Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-16 / 140. szám

WFL JBrffos T6., esCRSríőfc ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 2" ügy gondolom, senki ^ára sem kétséges, hogy helsinki megállapodások államok közötti kapcso­lok, az európai és az Euró­1.1 kívüli helyzet pozitív ^Másolásának jelentős ’tónciálját foglalják ma­gban — jelentette ki Leo­ltó Brezsnyev, az SZKP " főtitkára a Le Monde bábjain zerdan — öt nap­franciaországi utazása tót, és a belgrádi értekez- megnyításával egyidőben megjelent interjújában. • A helsinki záróokmány túlmenően már kézzel- tható politikai realitássá tó a nemzetközi életben, s Wan érvényesül. Sok min­5.1 történt már, noha a kü- [hböző területeken a hala­egyenlőtlen volt. A zá- ^rnány ugyanis — es az 'tópai értekezlet valameny- résztvevöje egyetért ele­geiben — az államok ki­vetít cselekvési programja, európai béke megszilár- tósára, hosszabb időszak­kidolgozott program. teológiák harca áz Európában megvalósuló 'kés egymás mellett élés az ideológiai harc közöt- összeíüggésre vonatkozó kelésre válaszolva Leonyíd rezsnyev kijelentette: válik, minden helyi konflik­tus könnyen globális konf­liktussá fajulhat. — A fegyverkezési verseny sajnos folytatódik es fokozó­dik. A NATO legutóbbi, a tagállamok katonai kiadásai­nak növelésére irányuló ajánlásai, az Egyesült Álla­mok katonai költségvetésé­nek folyamatos felduzzasztá­sa, az új fegyvertipusok lét­rehozására irányuló szünet nélküli erőfeszítései, mindez azt mulatja, hogy előkészítik a terepet a fegyverkezési verseny új spiráljához. — Ez az oka annak, hogy országunk olyan kitartóan es állhatatosan sürgeti, fogad­janak el realista intézkedé­seket a fegyverkezési verseny beszüntetése érdekében, s hogy végső soron eljussunk a leszerelésig. Ezen a téren a világ egyetlen más országa sem telt annyi kezdeménye­zést, mint a Szovjetunió. Fe­lelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy készek va­gyunk támogatni mindazokat a javaslatokat, amelyek való­ban a fegyverkezési verseny megszüntetésére vezetnek. Kategorikusan visszautasít­juk azonban olyan javaslatok támogatását, amelyek csak szavakat tartalmaznak a fegyverzet csökkentéséről és valójában nem mások, mint az erők egyensúlyának meg­bontására. egyoldalú katonai előnyszerzésre irányuló kisér­~~ Az utóbbi években je- htős haladás történt abban ; irányban, hogy Európa a hós béke és biztonság tórészévé váijék. Vélemé- l'bnk szerint ez a cél el­lető, mindazonáltal meg äSyunk győződve arról, °6y az ideológiai harc, a8yis az eszmék harca ek- ^ sem fog megszűnni. Eb­ül nincs semmiféle ellent- londás. Mivel a földön kü- ;hböző társadalmi rendsze- * államok élnek, illetve él- eít együtt, az e rendszerek- ( jellemző különböző véle- 'tóiyek, eszmék, ideológiák tórimaradnak és semmiféle Mezmény nem fogja meg­intetni őket. Korunkban ionban elképzelhetetlen és eszélyes megkísérelni ilyen a8y olyan eszmék, ilyen a8y olyan ideológiák gyo­maiét erővel, fegyverekkel '‘ttositani. Az ideológiai ikenak nem szabad „pszi- cológiai háborúvá” íajul- tó. azt nem szabad az ál- htiok és népek belügyeibe beavatkozásra használ- *> nem szabad politikai és 'Hónai konfrontációra ve­nnie. Ha nem így törté- ik, az ideológiai vita ka- *sztróíavá alakulhat, amely­en, mondhatnánk, emberek tólliói vesztenék el életüket s koncepcióikat egyaránt. ■— Csak az élet, a törté- l6lmi gyakorlat és a tettek­ül való bizonyítás 'adhat tóaszt a két társadalmi Ondszer és ideológiák kö- tót folyó vitára. Természe­ten mi kommunisták nté- •ven meg vagyunk győződ- a szocialista rendszer fel- ‘öbbrendűségéröl, arról, hogy 1 szocialista és kommunista !s?.mék jobban megfelelnek 1 társadalom és minden em- >6r reményeinek és életfon- °sságú érdekeinek. — Mindazonáltal sohasem gondoltuk, hogy már mln- tónt megtettek és nyugodtan lehet, gyűjteni az enyhü- jés gyümölcseit. A nemzet­közi kapcsolatok valameny- öyiünk által együttesen meg- valósítandó átalakításának hiég csak a kezdetén tar­unk. Azt mondom, vala­mennyiünknek együtt kell telekednür.k, mert az eny­hülésnek általánosnak és Egyetemesnek kell lennie, borunkban, amikor a tech­nológia olyan viharosan fej­lődik, beleértve a haditech­nikát is, amikor a világ kü­lönböző részei közötti köl­csönhatás egyre szorosabbá letek. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban rámutatott, hogy az enyhülés, a leszere­lés kérdésében nyilvánvaló­an sok múlik a közvélemé­nyen. Tudjuk, hogy vala­mennyi országban, beleértve Franciaországot, a legszéle­sebb rétegek viselik szivü­kön a leszerelés ügyét. A Szovjetunióban nagy tiszte­lettel hallgatjuk e körök hangját. Ez a népek remé­nyét testesíti meg és minde­nütt meg kellene hallani. / — A közel-keleti helyzet békés rendezése mind sürgő­sebb jelleget ölt — jelentet­te ki az SZKP KB főtitká­ra. — Ezért pozitívan kell értékelni azt a tényt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Közel-Kelettel foglalkozó genfi értekezlet társelnökei egyetértenek ab­ban, hogy erőfeszítéseket lesznek az értekezlet mun­kájának 1977 őszén való fel­újítása érdekében. Magától értetődik, hogy Franciaor­szág. figyelembe véve nem­zetközi súlyát és befolyását, hatékonyan hozzájárulhat a közel-keleti Rendezéshez, részt vehet biztosításában. Francia—szovjet kapcsolatok A francia—szovjet kapcso­latok alakulására vonatkozó kérdésre válaszolva az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogv az 1974 decemberi, leg­utóbbi franciaországi látoga­tása óta eltelt időszak a Szovjetunió és Franciaor­szág által együtt megtett hosszú útnak egv részét ké­pezi csupán. Az út de Gaulle és a szovjet vezetők 1966. évi találkozójával kezdődött. Azóta pozitív eredmények születtek mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind a nemzetközi kérdésekben megvalósuló összehangolás terén és ez a pozitív folva- mat a rambouillet-i talál­kozó után is tovább tartott. Pozitívan fejlődnek a két or­szág kereskedelmi kapcsola­tai is. bár, emlékeztetett rá Leonyid Brezsnvev. ez még elmarad a lehetőségektől. — Most az a fontos, hogy ne veszítsük el egvüttmökö- désünk lendületét. hanem fokozzuk azt. Ami a szövi el felet illeti, mi őszintén kí­vánjuk ezt — hangoztatta a Le Monde-nak adott nvilat- kozatában Leonyid Brezs­nyev. J magyar—fisa kepcsclaletc jó példával szolgálnak” (Folytatás az 1. oldalról) Szerdán este az államta­nács dísztermében Kalevi Sorsa finn miniszterelnök és felesége vacsorát adott a hi­vatalos látogatáson Finnor­szágban tartózkodó Lázár György miniszterelnök, fe­lesége és kíséretének tagjai tiszteletére. Finn részről megjelent a vacsorán Veikko Halle, a nemzetgyűlés elnöke; Johan­nes Virolainen miniszterel­nök-helyettes, a finn kor­mány több tagja, köztük Paavo Väyrynen külügymi­niszter, továbbá Vlf Sund- qvisl, a Finn Szociáldemok­rata Párt titkára és Väinö Kaukonen, a Finn—Magyar Társaság elnöke is. A meleg, baráti hangula­tú vacsorán Kalevi Sorsa és Lazár György mondott po- hárköszöntöt. Kalevi Sorsa pohárköszön­tőjében a magyar vendége­ket üdvözölve felidézte 1974. évi magyarországi látogatá­sának emlékét, majd a két ország kapcsolatainak alaku­lásával foglalkozott. Rámu­tatott: az igen széles körű finn—magyar együttműködés körvonalait azok a látoga­tások alakították ki, ame­lyeket Urho Kekkonen köz­társasági elnök Magyaror­az Élelmiszeripar partbizottságainak es párt- szervezeteinek vezetői ta­nácskozást tartottak, ahol megvitatták az MSZMP me­gyei bizottsága 1976. decem­ber ,15-én elfogadott íeladat- terveből adódó 1977-re szóló gazdaságpolitikai célkitűzése­ket. A tanácskozáson — az eddig végzett munka elem­zésen túl — módszertani ta­pasztalatcserére is sor ke­rült. A megye élelmiszeripara az elmúlt tervidőszakban a vegy­ipar mellett a legdinamiku­sabban fejlődő agazat volt. Megyénkben az élelmiszer- ipar 12 ezer embert foglal­koztat, akiknek 83,5 százalé­ka fizikai dolgozó és valami­vel több mint a fele nő. A IV. ötéves terv során 18 mil­liárd forint termelési értéket állítottak elő, évi 10 százalé­kos termelési értéknöveke­déssel. Az elmúlt időszakban olyan jelentős beruházások valósultak meg. mint a Mis­kolci Tejüzem, a Borsodi Sörgyár, Miskolci Kenyér­gyár, a Húskombinát és a csokoládégyári rekonstrukció. Az élelmiszeripar az V. öt­éves tervben — azonos lét­szám mellett — évi 14 száza­lékos termelési értéknöveke­dést, mintegy 45 milliárd fo­rint termelési értéket kíván előállítani. Pártunk XI. kongresszusá­nak határozata szellemében a megye élelmiszeripara el­sősorban rekonstrukciós úton fejlődik tovább. Ezek közül a legjelentősebb a Miskolci Hütőház bővítése, miskolci malom, a Borsodi Sörgyár, a Szerencsi Cukorgyár, a Hús­kombinát hús-lisztüzemének beruházásai. A rekonstrukció összege 5 év alatt két és fél milliárd forint. A beruházá­sok megvalósulása nehéz szervező munkával jár, mivel a kivitelezői kapacitás hiá­nya miatt több kisebb kivite­lezőre kell bízni a tnurjkát. Az élelmiszeripari' ágazat megnövekedett feladatai fo­kozzák az itt dolgozó kom­munisták, pártszervezetek fe­lelősségét. Hozzáértő, terv­szerű. gazdaságpolitikai ko­ordinációra. ellenőrző mun­kára van szükség. A tanács­kozáson részt vevő párttitká­rok hozzászólásaiból is ki- esendült az a megnövekedett szágon. illetve Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Finnország­ban tett. Fontos mérföldkő­nek nevezete Kekkonen el­nök 1976 novemberi magyar­országi hivatalos látogatá­sai. A szerdai tárgyaláson — folytatta Kalevi Sorsa — a két fél megelégedéssel nyug­tázhatta az utóbbi időben történt újabb pozitív irá­nyú fejlődést. Áz 1975-ben hatalyba lépett kereskedel­mi megállapodás pozitív ha­lasai az utóbbi időben mér világosan láthatók a két or­szág közti kereskedelmi for­galomban — mutatott rá. A több mint 100 esztendős hagyományokra épülő kul­turális együttműködés terén Kalevi Sorsa újabb nagy lé­pésnek nevezte a finn—ma­gyar kulturális vegyes bi­zottság áprilisban Budapes­ten megtartott ülését, az 1977—1980-as évekre elfoga­dott munkatervet. Az egy­mástól eltérő társadalmi rendszerű két ország ilyen sokoldalú együttműködését mások számára is elfogad­ható példaképnek mondot­ta. A vegyes bizottságban nyilván felvetődött az a gon­dolat — folytatta —, hogy felelősségérzet. A hatékony, gazdaságszervező tevékeny­ség megvalósítása érdekében sok jó módszer hangzott el. Az éves gazdaságpilitikai cselekvési programok kidol­gozásánál mindenütt arra tö­rekedtek, hogy — a felsőbb pártszervek határozatait fi­gyelembe véve — megragad­ják azokat a döntő láncsze­meket, amelyek a vallalat éves feladatainak végrehajtá­sa során- a legfontosabbak. Így például majdnem minden vállalatnál kiemelt fontossá­got tulajdonítanak a beruhá­zásokon végzett politikai munkának, s annak, hogy a már megvalósult beruházá­sok kapacitását minél job­ban kihasználják. A húskom­binátnál például most az a legfontosabb, hogy a hiány- pótlási munkákat mielőbb befejezzék és fokozzák az exporttermelést. A sörgyár­nál azt a feladatot tűzték ki. hogy fokozzák a mennyiséget és a minőséget és az évi L2 millió hektoliteres kapaci­tással mintegy 1.4 millió hek­toliter sört termeljenek. A jelenlegi helyzetben sok operativ feladat is hárul a pártszervezetekre. Az volt a vélemény, hogy a túlzott ope­rativitás, a feladatok átválla­lása azt igényli, hogy a párt- szervezetek korszerűsítsék munkastílusukat. Közismert, hogy a helyes politika csak a feltételeit teremti meg a he­lyes munkastílusnak. Minden területén céltudatosan kell keresni az adottságoknak leg­megfelelőbb módszereket. A pártellenörzés általános módszere a beszámoltatás. Ennek minőségi mutatója, hogy mennyire irányított, s milyen részletességgel hatá­rozzák meg témájút. Csak így sikerül elkerülni, hogy a beszámoló általános megfo­galmazásokat tartalmazzon; így sikerül elérni, hogy egy konkrét helyzet. konkrét elemzésére kerüljön sor. A jó beszámoltatás alapja lehet a pártszervezetek gazdaság- szervező és irányító munká­jának. Lehetővé válik, hogy az adott területen a legfon­tosabb kérdéseket határozzák meg, gazdaságvezetés és a pártszervezetek számára. A tanácskozáson részt vevő valamennyi titkár egyetértett azzal, hogy az 1977. évi gaz­1 kiadványt állítsanak össze a finn—magyar kulturális együttműködésről, és ezt a kiadványt nemzetközi szin­ten terjesszék. Ez alkalmas lenne arra, hogy elősegítse a helsinki záróokmány cél­kitűzéseinek megvalósítását — hangsúlyozta végül a finn kormányfő, majd a magyar vendégekre. Magyarország és a magyar nép sikerére emel­te poharát. Lázár György pohárkö­szöntőjében köszönetét mond­va a meghívásért és a szí­vélyes fogadtatásért, tolmá­csolta a magyar kormány és nép üdvözletét, jókívánsága­it a finn népnek, majd a szerdai tárgyalásról szólva hangsúljTozta: „Ma ismét megállapíthattuk, hogy a Magyar Népközlarsasag és a Finn Köztársaság kapcsola­tai — amellett, hogy min­denben megfelelnek azoknak az elveknek, amelyeket ép­pen itt Helsinkiben fektet­tek le, amint erről bárki meggyőződhet — jó példával szolgálnak a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élesé­nek gyakorlati megvalosita- sara is”. dasági feladatok érdekében a szervezettség állandó javítá­sán túl. folyamatos, agilációs munkára is szükség van. Kü­lönösen ott van nagy jelentő­sége, ahol új üzemek léplek be a termelésbe (Húskom­binát. Sörgyár, Csokoládé- gyár). Az említett helyeken fontos feladat az uj techni­ka begyakorlása, a megnöve­kedett termelési feladatokra való mozgósítás. Mindezek együttesen a dolgozókkal va­ló állandó konzultációt, a gazdálkodás feltételeinek za­vartalan biztosítását igénylik, úgy a gazdaságvezetés, mint a pártszervezetek részéről. A gazdaságpolitikai felada­tok végrehajtásának kulcs­kérdéseként fogalmazódott meg a pártszervezetek ká­dermunkája. Ennek a mun­kának tervszerűnek kell len­nie, nagy szükség van a jó szándékú kritikai légkör kia­lakítására. az egyértelmű fel­adatmeghatározásra, s arra, hogy a gondokra időben oda­figyeljenek és segítsenek a szocialista vezetői típus kia­lakításában. A csokoládégyár jó módszere, hogy az elmúlt időszakban munkába állított 25 középvezető tevékenysé­gét úgynevezett előminősítés­sel értékelték. SZÉLES KÖRŰ vita bonta­kozott ki a tanácskozáson a munkaverseny-mozgalommal, az üzemi demokráciával, szervezési kérdésekkel, a mi­nőségi termelés feltételeinek javításával, a munkaerőhely­zettel és a kapacitás kihasz­nálásával kapcsolatban. Az elhangzott vélemények bizo­nyították. hogy az élelmiszer- ipari vállalatoknál dolgozó kommunisták értik és érzik azt a felelősséget, amely rá­juk hárul a megye alapvető élei miszeri pari termékekkel történő ellátásával. Megfele­lő a felkészültség ahhoz, hogy képesek az ágazat elölt alió tervcélok koordinálására, el­lenőrzésére. s az 1977. évre kitűzött feladatok sikeres megvalósítására. Ezt a meg­alapítást bizonyítja az első negyedévi eredmény, amely szerint az országos 7 százalé­kos termelésnövekedéssel szemben megyénk élelmiszer- ipara 13,7 százalékos növeke­dést ért el. Kovács József, az MSZMP MB munkatársa Miniszterelnökünk rámuta­tott, hogy ez a politika, amely egyaránt elnyerte a magyar es a finn társadalom helyeslő támogatását, fon­tos hozzájárulás a népek közötti barátság cs az eny­hülés ügyéhez, de egyben kötelez is: arra kell ösztö­nöznie, hogy még többet te­gyünk barátságunk elmélyí­téséért. Tárgyalásainkon — fűzte hozza — egybehangzó­an megállapítottuk, hogy eh­hez jó feltételekkel és még bőségesen kihasználható tar­talékokkal rendelkezünk. Mint a továbbiakban a magyar kormányfő rámuta­tott, a két ország együttmű­ködésének szélesítéséhez a nemzetközi feltételek is ked­vezőek. Bebizonyosodott, hogy a helsinki záróokmány az enyhülés bevált, haté­kony és hosszú időre szoló programja — mutatott rá Lazár György —. Ugyanak­kor meggyőződésünk, -hogy az enyhülés csak akkor vál­hat tartóssá, ha a politikai szándékok konkrét leszerelé­si intézkedésekkel egészül­nek ki — hangsúlyozta Lá­zár György, majd Urho Kek­konen elnök egészségére, vendéglátóira, a Finn Köz­társaság felvirágzására, a két nép barátságára, országaink együttműködésére, a békére emelte poharát. Óriás sátor Két új műanyagtermék­kel segíti a nagyüzemi me­zőgazdaságot a Borsodi Ve­gyikombinát. Fólia alatti nagyüzerni zöldségtermesz­tést lesz lehetővé az az új óriás sátor, amelyet pvcrből készítettek. Az új sátor hét és fél méter széles, három méter magas, hosszúsága akár a 100 métert is elér­heti. A szölölartó betonosz­lopokat eddig a nagyüze­mekben, a végükön nehéz­kesen kezelhető belontus- kókkal húzatták, rögzítették. A BVK-ban olyan, percek alatt teljes rögzitőszilárdsá­gú bonamid csigát szerkesz­tettek. amely fémrúd segít­ségével becsavarható a ta­lajba. Az új csigát a To- kaj-Hegyalján levő mátii Rá­kóczi Szakszövetkezetben próbálták ki, kitünően be­vált. A bonamid csigákból eddig Tokaj-Hegyaljan 30 ez­ret használtak fel. Kohász KISZ-iezeÉ Kiesőn Egyhetes továbbképzés kéz- dődöll a Lenin Kohászati Müvek kocsi üdülőjében. a gyár 96 IilSZ-alapszerveze- tének- és vezetőség titkárai­nak részvételével. A KISZ- alapszervezetek titkárait elő­adásokon, vitakörökön ké­szítik fel a következő óv főbb mozgalmi tennivalóira. A KISZ KB által kiadott tema­tika alapján fontos feladat var a fiatalokra a gazdasági munkában. A K ISZ-szervc- zetek tevékenységének egyre jobban kötödniök kell a vál­lalatok gazdasági feladatai­hoz. A diósgyőri kohász fia­talok eddig is példát mutat­tak a különféle szakmai ver- scnymozgalmak — szakma ifjú mestere kiváló ifjú tech­nikus és mérnök — rendezé­sével. Az LKM KlSZ-fiatal- jaínak központi gazdasági feladatait jelöli meg az el­következendő időben az új acélmű építése felett vállalt védnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents