Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

O- T e •> ^ -A- V ■ r «1'J. v fa. y - r r v ■?. <s.^ y » -ai y ? >r y '*■ ö. ' 1977. június 18., szombat-ESZAK-MAGYARORSZAG 3 _ Az acélgyártás fejlesztésének helyzete Ózdon Épül a?; új oxigéngyár (Slrohmaycr É. fclv.) \­> i> í A x ózdi vasútállomással szemben, a Hangony patak túloldalán, a régi oxigén- tizem szomszédságában rövid 'dő alatt egy új gyár nőtt ki a földből. Az építők helyét egyre inkább a technológiai berendezéseket, a bonyolult csőrendszereket, kábelháló­zatokat szerelő emberek ve­szik át. Az új óránként 10 ezer köbméter teljesítmé­nyű oxigéngyár az acélter­melés fejlesztésének, intenzi- fikálásának fontos, szinte kulcs-egysége. Tulajdonkép­pen erre, vagyis az úgyneve­zett oxigénbeiuvásos techno­lógiára épül az egész acél­gyártás fejlesztése. Barna Ferenc, a Gyár- és Gépsze­relő Vállalat szerelő-csoport­vezetője találkozásunkkor el­mondotta, hogy megpróbálják a szocialista szerződésben vállalt feladatoknak megfe­lelően augusztus 20-ra pró­baüzemi állapotba hozni az új gyárat. Nemcsak remény­kednek, hogy sikerül, hanem tesznek, sokat tesznek is ér­te. Nem véletlen, hogy Bar­na Ferenc nem először dol­gozik Ózdon. Brigádjával itt Volt már 1958-ban, 1959-ben a kohóknál is. De nemcsak a Gyár- és Gépszerelő Válla­lat, hanem az acélgyártás fejlesztésének gyorsított Programjában résztvevő többi harminc vállalat többsége is dolgozott már Ózdon. Mert az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői jól tudják, hogy tar­tós vállalati nyereségre nem •lehet szert tenni, ha a vál­lalat elmarad a műszaki fej­lesztésben. A IV. ötéves terv időszakában megépítették a folyamatos acélöntőművet és a rúd-dróthengerművet. Most pedig kétmilliárd ket­tőszázharminc millió forint értékben, gyorsított program keretében folyik az acélgyár­tás fejlesztése, intenzifikálá- sa. Ax acél kurrens, egyre ke­lendőbb anyag külföldön és belföldön egyaránt. Ezért in­tézkedik úgy az V. ötéves tervtörvény, hogy hazánk nyersacéltermelését 1980-ra t.3—4.5 millió tonnára, a hengereltacél termelését pe­dig 3,1—8,3 millió tonnára kell növelni. Amikor ezt a kérdést vizsgálták az illeté­kesek, kiderült, hogy hazánk három nagy acélgyártó üze­mének fejlesztése közül Oz- don vannak meg a leggyor­sabban végrehajtható kapa­citásnövelés adottságai. Ren­delkezésre áll ugyanis a szük­séges nyersvas-, energia- és forgalmi-anyagmozgatási bá­zis. Ennek alapján a Gazda­sági Bizottság és az Állami Tervbizottság határozata szerint az ÓKÜ acéltermelé­sét 1,4 millió tonnára kell növelni. A célul tűzött, ter­melési szint elérésére az úgy­nevezett; oxigénbefúvásos technológiát, az oxigénes in- tenzifikálást választották. Az acélgyártás fejlesztéséhez korszerűsíteni, bővíteni kell a már meglévő eszközállo­mányt, másrészt új létesít­ményeket is meg kell épí­teni, üzembe keli állítani, közöttük a már említett nagy teljesítményű oxigén­gyárat. az új üstfalazó csar­nokot, fejleszteni kell az úgy­nevezett hulladék- és hozag- anyag-előkészítést, a többlet villamos- és vízigényeket biz­tosító rendszereket, a szüksé­ges kiszolgáló vasúthálózatot. A létesítmények sorába tar­tozik egy korszerű füstgáz- tisztító berendezés, amely nagymértékben szolgálja majd a város környezetvé­delmét. Üj szociális létesít­mények, fürdők, öltözők építésével, a fizikai munkát megkönnyítő, illetve kiküszö­bölő kisgépesitéssel pedig ja­vulnak majd az acélgyár­tásban foglalkoztatott dol­gozók szociális- és munka- körülményei. Az elmúlt évtizedben az acélgyártás az acélmű re­konstrukciója és számos más intézkedés következtében di­namikusan fejlődött. A múlt évben már 1 millió 190 ezer tonna acélt állítottak elő Óz­don. Az acélgyártás fejlesz­tését szolgáló program négy kulcsterületen, az új oxigén­gyárnál. a füstgáztisztító be­rendezéseknél. az üstelőké­szítőnél és az oxigénfelhasz- nálással kapcsolatos vezeték­rendszerek elkészítésénél eredetileg az 1977. december 31-es határidőt jelölte meg. A múlt évben az Állami Tervbizolfcság jóváhagyta a beruházás . gyorsított ütemű megvalósítását, mely szerint az egyes létesítményeket úgy kell elkészíteni, hogy a ter­melőüzemek az eredeti ha­táridőnél korábban, 1977. szeptemberében indíthatók legyenek. (Itt jegyezzük meg, hogy a beruházás teljes be­fejezésének határideje 1978, június 30.). A gyorsítás kö­vetkeztében nyert három hónap alatt 26 ezer tonna többletacélt lehet termelni, amelynek termelési értéke 90 millió forint, A gyorsítás elő­nyeihez tartozik még többek között az. hogy lényegesen csökken a program végre­hajtásához felvett állami köl­csön kamata, a vállalatnak kevesebb eszközlekötési já­rulékot kell fizetnie, nagyobb lehetőségek állnak a folya­matos acélmű, és a rúd-drót- hengermü kapacitásának ki­használására is. Ugyanakkor az így nyert többleiacél fon­tos népgazdasági, tehát tár­sadalmi érdekeket is szolgál. A program megvalósításá­nak sikeres lebonyolítása érdekében közel ötmillió fo­rintot tűztek ki anyagi ösz­tönzésként a lebonyolító, il­letve kivitelező vállalatok ré­szére. Amikor a gyorsítási határozat megszületett, ter­mészetesen nemcsak erre tá­maszkodtak az illetékesek. Az Ózdi Kohászati Üzemek­nek ugyanis az úgynevezett gyorsításra kijelölt nagyberu­házás lebonyolításában, meg­szervezésében már gazoag tapasztalata van. ilyen gyor­sítási program keretében hozták létre a korszerű és nagy teljesítményű rúd-drót­hengerművet is annak ide­jén. Annál az új létesítmény­nél is sikerült három hó­nappal az eredetileg terve­zett; határidő előtt es az ere­detileg megszabott költségke­reten belül megvalósítani az igen bonyolult feladatot. Oravec János (Folytatjuk) A fogászati ellátásról Az elmúlt másfél évtized alatt hazánkban megkétsze­reződött a fogorvosok szá­ma, a fogászati munkahe­lyeké pedig több mint há­romszorosára nőtt. Az ezzel kapcsolatos építési és beren­dezési költségek megközelí­tik a kétmilliárd forintot. Ma már a fogászati rende­lők korszerű technikai esz­közökkel rendelkeznek, ter­jednek az új anyagok és el­járások. Ennek ellenére nem megnyugtató az a kép. ame­lyet; a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalt jelentés lárl fel. Kétségtelen a fejlődés, mégis gondok vannak, kévés a fogorvos, túlzsúfoltak a korszerű rendelők. Arányta­lanság fedezhető lel a fogá­szati ellátásban, a feszültsé­gek oka főként az, hogy a személyi-anyagi, műszaki­technikai fejlődés között nincs kellő összhang. Az el­múlt öt évben a fogorvosok száma 11. a felszerelt mun­kahelyeké pedig 26 száza­lékkal növekedett, tgy a két­szer 6 órás rendelési idő alatt nem tudják a korsze­rű eszközöket kihasználni, sok a kielégítetlen igény, a hosszú várakozás. A Szikszón és a környező községekben lakok, sőt azok is, akik a 3-as számú fő köz­lekedési útnak ezen a szaka­szán áthaladnak, igen gyak­ran panaszkodnak az Állati­fehérje Takarmányokat Elő­állító Vállalat üzemére. Pon­tosabban arra a bűzre, ami­vel az üzem működése együtt­jár, s ami a nyári melegben méginkább érezhető. Kökény László, az üzem műszaki vezetője is elismeri: jogosak a panaszok, hiszen senkinek sem öröm ilyen le­vegőjű községben élni. „— Nekünk, itt dolgozóknak sem jó érzés tudni, hogy több ki­lométeres körzetben szidnak — ha nem átkoznak! — ben­nünket” — mondta. Hozzá­téve: az üzem, és a hozzá ha­sonló, az ország számos he­lyén megtalálható ugyanilyen üzem termelésére nagy szük­sége van a népgazdaságnak. Valóban! Mezőgazdaságunk nem nélkülözheti a takar­mányként felhasználható hús­lisztet. iparunk a jó áron ér­tékesíthető nyersbőrt, a sok célra felhasználható állati zsírokat. Állati fehérje-takar­mányokból például tekinté­lye« mennyiséget importál hazánk, így az ilyen „illatos” üzemeinkben előállított ter­mék kétszeresen fontos. Fő­ként azért, mert importot ta­karít meg, annak egy részét váltja ki. Az országban mű­ködő 10 üzem ugyanis csak töredékét adja a hazai szük­ségletnek. Miután nem nélkülözhető üzemekről, termékekről van szó. az utóbbi években elő­térbe került ezek fejlesztése, az elavult gyártási technoló­giák korszerűsítése. Ezt egyéb­ként a népgazdaság egy másirányú érdeke; a környe­zet. a levegőtisztaság-védel­me is szükségessé tette. Ilyen meggondolások alapján fej­lesztették az elmúlt időszak­ban többek között a Debre­cenben működő üzemet, ámely ma már a korszerűbb technológiának köszönhetően, úgyszólván észrevétlenül mű­ködik. Mint azt a szikszói üzem műszaki vezetőjétől megtud­tuk, hasonló örömteli átala­kulás várható náluk is. Ter­mészetesen nem máról hol­napra, hiszen a több mint 40 millió forint költséggel épü­lő új üzem — létrehozása je­lenleg az előkészítés stádiu­mában van — megvalósítása nem egyszerű dolog. Más szó­val, egy ideig $iég el kell vi­selniük a környékbelieknek az üzem „melléktermékét". Biztató azonban, hogy né­hány konkrétum máris el­mondható róla: mindenek­előtt az, hogy a 40 milliót meghaladó üzemfejlesztés a tervek szerint a jövő év vé­gére elkészül. Ennek kereté­ben új üzemcsarnokot építe­nek. ahol a feldolgozás is korszerű módszerekkel, telje­sen zárt rendszerben, büzte- len technológiával történik majd. A jelenlegi épületek csupán késztermék-raktározá­si célokat szolgálnak s a gép­kocsik oarkirozását biztosít­ják. Megállapodás született arról is, hogy az új üzem­csarnokot a Fémmunkás Vál­lalat már a jövő év közepére leszállítja, összeszereli. a technológiai szerelést pedig a Kiskunfélegyházi Vegyesipari Gépgyár végzi cl. Egyetlen, ám alapvető feltétele min­dennek. hogy még nincs mélyépítő vállalat, amely az ezt megelőző munkák elvég­zését vállalta volna ... Több megyei intézmény, az új üzem létrehozásában közvet­ve érdekéit vállalat és szerv bevonásával azonban bizo­nyára ez a gond is hama­rosan megoldódik. Szó esett arról, hogy ezek a nagy népszerűségnek aligha örvendő üzemek mennyire fontosak a népgazdaság: az ipar. a mezőgazdaság, nem utolsósorban külkereskedel­münk számára. Tudják ezt a szikszói feldolgozóban is. Nem véletlen, hogy — amint ar­ról Kökény László tájékozta­tott — ez évben, június 14- vel bezárólag 108 százalékos tervteljesítést értek el, vagyis a vártnál egymillió 140 ezer forinttal magasabb termelési érléker állítottak elő. Hús- lisztböL-például 48 tonnával, ' nyersbőrből 80 százalékkal többet adtak át felhasználás­ra, mint amit az időarányos terv előírt. Visszatérve a cikk elején, említett panaszokra, tehai mondhatjuk: ezzel a fejlesz­téssel ha nem is azonnal, ám a jövő év végére átalakul a feldolgozó, megszűnik a szik­szóiak és a környező közsé­gek lakóinak a gondja, kor­szerű üzemmé válik a ma még „illatos” munkahelv. N. X. IS hetedik „forduló” a fancsali ivüiHöfcsöslien kert és a 30 hektáros barac­Koliászbrigád ulazolt az N9K-ba Az Ózdi Kohászati Üzemek d ur vahengerműi blokksorán dolgozó Ernst Thälmann ne­vét viselő és az NDK-beli Riesai Csőkombinát V. Párt- kongresszus szocialista bri­gádja közel 10 esztendővel ezelőtt együttműködési szer­ződést kötött. Az évek alatt a két brigád kapcsolata gyü­mölcsözően fejlődött, Figye­lemmel kísérték egymás te­vékenységét, eredményeit, se­gítséget nyújtottak a part­nereknek mind a termelő­munkában, mind másirányú, a brigúdélet javítását szolgá­ló feladatok, programok meg­oldásában. A két kollektíva együttmű­ködése most ű.i állomásához érkezett. Viszonzásaként an­nak, hogy az ózdiak Ernst Thälmann nevét viselik, a csőkombinát brigádja is meg­változtatja elnevezését, s a június 16—19-e között ren­dezendő ünnepségsorozaton felveszik a nagy forradalmár. Kun Béla nevét. Az eseményre meghívták az ózdi szocialista brigádot is. amelynek képviselői elutaz­tak a testvérbrigádhoz. A fancsaliak büszkesége, a közös gazdaság árbevételé­nek csaknem háromnegyedét adó nagyüzemi gyümölcsös gyakran fogad látogatókat. Szakemberek, diákok, leen­dő kertészek érkeznek ta­pasztalatcserére. mert van itt mit ellesni, s most, hogy már a várható termés is be­csülhető, érdeklődnek a fel­vásárlók. a konzervipar, a ZÖLDÉRT, sőt az exportál­ható árut kereső HUNGARO- FRUKT megbízottai is. Az Egyetértés Tsz főkerté­sze. Pétervári Sándor egyelő­re a szakemberek érdeklő­désére tud derűlátóbb vála­szokat adni. A növényvéde­lemről, amely mindig egyik erőssége volt e dombvidék! gyümölcsösnek. például a következőt: — Az időjárás hatására is több az idén a veszélyeztető kártevő, betegség. mint más­kor, de a jó előrejelzés, a helyi megfigyelés és a min­dig ütőképes védekezés ered­ményeként kivédtünk min­den támadási. Már a hetedik védekezési „fordulót” is el­végeztük. Szépek az új telepítések, a 60 hektáros fiatal almás­kos is. Termőre fordulás előtt jó „erőben” tartják itt a ta­lajt és elvégezték a szüksé­ges pótlásokat. Az „öreg”, már termő gyü­mölcsös terméskilátásai azon­ban már nem ilyen kedve­zőek. A virágzáskor vissza­tért tél, a többszöri fagy megtizedelte a termést.',A 12 hektáros meggyes és cseresz­nyés még így is közepes termést ígér. Másutt már „lefutottak” ezek a gyümöl­csök. itt most kezdik szedni a kései fajtákat. A 3 hek­tár kajszibarackosban még nagyobb károkat okozott a fagy. — Nem lesz sajnos újabb rekordtermés az 54 hektáros almáskertben sem —mondja a főkertész —. Az utóbbi há­rom év hektáronkénti át­lagtermése 220, majd 2S0 cs tavaly már csaknem 360 má­zsa volt. Es a nagy termé­sek mellett a minőség is jo. zömében exportképes volt. A; utóbbira az idén sem lesz panasz. de a termés meny- nyisége csak közepesnek ígérkezik. Öntözés a íclsőzsoleai Lenin Tsz kertészetében

Next

/
Thumbnails
Contents