Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

E5ZAK-MAGYARQR5ZÁG 2 *» 1977. június 18., szombat * Leonyid Srezsnyev beszéde a Legfelsőbb Tanács ülésén fi bolgár nemzetgyűlés küldöttségének látogatása J (Folytatás az 1. oldalról) Számol adva magamnak minderről, jól tudom, hogy milyen nagy többletíelelős- ség hárul rám a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa által el­fogadott határozatból. Nyíl­tan megmondom, ez nem könnyű dolog, és itt számí­tok az Önök segítségére, az Önök megértésére és támo­gatására. Már volt alkalmam dol­gozni a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége el­nöki tisztségében, sok évig az elnökség tagja voltam és arra a szilárd következtetés­re jutottam, hogy összehan­golt munkánkban ennek a szervnek az ereje a pártun­kat és államunkat irányító kollektív vezetés elvében rej­lik, amelynek itt is maxi­mális teljességgel érvénye­sülnie kell. A továbbiakban Leonyid Brezsnyev a Legfelsőbb Ta­nács törvényhozó munkájá­val, a végrehajtó szervek fe­letti fokozódó ellenőrző te­vékenységével foglalkozott. Kiemelte, hogy a szovjet parlamentnek jelenleg 30 ál­landó bizottsága van, ame­lyekben a Legfelsőbb Tanács 1517 küldöttének több mint kétharmada részt vesz. A Legfelsőbb Tanács sokoldalú tevékenysége továbbfejlesz­téséről hozott parthatározat valóra váltása érdekében egyre aktívabbá kell válnia a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége munkájának. Mire gondolok? Mindenekelőtt arra, hogy az új alkotmány még ponto­sabban megfogalmazza a Legfelsőbb Tanács átfogo hatáskörét. A Legfelsőbb Ta­nács a Szovjetunió illetékes­ségébe tartozó bármely kér­dést megvitatásra és eldön­tésre magához vonhat. Az új alkotmány törvény­hozó munkánk továbbfejlesz­tésének alapjává válik. Ele­gendő emlékeztetni arra, hogy az alkotmánytervezet mintegy tucat olyan törvényt nevez meg, amelyeket a kö­zeljövőben ' kell elfogadni. Köztük olyan, nagy hordere­jű törvényekről van szó, mint például a Legfelsőbb Tanács ügyrendjéről, a Szov­jetunió Minisztertanácsáról, a népi ellenőrzésről hozandó legfelsőbb szintű jogszabály és a választójogi törvény. Szeretném még a kérdés másik oldalát is megvilágí­tani. Minél inkább fejlődik a szovjet törvényhozás, an­nál jobban kell gondoskod­ni a törvények szigorú és feltétlen betartásáról. Az új alkotmány értelmé­ben a Legfelsőbb Tanács és annak elnöksége tevékenysé­ge fejlesztésének fő iránya kétségtelenül a népi küldöt­tek tanácsainak vezetése. Az alkotmánytervezet is­mételten hangsúlyozza, hogy minden tanács — a Legfel­sőbb Tanács .és a helyi ta­nácsok is — az államhata­lom szerveinek egységes rendszerét, az össznépi ál­lam politikai alapját alkot­ják/’ A tanácsokról szólva a to­vábbiakban elmondta: ,,A tanácsok a nép élő, ál­landóan megújuló szerveze­tei ma is, éppúgy, mint an­nak idején, amikor közös mederbe terelték a tömegek forradalmi mozgalmát. A ta­A Cifra spanyol hírügy­nökség pénteken hajnalban közzétette a szerdán meg­tartott választások csaknem teljes, a leadott szavazatok 89 százalékának összeszámlálá- sán alapuló eredményét. A választásokon, indult leg­több ismert politikus beke­rült a parlamentbe. Közöt­tük vannak a Spanyol KP ve­zetői: Dolores Ibárruri, a párt elnöke, Santiago Carril­lo főtitkár, Marcelino Ca­nácsok ma, az érett szocia­lizmus feltételei között össz­pontosítják erőfeszítéseiket a társadalom építésére. A ta­nácsoknak munkájukban még teljesebben magukénak kell vallaniuk a termelés ha­tékonyságának emeléséért, a párt által körvonalazott át­fogó szociális program vég­rehajtásáért, a szocialista de­mokrácia minden oldalú fej­lesztéséért, azaz a kommu­nizmus építése feladatainak teljesítéséért folyó harcot.” Mint ismeretes, nagyon fontos helyet foglal el a Leg­felsőbb Tanács és annak el­nöksége tevékenységében a külpolitika. Erről Leonyid Brezsnyev kijelentette: „A kommunista párt és a szovjet állam állandó erőfe­szítései a béke megszilárdí­tására, az új világháború veszélyének csökkentésére, a fegyverkezési hajsza csök­kentésére, a szocializmus po­zícióinak megszilárdítására irányulnak. Ezek az erőfe­szítések egész népünk eltö­kéltségére támaszkodnak, él­vezik a jóakaratú emberek millióinak támogatását és megértését. Pontosan és világosan meg­határozza a szovjet külpoli­tika alapelveit az új alkot­mánytervezet. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa, annak elnöksége, állandó bizottsá­gai és a küldöttek kötelessé­gévé teszi, hogy hozzájárul­janak ezeknek az elveknek a valóra váltásához, a kül­földi országokkal való kap­csolatok fejlesztéséhez.” Befejezésül Leonyid Brezs­nyev a következőket mond­ta: „Ma, amikor népünk a Nagy Október 60. évforduló­jára készül, amikor megvi­tatják az ország új alaptör­vényének tervezetét, különö­sen érzékelhető a szovjet emberek aktív és alkotó szellemű részvétele a lenini párt által a kommunizmus építésére kidolgozott tervek megvalósításában. A népnek a párt és a kormány iránti bizalma sok­ra kötelez. Ez a bizalom mindnyájunktól még jobb munkát, a szovjet emberek növekvő szükségletei iránti még nagyobb figyelmet kö­vetel. Június 19-én az egész or­szágban helyi tanácsválasz­tások lesznek. Nem kétsé­ges, h°gy ez ismét demonst­rálni fogja népünk egységét, összeforrottságát, a kommu­nista párt körül.” Leonyid Brezsnyev beszé­de után Alekszej Vatcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke és Antanasz Barkausz- kasz, a Litván SZSZK Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke ismertette az al­kotmánytervezet megvitatá­sával kapcsolatban a két szovjet köztársaságban fel­merült feladatokat. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülésé határozatot hozott, amelyben kiemelte á Szovjetunió al­kotmánytervezete országos vitájának megszervezésével kapcsolatos eredményes munkát és javasolta, hogy tovább emeljék az alkot­mánytervezet országos vitá­jának eszmei-politikai szín­vonalát. macho, Simon Sanchez Mon- tero és Rafael Alberti író is. A Spanyol Szocialista Mun­káspárt csütörtök esti sajtó- értekezletén Felipe Gonzá- lesz Marques főtitkár kije­lentette: pártja nem kíván belépni Adolfo Suarez kor­mányába. Mariana Aguiar Navarro szocialista párti sze­nátor szerint azonban a párt kívülről hajlandó támogatni a kormányt, ha ezt a Spa­nyol KP is elfogadja. (Folytatás az 1. oldalról) a belföldi igényeket elégíti ki. A tájékoztató után ven­dégeink megtekintették a tel­jes kapacitással dolgozó üzemrészeket. Bolgár bará­taink elsősorban a technoló­giai folyamatok iránt érdek­lődtek. A beszélgetés során közvetlen hangú tapasztalat- csere alakult id a kombinát szakemberei és a küldöttség tagjai között; bővebb felvi­lágosítást kértek a munka­erőhelyzetről. a szakember- képzésről, az. utánpótlás biz­tosításáról, az értékesítés gondjairól, a termelési ér­ték alakulásáról, a több mű­szak bevezetésének lehetősé­geiről. A látogatás következő ál­lomása a miskolci kenyér­gyár volt. Itt Bendcsák Kál­mán, a Miskolci Sütőipari Vállalat igazgatója és Bodnár Tegnap, június 17-én, pén­teken, Miskolcon, az SZMT székházában ülést tartott a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának titkársága. Tóth József, az SZMT ve­zető titkárának elnöklete mellett megtárgyalták a nő­politikái határozat végrehaj­tását segítő szakszervezeti munkát a Tiszai Vegyikom- binátban. A napirend elő­adója Mészáros János, a TVK szakszervezeti tanácsá­nak titkára volt. Az ülésen megjelentek az SZMT-titká- rok, valamint a TVK kép­viselői. Ebben a gyárban is kiemelt feladat a nőpolitikái határozat teljesítése. A dol­gozók 40 százaléka női mun­kavállaló. Maradéktalanul érvényesül az egyenlő mun­káért, egyenlő bér elve. Biz­tosított az anyagi és erkölcsi elismerés. Szerényebb azon­ban az előrehaladás a nők­nek vezető munkakörbe való emelése t tekintetében. 537 kismama tartózkodik gyes­en. Itt létesült először gólya­üzem. A Leninvárosban épü­lő új óvodához a TVK négy­millió forinto\ adott a ta­nácsnak. A Néva étterem üzembe helyezése segített a gyermekek étkeztetési ellá­tásában. ötven községből járnak be dolgozni áz üzem­be, ez problémát okoz a ta­nulásban. Nagyobb előreha­ladást kell elérni a szemlé­letben! változásnál, a csalá­dokban is jobban meg kell osztani az otthoni Vnunkát. A TVK-ban fontos pártfnun- kát jelent a nőpolitikái kér­désekkel való .foglalkozás. A fogadták a küldöttségét. A vállalat igazgatója áttekintést adott a sütőipari vállalat össztevékenységéről, ezen be­lül elsősorban a korszerű kenyérgyár munkájáról. El­mondta hogy a vállalatra óriási felelősség hárul, hisz naponta 230 ezer ember ke- nyérellátásáról kell gondos­kodniuk. A vállalat üzemei 60 fajta terméket gyártanak; hétféle kenyeret és 53 féle süteményt. Naponta 700 má­zsa kenyeret és 250 ezer darab süteményt szállítanak saját gépkocsijaikkal több mint 400 kereskedelmi egy­ségbe. Az üzemek látogatása után tapolcai séta következett. A bolgár nemzetgyűlés delegá­ciója ma folytatja megyei körutazását. a TVK-bai szakmai továbbképzés egyik fékje, hogy szinte alig van bérben differencia a szak­munkás és a betanított mun­kás között. Hiányzik az anya­gi érdekeltség a tanuláshoz. Szóvá tették a szolgáltatás fejlesztését, hogy a több sza­bad idővel rendelkező nők nagyobb szerepet vállalhas­sanak a közéletben. Segíteni kell, hogy ne maradjon a dobozüzemi munka ilyen monoton, amilyen jelenleg. A zajártalom csökkentéséért is többet kell tenni. Tóth József, az SZMT ve­zető titkára összefoglalójá­ban elismerően szólt a TVK szakszervezeti tanácsának a titkári ülésen elhangzott tá­jékoztatójáról. Egyre inkább társadalmi üggyé válik eb­ben a gyárban is a nőpoliti­kái határozat végrehajtása. Ezt biztosítja az egységes cselekvés. Kiemelte a TVK- ban dolgozó nők példamu­tató munkáját. Aláhúzta, hogy jelezni kell a SZOT felé a szakmai továbbképzés­ben fennálló problémákat. Felhívta a figyelmet, hogy újra meg kell vizsgálni a munkaterületeket, hogy a ■ műszaki fejlesztés révén me­lyek váltak szabaddá a nők számára és mely munkahe­lyek alakultak át tiltottá. Felhívta ugyanakkor a fi­gyelmet arra is, hogy a nők is vállaljanak mind nagyobb szerepet a közéletben, hiszen ezzel lakóterületükön saját ügyeiket intézik. Szükség van a női teljes egyenjogú­ság kivívásában minden dol­gozó nő munkájára. Spanyol választási eredmények A vendégek a miskolci kenyérgyár automata kemencéjénél ke, valamint a gyár vezetőt György, a vallalat főmérnö­Ülésezett az SZMT titkársága Nőpolitika Közlemény Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének finnországi hivatalos látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról) Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Kalevi Sorsa m i niszterelnök megh í vására 1977. június 15—17. között hi­vatalos látogatást tett Finn­országban. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke fogadta Lázár. György öt. A magyar miniszterelnök és kísérete megismerkedett Hel­sinki nevezetességeivel és ^el­látogatott Lahti ba, ahol meg­tekintette az Asko bútorgyá­rat és az UPO háztartásigép­gyárat. A magyar vendégek mindenütt a két ország ha­gyományos baráti kapcsolatait visszatükröző szívélyes fogad­tatásban részesültek. A két kormányfő baráti lég­körben és a kölcsönös meg­értés szellemében széles körű eszmecserét folytatott a ma­gyal-—finn kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kér­désekről, különösen az eny­hülési folyamatról, a leszere­lésről, az európai biztonságról és a belgrádi találkozóról. A miniszterelnökök megelé­gedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Finn Köztársaság együttműködése és baráti kapcsolatai minden területen eredményesen fejlődnek, és ez két különböző társadalmi rendszerű állam békés egy­más mellett élésének jó pél­dája. Kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy tovább­fejlesztik együttműködésüket, összhangban az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányával, mert meggyőződésük, hogy ez­zel mindkét ország és mind­két nép érdekeit, valamint a nemzetközi béke erősítését is szolgálják. A felek hangsúlyozták a magas szintű látogatások je­lentőségét a két ország kap­csolatainak fejlesztése szem­pontjából. Méltatták Urho Kekkonen köztársasági elnök 1976. évi magyarországi láto­gatásának jelentőségét és an­nak, eredményeit. A miniszterelnökök megál­lapították, hogy kedvezően fejlődnek a magyar—finn gazdasági kapcsolatok. Ehhez jő alapot teremtettek a két ország között létrejött szer­ződések. amelyek közül külön kiemelték a hossAí lejáratú gazdasági, ipari és műszaki- tudományos együttműködési egyezményt, valamint a ke­reskedelmi akadályok 'kölcsö­nös megszüntetéséről szóló ; megállapodást. Egyetértettéit ; abban, hogy az geyüttmükö- ! dés továbbfejlesztésében je-- | lentös szerepet játszik a kor­mányközi együttműködési bi­zottság. A felek hangsúlyozták- a I kulturális együttműködés ha­gyományosan fontos szerepéi . cs továbbfejlesztésének jelen- ■ tőségét. Megállapították, hogy ] jó eredményeket értek el » \ tudományos és oktatásügy’ együttműködésben és készek e kapcsolatok szélesítésére,is j intézkedéseket tenni. A nemzetközi kérdésekről i folytatott eszmecsere során a j felek állást foglaltak az en.v- | hűtési folyamat erősítésének , szükségessége mellett. Ezzel j összefüggésben nagy figyelmet i szenteltek a leszerelési tár- ! gyalásoknak, valamint az eu- ; rópai biztonsági és együttmú- : ködési értekezletnek. Kifejez- j fék reményüket, hogy a ha- j dászati fegyverzet korlátozó- j sáról folyó szovjet—amerikai tárgyalások, valamint a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások mi­előbb eredményre vezetnek. A miniszterelnökök kiemel- > ték az európai biztonsági és 1 együttműködési értekezlet í történelmi jelentőségét a bé- i ke és a biztonság megszi- f lárdításá-ban és az európai t együttműködés fejlesztésében- 1 Fontosnak tartották az álla- ( mok -kapcsolatait szabályozó ; elvek következetes alkalma- t zását, továbbá az európai bis- < tonsági es együttműködési ér- i tekezlet z ..róokmánya ajánló- i kainak maradéktalan és fenn- I tartás nélküli végrehajtását. 1 Magyarország és Finnország 1 elő kívánja segíteni, hogy a ; belgrádi találkozó kons-truk- 1 tív véleménycserével össze- j gézzé az eddig elért eredmé- j nyékét és járuljon hozzá az i enyhülési folyamat továbbvi- > teléhez, a záróokmány aján- t lásai végrehajtásának meg- t gyorsításához. 1 Mindkét fél megelégedéssel 1 állap.ítola meg. hogy eredmé- ] nyes volt a látogalás. jelen- i lösen hozzájárult a két or- ! szag és a két nép baráti kap- í csoLataínak elmélyítéséhez és i az európai együttműködéshez- Örömmel állapították meg. hogy véleményük számos fon­tos kérdésben azonos vagy , közel áll egymáshoz. Lázár György magyarorszá- g-i látogatásra hívta meg Ka- levi Sorsa miniszterelnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Dimitrov születésének S5. évMIéja Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy vezetője és taní­tója 1917-ben lelkesen üdvö­zölte az orosz munkások és parasztok győzelmét. A Nagy Október ügye, a szocialista forradalom, és a tömegek e forradalomra való felkészí­tése egész életének, tevékeny­ségének alapvető céljává vált. A forradalmár internacio­nalista Dimitrov egész élete a Szovjetunióhoz, az októ­beri eszmékhez, a megbont­hatatlan bolgár—szovjet ba­rátsághoz kapcsolódik. Igen emlékezetes volt számára Le­ninnel történt moszkvai ta­lálkozása 1921 februárjában. Az Októberi Forradalom hatására kibontakozó bulgá­riai forradalmi helyzet az 1923. szeptemberi antifasisz­ta felkelésben érte el csúcs­pontját, amelynek egyik szer­vezője és vezetője Dimit­rov volt. E fegyveres felke­léssel a bolgár párt bebizo­nyította, hogy forradalmi él­csapat. ameiy a Nagy'Októ- ber által megjelölt úton ha­lad. Később, az 1'933-ban tar­tott. a fasiszták által meg­rendezett lipcsei perben Di­mitrov sikerrel védte meg a párt irányvonalát, a szovjet államot és a kommunista eszméket. A lipcsei per a fa­siszták 'Számára katasztrofá­lisan zárult: a világ haladó közvéleményének nyomására. Dimitrov nagyszerű, bátor viselkedése miatt a bíróság kénytelen volt felmenteni őt. > Az ország, amely befog'adta a lipcsei hőst, a Szovjetunió volt... A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyik vezetőjeként a Komintern történelmi jelentőségű VII. kongresszusán Dimitrov ala- * pozta meg a fasizmus elleni egységes népfront megterem­tésének eszméjét. A fasizmus elleni harc terén szerzett ér- , demei elismeréseként Dim.it- rovot Lenin-renddel tüntet­ték ki: a magas kitüntetést 1945 júniusában nyújtotta át neki Kalinyin. Az 1944. szeptember 9-i bulgáriai szocialista forra­dalom. amelyet a Bolgár Kom­munista Párt Dimitrov veze­tésével készített elő és haj­tott végre, a szovjet hadse­reg döntő segítségére támasz­kodva. ismételtet) bizonyítot­ta, az Októberi Forradalom tapasztalatainak nemzetközi érvényét.

Next

/
Thumbnails
Contents