Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

1977- április 8„ péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3^

Binaisilüs feilte a Vasipari

Telex és „forró drót”

Távvezeték a város határában

Kevés város van az országban, amely annyi szállal kötődik a Szovjetunióhoz, mint Leninváros. A két baráti ország között kialakult gazdasági, műszaki-tudományos együttműködés nagyszerű eredménye a TVK műtrágyagyárának felépítése, majd az ezt követő magyar—szovjet oleíinegyez- rnóny gyakorlati megvalósítása, amely a leninvárosi és a kalusi vegyikombinát közvetlen termelési-tech nológiai kapcsolatában ölt testet.

Említhetnénk más példát is. Sokak előtt ismert, hogy a város határában húzódik a Barátság és Testvériség távvezeték. Az egyik_. nagy mennyiségű kőolajat, az utóbbi pedig több száz millió köbméter földgázt szállít hazáinknak. A magyar szénhidrogénbázis alapját egyre inkább a gazdag szovjet nyersanyag-lelőhelyek jelentik. Az ország növekvő szén- hidrogén igényének kielégítése ma már 'elképzelhetetlen lenne szovjet kőolaj és földgáz nélkül. A Barátság kőolajvezetékre épül a leninvárosi Tiszai Kőolajfino- mító és ugyancsak itt fogadják, illetve tárolják majd a keleti termékvezetéken hozzánk érkező különféle kőolajipari kész- és félkésztermékeket is.

A nagyüzemek dolgozói, a város lakói közül nagyon sokan megfordultak már a Szovjetunióban, s több százra tehető azoknak "a száma, akik szovjet üzemekben sajátították el a szovjet gépek, berendezések üzemeltetéséhez szükséges szakmai ismereteket, vagy szovjet egyetemeken szereztek diplomát. Nem véletlen, hogy az MSZBT-tagcsoport. keretében az egykori szovjet ösztöndíjasok külön klubot hívtak eleire. Nem múlik el hét vagy hónap, hogy magyar és szovjet szakemberek ne találkoznának egymással, ne vitatnák meg közös dől-, gaikat.

A TVK olefingyárának központi vezénylőlermében gyakran keverednek magyar és orosz nyelvű kifejezések, s az itt létesített „forró drót” és a közvetlen telex-összeköttetés szintén fontos technikai eszköze a szovjet és a

magyar vállalat között immár több mint két éve megvalósult termelési kooperációnak. Azután, megfigyelhető egy olyan tendencia is a dolgozók kőiében, hogy mind többen igyekeznek elsajátítani az orosz nyelvet, így könnyebbé válik a személyes érintkezés is.

A szovjet—magyar barátság Leninvárosban elsősorban a munkáshétköznapok tetteiben nyilvánul meg. Ezt a barátságot ápolja és erő- | siti mind szélesebb körben az MSZBT városi és üzemi tagcsoportja. Erről Sotkó'Jó- zsejné, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnökségének tagja, a leninvárosi tagcsoport elnöke a következőket mondta:

— Tagcsoportunk egész tevékenységét áthatja a magyar és a szovjet nép barátságának ápolása. Arra törekszünk, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegeinek bemutassuk a szovjethatalom 60 évének eredményeit, a szovjet tudomány és technika vívmányait, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a világ forradalmi mozgalmaira gyakorolt hatását és a Szovjetunió szerepét a szocialista országok fejlődésében.

— Az előző évekhez hasonlóan az idén is méltóképpen emlékezünk városunk névadója, Lenin születésének évfordulójára. A közelgő ünnepi rendezvénysorozat az április 20-án sorra kerülő magyar—szovjet kulturális esttel kezdődik. Ezt követően április 22-én este, az évforduló napján — a Derkovits Gyula Művelődési Központban — egy, eddig magyar mozik műsorán még nem szerepelt szovjet film ősbemutatóját tervezzük. Ezen részt vesz majd a film rendezője és több szovjet filmszínész is, akik egy kulturális delegációval érkeznek hazánkba. Ugyancsak Lenin nagyságának állít méltó emléket a szocialista városok országos kórusfesztiválja, hiszen ezúttal — április 22—24. között — városunk ad otthont ennek a rangos kulturális seregszemlének.

L. L.

Jó gazdasági évet zárt a Miskolci Vasipari Szövetkezet. Az eredmény — többek között — annak köszönhető, hogy idejekorán biztosították gyártmányaik piaci elhelyezését. Kedvezően hatott a gazdálkodásra, a termelésre, hogy az orenburgi építkezésekhez gyártott vasipari termékek többségét az első negyedévben szállították el. A szövetkezet kollektívája két nagy jelentőségű munkát kezdett meg az év során: az iraki megrendelésű acélszer- kezetek gyártását, valamint a Német Demokratikus Köztársaságnak a bérmunka jellegű alkatrészgyártást.

Mindkét munka alapos előkészítést, számos szerszám és •készülék megtervezését, legyártását, vásárlást és több munkaszervezési intézkedést kívánt. Az előkészítő munka sikeres volt, mindkét gyártmány gazdaságosnak bizonyult. Ez tette lehetővé, hogy a szövetkezet vasszerkezeti

termelése egyik évről a másikra 10 millió forinttal emelkedett, elérte a 42 milliót.

Több mint 10 millió forinttal nőtt az export árbevétel is, év végéig 16 millió 350 ezer forint értékű árut exportáltak. A tőkés export, aránya az 1975. évihez képest megháromszorozódott.

A szövetkezet a múlt év során megkezdte dobozgyártó üzemének kialakítását, amely a festékipar göngyöleggondjain enyhít majd, ugyanakkor jó eredményekkel kecsegtet. Azzal, hogy átvették a Mátravidóki Fém- művektől a 10 kilogrammos dobozok gyártását, tulajdonképpen megkezdődött a jelentős kis üzem kifejlesztése, amely á következő évek során még számos szellemi és anyagi energia befektetést igényel a szövetkezettől.

A Miskolci Vasipari Szövetkezet nyeresége 16,6 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ezt a termelés

Nemrégiben kezdték meg a termelést a lyukúi ..széngyárban", ahol naponta 265 vagon szenet bányásznak. Nagy segítséget jelent ebben, hogy a teljesen gépesített írontsoron önjáró pajzsberendezést állítottak munkába.

ARKAI TAVASZ

Árkán, a Hidegoldaliban még csak most virágzik az ibolya. Errefelé ezt tartják a megújulás legbiztosabb jelének hiszen a falunak ezen a részén mindig utoljára ébred fel téli álmából a természet.

A kettőszáznál alig több lelket számláló kisközség a Magoska, a Gergely-hegy, a Hideg- és a Melegoldal csúcsai, emelkedői között megbújva, napról-napra szebb tavaszi ruhát ölt. Az apró Árka készülődik: hűsvétra, májusra, nyárra.

Az égő avar kesernyés illata kitódul a kertek mélyéről a forgalmasnak jó akarattal sem nevezhető főutcára. Két asszony akáchusángokat gyűjt kerítésnek a temető melletti garádból, az öreg Horváth Ferenc kecskéit legelteti a domboldalban.

De legtöbb háznál ezekben a napokban a kert a leglá- toffatottab munkahely. Munkában az ásó, s közben a föld tavalyi szürke ruháját átvedli idei feketévé. Ahol frissebbek voltak olt már javában véleményeznek. Kezdetét veszi sok ezer parányi mag lassú átváltozása répává, retekké, hagymává, ahogy az már a biológia nagyköny- trében írva vagyon. l

i

Pleszkóék udvara üres. Csak a kétszázéves hársfa vigyázza az udvar békéjét. A gazda, Pleszkó István, meg a felesége ezalatt a hátsó kertben az ásót forgatják.

— Hogyunilyen a föld? — kérdez vissza a gazda, kiegyenesedve a görnyedő testtartásból. — Néhol jó a munkája, de van, ahol bizony kemény. Szombaton kezdtünk hozzá, két napja. Furikkal még trágyát is hordtunk rá.

— Az uram úgy tervezte: felszántatja lóval. De, kinek van ma ' már lova? Nehezebb ma egy fogatot keríteni, mint bármi mást. Különben sem lett volna jobb a szántás. A fáknál, a fordulóknál csak maradt volna el szántatlan rész, Igaz, így lassabban megy, fárasztóbb is, de apránként csak meglesz — toldja meg a feleség,

— Azt mondják nincs már

ló Árkán?

— Azt bizony. A tsz-nek Boldogkőváralján van még néhány fogata, de az szinte semmi. Pedig azelőtt sok ló volt a faluban. Én most is azt mondom a gépek mellett ezekre a lejtőkre nagyon elkelnének a lovak.

— Nehezen boldogul errefelé az ember a földdel?

— Az már igaz, meg kell vele dolgozni, lis talán még

akkor sem ad annyit, mint jobb helyeken. A háztáji földeket lassan már nem lesz, aki művelje. Nekünk is van két zártkertünk (ez a háztájink), de mindkettő partos, nehéz megdolgozni. Ha bevetjük árpával a gép nem tudja learatni. A trágyát sem bírjuk már oda felhordani.

— Mi lesz a sorsa?

— Felajánlottuk a tsz-nek, hogy vegye át, és természetben fizesse a háztáji járandóságot. Árkán már vannak ilyenek, akik így kapják. A mi kérésünk eddig még nem nyert meghallgatást. A tsz azt mondja: ő sem tud mit csinálni azzal a földdel.

„ Pleszkóék udvara tipikus paraszti porta. Elöl a tiszta udvar az öreg hársfával ve- teményeskerttel, rózsatövek- kel, középen a gazdasági udvar, régen szérűnek is mondták. Leghátul van a kert.

Az istálló mellett szarvasba rakva nagy mennyiségű trágya.

— Mondtam a szövetkezetnek, vigye el. Nekünk a kertbe kevés kell belőle. Van ennek a csomónak az alján ötéves trágya is.

Mi ndketlen termelőszöve\- kezeli tagok, a boldogkőváraljai Hunyadi János Tsz- ben. A gazda már nyugdíjas, a feleség még aktív tag.

— Minden évben 400 öl cukorrépa teljes munkáját vállalom. Emellett itt a ház körül is van mit csinálni...

Pleszkóék állatlétszáma ott- jártunkkor: két sertés, (leszerződtek rá az állatforgalminál), két szarvasmarha, az egyik még üsző, másik épp ellés előtt áll, no és számtalan baromfi.

— A* takarmány beszerzése nem jelent gondot?

— Különösebbet nem — mondja az asszony. — Legfeljebb az a gond, hogy mindent vásárolnunk kell. Árpát, kukoricát, silót, szénát. Ezeket a tsz-ből vesszük. Az uram emellett nyaranta mindig kaszálgat, útszéleken, árokpartokon.

A nyárerejű napsütés hatására a friss ásás feketéje hamar hamuszürkévé válik. Az alatt az idő alatt, amíg beszélgetünk bizony nem gyarapszik a felásott terület.

Elköszönünk hát Pleszkó- éktól, s a csodaszép falutól Árkától. A kecskéit legeltető Horváth Feri bácsinak is búcsút. intünk.

De mielőtt végképp elhagynánk a falul, a Hidegoldalnál még megállunk. A csalán sűrűjébe mi is találunk néhány , szál ibolyát. Mély- kéket, illatosat. Magunkkal visszük: emlékül Árkáról.

(hajdú)

élné

és árbevétel volumenének növelése tette lehetővé. A termelésnövekedést alacsonyabb foglalkoztatott létszámmal érték el. Nyereségnövelő hatása volt a termék-, illetve gyári mámyszer- kezet változásának is. Az eddigieknél korszerűbb, piacképesebb termék hagyta el az üzemeket. A termelékenység növekedése a vas- szerkezeti termékek sorozat jellegéből adódott.

A jól sikerült 1976-os gazdasági év után is nagy feladatok várnak a tagságra. A termelésnövekedés exten- zív forrásai kimerültek, a tervidőszak hátralevő éveiben az intenzív forrásokat kell felkutatniuk. Ezek jó kihasználásával és a hatékonyság emelésével realizálhatják csak nagyszabású terveiket: 1980-na termelési értéküket 105 millió forintra tervezeték és ez az 1975. érthez viszonyítva 50 százalékos növekedést jelent.

II dolgozlak

A Putnok és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezetnek a napokban megtartott küldöttközgyűlésén értékelték a végzett munkát. Horváth László, az áfész- igazgatóság elnöke beszámolójához 17-en szóltak hozzá. A szövetkezet a dolgozók, a vásárlók ellátását a légin esszeb bmen őki g bi ztosi 1 ot- ta kiskereskedelmi, vendéglátói és egyéb ipari szinten. Az 1975. évi 95 milliós forgalom 1976-ban 108-ra emelkedett, a hárommilliós nyereség négymillió forintra nőtt. A szocialista munkaversenyben kiváló szinten dolgozott a putnoki ABC- áruház, a putnoki 1. számú iparcikkből t kollektívája, a sajónémeti 17. számú húsbolt, a sajóvelezdi 9. sz. vegyesbolt, az alsóivánkai 31. sz. vegyesbolt, a sajónémeti 7. sz. és a héti 5. sz. italbolt dolgozói. A közgyűlésen kitüntetésben, jutalomban részesültek.

r

Gondok a Borsodi Hőerőmű beruházásán

Többször beszámoltunk már róla, hogy 1975-ben egymilliárdos beruházás kivitelezését kezdték meg a Borsodi Hőerőműben. A VI. ötéves tervre is áthúzódó fejlesztés kapcsolódik az olefin

II. programhoz, s részben bővítés, részben rekonstrukció. Módosultak, megnövekedtek az üzemmel szembeni népgazdasági igények, a régi elöregedett gépi berendezésekkel pedig mar képtelenség ezelmek eleget tenni.

Röviden arról van szó, hogy az üzem a soron következő években fokozatosan hőszolgáltatóvá válik. A hőenergia mennyisége a jelenlegi ötéves terv végére 1,4 millió gigakalória lesz, szemben a korábbi nem egészen egymillió gigakalóriával. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben, 930 ezer megawattórára csökken a fejlesztett villamos energia.

A beruházás zavartalan megvalósítása országos érdeket érint, ugyanis a Borsodi Hőerőmű látja majd el gőzzel és meleg vízzel a 11,3 milliárdos költséggel épülő PVC—III. gyárat. Az üzemnek ez év októberétől óránként 125 tonna 29 atmoszféra nyomású gőzt és 130 köbméter ionmentes (desztillált) vizet kell adnia a vegyipari létesítménynek. Enélkül nem kezdhetné meg a próbaüzemeltetést a PVC—III. gyár, márpedig itt mindennap késés milliós veszteségekkel egyenlő.

A vázlatos ismertetésből is kitűnik, mennyire komoly, összetett feladat a Borsodi Hőerőmű beruházásának megvalósítása. Tucatnyi idegen vállalat érdekelt a kivitelezésben, ezek munkáját kell összefogni, irányítani. Az eredmény valamennyiük tevékenységének függvénye.

A PVC—III. gőz- és vízellátásának biztosítása 303 millió beruházást tesz szükségessé. Többek között építenek egy új sótalanítót, melynek munkálataiban a 22. számú Állami Építőipari Vállalat 4—5 hónappal elmaradt. Az üzemcsarnokot az eredetileg célul tűzött határidővel, tavaly október 15-el szemben csak ez év február 15-én adia át, hiánypótlással. A technológiai szerelést végző Április 4. Gépgyár munkásainak köszönhető, hogy némileg már sikerült csökkenteni a lemaradást, ehhez azonban mindmáig túlórázniuk kell. Csakhogy a vállalat túlórakerete hamarosan kimerül, s kérdés, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium engedélyezi-e a központi keret, igénybevételét.

A gőzellátáshoz átalakítják

a hőszolgáltató rendszert, s gépeseiével üzembe helyeznek egy 12,5 megawattos, ellennyomásos gőzturbinát. Az építőknek az elmúlt év december 15-re kellett volna átadniuk a munkaterületei, a gépészeti szerelőknek, erre azonban mindmáig nem került sor.

Nagymértékben csúszik a program a sajóivánkai villamos alállomás építésénél is, emiatt be nem tervezett munkákat kell elvégezniük az üzem dolgozóinak. Mivel remény sincs arra, hogy az építők pótolják a lemaradást, a PVC—III. gyár a 120 kilovoltos ózdi távvezetékről kapja majd a villamos energiát. Ebből adódik a teendő: üzembiztossá tenni a vonalat, az ÉMÁSZ-nak pedig gondoskodnia kell Özd más irányból való villamosener- gia-ellátásáról.

A hőerőműben öt darab, egyenként 100 tonna gőzkapacitású kazánt újítanak fel, korszerűsítenek a jelenlegi tervidőszakban. A kazánokba elektromos pernyeleválasztó berendezéseket is beépítenek, ezáltal eleget tesznek a környezetvédelmi előírásoknak. A 22, számú ÁEV eredetileg .vállalta a munkát, tavaly novemberben viszont váratlanul nemet mondott. Hosszas rohangálás után az ÉMÁSZ sietett a beruházó segítségére. A munka tehát elkészül, ez azonban nem menti az építőipari vállalat illetékeseit a szószegésért.

A derekasan dolgozó sze- relővállalatok előreláthatóan nagymértékben csökkentik az építőipari lemaradás okozta késést, ám a kiesést teljes mértékben nem pótolhatják. A PVC—III. gyár p róbaüzerne 1 éséh ez szü kséges gőzt és meleg vizet ennek ellenére biztosítja az üzem. s erre garancia a meglevő gőz- és vízkapacitás. A 2700 méter hosszú távvezetékek építése jól halad, bár ez sem a 22. számú ÁÉV érdeme. A vállalat mindössze 20 millióval részesedik a 110 milliós összköltségből.

Mi mást tehetne a beruházó, ha a kivitelező nem teljesíti kötelezettségét, minthogy bírósághoz fordul. Ezt tette a Borsodi Hőerőmű is, s napjainkban is tart a pereskedés. Az üjem egyik vezetője szomorúan mondta: mindennek nevezhető már az építőipari vállalathoz fűződő kapcsolatuk csak ép- oen együttműködésnek nem. Erről pedig csakis a munkájukat hanyagul végző, a határidőkre fittyet hányó építők tehetnek.

Knlaj László