Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
ÉSZAK-MAGYARGRSZAG 4 1977. május 1., vasárnap Mi történt a századik után? A könyv munkaeszköz ÚGY TŰNIK, mintha az Oktatási és a Kulturális kőtelező irodalom köré csőFeljegyzések az olaszliszkai lermelőszüvetkezcl kullurális helyzetéről Közművelődési munkánkban, mint azt az 1974-es párthatározat, majd az 1976-bah születeti közművelődési törvény is meghatározta, kiemelkedően fontos szerep jut a dolgozó parasztság tömegeit egyesítő közösségeknek, a mezőgazdasági ' termelőszövetkezeteknek. A párthatározat irányt mutat a leendőkre, a közművelődési törvény pedig a legfelsőbb állami elhatározás erejével konkréten meg is határozza, milyen feladatot kell a közművelődés fejlesztése érdekében egy-egy szövetkezetnek: ellátnia. Á közművelődést természetesen a szó legkorszerűbb, legszélesebb értelmezésében kell itt vennünk. politikai felkészültsége alaOlaszliszkán, a Gazdász Termelőszövetkezet az elmúlt néhány évben több összevonáson ment keresztül. .Jelenlegi állapotában 3197 hektáron gazdálkodik, a község összlélekszáma 3353. a szövetkezetnek 451 tagja, 112 alkalmazottja és 234 nyugdíjasa van, az összesség átlag- életkora 44 év. Nem érdektelen, hogy ebben a szövetkezetben, ahol nagy számban találhatók korábbi hegyközségi tagok, volt szőlősgazdák, és ez a tagság összetételében itt-ott kisebb feszültséget is jelentett, miként értelmezik és valósítják meg kulturális, nevelési feladataikat. Tagadhatatlan, hogy a kulturális alap felhasználására készített idei tervezet nagyon megkapó, termelőszövetkezeti viszonylatban érdekes, figyelmet érdemlő, megközelítően célszerű kultúratámogatást tükröz. Az előző esztendőben kicsit kuszák voltak ezek a kötségkeretek, azok felhasználásai — ez az év már biztatóbb, ami a tervezést illeti. De nézzük előbb az állapotokat. Az elmúlt öt évre káder- képzési tervet készítettek, s annak alapján Marxizmus— Leninizmus Középiskolára 1974-ben tíz hallgatót javasoltak. akik eredményesen végeztek is. Közülük hat párttag és három első számú gazdasági vezető. Tavaly a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hároméves tagozatán egy első számú vezető kezdte meg tanulmányait. Alapszervezeti szinten évente kilenc előadásból álló politikai foglalkozássorozatot tartanak. Két év múlva a községi pártvezetőség Marxizmus—Leninizmus Középiskola indítását . tervezi s oda szeretnék nagyobb számban' bevonni a szövetkezet középszintű vezetőit. Szükséges lenne már korábban az ilyen fajta képzés, mert a termelőszövetkezeti vezetők eszmei, politikai és kulturális nevelő munkája alaposan fejlesztésre szorul, nem kielégítő. A - különböző párthatározatokat, így a XI. kongresszus határozatát és programnyilatkozatát a közoktatás-politikai,, közművelődés-politikai, a tömegpropagandára vonatkozó, valamint az idei gazdasági feladatokról hozott határozatokat pártvezetöséqi szinten feldolgozták, a párttagsággal alap szer vezeti szinten ismertették. Ugyanakkor jelentkezik egy sajnálatos tévhit, illetve téves megítélés, amely szerint a gazdasági vezetés egyes ' feladatokat, illetve egyes párthatározatok végrehajtását kizárólagosan pártfeladatnak tekinti, nem érzi a gazdasági vezetés és a párt munka elválaszthalatlan- ságát, nem tekint minden párthatározatot a gazdasági vezetés számára teljesítendő feladatnak. Például a vezetői megbeszéléseken, gazdasági vezetői üléseken egyes párt- határozatok megvitatását az azokkal való foglalkozást mellőzik. Politikailag nem elég aktív a gazdasági vezetés. igen hiányos a propagandamunka. s ebből következően a szövetkezeti tagság csony, megnyilatkozásaik politikai tájékozatlanságról/ tanúskodnak. A termelési tanácskozások, brigádgyűlések, egyéb gazdasági jellegű gondolatcserék nem váltak még politikai, fórummá, holott nagyon is szükséges lenne, hogy azokká legyenek. BíiECSS'ikSiS Az általános művelődés lehetősége községi szinten biztosított, legalábbis a falusi körülményekhez viszonyítva jó. 8500 kötetes, jól felszerelt községi közművelődési könyvtár van Olaszlisakán, amelyet a szövetkezet dolgozói igénybe vehetnek, vagy vehetnének, de sajnos, nem ■élnek eléggé a lehetőséggel, mert az egész szövetkezeti állományból mindössze 21 beiratkozott olvasója van a könyvtárnak. Ez pedig elenyészően kevés. A községi művelődési ház kereteben működik fotószakkör, a szövetkezet fenntart egy pinceklubot, amelyet elsosoroan a szövetkezeti fiatalok látogatnak. A .sportolási lehetőség részben adott, most áll építés alatt egy községi sportpálya, amelyhez a szövetkezet igen komoly anyagi lá- mogatást nyújt. Ennek értéké 100 ezer lorint. Eoben az evben megkezdik az iskolai tornaterem építését, amelyhez a szövetkezet százezer forint készpénzzel és 200 000 lorint értékű fuvarleljesilessel járul hozzá. Említettük már, hogy az idei Kulturált alap felnasználásának tervezete jobbnak latszik, ót tekintettel arra, hogy a jó kulturális programon szervezése, a dolgozok mozgósítása gyakorlatilag senkinek sem j eladnia pillanatnyilag, s nincs a szövetkezetben a köz- művelődésért íeieios személy — bár a pártvezetés szorgalmazza ilyen munkakör szervezését, illetve megfelelő személy . alkalmazását — fe- lös, hogy a jó terv, illetve a biztosítóit anyagig felleteiek most sem járnak maja kielégítő eredménnyel, nem hozzák azt a közművelőd esi hasznot, ami elvárható. A szövetkezet kulturális-okta- táiSi bizottsága a munkát elvégezni nem tudja, így a programok szervezése spontán, és sokszor emiatt nem használták fel a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, vagy gppen helytelenüi Használták fel azokat. A szakemberek továbbképzése rendszeres. Nyolc általános iskolai végzettséggel a tagság harminc • éven aluli részéből mindössze hatan nem rendelkeznek, közülük három jelenleg tanul, a ma sík három tanulásáról megfelelő okok miatt kellett le- -mondani. A párt- és KISZ- oktatás mellett' szükségesnek mutatkoznék a vezetőségi tagok szakmai és politikai képzésének megszervezése, mert közülük többen hiányos fel- készültségüknél fogva csak jelen vannak a vezetésben, de tevőlegesen nem tudnak résztvenni az irányításban, mind politikai, mind gazdasági ismereteik elmaradnak a kívánalmaktól. Továbbképzésük megszervezese halaszlhatallan feladat, amihez esetleg a termelőszövetkezetek megyei szövetsége is segítséget adhatna. A szövetkezet vezetői, ag- rárértelmiségiei és dolgozói közül igen sokan vesznek részt a helyi közéletben. Még a közművelődési irányításban is elsősorban agrárszakemberek működnek a községben, de a KISZ es a i-art- vezetőségben. az MHSZ-ben, egyéb helyeken is ott vannak. Képviseltetik magúkat járási választott testületben is. S ez az aktivitás a szövetkezetben folyó eszmei, politikai, kulturális és nevelő munka eddigi eredményeit tükrözi, de ezek mellett még igen sok a hiányosság. Eredmény az oktatásra, a szak- képzettségre való ösztönzés, a kulturális célokra biztosított anyagi hozzájárulás, néhány ember sokoldalú közéleti- kulturális tevékeny kedése. Hiányosság viszont az emberekkel való konkrét foglalkozás, az agitáció területen jelentkezik. Nem elég politikus a gazdasági vezetés részéről végzett irányító munka, a gazdaság-centrikussá^t esetenként túlzott, a szövetkezeti dolgozók tudati tényezőinek fejlesztése másodlagos. A községi pártszervezet titkára azt tartja, hogy a gazdasági feladatok már vagányon vannak, általában a gazdasági munka jól működik,1 most már a tudatnak kellene utolérni a gazdaságot. Hozzátehetjük ehhez, hogy utolérni, majdan megelőzni és irányítani, vezetni azt. MBMHS8BW , Az olaszliszkai Gazdász Termelőszövetkezet igen sok szép eredménnyel dicsekedhet. ami a gazdálkodási illeti. Kezdeti eredményeket mutathat fel, ámi a tudat- formálást jelenti. Most a gazdasági megalapozottabb- ság időszakában intenzívebben kell a közösség eszmei, politikai és kulturális helyzetével foglalkoznia, hogv a közműveődési párthatározatban és a közművelődési törvényben írt tudatformáló feladatainak is eleget tegyen. Meri a szövetkezet nemcsak termelőegység, hanem tudatos. a szocialista társadalmat építő emberek közössége is. Benedek Miklós megtorpant volna a megyében- a korszerű iskolai könyvtárhálózat fejlesztése. Legutóbb, de ez még a tanév elején történt, a putno- ki általános iskolában avattak korszerű iskolai könyvtárat. Az volt a századik. S jelenleg is száz olyan könyvtárat tartanak számon a megye általános és középfokú iskoláiban, ahol úgy biztosított a rendszeres kölcsönzés, hogy egy többé-kevésbé hozzáférhető, rendszeresen fejlesztett könyvállomány áll a tanulók rendelkezésére. (Amikor a közelmúltban a Kazincbarcikán megtartott országos pedagógiai tanácskozáson megyénk művelődési életének irányítói summá- san számot adtak oktatási intézményeink ellátottságáról, száz iskolai könyvtárról beszélhettek, s beszéltek.) Ezzel megyénk továbbra is igen előkelő helyet foglal el a megyék iskolakönyvtár rangsorában, noha természetesen nem valamiféle vetélkedés, versengés, hanem az oktató- nevelő munka feltételeinek javítási igénye szülte a korszerű iskolai könyvtárak kialakításának szükségességét. Mindebből talán már kitűnik az is, hogy a megtorpanás, ha egyáltalán beszélhetünk megtorpanásról, csak viszonylagos. ' Mert igaz ugyan, hogy az elmúlt tanévhez viszonyítva, amikor szinte gomba módra, rendkívül nagy társadalmi segítséggel létesültek a szekrényes könyvtárak helyén korszerű, szabadpolcos iskolai könyvtárak, ebben a tanévben számszerűen nem gyarapodott a hálózat. Ez azonban nem jelent feltétlenül helybentopogást. Részint, mert egy sor oktatási intézményben folyamatosan teremtik meg a feltételeket' ahhoz, hogy a szekrényekben elhelyezett állományt hozzáférhetővé, megközelíthetővé és áttekinthetővé tegyék, s ugyanakkor a már meglevő korszerű iskolai könyvtárakban is keresik a bővítések, a továbbfejlesztések lehetősége- is, részint pedig azért, mert a számszerű gyarapodás után most a hangsúly — nem mondva le természetesen újabb korszerű iskolai könyvtárak létesítésének igényéről — a tartalmi munkára helyeződött át. AZ ELMÚLT év végén .-<• '■• í J.1.1 t • .‘~r> fé- • ' Korkos Jenő munkája Minisztérium is részleteiben vizsgálta Borsodban az oktatási es a művelődési intézményekben i'olyo inunkat. Így természetesen az oktatási intézményekben az iskolai könytárak helyzetét is. S ez a vizsgálat alapvetően pozitív eredménnyel zárult, ami megnyugtató. Hiszen a nem kevés anyagi és erkölcsi fáradozással létrehozott iskolai könyvtárak beépültek az oktató-nevelő munka folyamatába, s ma már többé-kevesbé általánosan megállapítható, hogy szerves részét képezik annak. Nem ünnep, hanem mindennapi tevékenység az iskolában a könyvtárhasználat, s amit oly sokat emlegettünk; hogy a korszerű oktatási folyamatban megszűnik a tankönyv kizárólagossága, az kezd gyakorlattá is válni. A közelmúltban kezünkbe került vizsgálati dokumentumokból említenénk meg azt, amelyik a sátoraljaújhelyi iskolai könyvtárakra vonatkozik, s amely így summázza tevékenységüket: „A város két középiskolai könyvtárával megismerkedve tapasztaltuk, hogy a tanulóifjúság könyvtári ellátásában — olvasási kultúrájában — szerepük számottevő és növekvő, helyzetük a város könyvtári kultúrájában az együttműködés továbbfejlesztését, kiszélesítését is lehetővé teszi”. Nem véletlenül idéztük ezeket a mondatokat, hanem, mert véleményünk szerint nagyon alapvető dolgokra mulatnak rá. Többek között arra, hogy az iskolai könyvtár megléte, működése nem teszi feleslegessé a közművelődési könyvtárak használatát, sőt meggyőződésünk, hogy a két könyvtártípus jó együttműködése. egymás kiegészítése elengedhetetlen az olvasási kultúra színvonalának növeléséhez. Számla- lanszor hangoztatott tény ugyanis, hogy az iskolai könyvtárak nem veszik, nem vehetik át a közművelődési könyvtárak szerepét. Hiszen az iskolai gyűjtemények elsődleges célja, az oktató-nevelő munka segítése, az önálló ismeret- szerzésre való nevelés. Ennek megfelelően a gyűjtőkörük is elsősorban a tananyaghoz igazodik, a kézikönyvek, a különböző színtű szakirodalmak, illetve a portosul. Ami termesze lesen nem zarja ki megfelelő arányú szépirodalom jelenlétet sem. Megyénkben — mint mondottuk — száz iskolai könyvtár működik az oktatási intézményekben. . Nem egyforma szinten. De alapvetően képesek kielégíteni azt az igényt, amelyet velük szemoen támasztunk es szerencsére egyre általánosabban támasztanak a pedagógusok és a diákok. S ehhez többé kevésbé általánosan a feltételeket is megteremtik. Szerencsééi csuk elvétve akad olyan iskolai könyvtár, ameiyneK könyvbeszerzésre csak csekély anyagi fedezet áll rendelkezésre, ami önmagában is mutatja, hogy az iskolában jól mérik lel az iskolai könyvtár jelentőségét. S noha ennél lényegesen tarkább a kép a könyvtáros személyének, a könyvtáros foglalkoztatásának megítélésében, — szakképzett könyvtáros csak elenyésző számban működik az iskolai könyvtárhálózatban, érthetően —, ma már azért "egyre kevesebb helyen találkozhatunk olyan iskolai könyvtárakkal, amelyek csak időnként hozzáférhetőek. Sőt! Kezdetben ugyan vitatottként, de ma már elfogadott gyakorlatként találkozhatunk azzal is, hogy az iskolai könyvtár alapvetőnek számító kézikönyveit és szakmai alapkönyveit az örvendetesen gyarapodó szaktantermi hálózatban helyezik el. S eZ jól mutatja azt is, hogy a könyv, mint munkaeszköz van jelen az oktató-nevein munkában. Természetes munkaeszközként. HA MOST visszautalunk arra, hogy látszólagos megtorpanásról beszélhetnének egyesek, akkor ismételten csak azt tudnánk hangsúlyozni ez a megtorpanás valóban ' csak látszólagos. Hiszen elsősorban nem arra van szükség, hogy sorra- rendre iskolai könyvtárakat hozzunk létre, hanem arra, hogy ezek az iskolai könyvtárak működjenek. Most már a -tartalmi munkát helyezve előtérbe. Talán lassabb ütemben fejlesztve magát a hálózatot, de annál eredményesebben használva — már az új tantér- vekre is gondolva — a meglévőket. Csulorás Annamária MATO GYULA: Végűik lemálasz ifjúság, marad a 1'crfiUor: kö, tégla, beton. Tüzet viszek ne lássátok! mi menthető kézen fogom. Megveti vaságyát az éj, terülj szivemre esillagpaplan! Szoba sarkában a csend díszeleg kristály alakban. Sámán szelek menete közeleg: ablakra jégtáncosnőt dobolnak Pontos éjszaka. Alszol. Sarlóját igazítom a Holdnak. JUHÁSZ JÓZSEF: Sötétedés Ha egedről eltűnők, mint a Nap: Mások fényében ragyogsz; kioltod az életem s cn szivemben kioltalak. j Ú Cl 11 Sí 1( a k k }< z g a e h b b b v s n b 1 e c ci 1, k r k s É c t 3 / F r c r e 5 í c 1 t 1 í ( l 1 l { ]
