalósításuk során kialakuló együttműködés lehetséges formáira vonatkoznak. A Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság javaslatai aiapján folyik azoknak az intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek e két ország gazdasága hatékonyságának fokozására és fejlődésük meggyorsítására irányulnak. Az ülésszak rámutatott arra : célszerű összpontosítani az erőfeszítéseket elsősorban azoknak a megállapodástervezeteknek a kidolgozásában, amelyek a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-ágazatok területén megvalósuló együttműködés, az élelmiszerek alapvető fajtái termelésének kiszélesítése, valamint e felItt, ahol élünk... rr a r rr \ SZÓ A megyei területi levegőr tisztaság-védelmi bizottság tegnapi ülésén dr. Pusztai Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a bizottság vezetője elnökölt. Napirenden Borsod-Abaúj- Zemplén megye, szűkebb hazánk levegőtisztaság-védelmi helyzete szerepelt. A Sajó-völgyében él megyénk lakosságának 70 százaléka. itt koncentrálódik az ipar 90 százaléka. Nem meglepő tehát a megállapítás: megyénkben elsősorban e területen alakult ki kritikusnak mondható helyzet, már ami a levegőszennyezettséget illeti. Mielőtt azonban a szennyező anyagokról, az üzemek, vállalatok levegőnket rontó „termékeiről” szólnánk, érdemes megemlíteni, hogy a negyedik ötéves terv során a légszennyezésért befizetett összeg, az úgynevezett alapjárulék megyénkben 52,6 millió forintos alapot jelentett, mely összeget természetesen a levegő óvására, tisztántartására használtak fel. Az elmúlt esztendőben 38 milliót fizettek be az üzemek, vállalatok bírságként. Ami pedig megyénk levegőjének szennyeződését illeti, arról álljon itt néhány, a KÖJÁL által végzett méréssel megállapított — a tegnapi tanácskozáson szemléletes diagramokkal bemutatott — jellemző: nézzük először is az ülepedő — mondhatjuk úgy is, ránk és a környezetünkre rakódó — por mennyiségét. (Közben megemlítjük: Borsodban van országosan is a legtöbb mintavételi hely, szám szerint 118.) A vizsgálat adatai szerint a havonta regisztrált átlageredményekből megállapítható, »hogy a „porterhelés” változatlanul Özdon a legmagasabb, de alig marad el Lenin város ez örvendetesnek egyáltalán nem mondható ranglistán. Ózdon elsősorban a Kertváros, Le- ninvárosban pedig a TIFO és környéke szennyezettségének a nagysága feltűnő. Miskolcon a határértéket csak júliusban haladja meg az átlag, a legmagasabb értéket a hejőcsabai gyógyszertárnái; a papírgyárnál és az Egyetemvárosban mérték. A kéndioxid levegőszennyezését tekintve megállapítható, hogy az iparból származó szeny- nyeződésen kívül számolni kell a' háztartási fűtésekből származó szennyeződéssel is. Az átlagokat tekintve Özd, Kazincbarcika. Miskolc a „sorrend”. Hasonló felméréseket, vizsgálatokat végeztek a nilrogénoxid, a korom és a szénmonoxid levegőszeny- nyező hatásáról, s ezt a bizottság elé terjesztett írásos anyagban- rögzítették. Miskolcot illetően azonban nem felesleges még elidőznünk egy-két mondat erejéig. A Szemere utcai mintavételi helyen mért adatok azt mutatják, amit ezen az utcán végigmenve. laikusán is megállapíthatunk: adott időszakban elférne, illetve félfémé a gyalogosoknak a „gázálarc” ... Ezt mintegy összefoglalóan, a levegőt szennyező anyagokról, és a levegő szennyezettségéről mért adatokról szólva, a megyei KÖJÁL igazgatója így foglalta röviden össze: korom, nitrogénoxid, kéndioxid — Szemere utca. Miskolc — gépkocsi-közlekedés... A megtárgyalt anyag a tegnapi ülésen elhangzott hasznos javaslatokkal kiegészítve várhatóan ez év augusztusában szerepel majd a- megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésének a napirendjén. adatok megoldásához szükséges gépek és berendezések biztosítása hosszú távú célprogramjai kidolgozásával kapcsolatosak. Az ’ ülésszak hangsúlyozta az atomerőművekhez szükséges berendezések gyártása — • a lehetőségekhez képest maximális — fejlesztési programjának fontosságát, az atomenergetika fejlesztésével kapcsolatos kérdések, valamint az üzemanyag-energetikai problémák komplex megoldása szempontjából, és ajánlotta a KGST tagországainak: 1980-ban kössenek megállapodást a sokoldalú nemzetközi termelési szakosodásról és kooperációról, valamint az atomerőművekhez szükséges berendezések kölcsönös szállításáról az 1981— 1990-es időszakra. Az ülésszak megvitatta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának beszámolóját a komplex program intézkedéseinek megvalósításáról, a tudomány és a technika, valamint a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaká együtt- működés hatékonyságának fokozása területén. Kiemelte azokat a sikereket, amelyek a tudomány és a technika számos területén születtek a műszaki haladás egész sor jelentős problémájának megoldásában. 1971 és 1976 között közös erőfeszítésekkel több mint 1500 új gépet, berendezést és műszert gyártottak, több mint 1300 új anyag-, termék- és készít- ményfajtát állítottak elő, több mint 1200 műszaki folyamatot dolgoztak ki, illetve tökéletesítettek. A KGST ülésszakán hozott határozatok olyan intézkedéseket jelöltek ki, amelyek a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésében rejlő lehetőségek további kihasználását, az együttműködés hatékonyságának fokozását célozzák. Külön hangsúlyt kapott, hogy biztosítani kell a tudományos-műszaki együttműködés tervezése tökéletesítését, a gazdasági együttműködéssel v^ló szoros összekapcsolását, az anyagi termelés területén jelentkező kulcs- fontosságú problémák megoldását célzó hosszú távú célprogramok tudományos-műszaki biztosítását szolgáló alapvető erőfeszítések koncentrációját, a tudományos- műszaki problémák kidolgozásában elért eredmények felhasználása meggyorsítását. A népgazdasági tervek koordinálásának keretében a KGST-tagországok által vállalt kötelezettségek, a jelenlegi ötéves tervidőszak sokoldalú integrációs intézkedéseit tartalmazó megállapodások, valamint az 1976— 1980-ra szóló hosszú távú kereskedelmi egyezmények teljesítéséről szóló beszámolót áttekintve, az ülésszak megelégedéssel állapította meg: az egyes országok között ősz- szehangolt intézkedések egészében véve sikeresen valósulnak meg. Az ülésszak intézkedéseket fogadott^ el a termelés minőségi színvonalának további emelésére, a kölcsönösen szállításra kerülő gépek és gépezetek, műszaki karbantartási rendszerének fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozóan. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországok 1981— 1985-re szóló népgazdasági tervei koordinálásának programját. A delegációvezetők hangsúlyozták, hogy a nép- gazdasági tervek következő öt évre szóló koordinálásának alapvető feladata az együttműködés hosszú távú célprogramjai kidolgozásakor jelentkező és kölcsönös érdeklődésre számot tartó legfontosabb gazdasági problémák összehangolt megoldása. Az ülésszak javasolja a KGST tagországainak,- hogy a programban foglaltak által vezéreltéivé, folytassák és fejezzék be a népgazdasági tervek koordinálását és írják alá a megfelelő dokumentumokat — köztük a kormányközi megállapodásokat is — 1980 első felénél nem későbbi időpontig. Az ülésszak rámutatott, hogy a KGST tagországai sikeresen fejlesztik és mélyítik gazdasági együttműködésüket 1 a többi szocialista országgal. 'Tökéletesedik és bővül a gyümölcsöző együttműködés * a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. A KGST-tagországok, ele- j get téve internacionalista kötelességüknek, két- és sokoldalú alapon segítik a Viet- s nami Szocialista Köatársasá. ' got nemzetgazdaságának helyreállításában és fejlesztésében. Megelégedéssel álla- . pították meg, hogy a Viétna- j mi Szocialista Köztársaság belépett a Nemzetközi Gaz- ' dasági Együttműködési Bank s és a Nemzetközi Beruházási * Bank tagjainak sorába. Kialakulóban van a sokol- * dalú együttműködés a Lao- szí Népi Demokratikus Köz- . társasággal és az Angolai 5 Népi Köztársasággal. Sikeresen valósul meg a KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló ( megállapodás és megkezdő- dött a Mexikói Egyesült Ál- ( lamokkal és az Iraki Köztár- sasággal kötött megállapodás realizálása is. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy évről évre bővülnek és mélyülnek a KGST- tagországok és a fejlődő or- t szagok gazdasági kapcsolatai. ' A KGST országai aktív mó- 1 dón járulnak hozzá ezen or- - [ szagok nemzetgazdaságának < fejlesztéséhez és erősítéséhez. í Az európai biztonsági és ( együttműködési értekezlet * ajánlásai megvalósításának ’ nagy jelentőséget tulajdonít- ’ va, a KGST-tagországok lé- ! péseket tesznek annak érdé- 1 kében, hogy az egyenjogúság 1 és a kölcsönös előnyök alap- 1 ján bővítsék gazdasági együtt- 1 működésüket a fejlett kapi- 1 taiista országokkal. Az ülésszakon ismételten * rámutattak, hogy a kapita- s lista országokkal való konst- f ruktív együttműködés to- 1 . vábbi fejlesztésére pozitív 1 hatással lenne összeurópai ! vagy államközi kongresszu- ] sok, tanácskozások összehívása a környezetvédelem, a szállítás és az energetika fej- ' lesztése témakörében. Ugyan- ) csak pozitív hatása lenne a szocialista országokkal szemben alkalmazott hátrányos 1 megkülönböztetés, a belügye- ikbe való beavatkozásra tett ' kísérletek megszüntetésének is. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tar- , tandó tárgyalásokra vonatkozó javaslatával kapcsolatban az ülésszak részvevői hangsúlyozták: a KGST és a KGST-tagországok, illetve az EGK és az EGK-t.agországok közötti megállapodások a kölcsönös kapcsolatok alapjairól —, amelyek azt céloznák, hogy kedv 3 feltételeket teremtsenek az egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködéshez — pozitív hozzájárulást jelentenének a két szervezet tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, s egyben hozzájárulnának az európai béke és enyhülés megvalósításához a helsinki értekezlet záródokumentumában foglaltak szellemének megfelelően. Az ülésszak kifejezésre jut- : tatta meggyőződését, hogy a j KGST-tagországok testvéri, j sokoldalú, egyre bővülő és mélyülő gazdasági, műszakitudományos együttműködése a jövőben is fontos tényező lesz, amely aktív módon járul hozza a kommunista és munkáspártok által kitűzött társadalmi-gazdasági feladatok sikeres megoldásához^ a KGST-tagországok testvéri együttműködésének megszilárdításához. a KGST nemzetközi tekintélyének és befolyásának növekedéséhez. A KGST XXXI. ülésszakának munkáját a barátság, a teljes, kölcsönös megértés, az elvtársi együttműködé* légköre jellemezte.
