Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-07 / 81. szám
A 1977. apriTís 7., csütörtök Vallomások a munkáról Az alkotás öröm. Mint annyi más, e mondat is ..bevonult” szótárunkba. Hiszen milyen jóleső érzés, ha egy feladatot sikerül mindenki megelégedésére, de legfőképpen önmagunk magasra szabott mércéié szerint megoldani. Erről rhond.iák el élményeiket, tanasztalataikat néhányan. akik más más üzemben, különböző munkakörben dolgoznak rsyan, de hittel vallják: az élet értelme a munka. Polgári Gézárlé, csoportvezetőt. vagy ahogy ezt a munkakört a fonodában nevezik: elömunkást. szorgalmáért. lelkiismeretes munkájáért becsülik munkatársai. Immár tíz éve annak, hogy ipari tanulóként megkezdte pályáját a miskolci fonodában. Nem véletlen, hogy alig két év elteltével előmunkásnak nevezték ki a III. műszak gvürüsfonó üzemrészébe. Tíz év alatt négy alkalommal is elnyerte a „Szakma If jú Mestere” címet, két ízben kiérdemelte a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. 1973-ban pedig a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” lett. — Azért választoltam e szakmát — mondja —, mert valamikor a bátyám is itt dolgozott, lakatosként. Tőle hallottam először a fonodái munkáról. Tanulóként felváltva dolgoztam az elő- és a gyűrűsfonóban. A tanulóidő leteltével kértem.. . hogy a „gyűrűsbe” helyezzenek. Talán azért vonzódtam jobban ehhez az üzemrészhez, mert itt nagyobb a mozgási lehetőség, s igen tetszett, hogy itt készül a végtermék. Számomra ma is csodálatos dolog, hogy 25—37 milliméter hosszúságú elemi szálakból szinte végtelen hosszú fonalat tudunk készíteni. Az elö- csévélt fonalból olyan finomságú t készíthetünk itt. a nyújtómüben. amilyet csak akar a megrendelő. Lánc-, vetülék- és haris- nvafona'at állítunk elő. Az előbbi kettőből készülnek — a különböző felsőruházati cikkek, az utóbbiból pedig fehérneműket varrnak. Érthető, hogy nálunk fontos szempont a kiváló minőség, hiszen a ruhák, szövetek tartóssága, minősége nem kis mértékben függ a mi munkánktól. Sajnos, gyakran előfordul, hogv kevesen vagyunk, ugyanakkor sürget a munka, s „nyakunkon” az anyagváltás is. A legtöbbet a nehéz időkben a szakma szeretető, s a sikeres, eredményes naook emléke segít. amelyek bizonyítják, ho°v érdemes dolgozni ... Hasonló vallomással kezdte a bezsél setést Vár- konyi Endre is. aki 1969 óta dolgozója a Felsőzsol- cai MEZŐGÉP Vállalat Miskolci Gyárának. Nos. hogy mi a foglalkozása, erről hallgassuk meg inkább őt. — Esztergálvos. illetve köszörűs vagyok, azaz. tulajdonképpen mind a kettőt mesterségemnek tartom — mondja. — Eredetileg esatergálvosnak tanultam, a köszörűs szakmával csak később ismerkedtem meg. Ennek ellenére a köszörűs munkát kedvelem jobban, azt érzem „testhez állóbb- nak”. Talán azért, mert a köszörülés finomabb, precízebb munkát igén vei. s .egvben befejező munkálata is eay alkatrésznek. Több- nyire köszörűs vaavok, de ha az üzem érdeke úgy kívánja. természetesen, át- megvek az esztergagéphez is. Ennvi idő után már nem okoz eondot az á'állas. s őszintén megmondva, örülök is, ha eey eev olvan feladatot kapok, amelv próbára teszi a szakmai fel- készültséget. Éppen ezért kedvesebb számomra a szabad kézi megmunkálás — ilven persze ma már egyetlen nagyüzemben sincs. Az a szén ebben a szakmában, hogv a nvers, kemény anvagot kell hajszálra olvbá „varázsolnunk”. amiivet a műszaki rajz. előír,. Tízezer közül. is megismerném például azt az alkatrészt, amelyet én njunkáltam meg. Igaz. hogy vannak technológiai előírások. de az adott aéo beállítása. a megmunkált felület. s az élek lesarkalása már . jellegzetes. egyedi. Vonzódásomat az aprólékosabb munkához az is magyarázza, hogv előzőleg a műszeresztergán dolgoztam. Jól tudom, a szakma jövője a félautomata, automata gépeké, nem pedig az „aprólékos munkáé”. A szakma szeretetet igyekszem átadni a fiataloknak, még olyankor is, ha erre esetleg nem tartanak igényt. Később persze, már maguktól is eljönnek hozzám segítségért. Ugyanez persze megfordítva is: nem idegenkedem az újtól, én is szívesen tanulok a fiatalabbiktól. . . Az úiat akarás, a iobb. a korszerűbb módszerek keresése jellemzi Bálint József villanyszerelő csoportvezető munkáját is. aki 18 éve dolgozik a Beton- és Vasbetonipari Müvek Miskolci Gyárában. Tevékenységét röviden úsv jellemezhetnénk: 18 év. ugyanennyi újítás. — Az első újítást még abban az esztendőben adtam be. amikor idekerültem — mondja. — Akkoriban más géoek voltak még: elavult, korszerűtlen masinákkal készültek a mozaiklapok. Az alapanyagot kézi erővel továbbították a berendezésekhez. Ekkor dolgoztam ki egv autó- - matikus csillesor terveit, amelynek megvalósítása megszüntette e területen a nehéz fizikai. munkát. Valahogy így voltam a többi újítással is: az ötlet egy pillanat alatt megszületett, nem így azonban a terv. Sokszor hetekig, hónapokig is töri az ember a fejét. míg újítás lesz az ötletből. Több hónapos munkát igényelt az az újításom is, amelyet tavaly adtam be. Ez egy olvan ielzö berendezés. amelv megmutatja például a cement szintjét a silókban. A brigádunkban nem én vagyok az egyetlen úiító. Szerencsésen kerültünk ösz- sze: valamennyien keressük az újabb, a iobb módszereket. Számos jó elgondolás kollektív munka eredménye. Mindnyájunkat érdekel amit csinálunk. ezért nem sajnálunk „feláldozni” egy két szabad szombatot, vasárnapot sem. Egyetértünk abban is: ha valamely feladat megoldását szakmai kötelességünknek érezzük, már csak becsületből sem adjuk be azt újításként... — dcvald — Kétmillióért szociális létesítmény A Mezőcsáti Termelőszövetkezeti Építőipari Vállalkozás — ismertebb nevén j TÖVALL — 1963-ban alakult. Ma egyike a megye legeredményesebben működő i TOVÁLL-jainak, amely ósz- szefogja és kivitelezi a járás termelőszövetkezeteinek építőipari beruházásait. A cár- | sulás évente 20 millió forint értékig terjedő beruházásokat végez. Kezdetben csak a munka kivitelezése volt a feladatuk. Tehát az anyagot a megrendelőnek kellett biztosítani, ami sokszor vezetett határidő-elcsúszáshoz. — Nehéz idők voltak — mondja Vida László igazgató —, de 1968-tól megváltozott a helyzet, és ettől kezdve minden évet nyereséggel zártunk. 1968-ban vették az első szerszámgépet, egy acéldara- bolót. A javuló gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy fejlesszék a technikai szintet. Akkoriban vásároltak gépkocsit, szállítószalagot és különböző műhelygépeket, A megnövekedett feladatok egyre inkább sürgették a beruházásokat. Jelenleg 10 tehergépkocsi, 2 mikrobusz, 1 Ikarus autóbusz szállítja az anyagot és a dolgozókat a különböző építési területekre. Az elmúlt évben több fon- tosabb beruházásuk volt: Ároktőn egy 324 férőhelyes tehenészeti telepet építettek, kiegészítő létesítményekkel együtt. Tiszabábolnán 108 férőhelyes tehénistállót és egy 144 férőhelyes „nutrix” típusú borjúnevelőt. Az elmúlt években a megszokott feladataiktól eltérő, más jellegű munkát is vállaltak. így Mezöcsáton lakásokat építettek. Ongán 400 vagonos műtrágyatárolót ezen felül Igriciben iskolát, Sajószögeden és Ároktőn óvodát. 1975-től ismét megindultak a nagyobb mezőgazdasági beruházások. Megrendelőik nagy része a mezőgazda- sági telepek bekötő útjainak megépítését is kérte a társulástól. Ekkor építették meg a gelej'i halastóhoz vezető 2 kilométeres és az igrici gyümölcsöshöz vezető 2.5 kilométeres bekötő utat. Ugyanitt komplett gépműhelyt adtak át a helyi termelőszövetkezet részére. Ezzel párhuzamosan — mivel a kapacitásuk lehetővé tette — több községben tanácsi útfelújításokat is végeztek, közel 5 kilométer hosszúságban. Az idei év feladatai közül kiemelkedik Tiszabábolnán egy 400 férőhelyes szarvasmarhatelep befejezése, Ti- szapalkonyán a Sertéstelep rekonstrukciója, a Mezönagy- mihalyi Állami Gazdaságoan korszerű juhtelep építésé. Valamennyi mezöpaneles kivitelű lesz. Az elmúlt években a mezőcsáti TÖVÁLL-nál jelentősen emelkedett a fizikai dolgozók egy főre cső termelési értéke. Amíg 1973- ban 182 ezer forint volt. addig az 1976-ban már elérte a 300 ezer forintot. A TÖVÁLL-nál javítani kell a szociális körülményeket. Ezért kétmillió forint értékben szociális épületet építenek, ami az idén kerül átadásra, ahol öltöző, zuhanyozó. ebédlő, orvosi rendelő, kultúrterem szolgálja majd a dolgozókat. Hosz- szabb távon, az ötéves terv folyamán korszerű telephelyet akarnak építeni. Vagyonuk már ^6.5 millió forint, amit teljes egészében saját erőből hoztak létre. (Csanálosi) ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 r Uj piacok Nyugaí-Európában Az olefingyár (öltő- és lefejtő állomásán sűrűn megfordulnak a képen is látható speciális tartálykocsik. Ilyen közúti jármüvek szállítják az etilént Lengyelországba és Jugoszláviába. Fotó: Kovács Endrcné Hazánk külkereskedelmi mérlegének javításához megyénk nagy vegyipari vállalata, a Tiszai Vegyikombinál is jelentősen hozzájárul. Az elmúlt évben a kombinát dollárelszámolású exportja — amely tőként olefintermékekből. továbbá polietilénből. műanyagból es riiütragyabol állt — elérte a 34 millió dollárt. Ehhez lógható teljesítményre — egy év alatt csaknem négyszeresére nőtt a lökés kivitel. — nem volt még példa a vegyipari ágazatban. A TVK igazgatósága az ez évi vállalati terv összeállításakor laz idén 7,2 milliárd forint értékű társadalmi termék gyártását irányozták elöl változatlanul nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy 1977-ben tovább növekedjék az exportképes, a külföldi piacokon gazdaságosan értékesíthető termékek részaránya. Az exportszerződések egy részét még tavaly megkötötték. A Szovjetunióba irányuló etilén-, propilén-, festék- és- vegyipari gépexport nagyságrendjét. államközi szerződés tartalmazza. .Sok külföldi céggel az első negyedévben szüléiéit üzleti megállapodás. A vállalat kereskedelmi igazgatóságának vezetői és dolgozói jó munkát végeztek. Kiterjedt piackutató tevékenységük, a termelő és a külkereskedelmi szervek között kialakult jó együttműködés nagy mértékben segítette a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését. Ily módon lehetővé vált, hogy a vallalat és a népgazdaság számára egyaránt előnyös exportmegállapodások jöjjenek létre. — Mindenekelőtt arra törekedtünk, hogy megtelelő piacot biztosítsunk az olefingyár termékeinek — mondta erről Briegef Lajos, a TVK kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Változatlanul kedvező lehetőségei láttunk a tőkés piac bővítésében. Így például sikerült megállapodást kötni nyugatnémet vállalatokkal olefinek szállítására. Az eredmény: mind etilénből, mind pedig propilénből tülteljesitel tűk első negyedévi dollárelszámoláséi exporttervünket Csak az NSZK-ba mintegy egymillió dollár értékű terméket szállítottunk. Polietilén granulátumból ugyancsak nagyobb mennyiseget exportáltunk, mint ameny- nyil a terv előírt. Legnagyobb vásárlóknak jugoszláv, nyugatnémet és finn vállalatok bizonyultak. Megnőtt a kereslet a festékgyár termékei iránt is: az év első három hónapjában a tőkés kivitel 250 ezer dollár volt. — Külön örülünk annak, hogy a kombinátban gyártott különféle áruk tényleges igényeket elégítenek ki, jó minőségűek, ennélfogva minden piacon versenyképesek tehát gazdasagosan értékesíthetők. — Milyen exportszállításra lehet számítani a második negyedévben? — kérdeztük. — Legutóbbi üzleti tárgyalásaink várakozáson felüli eredménnyel járlak — újságolta az igazgatóhelyettes. — Az elkövetkező három hónapban mintegy 10 és fel millió dollár értékű lökés exportra nyílik, lehetőségünk. Eddig még egyetlen negyedévben sem bonyolítottunk lé ilyen nagy tőkés kivitelt. A külföldi megrendelők sorában ott vannak ismert olasz, francia és nyugatnémet cégek is, amelyek eddig más országokból szerezték be az olefineket, polietilént, műanyagot es egynémely festékét. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a 11. negyedévben esedékes dollarelsza- molású export nagyobb része olefinlermékekböl tevddiK ősszé; ezek értéke mintegy 8 millió dollár. Polietilénből és műanyagból 2 millió, míg festékfélékböl félmillió dollárnak megfelelő mennyiséget szállítanak külföldre. A feladatok nagyok. A vállalat akkor tudja tőkés export kötelezettségét maradéktalanul teljesíteni, ha 'dó- ben rendelkezésére állnak a vasúti és közúti szállítóeszközök. Mindenekelőtt az oie- Iintermékek (etilén, propilén stb.) szállítására alkalmas, speciális tartálykocsikra gondolunk. A legfrissebb információ szerint a megnövekedett etilén, és propilénexportot 19 közúti és több mint 300 vasúti tartálykocsival szereinek lebonyolítani. (lovas) lányászfiatalok vetélkedője A Borsodi Szénbányák Vállalatnál immár hagyomány, hogy évente megrendezik a fiatalok politikai vetélkedőjét. Az idén is az üzemi selejtezőkkel kezdődött a versenysorozat, s az április 3-án délután, a miskolci bányászklubban lebonyolított vállalati döntővel ért véget. Az ifjúsági mozgalom 20. évfordulója tiszteletére rendezett vetélkedőn négytagú csapatok képviseltek 'a bányaüzemeket. s összesen — a hozzátartozókkal együtt — mintegy 100-an vettek részt A bányászfiataloknak hél kérdéscsoportra válaszolva kellett bizonyítaniuk felkészültségüket. A csanyiki KISZ-iskola vezetője. Kiss Gyula által irányított zsűri egyöntetű véleménye: a BSZV KlSZ-tagjai komolyan felkészültek a vetélkedőre. széles körű ismeretekről tettek tanúbizonyságot. Hasonló versenyekre a jövőben is nagy szükség lesz .. A fiatalok bizonyitottáK jártasságukat az ifjúsági mozgalom történetében. a KISZ és az MSZMP legutóbbi kongresszusainak anyaga ban. s feleleteikkel1 tanúsították: ismerik az ifjúság törvényt, az ifjúsági parla ment és az V. ötéves terv állásfoglalásait. célkitűzéseit. A legtöbb csapat sikerrel mutatta be háromperces önálló tornagyakorlatát, s tízperces kultúrműsorban csillogtatta művészi képes-' ségeit. Az. izgalmas, mindvégig szoros versenyben a Központi Osztályozó, Szállító cs Gépjavító Üzem fiataljai diadalmaskodtak, megelőzve a Miskolci Bányaüzem és az Ormosi Bányaüzem KiSZ- tagjail. Egyéniben Bakos István (Miskolci Bányaüzem) került az élre. a második helyet megosztva Laczkó Julianna (KOSZGÜ) és Ladányi Péter (Miskoio Bányaüzem) szerezte me; A győztesek és a helyezette pénzjutalomban részesültek
