Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

1977. május 1., vasarnap ÉSZAK-MAG YARQR5ZAG 5 Kötelezettségeink teljesítése — internacionalista tett A komplexprogram megvalósításának utján 0 írta: Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Az elmúlt év a KGST-or­szágok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kez­dő éve volt. A több mint 37(1 millió lakosi, a világ népes­ségének mintegy egytizedét tömörítő közösségünk dolgo­zóinak erőfeszítései arra irá­nyultak, hogy az országok kommunista és munkáspárt­jai által az 19110. évre kitű­zött nagyszabású társadalmi­gazdasági célok elérését meg­alapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt ered­ménytelen. A baráti államok­ban csakúgy, mint hazánk­ban — a világgazdaságban bekövetkezett mélyrenató változások és számos, a bel­ső fejlődést nehezítő körül­mények ellenére — lényegé­ben sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jöve­delem az elmúlt év során át­lagosan 5,5 százalékkal emel­kedett az előző évhez viszo­nyítva. Ezen belül a növe­kedés Romániában 10,5, Len­gyelországban 7,5, Bulgáriá­ban 7. a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában és az NDK- ban 4, Magyarországon pedig 3 százalék volt. A NÖVEKEDÉS FÖ FORRÁSA A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari ter­melés emelkedése V976-ban együttesen megközelítette a 6 százalékot. Továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött Románia, Lengyel- ország, Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelen­tős az a tény, hogy a növe­kedés lo forrását, mintegy négyötödét — néhány KGST- országban, közöttük hazánk­ban a teljes növekedést — a munkatermelékenység emelése biztosította. Az ipari termelésen belül a növeke­dés fő hordozói a KGST-or- szágok iparában is az ener­getika, a gépgyártás, a rádió­elektronika és a vegyipar. Ezeknek az ágazatoknak ki­emelt fejlesztése kedvezően befolyásolta az Ipar többi ágazatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődé­sét. A gazdaság másik igen fon­tos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási viszonyai — Magyarországé­hoz hasonlóan — nem a leg­kedvezőbben alakultak né­hány más KGST-országban sem, a mezőgazdasági ter­melés összességében mégis 3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 százalékkal bővültek a KGST-országok külgazdasági kapcsolatai. A KGST-orszá­gok egymás közötti forgal­mának aránya és növekedése országaink külgazdasági kap­csolatainak legfőbb stabili­záló tényezője, de fontos szerepet töltött be a fejlett tőkés, valamint a fejlődő or­szágokkal bonyolított külke­reskedelmi forgalom is. A gazdasági növekedés eredménvei lehetővé tették a fzociáloolitikai elképzelések megvalósítását. Az elmúlt évben a KGST-országokban összesen több mint 3 millió lakást építettek fel. nőtt a dolgozók reáljövedelme, emelkedett a kiskereskedői, mi áruforgalom, tovább j'a- vult a dolgozóknak nyújtott kulturális, oktatási, egész­ségügyi és cevéb szolgáltatói sok színvonala. E néhány adat is bizonyít­ja, hogy a KGST-országok gazdasága, természetesen, gondoktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és magabiztosan fejlődött. Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese A fejlett tőkés országok gazdasága az elmúlt évben még az 1974—1975. évi vál­ság következményeit viselte. Bár egész termelésük az 1975. évi visszaesés után 1976-ban már 4.6 százalékos emelkedést mutatott, az ipari termelés élénkülése mégis csupán a válság előtti leg­magasabb — 1973. évi — szint eléréséhez volt elegen­dő. A tőkés országokban to­vábbra is erős az infláció, mindenekelőtt a dolgozókat sújtja. Magas a munkanélkü­liek száma, elérte a foglal­kozta lottak 4—8 százalékát. Az élénkülés tartóssága te­kintetében jelenleg is bi­zonytalanság uralkodik ez országok gazdaságában. KEDVEZŐ MÉRLEG Az elmúlt év gazdasági eredményei magukban hor­dozzák a KGST-országok egész együttműködésének, benne a komplexprogram célkitűzéseinek megvalósítá­sára, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásá­ra irányuló törekvéseik ha­tását is. Ezt ma annál is in­kább elmondhatjuk, mert a KGST-országok ötéves gaz­daságfejlesztési tervei külön fejezetként tartalmazzák a sokoldalú integrációs intéz­kedésekből adódó gazdasági feladatokat. Ezzel kapcsolat­ban nyomatékosan kell rá­mutatni arra, hogy az elmúlt és a közeljövő évek is a szo­cialista gazdasági integráció fejlesztésének azt a szaka­szát képezik, amikor a mun­ka és a figyelem középpont­jában a közösen kidolgozóit együttműködési elgondolások illetve a megállapodásokban foglaltak valóra váltása all. A KGST tavaly júnmsoan tartott KXX. ülésszaka rész­letesen áttekintette az in­tegráció komplexprogramja realizálásának közel ötévi eredményeit, tapasztalatait. Akkor erről a rádió és a te­levízió, a napi sajtó, vala­mint. folyóirataink is beszá­molták. Az akkor megvont mérleg egyérleiműen Kedve­ző volt. Elmondnattuk, hogy az anyagi termelésben meg­kezdődött a közösen Kialakí­tóit intézkedések végrehaj­tása. elsősorban az alapvető energiahordozók és nyers- anyagfajták közép- és hosz- szabb távú biztosítása érde­kében. Bővült a feldolgozó- ipari szakosítás és kooperá­ció. Előrehaladtunk a mező­gazdaság, valamint a szállí­tás klucsfontosságú szekto­raiban, a tudományos-mű­szaki együttműködésben és több más fontos területen. 1976-ban az országaink Kö­zött kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegé­ben olyan ütemben és mó­don. ahogyan azt az egyes országok népgazdasági tervei, a külkereskedelmi megálla­podások előírták. Ez az együttműködés ma már olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt csu­pán néhány részére kívánok emlékeztetni. HELYSZÍNI ÉPÍTÖMUNKAVAL IS Az elmúlt évben nagy erővel bontakozott ki a Szov­jetunió területén az orenóur. gi gázvezeték építése. Isme­retes, hogy e nagyszabású, sok tekintetben egyedülálló vállalkozásban a Szovjetunión kívül öt európai KGST-or_ szag nem csupán gazdasági eszközökkel, hanem helyszí­ni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési sza­kaszokon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakember- gárda, többek között közei két és fél ezer magyar mun­kás is dolgozik. Az egész vál­lalkozás, amely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet rész­ről a gáz kitermelését és elő­készítését is magában foglal­ja. jó ütemben halad. így a fővezeték 1978 végére kitű­zött üzembe helyezése reális­nak látszik. A magyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3.8 milliárd köbméter szovjet földgáz fo­gadására és ésszerű haszno­sítására felkészüljön. Ugyancsak eredményekről adhatunk számot a másik, hazánkat még közvetleneb­bül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió)— Albertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os táv­vezeték építésével kapcsolat­ban is. A távvezeték szovjet területen fekvő egvik szaka­szát már átállították a 750 UV-os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar területen szükséges továbbépítése pe­dig az előiránvzott ütemben halad. Ha minden terveink szerint alakul. 1979-ben már e nagvfeszültségű vezetéken energia áramlik hozzánk. A villamos energiáról szól­va, érdemes megemlíteni azt is. hogy a KGST-országok villamosenergia-rendszerei - nek összekapcsolása 1976-ban is jól szolgálta az országok gazdaságát. A KGST-orszá­gok Nevesített Energiarend­szeréhez tartozó országos há­lózatok teljesítménye az el­múlt évben tovább nő((. és a kölcsönös villamosenergia- számítások tavalv megközelí­tették a 9.0 milliárd kWó-t. A KGST-országok együtt­működésének igen lényeges területe a gépgyártás. Gaz­daságaink korszerűsítése je­lentős — többek között tőkés — génbeszerz.ési igéovpl. Az. alapvető génszükség1 eteket az prrvnvís között' forgalom elé­gíti ki. Ezt hlzonvftiák az po'vmás közötti génsz-S irtá­sok évről évve eme’kedő vo­1»imnpoi _ TlPhállV évi : or.szp^Mnk ríóni f <*vp-»o1<Acp tavalv rx-M’i focon rplrHgíjv 10 c'JÓ'rn. ' o 1 p ól 1 !17 povrvvÍQ Irn­7ÖÍ ♦ 1 ovpoi-♦ 11 ó C7Ó7ol^l*lfQl. pMv ól M o öpipori l.-iviln] lrn­*zol i r»o1 ÓV1\»1 pmolVp. 107* «7 penp-nós ]-A-r nó r> «Ac ltr>rpi,'^n7(se. c—ól 1 --.V nntA'-o t« : 3 1R p-ulHóvrl 1*1 íVtol | ^ (5 C7Ó1 ng |nr ■p^ólr clró lóval rpn­d«U jp/ó nv ■ncenport ipiopfpifp az egymás közötti export löbb mint 40 százalékát. Mindez tanúsítja a nemzet­közi munkamegoszlás emlé- lyülését országaink közöli. FEJLŐDÉSÜNK ELVÁLASZTHATATLAN A KGST-TÖL A magyar nép ismeri, mindennapos munkájában es eleiében szerzett közvetlen tapasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk elválaszt­hatatlan a KGST-országok- kal, elsősorban a Szovjet­unióval folytatott széles (tö­rő együttműködéstől. Nap­jainkban. amikor az ipar és a mezőgazdaság termékszer­kezetének korszerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, ennek tnegvaiósi- tása is alapvetően a KGST- országokkal egyeztetett és részben közösen kidolgozott programok segítségével kap biztos nemzetközi hátteret. Együttműködésünk lehetővé teszi, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve, a legfejlettebb technológiákat alkalmazzuk a magyar gép­ipar kulcsfontosságú szekto­raiban: a közúti járműgyár­tásban. a számítástechnikai iparban, a híradóstechniká­ban, a golyóscsapágygyártas- ban stb. Jelenleg tárgyalások folynak a KGST keretében az atomerőművi berendezé­sek sokoldalú gyártásmeg­osztáson és kooperáción ala­puló kiépítésére is. Ez ipa­runk műszaki fejlesztése szempontjából újabb előrelé­pést tesz majd lehetővé. Az együttműködés eredmé­nyességét lemérhetjük továb­bá a magyar vegyipar dina­mikus fejlődésén, egyre kor­szerűbb szerkezetének kiala­kításán. a petrolkémiai ága­zat kiépítésén, a gyógyszer­es növénvvédőszer-ipar fej­lesztésén. Itt is a hosszú táv­ra megteremtett nagy felve­vőpiacok. a biztonságos nyersanyagszállítások képe­zik a gazdaságos tömeggyár­tás előfeltételét. A beruházá­sok összehangolásával ki­épített vegyipari terméksza­kosítás is növekvő mérték­ben érezteti hatását. Ez mind a KGST-ben folyó együttmű­ködés előnyeit, fontosságát példázza. Közismert az is. hogy ener­gia-, fűtő- és nyersanyag- szükségletünk jelentős része a KGST-országokból, első­sorban a Szovjetunióból származik. 1976-ban a KGST-országokból szárma­zott energiabehozatalunk 81, anyag, és félkészlermék-im- portunk több mint 40 szá­zaléka. A mostani ötéves tervdiőszakban összes beru­házásainknak mintegy 4 szá­zalékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST-or- szágokkal megvalósuló együt­tes integrációs intézkedések­ben, az 1980 utáni nyers­anyagigények kielégítése ér­dekében. E befektetés ter­mészetesen fokozatosan meg­térül majd a megfelelő ka­pacitások üzembe helyezese után meginduló szállítások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezettségeink ha­táridőre és jó minőségben való teljesítése. Ezért dol­gozni azonban nem csúpán jól felfogott gazdasági érde­künk. hanem a többi KGST- országgal szemben vállal! in­ternacionalista kötelezettsé­günk is. Beszéljiik meg! Ki miért \ ,j|i fMlV kedves, tehet, uu séges autóver­senyző ismerősöm. A minap lassan, komótosan poroszkait végig kocsijával a miskolci főutcán. Később elmondta, hogy máskor is járt már erre: Lillafüred. Eger, To­kaj környéket nem egyszer végigszáguldotta, de olyan­kor csak a kocsi műszereit, az alatta futó betont figyel­te és minden idegszálával a verseyre koncentrált. Még úgy istenigazában, a kiván­csi érdeklődő rábámuló sze­mével sosem nézte meg Mis­kolcot. Most volt ideje, el­jött. hogy szétnézzen a kór­nyéken, s nem bánta meg. Sok mindent észrevett, sok mindent felfedezett, amit a versenyautó ablakából nem láthatott meg... Az autóversenyző a per­cekért. a másodpercekért si­et. Olyankor, a verseny izgal­mában előtte csak a cél le­beg: miméi gyorsabban, lehe- hetőleg mindenkit megelőzve elsőnek befutni. Ennek veti alá testi, lelki erejét, min­den tudását; ezekben az iz­galmas órákban, percekben mindenről és mindenki más­ról megfeledkezik. De a ver­seny utáni élet, az más! Százszor, ezerszer átgondolja, átéli, mi történt, hogy tör­tént. Olyankor körbe üli a család, a térdére rakja fiait és felidéz minden részletet. Kirándulni is elviszi a csa­ládot. amikor lekerülnek a kocsiról a ragasztható rallv- csíkok és a versenyautóvá átalakított Polski .amely any. nyiszor beszáguldottá már Európa országútjait, s amely annyi dicsőséget hozott a gaz­dájának, olyan jámboran po- roszkál. hogy még a fürgébb kerékpárok is megelőzik... Vajon — képletesen szól­va — mindenki autóverse­nyez, amikor siet, rohan, szá­guld úton, útfélen? Vajon minden esetben célja, emberi, értelme van a sietségnek, a kapkodásnak, a fulvaevés- nek? Vajon c sietség, indo­kolatlan hajsza mögött nin­csenek önző, individualista célok és törekvések? S/rrr líi járt nálam. O/AitiU Gyorsan> de jól dolgozott. Alig húsz perc alatt elhárította a hibát, s már pakolt, meg sem sem várva, hogy a kávé lecsurogjon. Kis kocsija a ház előtt inkább mozgó ezermesterműhelyhez hasonlított. Három szál víz- vezetékcső, villanyszereléshez szükséges műanyagcsövek lógtak ki a félig csukott cso­magtartón. Az egyik kisze­relt ülés helyén rögzített fi­ókos szekrény a rádió-, a vil­lany-, a televízió-, vagy éppen a vízvezeték-szereléshez szük­séges csavarokkal, huzalok­kal. kulcsokkal. A munkáért járó pénzt is a lakás és a kocsi között, a lépcsőházban dugta sietve, számolatlanul zsebre. „Ma este még van két televízióm. Sietve össze­vágom. mert éjfélig legalább ágyba kell kerülnöm. A mű­szak a munkahelyemen reg­gel hatkor kezdődik...” — Ez ; ;ndig így megy? — kérdezem mégis. — Nézze, még van erőm! Tavaly összevágtam egy tel­ket Tapolcán a Junó fölött, idén összevágok rá egy víg- vamot. Az építési engedélv, az anyag már megvan, de rohadt sokba kerül és az idén még ezt a kis kocsit is le akarnám cserélni... Ismerősöm — meg sem várva,.hogy a liftajtó szaba­dot jelezzen — futva rohan hozzám a második emeletre a szerkesztőségbe. Hóna alatt három tasak nyomtatvány- minta. arra kér. szerezzek protekciót a nyomdában, hogy azt gyorsan elkészítsék. Né­zem a mintát, valami gép­járműalkatrész nyilvántartó lap. — De hiszen te számtan- tanár vagy! — Igen. de másodállásban egy vállalat ügyvitelszervezé­sét csinálom. S rohan, otthagyva kalap­ját, meg a papírokat, mert délutánra még egy gyenge tanuló korrepetálását vállal­ta el. Egy hét múlva a selyemré- ti gyógyszertár előtt boltom bele. Csak azért nem mond­hatom, hogy kalapra való gyógyszert vitt. mert a kalap­ja még mindig a szobámban, van. — Meglásd, ki fogsz bo­rulni, mire jó ez a hajsza — kérdem, amikor tízperces hu­zavona után végre egy kávé­ra betér velem egy cukrász­dába. A válasz: — Csak ez az év. öregem. Tudod, a kocsit, amit írat­tam.'... Elgondolkodtató jelenségek, elgondolkodtató embetípusok ezek: nekem, neked ismerő­seid és ismerőseid ismerősei... Hasznos, a dolgainkat, s ön­magunkat sürgető; a munka, az alkotás lázát önmagunk­ban állandóan kellő hőfokon tartó tulajdonságunk a többre, a jobbra, az előbbre való tö­rekvés. De meddig? Az adott határok vajon kinél-kinél meddig terjednek; mennyire hasznos a társadalomra és az egyénre nézve az önsürgetés — mondjuk ki nyíltan; — az egyéni individualista célok mielőbbi eléréséért. Tehát: meddig egészséges az egyéni célok indokolatlan hajszolása — sokszor csak azért, mert a példa ragadós és „ha más el­kezdte, és sem akarok lema­radni...” A városkörnyéki zöldöve­zetben. Mályiban, a nyéki he­gyen, de újabban a lyukói dombokon, a pereces! völgy­ben is rendre-másra nőnek ki a földből a törvényes úton engedélyezett „szerszámos- kamrák”. De milyen szerszá- moskamrák ezek?! Némelyik, valóságos építészeti csoda: az álmok, a vágyak, s a szom­széd ..lepipálása” feletti öröm egybeötvözése. Senki ne ítéljen el. és senki ne hará- gudjék meg érte: nem az egészséges es ma már szinte ..össznépi méretekben” jelent­kező kiskertmozgalom, a hét­végi házacskák, pihenőhelyek, a kikapcsolódás, a regenerá­lódás biztos kis szigetei, ha­nem a túlzásokba vitt mére­tek ellen emelünk szót és legfőképpen: az azok mielőb­bi és mindenáron való eléré­séért, amely egyeseket — er­re is van példa — a bírósá­gi tárgyalóasztal elé citált, másoknál az infarktus jeleit mutatja ki. Vajon az ilyen módon szer­zett, ilyen módon elért anya­gi gazdagodás együtt jár-e a szellemi. erkölcsi. morális gazdagodással: ezeknek az embereknek, ennek a típus­nak állandó és folytonos em­beri megújulásával, hogy a szerzett többletet, tudása ja­vát munkahelyének, a társa­dalomnak is nyújtsa?! A mozgó műhellyel rendel­kező szerelő két év alatt megjavított száz és száz tele­víziót. de egyetlen egyen, s egyetlen egyszer nem nézett végig egy műsort. Azóta min­den bizonnyal hozzá fogott Tapolcán a „vigvam” felépí­téséhez. amely majd ka­csalábon forog, s amelyet ké­szen kapnak a gyerekei. A gyerekei, akik két év óta gya­korlatilag nem látták az ap­jukat. mert éjfélnek ezen az oldalán csak a legritkábban kerül haza. Dehát akkor ho­gyan és mikor vesz például egy könyvet a kezébe, s egyáltalán: mikor van ideje, hogy a gyermekeivel sétálva megmulassa nekik ezt a meg­újuló várost, amely nemcsak értük, de nekik is újul!... A vállalati ügyrend átszervezé­sén buzgólkndó számtantanár másnap milyen fizikai és idegállapotban foglalkozik a gyermekekkel. A jövő nem­zedékével. a holnap ifjúságá­val, amely majd megkezdett művünket folytatja. Ti oiisaiin közül, kiket itt megrajzoltam, az autóversenyzőt tartom oél- dakéonek, aki siet. ha kell; aki tudja, hogy miért siet. de aki tud lassan is „közle­kedni”. Hogv amit lát. amit hall. amit tanul, azzal hol­nap többre jusson — önmaca és míndannviupk örömére. hasznára, a- élei n.-amZre! Onodvári Miklós I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents