Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
ES2AK-MAGYARORSZÁG 2 1977. június 22., szerda Világtörténelmet formált Lázár György beszéde a KGST ülésszakán (Folytatás az 1. oldalról) zó tényezője, megingathatatlan támasza a békének és a haladásnak. Marxista—leninista pártjaink vezetéséyel, megbonthatatlan szövetségben a kommunizmust építő Szovjetunióval, országaink hatalmas sikereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szoros testvéri összefogással, magabiztosan haladunk azon az úton, amelyet hatvan évvel ezelőtt a Nagy Október eszméi jelöltek ki. Olyan korban élünk, amikor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg, amikor az imperializmus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért küzdő népek biztos támaszra találnak a Szovjetunió, a szocialista országok internacionalista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi haza- i’iság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Mi, magyarok, saját tapasztalatainkból is meggyőződhettünk róla, hogy milyen pótolhatatlan erőt jelent a testvéri szocialista országok internacionalista összefogása, a megbonthatatlan barátság és a szoros együttműködés. Sikeres előrehaladásunk biztos záloga, hogy erős szálak fűzik hazánkat a Szovjetunióhoz és a többi testvéri szocialista országhoz. Meggyőződésünk, hogy senki sem lehet hazája érdekeinek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cselekvését az internacionalizmus. Ugyanígy nem lehet internacionalista az, aki szbvjetellenes, aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőségét, a szocializmus és kommunizmus építésének hat évtizedes tapasztalatait. Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az általánosítható tapasztalatok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, de a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának erőit megsokszorozza a társadalmi haladásért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt mélyen átérzi ezt, szolidáris a kapitalista világban dolgozó kommunista pártokkal, és meg van győződve róla, hogy az internacionalizmus a kommunista mozgalom legyőzhetetlen ereje. Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára rámutatott: ->A proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, az egymás kölcsönös támogatásai, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állásfoglalás és cselekvés kialakítását, a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján«. Valljuk — és gyakorlatunkban az élet igazolta —, hogy a szocializmusért, a társadalmi haladásért folytatott harcban nélkülözhetetlenek a nemzeti sajátosságok figyelembevételével hasznosított nemzetközi tapasztalatok. Október szelleme, országaink internacionalista politikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok gazdasági összefogásának és együttműködésének. Bizonyítéka annak, hogy az integráció és a nemzeti fel- emelkedés nem egymással ellentétes - folyamatok, hanem gyümölcsözően egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusán Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs — aki lankadatlan figyelmet fordít a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésére — teljes joggal mutatott rá: «Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai je, (Folytatás az 1. oldalról) zctei sok tekintetben egybeesnek és kifejezte megelégedését azzal kapcsolatban is, hogy a két fél megegyezett együttes nyilatkozat kiadásában erről a kérdésről. Giscurd d’Estaing francia elnök a nemzetközi kérdéseket áttekintve üdvözölte azt a tényt, hogy a két lé! az enyhülésről közös nyilatkozatot fogadott el, és hangsúlyozta: a francia álláspont szerint az európai biztonsági konferencia részvevői belgrádi tanácskozásának is az enyhülési folyamatot kell szolgálnia, az agresszivitás elkerülésével. A francia államfő kifejtette nézeteit a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról is, rámutatva, hogy szerinte a kérdés nemzeti megoldása nem lehetséges. meg kell találni a megfelelő kereteket ahhoz, hogy nemzetközi megállapodást dolgozzanak ki. A leszerelés kérdéseiről szólva Giscard d’Estaing azt mondotta, hogy Franciaország katonai helyzetét - nemzetközi rnesállapodások nélkül nem lehet a „minimális biztonság” szintje alá szorítani. Az európai kérdésekről Giscard d’Estaing csak röviden beszélt, ezen belül leszögezte. hogy Nyugat-Berlin kérdésében Franciaország szigorúan ragaszkodik a négyhatalmi megállapodáshoz. Röviden utalt a nyugat-európai integráció kérdéseire is. A francia elnök határozottan leszögezte, hogy a nemzetközi helyzet t megítélésében, a problémák értékelésében a Szovjetunió és Franciaország álláspontja igen sok vonatkozásban azonos, vagy közel áll egymáshoz. A politikai tárgyalások ma Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing négyszemközti megbeszélésével fejeződnek be. ri Szocialista Forradalom évfordulóját. A csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Kezdeményezésük hazánkban tömegmozgalommá vált, sőt — örömünkre — nemzetközi visszhangra is talált. Népünk alkotó törekvése is a Nagy Október eszméjét fejezi ki. Szívből köszöntjük a Szovjetuniót, a kommunizmust építő szovjet népet, világraszóló nagy történelmi sikereiket. Üdvözöljük a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét, amely híven kifejezi a Szovjetunió hatalmas eredményeit, a kommunizmus építésének ragyogó távlatait. lentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjának a megerősítéséről.« S valóban a szocialista világrendszer államai között létrejött új típusú kapcsolatok, a KGST keretében megvalósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szocialista gazdasági integráció — közösségünk országai fejlődésének pótolhatatlan forrása. Ugyanakkor a világ népei számára a vonzó példa, amely mind magasabb színvonalon valósítja meg az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi munkamegosztást. Az KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erősödnek, ugyanakkor növekszik befolyásuk és tekintélyük a világban. Tisztelt Elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa határozatainak útmutatásait követve, népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik. Mélyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotómunka legfontosabb nemzetközi feltétele szoros szövetségünk és megbonthatatlan barátságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig, a jövőben is teljes erőnkkel részt vállalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közös feladataiból. Egész dolgozó népünk arra készül, hogy világtörténelmi jelentőségéhez méltóan ünnepelje meg a Nagy OktóbeTisztelcttcl és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini zászlaját. Szívből /kívánjuk, hogy erősödjék tovább a testvéri szocialista országok megbonthatatlan egysége és örök barátsága.” Begin bemBtatkezik T úljutott az első próbatételen Izrael új koalíciós kormánya, nyolcórás vita után bizalmat kapott a parlamentben, méghozzá tízmandáíumos különbséggel. Ez meglehetősen soknak tűnhet, ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzatnak hivatalosan csak 63 képviselő a híve a 120 tagú kneszetben. A választásokon győztes, a kormány fő erejét adó Likudnak 45, két koalíciós partnerének, a Nemzeti Vallási Pártnak 12 és az ugyancsak vallásos Ágúdat Pártnak 4 mandátuma van. A kormány élvezi még egy — hozzá képest is — szélsőséges vallási képviselő támogatását is. Emellett — és ez talán a legfontosabb — a kabinetben helyet kapott egy „független” honatya is, Dajan, az egykori hadügyminiszter, aki már régóta az izraeli politika egyik alakítója volt, igaz, mindeddig a munkáspárt színeiben. Ezúttal, is a munkáspárt választási listáján indult s nyert, miközben pártja elvesztette parlamenti többségét. Amikor a Likud vezére, az új kormányfő, Menahem Begin, a külügyminiszteri tárcát ajánlotta fel neki, Dajan némi huzavona után szembefordult pártjával s elvállalta a megbízatást. Dajan korábban is a munkáspárt „héjái” közé tartozott, politikai programját mindig is a szélsőséges, területrabló jelszavak jellemezték. Érthető, hogy tárcát vállalt: nézetei nagyon is közelállnak Begin kormányfő elképzeléseihez. Anélkül persze, hogy végleges ítéletet mondanánk az új izraeli kabinetről, nyilvánvaló: összetétele, programja, a kormányfő és a külügyminiszter megnyilatkozása a bizalmi vitában azt jelzi, hogy a Közel-Kelet ma messzebb került a békés, átfogó és igazságos rendezéstől, mint az utóbbi években bármikor. Ennek bizonyítéka, hogy Begin és Dajan is egyszerűen „elfogadhatatlannak” mondotta azt, amit az arabok követelnek, vagyis hogy Izrael vonuljon ki valamennyi megszállt területről. Sőt még azt is, amit az amerikaiak javasolnak, hogy Izrael „kisebb módosítások” mellett vonuljon vissza az 1967-es háború előtti határok mögé. / * * * A KGST XXXI. ülésszakának keddi ünnepi ülésén felszólalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is. Többek között ezeket mondotta: — Ezekben a napokban, október 60. évfordulójának előestéjén, mi mindnyájan világosan érezzyk a dolgozók nemzetközi szolidaritásának hatalmas erejét. A szovjet nép hálával emlékezik arra, hogy országunkban internacionalista harcosok ezrei vettek részt a szovjet hatalom megteremtéséért vívott harcban és védték ezt a hatalmat a belső reakcióval és a külföldi intervenciósokkal szemben. Amikor a »Vörös Csepel«, a népi Magyarország vállalatának dolgozói a Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdettek a Szovjetunióba irányuló export- szállításaik határidő előtti teljesítésére, olyan nemzetközi kezdeményezést tettek, amelynek hatalmas politikai jelentősége van, és amely támogatásra talált a többi testvéri országban. Iz aratás kiiszÉén (Folytatás az 1. oldalról) 3200 vagon -tárolását az idén is csak bértárolással tudja megoldani a vállalat. Komoly szervezési munkát kíván az a tény, hogy az átvevőhelyek napi 800 vagon-gabona átvételére méretezettek, holott a kombájnok kapacitása az aratási munkák dandárja idején ettől lényegesen nagyobb. A betakarítási munkák kezdetéig mái- nincs sok idő. Az első „kiaszavágás” kezdetét napokban számláljuk. Fontos tehát a gépjavítások befejezése, a gépszemlék mielőbbi megtartása. Fordítsunk. figyelmet az időben való kezdésre és az aratásban résztvevők anyagi ösztönzésére. Ne feledjük, a jelszó: gyorsan, veszteségmentesen! (ha) Kezdődik a nyári úttörő-olimpia A magyar úttörők testnevelési és sportmozgalmának 1976—77. évi tevékenysége szerdán szép eseménnyel zárul: Győrött 17.30-kor a Rába ETO felavatásra váró stadionjában megnyílik a XIII. nyári úttörő-olimpia. A győri pályákon1 szereplő 1500 úttörő és kisdobos csupán jelképe annak a több százezernyi gyereknek, akik az úttörőcsapatok, úttörőelnökségek szervezésében indultak a versenyben. A versenyek 23-án az atlétikával, röplabdával. kézilabdával, kosárlabdával, labdarúgással kezdődnek a stadionban és a város más sportintézményei' ben. A bakonybéli Vinyén kerül sor a tájfutásra. AZ olimpia 26-án délután vidám játékkal, majd ünnepséggel zárul. erítesen belül Líjiiu fulfill adat: két éven OObdlinUDUU be)ül hétezer dolgozója lesz a Borsodi Vegyikombinátnak. (Jelenleg 5,5 ezren dolgoznak a gyárban). E dinamikusan fejlődő nagyüzem — az ország egyik legnagyobb vegyipari bázisa — évről évre sikerekben gazdag esztendőt zár. A sikerek forrása pedig a jól yégzett- munka, amelynek mértéke, minősége, színvonala. tehát a mérce mindig magasabb. E követelményeknek megfelelni nem kis feladat. S hogy a BVK minden tekintetben kiállja a próbát, azt egyre jobban terebélyesedő nemzetközi üzleti kapcsolatai is fémjelzik. Nemcsak az európai piacokon ismerik a gyár termékeit, de a világ más tájain is márkát jelent a hárombetűs embléma: BVK. Azokat a tetteket, amelyeket az üzem krónikája feljegyez, kiválóan képzett szakemberekkel, min- d.enekelőtt a gyárhoz hű törzsgárdával, s az utánpótlást is jelentő fiatal generáció közreműködésével éri el a gyár. Az a gyár. amely sok egyéb tényező mellett messzemenően igyekszik gondoskodni az emberekről. A kerítésen belül, a saját lehetőségek és erőforrások kiaknázásával ebben a gyárban nemcsak elv. de gyakorlat is: a dolgozók találják meg a számításukat. Ezt persze nem elég csak kimondani. leírni, hangoztatni, mert csak ettől nem válik kézzelfoghatóan gyakorlati eredménnyé ez a mindenképpen helyénvaló törekvés. A gyár vezetői — a dolgozók észrevételeire, javaslataira, Véleményére támaszkodva — olyan intézkedéseket tettek és tesznek, amelyek nemcsak hogy találkoznak a gyár közvéleményének egyetértésével, de újabb kezdeményezésekre is ösztönöznek. Ilyen jellegű elhatározásnak köszönhető — többek között —. hogy az elmúlt években kedvezően alakultak a személyi jövedelmek. Adatok tanúsítják, hogy a IV. ötéves tervben vállalati szinten 34 százaléknak megfelelő bérfejlesztést valósítottak meg. Az elmúlt esztendőben 6 százalékos bérfejlesztésnek a feltételeit teremtették meg, ugyanakkor a múlt évben végzett munka alapján 21 és fél napnak megfelelő nyereségrészesedést fizettek ki. S ez év tavaszán már 7 százalékot fejlesztett — bérben — a Borsodi Vegyi- kombinát Fellapozva a gyár krónikáját, ebből kiderül: mintegy 10 évvel ezelőtt lényegében senki nem akart éjszakai műszakot vállalni. Ebben az időben ugyanis az volt a helyzet. hogv az éjszakai pótlék mindössze 10 százalék volt. Jelenleg ennelc a négyszeresét fizetik a gyárban. Szorító gondot jelentett a létszámgazdálkodásban, hogv kevés volt a nehéz fizikai munkás. Mert bármennyire korszerű és automatizált is ez a gyár. helyenként még vannak munkafolyamatok (például a műtrágyaüzemnél a zsákolás) — ahol a kisgépesítés- nek is gátat szabnak különféle akadályok. Egyértelmű volt a következtetés: azokat, akik itt dolgoznak, anyagilag is nagyobb mértékben kell dotálni. Ez persze azt is jelenthette, hogy egy segédmunkás többet keresett, mint egy szakmunkás. (Tegyük ehhez hozzá, hogy e munkahelyen teljesítménybérezés volt és van). Az iménti példa természetesen nem mond ellent a gyárban kialakult hagyományoknak és távlati elképzeléseknek. Egy biztos: a vállalat minden tekintetben igyekszik elismerni a szaktudást, a szakértelmet. Ennek jegyében szülelelt egy olyan határozat is. hogv 1976- tól kezdődően a mérnöki, vagy főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozók számára mintegy 10 százaléknak megfelelő kötelező prémiumot írtak elő. A z emberekről v,fó l0,k°zott gondoskodás, a kerítésen belüli lehetőségek és erőforrások messzemenő kiaknázása példamutató eredményekkel jár. De, aki itt dolgozik. — állítsa bármilyen posztra is a kötelesség — jól tudja: a megnövekedett feladatok végrehajtása elkerülhetetlenül megköveteli a tartalékok felkutatását és hasznosítását. Ehhez tartozik. — amit mindenki elismer. — hogv az elkövetkezendő években keménven kell dolgozniuk, hiszen mint azt a tények tanúsítják, még mindig 30 százaléknak megfelelő munkaidőveszteség írható a mérleg követel oldalára. T. F.
