Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG 2 1977. június 16., csütörtök I legyei képvlselcsopeii iiése (Folytatás az 1. oldalról) Kedves Elvtársak! Napjainkban bonyolult fo­lyamatoknak vagyunk tanúi a nemzetközi életben. Egy­idejűleg van jelen és hat az enyhülés történelmet for­máló irányzata, és az impe­rialista körök különböző el­lentámadásai az enyhülés el­len. Mi továbbra is azt tart­juk, hogy a nemzetközi erő­viszonyoknak, amelyek az enyhülés tendenciájának alapját képezik, hosszú tá­von meghatározó a szerepük a nemzetközi folyamatok alakulásában. Ezzel össze­függésben különösen fontos az, hogy még összeforröttabb és egységesebb legyen a szo­cialista országok közössége, még szélesebb legyen az enyhülés híveinek frontja, és még hatékonyabb legyen a harc a katonai enyhülésért, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséért, a leszerelésért, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná vál­jék. A siker záloga a szo­cialista közösség egysége es összefogása minden haladó és békeszerető erővel. Pártunk és kormányunk — népünk egyetértésével és támogatásával — folytatja külpolitikai vonalát. Erőfe­szítéseit a Varsói Szerződés tagállamaként, közös állás- foglalásaink es kezdeménye- zéseink szellemében a szo­cializmus, a haladas, a bé­ke erőinek növelésére össz­pontosítja. Szolidáris a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom harci oszta­gaival a demokratikus ki­bontakozásért vívott harc­ban; támogatja a népek nemzeti felszabadító harcát; a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok köl­csönösen elnőyös együttmű­ködésesek fejlesztésén fára­dozik. Tisztelt Ceausescu Elvtárs! Barátaink! Engedje meg kedves Ceau­sescu elvtárs, hogy befejezé­sül kifejezzem azt az őszin­te reményemet, hogy mosta­ni találkozónk újabb lendü­letet ad a magyar—román kapcsolatok fejlődésének. Biztosíthatom Önöket, hogy kapcsolataink erősödésében továbbra is meghatározó sze­repet tulajdonítunk párt­jaink szoros együttműködé­sének. Meggyőződésem, hogy kapcsolatainknak a marxiz­mus—leninizmus és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján történő erősítésével tesszük a legjobb szolgála­tokat népeinknek, a közös szocialista céloknak. A köl­csönös bizalom alapján és a közös erőfeszítések nyomán erősödik népeink testvéri ba­rátsága, és még gyümölcsö­zőbb szakaszba jut együtt­működésünk. Emelem poharamat Ceau­sescu eivtárs és valameny- nyi kedves román ' vendé­günk egészségére; a Román Szocialista Köztársaság fel­virágoztatására; országaink együttműködésének elmélyí­tésére; a szocializmust építő magyar és román nép meg­bonthatatlan barátságára! szavakat használjam — a pártjaink és népeink közötti tartós együttműködés fejlő­désében a szocializmus és a kommunizmus építésének út­ján. Szeretném kifejezni én is mégegyszer azt a meggyőző­désemet, hogy találkozónk és megbeszéléseink új lehetősé­geket nyitnak meg a román —magyar együttműködés fejlődése előtt. Bar sok min­dent megvalósítottunk eddig, ügy vélem, még nagy pers­pektíváink vannak — és min­dent meg keil tennünk, hogy együttműködésünk és külö­nösen termelési kooperációnk a következő években nagyon erőteljesen fejlődjön. Meg­beszéléseink kétségtelenül ah­hoz is hozzájárulnak, hogy nemzetközi együttműködé­sünket szorosabbá fejlesszük. Szolidaritásunknak, a többi szocialista országgal és a más haladó és anliimperialisla erőkkel való együttműködé­sünknek az erősítésével egy­re cselekvőbben fogunk hoz­zájárulni' a biztonság és a béke ügyéhez. Ebben a meggyőződésben emelem poharam az orszá­gaink, pártjaink és népeink közötti barátságra és együtt­működésre; a baráti magyar nép jólé­tére és boldogságára; Kádár János eivtárs és az ebéden jelen levő többi ma­gyar elv társ egészségére; a szocialista országok, az összes haladó és antiimperia- lista erők egységére és együttműködésére; a világ összes népeinek bé­kéjére és együttműködésére! Ceausescu hazautazott Délután a megyei pártbi­zottság székházában folyta­tódtak Kádár János és Ni- colae Ceausescu megbeszélé­sei, a két kíséret tagjainak részvételével. A tárgyalásokat — ame­lyeken a két ország belső helyzetéről tájékoztatták egy­mást és a kétoldalú kapcso­latok helyzetét beszélték meg — a barátság, a szívélyesség légköre jellemezte. A telek tárgyszerű/ konstruktív szel­lemben vitatták meg a köl­csönös érdeklődésre számot- tartó kérdéseket. Mindkét fél örömmel nyugtázta az esz­mecsere létrejöttét. Kifejezte reményét, hogy a megbeszé­lések — a kölcsönös szándé­koknak, a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság népei érde­keinek megfelelően — új lendületet adnak az együtt­működés további fejlődésé­nek. A kétnapos halármenti ba­ráti találkozó első munka­napja a késő délutáni órák­ban ért véget. Nicolae Ceausescu szerda este kíséretével együtt haza­utazott Debrecenből. A repü­lőtéren a román vendégeket Kádár János és kíséretének tagjai búcsúztatták. A határmenti‘baráti talál­kozó előzetes programjának megfelelően, csütörtökön Nagyváradon folytatják a munkáL Tokaj adott otthont a Bor­sod megyei képviselőcsoport tegnapi ülésének, amelyen részt vett*-Ujhelyi Tibor, a megyei partbizottság titkára is. Fontos témák szerepeltek napirenden, • melyekről az el­következő időkben még bi­zonyára többször is hallunk, olvasunk, hiszen valami mó­don mindahányat! érdekeltek vagyunk bennük. A képvi­selőcsoport tárgyalt a me­gye 1976. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodá­sáról, részletes beszámoló, valamint szóbeli kiegészíté­sek alapján. Hadd idézzük, ami az ülésen szintén el­hangzott: a tanácsok gazdál­kodása összességében kielé­gítőnek tekinthető. A fej­lesztési alap pénzügyi telje­sítése az eredeti tervhez vi­szonyítva 75,1 százalékos, fi­gyelembe kell vennünk azon­ban azt is, hogy az 1976-os év egyben az V. ötéves terv induló eve is volt, az előző tervidőszakról áthúzódó, be­fejezetlen beruházásokkal. Megyénkben a tanácsi beru­házások megvalósítása az or­szágos átlagnál kedvezőbb, meghaladja a megyei varo­sokkal rendelkező megyék átlagát is. Az építőipari ka­pacitás szűkös volta most is éreztette hatását, de nem egy esetben okozott gondot a műszaki, tervező munka hiányossága is. Megyénkben megépült 2516 célcsoportos lakás. Ez a szám valamelyest elmaradt a ter­vezettől, viszont a beköltöz- helést illetően a múlt héten sikerült kialakítani a leg-' jobb arányt. Az elkészült lakásoknak ugyanis csaknem teljes egészébe/ beköltözhet­tek a lakók. Ugyancsak fon­tos tény, hogy a következő évi lakásépítési tervfeladat előkészítettsége javult. A múlt évben több mint 7 ezer köbméter napi kapacitással bővült megyénk víztermelő bázisa. Egyebek között Mis­kolcon, Encsen, Edelényben, Jósvafőn, Monokon. A 82 kilométeres hálózatfejlesztés eredményeként újabb, 5 ezernél több lakást kapcsol­hattak be az egészséges ivó- vízellátásba. Az óvodahálózat 1600 hellyel bővült, az ál­talános iskolai tantermek száma 77-tel gyarapudotl, át­adták á kazincbarcikai, 16 Két összefoglaló jelentés is szerepelt a Miskolc városi­járási Népi Ellenőrzési Bi­zottság tegnapi illésének na­pirendjén. Az első a miskolci járás munkaerő-gazdálkodá­sának helyzetéről adott szá­mot, a járás 23 településén a foglalkoztatottság alakulá­sát, a munkahely és a lakó­hely közötti összefüggéseket feltárva. A vizsgálatba hét vállalatot vontak be. Megál­lapítja a jelentés, hogy a fog­lalkoztatottság színvonala — amely kedvezőbb a megye többi járásához képest — az elmúlt években mérsékelten növekedett. A felmérésbe be­vont településeken elő aktív keresők 57 százaléka ingázó, ennek lő iránya Miskolc, de jelentősen növekedett Lenin- város és Kazincbarcika „szí­vóhatása” is. Érdekes adatot közöl ezzel kapcsolatban az írásos anyag: Sajószentpéte- ren 1970-től a Miskolcra be­járók száma 164-gyel csök­kent, ugyanakkor 540 fővel nőtt a kazincbarcikai mun­kahelyre eljárók száma. Az ingázók több mint egynegye­de a járáson belül „mozog”. Hogy ennek elemzése és ér­tékelése mennyire szükséges lenne mind a vállalatok, mind a községi tanácsok szá­mára, azt ugyancsalt jól ér­zékelteti egy másik szám­adat: Nyékládházán az eljá­rók száma 1013, akkor, ami­kor ugyanebbe a nagyköz­ségbe 1056-an járnak dolgoz­ni más településről. Lénye­ges megállapítása volt mind az anyagnak, mind a tegnapi ülésen hozzászólók gondola­tának az, hogy a nem me­gyei központú vállalatok, tantermes egészségügyi szak- középiskolát és diákotthont. Miskolc 111. kerületében a műhelycsarnokot és diákott­hont. Mindez persze csupán ré­sze az elmúlt évi eredmé­nyeknek. A képviselők ré­széről a témával kapcsolato­san számos kérdés, észrevé­tel hangzott el. Többen is szóltak például a felújítások szükségességéről. A felújítá­sokra meglevő pénzt ugyanis most már sajnos évről évre nem sikerült teljes egészében felhasználni. Az építési ka­pacitás hiánya ismeretes, szükséges viszont mégis na­gyobb figyelmét fordítani erre a kérdésre, s megol­dást találni, mivel megfelelő karbantartás hiányában nagy értékű intézményeink műszaki állapota folyamato­san romlik. Ezek a gondok főként Miskolcon nagymér­vűek, ahol a felújításra for- ’ditható összegnek körülbelül a felét tudták felhasználni, míg a megye más részeiben a teljesítés 90 százaléknál nagyobb. Az utak felújítá­sáról, a bekötő utak állapo­táról ugyancsak sok szó esett. Ezekkel kapcsolatosan el­hangzott, hogy a KPM el­sődleges feladata most a té­len erősen megrongált utak rendbehozatala. Jellemző, hogy eddig már 1500 tonna aszfaltot használtak fel. A napirend témájának vi­tájánál jelen voltak a me­gyei tanács vb illetékes osz­tályainak képviselői is, akik a kérdésekre, észrevételekre reagáltak. A térna egyébként a közeljövőben a megyei ta­nácsülés elé kerül. A kép­viselők javaslatai minden bizonnyal hathatósan járul­nak hozzá ennek a nagy súllyal bíró témának minél alaposabb megismeréséhez, az újabb tennivaló megoldá­sához. A képviselőcsoport ezt kö­vetően a megye vízgazdál­kodásának helyzetéről, a tervezeti fejlesztésekről tár­gyalt, az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság ál­tal elkészített, részletes be­számoló alapján. Végezetül Imri Gyula,_ a Szerencsi járási Pártbizott­ság első titkára tájékoztatta a képviselőket a járás hely­zetéről. gyáregységek nem kapnak megfelelő tájékoztatást, út­mutatást a munkaerő-gaz- dalkodás megtervezéséhez. Ha valaki a második napi­rendi pont tárgyalása köz­ben „betévedt” volna a teg­napi NEB-ülés színhelyére, nem tudva, hogy miről van szó, azonnal megállapíthatta volna: itt valami izgalmas, valóban napirenden levő té- 1 ma került „terítékre”. Ilyen ■ jelleget kölcsönzött a véle­ménycserének a miskolci Pa­tyolat Vállalat új központi bázisüzemének beruházásá­ról összeállított jelentés. A jelentést azzal a céllal készí­tették a népi ellenőrök, hogy ezzel is hozzájáruljanak az építés mielőbbi megkezdésé­hez. hogy feltárják azokat az okokat, hátráltató tényező­ket. amelyek évek óta egy­helyben topogásra ítélték ezt > a város számára igen tonlos j beruházást. Nincs hely arra, ; hogy e tudósítás keretén be- : 1ÜJ a téma csak legfontosabb rhqmeníumait is be tudjuk , mutatni, de hogy mennyire t aktuális volt ennek napi- ! rendre tűzése, azt talán két j adat is érzékeltetni tudja: a J Miskolci városi Tanács Vég- t rehajtó Bizottsága 1971-ben , határozótól hozott egy új , textiltisztító kisüzem és iro- ( da létrehozására. Azóta hat , év lelt el. végleges terv még , nincs, a- beruházás előkészí- | lésében eddig 13 „résztvevő” nevét olvashatjuk. A téma • alapos tárgyalása után u Mis- | kolci városi-járási Népi El­lenőrzési Bizottság javaslatot | juttat el a város vezetőihez, a szükségesnek vélt intézke­dések megléteiére. Micoüae Ceausescu pohárköszöntöje Nicolae Ceausescu válaszá­ban a következőket mondta: Tisztelt Kádár János Elvtárs! Kedves magyar Eivlársa- ink és Barátaink! Nagy öröm számomra, hogy a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Román Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa és kormá­nya, valamint a magam ne­vében tolmácsolhatom Ön­nek, kedves Kádár elvtárs és kedves magyar barátainknak legszívélyesebb üdvözletün­ket és elvtársi jókívánsága­inkat. Szeretném egyben megkö­szönni a vendégszeretetét, amellyel a baráti Magyaror­szág földjén fogadtak, a me­leg fogadtatást, amelyben Debrecen lakossága részesí­tett. A fogadtatásban népe­ink egymás iránti tiszteletet és megbecsülését, az orszá­gaink és pártjaink közötti jószomszédi, baráti és együtt­működési kapcsolatok meg­nyilvánulását látjuk. Széles körű véleménycsere Ürömmel állapítom meg, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság- közötti bará­ti, együttműködési'és kölcsö­nös segítségnyújtási szerző­dés előírásainak szellemeben pozitívan fejlődnek gazdasá­gi, politikai, műszaki-tudo­mányos és kulturális kapcso­lataink. A román—magyar árucsere-forgalom az 1971— 1975-ös ötéves tervidőszak­ban 2,2-szeresre nőtt. 1980-ig ez az áruforgalom megkétszereződik. A ma megkezdett kétna­pos, debreceni és nagyvára­di találkozónkon és megbe­széléseinken minden bizony­nyal széles körű vélemény­cserére lesz alkalmunk aro­mán—magyar kétoldalú és nemzetközi kooperáció és együttműködés eszközeiről, és útjairól népeink, a szocia­lizmus cs a világbéke érde­kében. Valóban minden feltéte­lünk megvan ahhoz, hogy együttműködésünket erőtel­jesen fejlesszük. Országaink szomszédosak, s a szocialista és a kommunista társadal­mat építik. Népeink gyors haladását a szocializmus út­ján csakis az együttműkö­dés és a tartós barátság re­vén biztosíthatjuk. Törté­nelmi múltunkban valóban sok olyan közös mozzanat van, amikor országaink ha­ladó személyiségéi, haladó erői erősítették a szolidari­tást, közösen harcoltak az el­nyomás ellen, a két ország és nép javára. Pártjainkra — a Román Kommunista Pártra és a Magyar Szocialista Munkás­pártra —. kormányainkra és természetesen az első titkár­ra, illetve a főtitkárra hárul az a felelősségteljes feladat, hogy biztosítsák, a népeink közötti barátság és együtt­működés fejlődését. Szeretném kifejezni meg- L győződésemet, hogy a népe­ink iránti felelősségérzettől athatva úgy fogunk csele­kedni, hogy biztosítsuk szá­mukra a szocialista és a kommunista jövőt, az együtt­működést és a barátságot. Ami a román népet illeti, jelenleg minden erejét arra összpontosítja, hogy megva­lósítsa a sokoldalúan fejlett sz9cialista társadalom meg­teremtésének a Román Kom­munista Párt KI. kongresz- szusán kidolgozott program­ját. Biztosítani akarjuk az ország gazdasági-társadalmi fejlesztési programjának megvalósulását, s egyben egész népünk anyagi es szel­lemi életszínvonalának eme­lését. Az egész nép, orszá­gunk minden dolgozója, nemzetiségre való tekintet nélkül ebben az irányban munkálkodik. töretlenül megvalósítja a Román Kom­munista Párt politikáját, amely teljes mértékben meglelel létérdekeinknek. Tudjuk, hogy az Önök or­szágának dolgozói is kiemel­kedő eredményeket érnek el a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésében, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán hozott határo­zatok megvalósításában. Ör­vendünk ezeknek a sikerek­nek, s újabb eredményeket .kívánunk Önöknek, kedves elvtársak, a szocialista épí­tésben, a nép életszínvona­lának emelésében. Abbói indulunk ki, hogy a Romániában, akárcsak a Magyarországon es az összes szocialista országokban elért sikerek hozzájárulnák a szo- éializmus világtekintélyének és befolyásának növelésé­hez, a haladás es a béke al­talános ügyéhez. Románia megkülönbözte­tett figyelmet fordít az ösz- szes szocialista országokkal, az új rendszert építő népek­kel való barátság, együttmű­ködés és szolidaritás erősí­tésére. Ugyanakkor sokolda­lúan fejlesztjük kapcsola­tainkat a fejlődő országok­kal, a fiatal független álla­mokkal, az el nem kötele­zett országokkal. Aktívan támogatjuk a népeknek a kolonializmus és a neokolo- nializmus felszámolásáért, a fajüldöző és apartheid-politi­ka ellen vívott harcát. A bé­kés egymás mellett élés szellemében együttműködési kapcsolatokat tartunk lenn társadalmi rendszerre való tekintet nélkül a világ ösz- szes államaival és aktívan részt veszünk a nemzetközi munkamegosztásban. Kapcsolataink alapja Nemzetközi kapcsolatain­kat szilárdan a teljes jog­egyenlőségnek. k nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, a kölcsönös előnyöknek az elvére, az erőszak alkalmazásának és az erőszakkal való fenyege­tőzésnek a mellőzésére ala­pozzuk. Az európai biztonság és együttműködés megvalósító- 1 sa érdekében azzal az elha­tározással veszünk részt a ma kezdődő belgrádi össze­jövetelen, hogy a munkála­tok újabb erőteljes lendüle­tet adjanak a helsinki do­kumentumokban foglalt elő­írások megvalósításának, amelyek egységes egészet je­lentenek mind a széles kö­rű és korlátlan gazdasági, műszaki-tudományos és kul­turális együttműködés fej­lesztése tekintetében, mind pedig lóként az európai ka­tonai készültségcsökkentésre való áttérés tekintetében, ami nélkül nem lehet szó béké­ről és biztonságról Európá­ban. Általában úgy véljük, hogy határozottabban kell tevékenykedni az általános és elsősorban a nukleáris le­szerelés megvalósításáért. Új gazdasági rend Megkülönböztetett figyel­met fordítunk a gyengén fejlettség felszámolásáért ví­vott harcra és arra, hogy meghonosodjon a teljes egyenlőségen és méltányos­ságon alapuló új nemzetközi gazdasági rend, amely bizto­sítja az elmaradott országok gyorsabb fejlődését, meg­könnyíti az összes népeknek a modern tudomány és tech­nika vívmányaiban való szé­les körű részesedését, lehető­vé teszi a gyorsabb haladást és a gazdasági stabilitást szerte a világon. Ügy véljük, meg keil te­remteni a feltételeket ah­hoz, hogy nagyságra való te­kintet nélkül. az összes álla­mok egyenlő jogokkal vegye­nek részt a nemzetközi élet komplex problémáinak meg­oldásában. Ilyen értelemben fontos szerep hárul az Egye­sült Nemzetek Szervezetére és más nemzetközi szexiek­re, amelyek a legmegfelelőbb szervezeti kerettel í-endelkez- nek ahhoz, hogy demokrati- kus megoldásokat hozzanak és hogy az összes államok aktívan részt vegyenek a nemzetközi problémák meg­oldásában, a béke biztosítá­sában. Tisztelt Kádár Elvtárs! Kedves Elvtársaink és Ba­rátaink! A történelmi körülmények alakulása folytán Magyaror­szágon vannak román nem­zetiségű, Romániában pedig magyar nemzetiségű állam­polgárok. Minden egyes or­szág problémáinak megoldá­sa természetesen az illető pártra és, államra hárul. Mi arra törekszünk, hogy a sok­oldalúan fejlett szocialista társadalom építése soi-ón nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozóknak a legjobb munka- és életkö­rülményeket biztosítsuk, le­hetővé tegyük számukra sze­mélyiségük teljes kibonta­koztatását. Abból indulunk ki, hogy az állampolgárok­nak aktívan részt kell ven­niük az összes tevékenységi területek vezetésében, abból, hogy mindenkinek lehetősé­ge légyen a saját nyelvén hozzájutni a tudomány és a kultúra vívmányaihoz. Véle­ményünk szerint annak a kö­rülménynek. hogy államaink területén nemzetiségek van­nak, valóban pozitív tényezőt kell jelentenie, összekötő hi­dat — hogy ugyanazokat a Miitari-pzdifefe is Mázas

Next

/
Thumbnails
Contents