Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-17 / 141. szám
T977. jímius T7., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kádár János hazaérkezett Csütörtökön délután Nagyváradon a Bihar megyei Pártbizottság székházában befejezte tárgyalásait Kádár János és Nicolae Ceausescu. A zárótárgyalásokat csakúgy, mint az előző eszmecseréket szívélyes, őszinte légkör jellemezte. A tárgyalások befejezése után Kádár János és Nicolae Ceausescu a megbeszélések eredményeit rögzítő közleményt írt alá. Az ünnepélyes aktuson jelen voltak a két vezető politikus kíséretének tagjai is. A kétnapos határ menti, baráti találkozó hivatalos programja ezzel befejeződött. A Központi Bizottság első titkára Nicolae Ceausescu társaságában nyitott gépkocsiban hajtatott a megyei pártbizottság székhazából a nagyváradi pályaudvarra, ahol a búcsúztatásra a város több ezer lakója gyűlt össze. Kádár János szívélyes búcsút vett a román párt és állam vezetőjétől, a többi vezető román politikustól és a nagyváradi házigazdáktól. s különvonaton magyar időt szerint néhány perccel 6 óra előtt visszaindult Budapestre és az esti órákban hazaérkezett. Csütörtökön Nagyváradon — a kétnapos halár menti baráti találkozó alkalmából aláírták azt a jegyzőkönyvi megállapodási, amely rögzíti, hogy Kolozsvárott magyar, Debrecenben pedig román konzulátus létesül. Ugyancsak aláírták azt az egyezményt, amely a kisha- tárforgalomról 1969-ben született egyezményt módosítja. A módosítás értelmében az eddigi 15 kilométeres kisha- tárforgalmi határsáv a jövőben 20 kilométeres lesz, az évente lehetséges utazások szánna pedig az eddigi négyről tizenkettőre növekszik. Magyar-román közlemény Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizotts gána'k első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között 1977. június 15—l(i-án baráti találkozóra került sor Debrecenben, a Magyar Népköztársaságban és Nagyváradon, a Román Szocialista Köztársaságban. Kádár Jánost és Nicolae Ceausescut a két város dolgozói, párt- és állami szerveinek képviselői szívélyesen üdvözöl tök. Kádár János és Nicolae Ceausescu őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott. A tárgyalások eredményeiről közleményt fogadtak el. A román fél részéről Lájé— kozlatas hangzott el a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséről, Románia kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogramnak a végrehajtásáról, valamint a román párt és állam külpolitikai tevékenységéről. Magyar részről értékelték a Román Kommunista Párt veszette romáin népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért figyelemreméltó eredményeit és további sikereket kívántak a Román Kommunista PártXI. k ongresszu sa határozatainak valóra váltásához. A magyar fél tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar -Szoci-ailásla Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai ho- m'an valósulnak meg a gyakorlatban, miként épül a fejlett szocialista társadalom a Magyar Népköztársaságban, milyen nemzetközi tevékenységet fejt ki a magyar párt es az állam. Román részről nagyra értékelték a magyar nép sikereit, amelyeket a Magyar Szocial'sta Munkáspárt vezetésével ért el a fejlett szocialista társadalom építésében és újabb sikereket kívántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. A feleik hangsúlyozták, hogy a magyar és a román nép érdekei közösek, céljaik azonosak a szocialista építő munkában, a béke és a biztonság megszilárdításáért, a társadalmi haladásért folytatott harcban. A két ország barátságának 'rósílése, kapcsolatainak állandó fejlesztése szilárd alapokra épül. Megelégedéssel húzták alá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság barátsága és együttműködése sikeresen fejlődik a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, valamint a szolid. Más. a jogegyenlőség. a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás és nemzeti függetlenség, a kölcsönös tisztekt és előnyök, az elvtársi segítségnyújtás el- i vei alapján, az 1972-ben meg- 1 kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében. Kiemelték a pártkapcsolatok meghatároz jelentőségéi a két oi-szág nolMikai. gazdasági. .uiturális együttműködésének tovább feil tisztesében. Megerősítették elhatározásukat, hogy a két párt a jövőben is a nárt.közi kapcsolatok bővítésén és elmélyítésén munkálkodik. A tárgyalások során megállapították, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági kapcsolatai figyelemremél tóan fejlődnek, elsősorban az áruforgalom területén, amely a jelenlegi ötéves terv előirányzatai szerint több mint. kétszeresére emelkedik az előző tervidőszakhoz képest. Eredmények születtek a népgazdasági tervek egyeztetésében. Bizonyos előrehaladást sikerült elérni a gyártás- szakosításban és a kooperációban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság tevékenysége is. Hangsúlyozták, hogy még nagyok a lehetőségek a kel- oldal ú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplex programjából fakadó előnyök jobb kihasználása. Külön aláhúzták a gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak jelentőségét, a termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeinek feltárásával és kiaknázásával összefüggő feladatokat. Kifejezésre juttatták elhatározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődése érdekében további erőfeszítéseket lesznek a szomszédságból fakadó kedvező adottságok jobb kihasználására. A legfelsőbb szintű találkozó alkalmából aláírták az áru csere-forgalom b ővítéséről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együttműködési egyezményt, a kishatárforgal- rni egyezmény módosításáról szóló megállapodást, a főkonzulátusok kölcsönös felállításáról szóló egyezményt, valamint az 1969-es vízügyi megállapodás meghosszabbításáról szóló egyezményt. A felek megállapították, hogy a kulturális kapcsolatok kiszélesítése és továbbfejlesztése fontos szerepet tölt be a magyar és román nép barátságának erősítésében, a kölcsönös megismerés és bizalom elmélyítésében, a haladó történelmi hagyományok ápolásában. Megállapodás született arról, hogy továbbra is bővítik együttműködésüket az ideológia, a kultúra, az oktatás, a tudomány —- és a művészet területén, a magyar—román barátság és együttműködés előmozdítása érdekében. Ebben a vonatkozásban a két fél értékeké a magyar—román kulturális és történész vegyes bizottság tevékenységét is. A felek egyetértőén úgy értékelték, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Magyar Népköztársaságban élő román nemzetiság létezése a történelem alakulásának, a sok évszázados szomszédságnak a következménye és a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. A nemzeti kérdés igazságos, marxista—leninista megoldása, a nemzetiségek jog- egyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosítása a két országban folyó szocialista építésének, a néoeik közötti barátai“ a magyar—román baráti ka pcsolatok elmélyítésének lényeges eleme. A felek egyetértettek abban, hogy ez a megoldás megfelel a m a r x i am us—leninizmus szellemének a nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésére. védelmére vonatkozó az ENSZ által elfogadott nemzetközi normáknak is. A nemzetiségek — az illelö országok állampolgárai — problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és1 felelőssége. Ugyanakkor hangsúly ózzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nemzetiségei mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a romáin nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy kölcsönös a készség és a szilárd elhatározás, hogy tovább erősítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésé minden területen, s szorosabbra fűzik barátságukat népeik és a közös szocialista ügy javára. Széles körű véleménycseré- ix' került sor a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet alakulásáról. Elégedetten állapították meg, hogy az utóbbi években állandóan növekedtek és mind nagyobb befolyást gyakorolnak a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői. Hangsúlyozták, hogy kiemelkedő jelentőségű az a harc, amelyet a szocialista országok folytatnak a világ békéjéért, a társadalmi haiacásért, a .szocializmus győzelméért. Ugyanakkor ■ hangsúlyozták annak jelentőségét, -íogy az összes antiim- perialista, demokratikus és haladó erőik, a fejlődő, az el nem kötelezett országok hozzájárulnak a széles körű forradalmi, nemzeti és társadalmi átalakulásokhoz, a nemzetközi erőviszonyok kedvező változásához, az enyhülés és a megértés, a nemzetközi biztonság és együttműködés javára. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság folytatja erőfeszítéseit a kedvező nemzetközi folyamatok visszafordíthatatlanná tételéért, az enyhülés elmélyítéséért, a békéért, és a nemzetközi biztonságért Európában és az egész világon. Aláhúzták, hogy a nemzetközi események menete igazolja a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé bukaresti ülésszakán kidolgozott értékelések és állásfoglalások' helyességét. Kiemelték, hogy a nyilatkozatban és a dokumentumokban szereplő javaslatok megvalósítása hozzájárulna földrészünkön a béke és biztonság megszilárdításához, egyszersmind elősegítené a nemzetközi légkör javulását. Magyarország és Románia határozottan síltraszáll a konkrét és hatékony leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szorgalmazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerősítették azt a korábbi álláspontjukat, hogy helyeslik a szembenálló katonai tömbök egyidejű felszámolását. Üdvözlik az ENSZ- közgyűl ősének határozatát, egy, az egész világra kiterjedő szerződés megkötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemondás. Támogatják a leszerelésnek szentelt rendkívüli ülésszak összehívását, és kifejezik reményüket, hogy ez az ülésszak fontos lépés lesz a leszerelés előmozdításában és a leszerelési világkonferencia összehívásában. A két ország az egységes egészet képező .helsinki záróokmányban foglalt elvek tiszteletben tartásáért és' az olt elfogadott ajánlások valóra váltásáért tevékenykedik. Megerósi tették eltökéltségüket: tevékenyen közreműködnek a belgrádi találkozó munkájában, annak érdekében, hogy tényleges haladást érjenek el a biztonság erősítésében. a kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdításában és elmélyítésében. az európai kontinensen. A két párt és ország szolidáris a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, valamint az imperializmus, a gyarmatosítás, és az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel. Hangsúlyozták: a Közel- Keleten csak úgy érhető el igazságos rendezés, és tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt összes arab területről, biztosítja a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló, független államalapítás jogát; s garantálják a térség minden államának függetlenségét, biztonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton történő igazságos rendezését a világ más térségeiben is. Síkraszállnak amellett, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe és hatékonysága az alapvető nemzetközi kérdések megoldásában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megállapították, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje, befolyása. Megerősítették pártjaik határozott szándékát, hogy hozzájárulnak a kommunista és munkáspártok egységének további erősítéséhez a marxizmus—leninizmus elvei, az internacionalista szolidaritás, az önkéntes elvtársi együttműködés és a teljes jogegyenlőség alapján, tiszteletben tartva a különböző utak szabad megválasztásának jogát a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmus győzelméért vívott harcban. Aláhúzták, hogy a berlini konferencia nagy jelentőségű a kommunista és munkáspártok törekvéseinek szempontjából, a békéért, a biztonságért, az együttműködésért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. A Debrecenben és Nagyváradon tartott baráti találkozó és megbeszélés, amely őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le, jól szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt együttműködésének bővítését. Minden területen hozzájárult a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének fejlődéséhez, a szocializmust építő magyar és román nép barátságának, szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magyar részről megerősítették a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége meghívását a Magyar Népköztársaságba. Román részről ezt köszönettel fogadták. Nagyvárad. 1977. június 16. KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára NICOLAECEAUSESCU a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Miskslctsl FuMig Körkép az ipari szövetkezetekről A Miskolci Szűcsi pari Szövetkezet ez évben jelentős mértékben, mintegy 14 százalékkal akarja növelni árbevételét. A célok megvalósításának módjai között szerepel — ez elsősorban a lányokat, asszonyokat érdekli —. hogy 10 százalékkal növelik a lakossági szolgáltatást, áremelés nélkül. A kollektíva korábban is jelentős értékű bérmunkát végzett a tőkés cégek megbízásából. Most az exportban is nagyot akarnak előre lépni: a tavalyitól 62 százalékkal többet akarnak exportálni. mintegy 3000 darab bundát készítenek a nyugati cégeknek bérmunkában, illet - ve a tavalyitól több árut gyártanak hazai anyagból. A fejlődést elősegíti, hogy Tokajban az ottani tanács segítségével új 12 főből álló részleget helyeztek üzembe. A célok elérésében nagy szerepe van annak, hogy a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére a dolgozók jelentős értékű túlteljesítéseket vállallak. s várhatóan minden célkitűzést meg is valósítanak. Ez év januárjának elején a miskolci női szabó és a textil konfekció kollektívájából egyesült az Avas Ruhaipari Szövetkezet. Az erők egyesítése önmagában is sokat jelent. A vezetőség hét százalékkal nagyobb árbevételt tűzhetett célul, mint a két szövetkezet tavalyi eredménye volt. A kollektíva a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére egymillió forint értékű túlteljesítést vállalt, és így 46 millió forint évi árbevételt könyvelhetnek el. A hazai igény mellett most már bőven van külföldi megrendelés. Az egyik belga cég havi 5000 autóskabát készítését igényli tőlük, ennek csak a félét tudták vállalni. A cég elégedett a munkával, a minőséggel, s jövőre a szövetkezet egész évi kapacitását szeretné lekötni. Üjab- ban egy osztrák cég 20 ezer női ruhát kért. A Sa jómenti Ipari Szövetkezet sok szakmában igyekszik kielégíteni az igényeket. Kazincbarcikán, valamint a szabolcsi Győrieteken . kon- fekciós részleget foglalkozr tatnak. A Habselyem Kötöttárugyárnak végeznek bérmunkát. Most a Hegyalja társulásban — szovjet megrendelésre — 50 ezer női ruha készítését vállalták. A szerződést június 6-án írták alá. Az elnök elmondotta. Hogy a koníekciós termelésre részben a nők íoglalkozlalá- sa. részben a szolgáltatás termelési „hátterének” biztosítása végett van szükségük. Három évvel ezelőtt: ugyanis Kazincbarcika lakói igényeinek kielégítése végett lakáskarbantartó részleget hozták létre. Ez 40—45 taggal dolgozik lakossági megbízatásból, illetve részt vesz óvodák, iskolák karbantartásában. A Sajó mentiek ezen túlmenően foglalkoznak rádió, tv. háztartási gépek javításával, és e szolgáltatást több környező helységre is kiterjesztették. iVan egy 30 főből álló lakatosipari részlegük. Ez egyedi termékeket készít a Dl- GÉP megbízásából, segít a BÉM-ben a javítások elöké- szi lésében, végrehajtása ban. Az év első negyedében nem érték el a kívánt eredményt. most sikeresebben munkálkodhatnak, s azt remélik, hogy „hozzák”, a féléves tervei, és ez évben 24 millió forint árbevételt könyvelhetnek el. A Putnoki Vegyesipari Szövetkezet országosan is hírnevet szerzett vele, hogy 1961-ben létrehozta a ho- zom-viszem szolgalatot. Sok kollektíva követte a példáját, de másutt nem hozta meg a kívánt eredményt, többnyire elsorvadt. — A jelen időszakban — mondja Szép Józsefné főkönyvelő — hat járás 16t községében működik a ho- zom-viszem szolgálat es hét helységben van felvevöfio- kunk. Rövidesen indítják a hetedik járatot és újabb 30 községet kapcsolnak e szolgáltatásba. A területbővítésre, az új igényekre szükségük is van. Ez évben 10—12 százalékkal akarnak nagyobb eredményt elérni a múlt évinél. A szövetkezet most nagy fejlődés előtt áll. Az év második felében az építő-szervezet megkezdi az új központi telephelyük építését., amelyet — a 34 milliós költséggel — 1980-ra kell befejeznie. Ennek várható kihatását jól jellemzi, hogy a fejlesztés eredményeként 253 tonna helyett évi 760 tonnára növelhetik a textiltisztítást. Lehetőség nyílik a ho- zom-viszem szolgálat további kiterjesztésére, amelybe a megye helységeinek mintegy háromnegyed részét szeretnék bekapcsolni. (cs. b.) A PVC—Hí. építkezésen /
